Megengedem magamnak, …
A racionálisan gondolkozó ember, minden anyagi befektetése előtt, ésszerűen áttekinti a gazdasági helyzetét, és az alapján dönti el, hogy mi az, amit előre láthatóan, megengedhet magának. Ennél fogva, eleve kirekeszti az életéből, azokat a létező tényezőket, amit úgy gondol, hogy gazdasági szempontból nézve, megengedhetetlenek számára.
Az ember, a lelke érzelmes energiája által működtetett, és szellemileg értelmesen vezérelt, élő anyagi test. Amikor tehát, azt mondjuk, hogy nem engedhetünk meg magunknak valamit, akkor az egy szellemileg átgondolt, pillanatnyilag reálisnak látszó értékítéletünk. Többnyire tisztán érezzük azt, hogy ez a döntésünk egy gazdasági megszorítás, és nem a vágyainkat szolgálja, de a tervszerűen vezetett életvitelünk, látszólag megköveteli az ilyen kompromisszumokat. Amikor azt mondom, hogy „érezzük”, akkor azt állítom, hogy miközben szellemi síkon ésszerűek voltunk, és hoztunk egy felelősnek látszó korlátozó döntést, közben teljesen kihagytuk a számításból, a lelki vonatkozásunkat, ami érzelmileg éltet bennünket. Ami lelki vonatkozásként, abszolút jelleggel élteti a relatív szellemiségünket, és a szintén relatív testünket.
Vagyis, amikor kizárólag szellemi döntést hozunk, akkor nem szolgáljuk a lelkünk érdekeit. Az érzelmeinket kifejező vágy, nem képes értelmesen helyeselni, mert csupán, cselekedetet kiprovokáló lelki tényező, mindig valamilyen „jogos” szükség kielégítésére irányul. Márpedig, a szellemiségünk alapfeladata éppen az, hogy szubjektív módon, juttassa kifejezésre a lelkünk akaratát, vagyis értelmes gondolatok által fejezze ki az érzelmeinket. Így a szellemiségünk valós feladata nem más, mint szolgálni a lelkünket. A testünk feladata pedig, hogy objektív módon juttassa kifejezésre, az érzelmes lelki vonatkozásainkat, az értelmes szellemi képességeink tudatos vezérlése által.
Az ezoterikus tanítások alapján, 15-20 perces meditáció, 4-5 órai aktív pihenéssel egyenértékű. Ez röviden azt jelenti, hogy a meditáció által kiüresített elménk, szellemileg passzív állapotba kerül, mert a figyelmünk, nem korlátozódik a szellemi gondolatainkra. Az ilyen módon elnyugtatott elménk zavartalan, és kiegyensúlyozott állapotát, hűen követi a testünk. Így a lelki béke, a szellemi gondolataink zavaraitól függetlenül, közvetlenül pihenteti meg a testünket. Ez csupán azt bizonyítja, hogy a testünk, mindig könyörtelenül követi, az elménk pillanatnyi állapotát. Azt, amire a figyelmünk irányul. Valójában azonban, nem csupán az anyagi mivoltunkat képező testünk reagál az elménk állapotára, hanem minden olyan anyagi vonatkozású eseményünk is, amellyel kapcsolatba kerülhetünk, vagyis tudatosan viszonyban állhatunk.
Az affirmációk, olyan szellemi megerősítések, amelyek mantrális ismételgetése által, tudatosan beültethetünk, előre meghatározott mentális programokat a tudatalattinkba. Ezek a határozott kijelentések, attól lesznek mentális programjaink, mert az érzelmi telítettségünket válthatják ki. Vagyis, az értelmes szellemi módon kifejezett, érzelmes lelki üzeneteinket ébresztik fel. A tudatalattink ugyanis, ellentétben a tudatinkkal, már nem viszonyít, nem hoz bonyolult döntéseket, csak az emlékek tárolásáért, és a határozataink végrehajtásért felelős. Így a tudatos megerősítéseink, mintegy bevésődnek a tudatalattinkban. Ahogy a tanulnivaló is, az ismétlődő gyakorlás során íródik be az elménkbe, úgy a megerősítéseknek is, a mantrális jellegű ismételgetés által van esélyük a mentális bevésődésre. A mantráknak általában, dallamuk is van, énekelni is lehet őket, így sokkal ideálisabban hasznosulnak az elménkben. Mert a dallamosan kifejezett, érzelmi hatásokat kiváltani képes értelmes gondolatainknak, már olyan sajátrezgései vannak, amelyek az agyunk rezgéseivel könnyebben rezonálnak.
Amikor a mantra értelme beíródik az elménkbe, és bevésődik oda, akkor egy általánosan kellemes közérzet követi ezt a mentális eseményt, mert akkor tudatosodik bennünk élmény szinten, a lelkünk érzelmi üzenete. A lelkünk által ugyanis, Isten él bennünk. Így a mantráinkban megfogalmazható lelki üzeneteinkkel, az Istenünk szól hozzánk, a szeretet nyelvén, és eleve kitágítja azokat a lehetőségeinket, amelyek a szellemi szintünk racionális viszonylatában, még korlátolt feltételek számunkra. Így nem azt határozza meg, hogy mi az, amit most éppen megengedhetünk magunknak, hanem előre engedélyezi számunkra, a vágyott eseményekben való aktív részvételt. Amit ugyanis most, a jelenünkben beírunk az elménkbe, az fogja képviselni a jövőnk életeseményeinek az alapjait. Az alapján működik az anyagi testünk, és a szintén anyagi eseményeket képviselő körülményeink is. Így az anyagi eseményeink, az elménk rezgési szintjeire rezonálnak, vagyis reagálnak. Viszonyítható adatok formáját öltve, mindig az elménkben rögzített információk, mint mentális programok, valósulnak meg az anyagi életünk eseményszintű létezésében.
Ezekben a mantrákban, előre meghatározhatunk általános érvényű gondolatokat, és konkrét eseményeket is. Az általános értelműeket, állandóan lehet gyakorolni, mondogatni, énekelni, az életünk végéig. Hogy minden elkövetkezendő jelen pillanatunkban, felfrissüljenek azok az elménkben. Míg a konkrét értelműeket, csak azok megvalósulásáig célszerű ismételgetni. Amikor az emberi elme átadja magát ezeknek az értelmes módon kifejezésre juttatott érzelmi indíttatásoknak, akkor a testünk, és a körülményeink, mint anyagi eseményeink, engedelmessé válnak, mert a rezonancia törvénye alapján, átveszik az agyi rezgéseinket, és megvalósítják számunkra, a szellemileg kifejezésre juttatott, lelki elvárásainkat. Így kifejezésre juttathatjuk, a lelkünk által bennünk élő Isten akaratát. Mert az általános érvényű szeretet alapú mantráinkkal, valójában Isten akaratát szorgalmazzuk.
Ez önszuggesztív hatás, de minden egyéb mantrális szuggesztió, szintén eredményre vezethet. Teljesen mindegy az, hogy a mantra üzenete honnan érkezik, az a fontos, hogy az elménk figyelme rá irányuljon. Hogy befogadjuk az elménkbe, a megvalósítandó szeretet alapú programot. Ezeket a programokat, akkor kezdi lejátszani az elménk, amikor tökéletesen beíródtak azok a tudatalattinkba. A számunkra jó dolgok utáni sóvárgás azonban, a nélkülözés negatív eseményeit generáló programját tartja működésben, az elménkben.
Találtam egy ilyen, csodálatos mantrát az interneten, Bagdi Bella mantraénekes művésznő előadásában. Bár, mint mantra dalénekes, sok kellemes hangzású, és általános szeretet igazságot kifejezésre juttató művet tett már közkinccsé az interneten. Érdemes a többit is meghallgatni, és akár megtanulni is.
Megengedem magamnak, …
Megengedem magamnak,
Hogy boldogságban éljek,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy boldogságban éljek.
Megengedem magamnak,
Hogy belső békében éljek,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy belső békében éljek.
Megengedem magamnak,
Hogy a céljaim elérjem,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy a céljaim elérjem.
Megengedem magamnak,
Hogy valóra váljon az álmom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy valóra váljon az álmom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Megengedem magamnak,
Hogy önmagam legyek,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy önmagam legyek.
Megengedem magamnak,
Azt, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Megengedem magamnak,
Hogy boldogságban éljek,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy boldogságban éljek.
Megengedem magamnak,
Hogy belső békében éljek,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Hogy belső békében éljek.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom,
Mert jár nekem, mert jár nekem,
Az, amire vágyom.
https://www.youtube.com/watch?v=SZvq1hVBFYY&feature=related
Ebben a dalban, mantrális módon járul hozzá, a lelkünk által bennünk élő Isten ahhoz, hogy a dalban általános módon megfogalmazott értelmes kijelentéseink, mentális programokként megváltoztassák, az eseményszinten megtapasztalható anyagi valóságunkat. Olyan egyszerű szeretet-igazságokat tartalmaz, amelyek megvalósulása örömöt okoz állandó jelleggel, azaz boldogságot teremt számunkra. Amikor azt mondja a dal, hogy „megengedem magamnak”, vagy azt, hogy „jár nekem”, akkor a lelkünk által bennünk élő Isten, éppen a szellemi egonk múltban és jövőben kialakítható negatív határozata ellenében, lehetőséget biztosít most, a jelenünkben arra, hogy ne kelljen megszorítások alapján élnünk, az életeseményeink során elkövetkezendő jelenjeinkben. Vagyis, már előre engedélyezi számunkra azt, hogy az életünket pozitív események gazdagítsák. Amikor beépülnek a gondolatok az elménkbe, akkor már nem foglalkozunk olyan gondolatokkal, amelyek megvalósulása kellemetlen számunkra.
Nagyon sok egyéb dalt dudorászunk, éneklünk, vagy fütyörészünk egész nap. Sajnos azt tudnunk kell, hogy azok ismételgetése is mantrális jelleget ölt, ezért azok szellemi üzenetei, éppúgy bevésődnek az elménkbe. Így akaratlanul is beprogramozzuk magunkat általuk. Észre sem véve azt, hogy rengeteg, számunkra negatív program mentális üzeneteire válunk fogékonnyá az által, hogy az elménk figyelmét rájuk irányítjuk. Mivel a sok sláger, dal, vagy nóta, az élet hibás működéséről szól, így a jelenben ismételgetve, azok alapján programozzuk be azokat a jövőbeli „elvárásainkat” magunknak, amelyek eseményszintű megtapasztalása, biztosan nem okoz örömöt számunkra. Azok a dalok, amelyeknek a szövegét nem értjük, nem árthatnak nekünk, de az érthetőek „használatáért”, felelősek vagyunk. Hiába dudorásszuk őket ma látszólag jó kedvvel, attól még negatív programok bevésésére képesek.
Hasonló a helyzet a könyvekkel, színdarabokkal, vagy filmekkel is. Csak kellemes, jó közérzetet biztosító művekkel érdemes foglalkozni, mert az ember, annyira képes beleérezni magát a művek eseményeibe, hogy azok mentális üzenetei, tökéletesen bevésődhetnek az elméjébe. Új mentális programokat elindítva, aktivizálva az agyában. Sajnos, ugyanez érvényes a napi hírekre is. A szenzációkká duzzasztott hírek, magukkal ragadják az arra kíváncsi emberek fantáziáját, és sajátságos vélemények alkotására késztetik őket. Márpedig, az egyéni ítéletalkotás által, felelős részt vállal az ember, a hírben szereplő egyének felelősségéből. Amit ugyanis megítélünk, az már elválaszthatatlan részévé válik az életünknek. Mert az ítéletalkotás miatt, mélyen beíródik az a memóriánkba.
A szellemi gondolataink állandóan kalandoznak. Megállítani is alig tudjuk őket. Az üresjáratot nem ismeri az elménk, mert mindig figyel a kavargó gondolatainkra. Ezért, amikor éppen nem kívánunk semmire sem gondolni tudatosan, akkor célszerű elővenni a kedvenc mantráinkat, és azok általános érvényű tartalmára irányítani az elménk figyelmét. Így a felesleges, buta gondolatok helyett, számunkra hasznos információkat véshetünk be az elménkbe. Illetve azokat a bevéséseket erősíthetjük meg, amelyek hasznosak számunkra. Arra kell csak figyelnünk, hogy ezeket a mantráinkat, mindig vidáman, megelőlegezett örömmel énekeljük. Mert a mantrákban szereplő szellemi gondolatainkat, mindig az általuk kiváltott kellemes érzéseink változtatják pozitívvá számunkra. Magának a gondolatnak, nincsen polaritása. Érzelmek nélkül hatástalan. Ezt a logikát kifordítottan értelmezve, sohase foglalkozzunk olyan gondolatokkal, amelyek negatív érzelmeket váltanak ki belőlünk. Mert azok is a jelen érzései, és bevésődnek az elménkbe az által, hogy a figyelmünket lekötik.
Ezek után már, bárki előtt világos lehet az, hogy mi az, amit nem engedhet meg magának az ember ahhoz, hogy lelki síkon, negatív események megtapasztalására hangolja az elméjét. Felelősek vagyunk Isten előtt azért, hogy milyen gondolatok terhelik most az elménket. Mert a jelenben bevésődött gondolataink alakítják, a megtapasztalható jövőnket. Éppen ugyanúgy, ahogyan a most, a jelenben folytatott meditáció hatására ellazul, megpihen a testünk is, követve az elménk megnyugtatott állapotát. Így az elvárható eseményszintű anyagi viszonylataink, a jelenben rögzített mentális elvárásaink eredményei. Ezért felelősek vagyunk értük. A felelősségünk pedig, abban nyilvánul meg, hogy nekünk, magunknak kell megtapasztalni azokat.
Ezért célszerű, lelki síkon előre megengedni magunknak azokat az általános érvényű lelki állapotokat, amelyek megvalósulása örömöt okoz számunkra. Majd tudatosan figyelnünk kell arra, hogy a szellemileg meghatározható gondolataink, amelyek az életünk során állandóan jelentkeznek, soha ne ütközzenek, ezekkel az általános érvényű, lelki indíttatású beprogramozásainkkal. Azt ugyanis, nem engedhetjük meg magunknak büntetlenül.
Matécz Zoltán
