Mi az Isten?
Sokszor feltesszük magunknak ezt a kérdést. Amikor valamilyen, számunkra teljesen érthetetlen dologgal vagy eseménnyel találkozunk. Mert az értelmes emberi elme, intelligens magyarázatokat igényel. Ilyenkor a lehetséges logikus választ Istentől várjuk. De, szinte sohasem magára Istenre vonatkozik az ilyen irányú kérdésünk. Most az egyszer azonban, tegyük fel ezt a kérdést, kimondottan Istenre vonatkoztatva. Vagyis, beszéljünk arról, hogy mi is az Isten valójában.
Először is a hozzáértő, szakavatott papok véleménye érdekelne. De a régi jó mondás szerint, „A jó pap is holtig tanul, mégis bután hal meg.”. Mert a halála pillanatában sem tudja konkrét módon meghatározni azt, hogy kit is szolgált egy egész életen át. Mert Isten fogalmi jelentését, ők is csak elvont módon értelmezgetik. Hol mindenhatónak, hol mindentudónak, hol teremtőnek, hol pedig, egy természet fölötti Atyának nevezve Őt. Aki mindenhol jelen van. Így a Bibliában Isten, úgy mutatkozik be a papok és a hívők számára, hogy „VAGYOK, AKI VAGYOK.”. De lássuk be, ez eléggé elvont meghatározása Istennek.
Az ezoterikus tanítók pedig, főképpen abszolút lénynek, a legfőbb lénynek, illetve egy természetfeletti transzcendens lénynek nevezik Istent. Egy olyan túlvilági lénynek, akinek anyagi vonatkozása egyáltalán nincsen. Kizárólag az Univerzum mágneses valóságában létezik és onnan irányítja az elektromos anyagi világmindenség működését.
Ezzel szemben a tudomány, még mindig, csak vitázik Istent illetően. Mereven tagadva a létezését. Annak ellenére, hogy magát az Univerzumot, nyíltan intelligensnek minősíti. Mert az Univerzum, a mágneses alapú kozmológiai állandók segítségével működteti induktív módon, az összetett szerkezetű elektromos anyagi világ mindenségét. De az, hogy az Univerzumon belül, ki vagy mi az abszolút Intelligencia hordozója, aki a kozmológiai állandókat meghatározta és fenntartja a kozmikus szintű mágneses hullámokban, még egyáltalán nem tisztázott dolog. Van ilyen elvont fogalom még sok a tudományos életben. Mert például, a tér, az idő, az energia és az információ, mint nélkülözhetetlen fizikai alapfogalmak, nincsenek még mindig konkrét módon meghatározva a tudományos életben.
Most pedig, nézzünk egy olyan sajátságos meghatározást, amit én magam fogalmaztam meg Istenről. Mert számomra fontos volt az, hogy Isten fogalmi jelentését, konkrét módon értelmezzem ahhoz, hogy igazán hinni tudjak a létezésében. Isten számomra, az Univerzum mágneses alapú abszolút Tudatossága és Öntudata. Aki szintén abszolút Intelligenciával rendelkezik. Mint Abszolútum. Ha ugyanis, az ember maréknyi agyában, relatív módon működhet, az EEG-agyi mágneses hullámok kibocsátására képes elméje, akkor az Univerzum teljes mágneses valósága, magát az abszolút Elmét valósítja meg. Azaz Istent. Aki, mint abszolút Tudatosság és Intelligens Öntudat működik az Univerzumban és induktív módon működteti, az elektromos alapú anyagi világmindenséget. Mint a saját, anyagi szintű elektromos kiterjesztését.
Mivel az elektromos anyagi minőségek, az Univerzum mágneses alaphalmazában és abból nyilvánultak meg, ezért azok atomos szerkezeteit is, a mágneses alaphalmaz tölti ki belül is. Vagyis az atomok, belül nem üresek. Hanem ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki őket, mint amelyik a bioszféránkon kívüli űrt képviseli. Mert az űrt, éppen azért jellemzi üresség, mert nincsen benne számottevő anyagi minőség. Még atomi szinten sem. Így óriási mértékű vákuum jellemzi. De így, a bioszféránkat képviselő anyagi világunkban, az anyagi szintű elektromos és a mágneses adottságok, együtt mutatkoznak meg számunkra. Így lettek az anyagi jelenségek, „elektromágneses” tulajdonságúak a tudomány számára. Mert a mágneses alaphalmaz, minden atomot áthat a bioszféránkban. Így, az „elektromágneses” jelző, csupán arra utalhat, hogy olyan elektromos anyagi jelenségekről van szó, amit mágneses hatások tartanak működésben, induktív hatásra.
Ez az anyag nélküli világűr, idegen még az ember számára. Annak ellenére, hogy a bolygó és csillagközi végtelen teret képviseli. Amit a számunkra teljesen láthatatlan, egységnyi kiterjedésű oszthatatlan alaptömegek teljes közege alkot. Amely oszthatatlan alaptömegek, az elektromos megosztás képességével nem rendelkezhetnek. Mert nem összetett részecskék. Így számukra, csak a mágneses hatások közvetítésének a kényszere jutott. A saját közegükben azonban, állandóan csak rezegnek. Egy mátrix alapú egységes alapközeget alkotva. Mert a stabil felfüggesztés és a fix alátámasztás hiányában, az egyensúlyi helyzetüket állandóan csak keresik az oszthatatlan alaptömegek. Miközben, a kényszerű együttes rezgéseik miatt, kozmikus szintű mágneses hullámokat alakítottak ki a közegükben. Amelyek éppen úgy működnek, mint Newton soros ingája. Egy irányú mágneses torlónyomást biztosítva. Ez által, mágneses erőtérré alakítva, az Univerzum teljes mágneses alaphalmazát.
Minden ilyen kozmikus szintű mágneses hullámot, két alapvető összetevő jellemez. A hullámhossz és a frekvencia. Míg a hullámhossznak informatív értéke van, addig a hullámhossz mentén egyenesen felsorakozott erőimpulzus sorozatok, mint a frekvencia összetevői, az energiát közvetítik. A hullámhossz szerint meghatározott egyenes irányba. Az energia tehát, a mágneses hullámokban résztvevő oszthatatlan alaptömegek, rezgési szintű részerő hatásainak, az egy irányú folytonosságát jelenti. Így a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszainak az összes informatív értéke együtt, az Univerzum abszolút Elméjét valósítja meg. A mindenről Tudás képességét biztosítva. Míg a kozmikus szintű mágneses hullámok frekvenciáiban terjedni képes energiák összessége, az Univerzum mindenre ható képességét garantálja. Amit induktív módon vetít, a mindent képviselő elektromos anyagi valóságra.
Ezért, az oszthatatlan alaptömegek végtelen közegében, vagyis az Univerzum mágneses alaphalmazában, a kozmikus szintű mágneses hullámok közvetítik azokat a kozmológiai állandókat, amelyek, mint Isten reánk irányuló kozmikus akaratai működtetik induktív módon, az elektromos anyagi világunkat. Beleértve a mi saját anyagi minőségünket is. Mivel azonban, a mi anyagi minőségünk is a mágneses alaphalmazban működik a bioszféránkon belül is, ezért a kozmikus szintű mágneses valósággal, vagyis Isten abszolút Elméjével, a saját relatív elméinken keresztül, folyamatos mentális viszonyban állunk.
Ami azt jelenti, hogy Isten, az Univerzum kozmikus szintű Öntudata működteti a testünket induktív módon úgy, hogy a reánk irányuló kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciáján keresztül biztosítja számunkra az életünk energiáját. Vagyis, a lelkünket. Ami arra utal, hogy az anyagi életformánkat biztosítani képes lelkünk is, egy ilyen kozmológiai állandónak minősül. Amit Isten, az Univerzum kozmikus szintű Öntudata közvetít felénk. Így a lélek által, minden élőlényt Isten éltet. Az embert is. Mint Önmaga anyagi szintű értelmes kiterjesztését. Úgy engemet, mint bárki mást. Ezért van szükségünk a szeretetre. Az Isten által éltetett értelmes emberek összetartó jellegű lelki erejére. Amelyben a megértés, a megbocsátás és a megbecsülés játssza a fő szerepet, sok türelmet biztosítva egymással szemben.
Ezért, minden értelmes ember, egy-egy relatív Istenségnek minősül. Akit Isten éltet a lélek által. Amíg élünk, állandóan velünk van. Éltet a lélek által. Ha probléma elé állít bennünket az élet, azonnal küld számunkra egy intuitív üzenetet, reánk irányuló lelki vágyként. Végül pedig, a reális képzelet segítségével, megadja számunkra a lehetőséget arra, hogy tudatosan is részt vehessünk a teremtés misztikus folyamatában. Mégpedig úgy, hogy a szellemi gondolataink segítségével, a lelki vágyainkat teljesen tudatosan elképzelve valóságosnak, olyan bioelektromos hullámot alakíthatunk ki az elménkben, amelyek már EEG-agyi mágneses hullámokként jelennek meg, Isten mágneses valóságában. Mint értelmes módon kifejezésre juttatott hiteink. Amelyekben már, a szellemi gondolataink informatív értékei és a lelki érzéseink mentális erőhatásai is, az agyi mágneses hullámunk egységébe vannak integrálva.
Így Isten a Genezis óta, az ember által megnyilvánult relatív Istenségeknek teremti meg a hitükben meghatározott valóságot. Kinek-kinek, az értelmes módon kifejezésre juttatott hitei alapján. Ezért kedves Olvasóm, Te mindig úgy imádkozzál, hogy a lelki vágyaidat képzeld el valóságosnak, hogy minél több pozitív lelki érzést tudj ebbe a mentális képedbe tömöríteni. Mert a Te hited, csak olyan reális elképzelésed lehet, amit mentális tervként, már tisztán láttál a saját elmédben. Így, ennek a képzeletbeli valóságnak a gyakorlati megvalósulási lehetőségét határozod meg az ÁMEN kifejezéssel. Mert az ÁMEN azt jelenti, hogy LEGYEN. De a valóságos teremtésről, csak Isten rendelkezhet. A téged relatív módon éltető Isteni mivoltod határozott döntésével.
A kozmológiai állandók segítségével, Isten folyamatosan működteti induktív jelleggel, az elektromos anyagi valóságot. A reális képzeleted által értelmes módon kifejezésre juttatott hiteiddel, ezeket a kozmológiai állandókat befolyásolod egy kissé, az elképzelt vágyaid megvalósulás érdekében. Mert a lelki vágyaidban érkező Isteni szándékokat, és a szellemi gondolataid informatív értékeit, tökéletesen szinkronba hoztad, a reális képzeleted segítségével. Így a teremtésre méltó hited, a teremtés megvalósulási folyamatába kerülhet.
Ami azt jelenti, hogy nem a szellemi gondolatainkat teremti meg számunkra Isten. Jól is néznénk ki, ha minden ostoba gondolatunk a teremtés tárgyát képezni Istennél. Mert az elménk állandóan ketyeg, mindig gondol valamire. Ha akarjuk, ha nem. Még alvás közben is aktív, amit a bugyuta álmaink bizonyítanak. Ezért Isten, nem a szellemi gondolatainkra fordít figyelmet, hanem a hozzá csatlakozó lelki érzéseinkre. Mert a szellemi gondolataink informatív értékeivel, csupán elképzelni tudjuk a fejünkben azokat a lelki vágyainkat, amelyeket meg szeretnénk valósítani. Mint mentális formákat. De a hozzá csatlakozó lelki érzéseink nélkül azok, csak üres tervek maradnak Isten számára. Mentális vázlatok csupán. Mert tartalommal, a mentális képzeteinket éltető erőkkel, a lelki érzéseink töltik fel az elképzeléseinket. Ezekre a lelki erőhatásainkra figyel Isten a valóságunk teremtése érdekében.
Ezért, teljesen hiába van valakinek esetleg pozitív lelki érzése, ha a szellemi gondolataival, nem határozott meg számukra teremtésre méltó reális célokat. Vagy éppen fordítva, hiába határozunk meg a szellemi gondolataink informatív értékeivel értelmes célokat, ha az elménk nem csatol hozzá lelki érzéseket. Vagyis, nem töltjük fel az értelmes elképzeléseinket, azokat éltetni képes lelki tartalommal. Amivel már az elképzelés pillanatában örülni tudunk a képzeletbeli valóságnak is. A nélkül ugyanis, az elképzelésünk nem képvisel Isten számára, értelmes módon kifejezésre juttatott teremtési jellegű impulzust. Mert nem biztosítunk egyértelmű agyi mágneses hullámot számára. Mivel, ahogy Isten éltet bennünket a lélek által, éppen úgy éltetjük mi magunk is a reális elképzeléseinkben meghatározott lelki vágyainkat a hiteinkben.
Viszont, az sem mindegy, hogy alapvetően milyen lelki érzésekkel éljük az életünket. Hiszen Isten, boldogságra teremtett bennünket. Mert egy negatív lelki érzésekkel élő szomorú vagy gyászos hangulatú ember számára, ritkán jönnek elő teremtésre méltó pozitív lelki érzések. Mert a szomorúságában és a mély gyászában, nincsen pozitív életerő. Mert, nincsen mi lelkesítse az embert. Így a negatív lelki érzésekkel élő szomorú és gyászos ember, sokkal nehezebben képes a számára jó és vidám dolgok és események elképzelésére úgy, hogy az elméje azokhoz pozitív lelki érzéseket társítson. Mert a szomorúságának vagy a gyászának a keserű emléke uralja az elméjét. Így a lelki vágyait sem képes pozitív lelki érzésekkel elképzelni magának. Ezért, csak olyan valóság megtapasztalását teszi önmaga számára lehetővé Istennél, mint amelyik a szomorúságát vagy a gyászát okozta. Mert Isten, mindig abból ad még többet számunkra, amire a lelki érzéseink tartósan irányulnak.
Mert Isten az Abszolútum. Számára nem létezik a jó és a rossz relatív fogalompár. Ezért, mindig a lelki minőségünk rezgései szintjére fordít figyelmet a teremtés érdekében. Jogosan feltételezve azt, hogy amilyen szinten vannak a hitünkbe ágyazott lelki rezgéseink, olyan valóságban szeretnénk élni. Így a negatív lelki érzések rezgései alapján, olyan valóságot tapasztalhatunk csak meg, amelyek a szomorúságunkat és a gyászunkat okozták. Tovább halmozva számunkra, a kellemetlen sorsszerű személyes tapasztalatainkat.
Ezzel szemben, ha a lelki vágyainkat képzeljük el valóságosnak, akkor azokat az elménkben már tisztán látva, kizárólag pozitív lelki érzések ébrednek bennünk. Mert Isten reánk irányuló szándékát látjuk valóságosnak az elménkben, mint egy lehetséges valóság mentális tervezetét. Ez a vizuális látvány biztosít számunkra hitet, vagyis tökéletes bizalmat a megvalósulás érdekében. Ha előre érezzük a megvalósulás örömélményét. Ami már, mint EEG-agyi mágneses hullám jelenik meg az elménken kívül. Mint teremtésre méltó agyi mágneses impulzus.
Az Isteni teremtés folyamatát, bármikor nyugodtan igénybe vehetjük. Mert Isten által éltetett értelmes élőlényekként, mindig megvan rá az elvi lehetőségünk, hogy reális képzeletet készítsünk magunknak, mint a megtapasztalni vágyott valóságunk mentális tervezetét. Mert az ilyen mentális módon realizált valóság fog a megtapasztalható valóságunk sorsszerű részévé válni. Erre figyel Isten állandóan. Mert eredeti szándéka szerint azt akarja, hogy boldogok legyünk. Éppen azért teremtette meg az értelmes embereket, hogy általunk szerezzen gyakorlati tapasztalatot a szellemi szintű ismereteiről. Ami azt jelenti, hogy Isten mindent ismer és mindenre képes induktív hatást gyakorolni. De a szellemi szintű ismereteit tapasztalati tudássá formálni, csak az értelmes teremtményein keresztül képes. Az emberek tehát, amíg élnek, Isten számára tapasztalják meg az élet sorsszerű eseményeit. Ki-ki sajátságos módon.
Majd a test halála után, a szellem és a lélek együtt, mint reánk utaló sajátságos mágneses hullám, visszatér a teremtő mágneses birodalmába. Az életről szerzett tapasztalatainkkal együtt. Ezt vetíti le a haldokló elméje, miközben Isten szemével tisztán látja azt, hogy mi volt az életében az Istennek tetsző jó dolog. A saját életeseményeit önmaga ítélheti meg, mint végső ítélet. Így az emberi életformák alakítják, formálják át Isten ismereteit, a tudásként értelmezhető tapasztalatokká. Vagyis, rajtunk keresztül válik Isten mindent Tudóvá. A mi életünk árán. Amit élhetünk jól is és rosszul is. Mert Isten, mindig a lelki érzéseink szerint teremt számunkra valóságot.
Isten az embert a saját „képére”, tudatosnak teremtette. Vagyis szellemben, Isten relatív tükörképei vagyunk. Ezért, a folyton változó szellemi gondolatainkat folyamatosan látja. Mert a relatív emberi elméink, az Ő abszolút Elméjében valósultak meg. Ezért tükrözzük vissza Isten számára, azokat a lelki érzéseinket, amelyek szerint, az anyagi valóságunkat meg kell tapasztalnunk. Mert, ahogyan mi Isten szellemi szintű mentális tükörképei vagyunk, ugyanúgy akarja Isten visszatükrözni számunkra azokat a lelki érzéseinket, amelyeket a hiteinkbe ágyazódva érzékel, az agyi mágneses hullámainkon keresztül. A sorsunk megtapasztalható eseményeit megvalósítva számunkra. Kinek-kinek az értelmes módon kifejezésre juttatott hite szerint.
Ahol a hit, nem más a Biblia állítása szerint, mint a még nem is látható dolgokról és eseményekről való tökéletes bizonyosság, meggyőződés. Vagyis, hinni csak abban lehet, ami még nem is képviseli a megtapasztalható sorsunk dolgait és eseményeit. Csupán a reális elképzelés szintjén láthatjuk azok tervszerű megvalósulási lehetőségeit az elménkben. Amikor ezeknek a mentális tervszerűségeknek a gyakorlati megvalósíthatóságában bízunk, az képviseli a hiteinket. A bizonyosság előre vetített meggyőződéses lelki érzésével. Vagyis, hiszünk abban, hogy a tervszerű elképzelésünk a megvalósulás szintjére kerülhet. Mert az elménkben, már konkrét módon elképzelt bizonyosságként láttuk őket.
A hit tehát, nem csupán a papok és a papok által megbabonázott Istenfélő emberek csacska mentális tulajdonsága. Hanem eleve, egy alapvető mentális emberi készség az életünkhöz. Amely szerint, mentális terveket készíthetünk a reális képzelet segítségével, a számunkra kívánatos valóság kialakulása érdekében. Amit vagy mi magunk készítünk el, mint relatív Istenségek, vagy pedig, eleve Istenre bízzuk a megvalósulás lehetőségét. Mert a teremtés folyamatos jelleggel, még mindig zajlik. Hiszen a kozmológiai állandók, mágneses jelleggel ugyan, de még mindig fenntartják az elektromos anyagi létezés induktív működését. Vagyis, a mágneses alapú teremtés, még mindig folyamatban van.
Az ember tehát, Isten mentális tükörképe. Ezért, minden értelmes ember, egy-egy relatív Istenségnek minősül. Így az értelmes emberek, nem lehetnek egymással szemben ellenségesek. Hanem éppen ellenkezőleg, szolgálnunk kell egymásban Istent. Éppen azért, hogy az életet, minden embertársunk boldognak élje meg. Ezt jelenti a szeretet. Vagyis, ne csupán a Tőled különböző testet nézd egy másik emberben. Vagy például, ne csupán azt nézd, hogy szellemben különbözünk egymástól. Mert ezek, csak relatív emberi különbözőségek. Az alapján, hogy ki és hogyan élte eddig az életét. Hanem mindig arra gondolj, hogy a másik embert is, ugyanaz az Isteni lélek élteti, mint Téged. Ha tehát, Istent akarod szolgálni, azt nem teheted másképpen, mint az emberek szolgálatán keresztül. Azokat szolgáld, akik éppen rászorulnak.
Az újszülött gyermekek, mind egy szálig, Isteni teremtmények. Majd relatív emberré neveljük őket. Végül pedig, szép lassan megtanulják azt, hogy ők maguk is relatív Isteni minőségek. Isten egy-egy értelmes anyagi szintű megnyilvánulásai. Ez az írás, erre ad mentális lehetőséget számunkra. Hogy beazonosíthassuk önmagunkat Istennel, a léleknek köszönhetően. De ez az ezoterikusnak mondható ismeret egyben, mindjárt kötelez is bennünket. Mégpedig arra, hogy más értelmes emberekben is, Isten relatív jellegét tiszteljük és szeressük. Folyamatosan fenntartva a Megértésen, a Megbocsátáson és a Megbecsülésen alapuló szeretet Türelmét. Mert amíg ezt tesszük, addig Isten élhet rajtunk keresztül. Sokkal közvetlenebb módon is.
Mert a szeretet, valójában azt jelenti, hogy másokat elfogadni olyanoknak, amilyenek éppen. Hiszen, ahogy testben relatív módon különbözünk, úgy szellemben is különbözőek vagyunk. Mivel, egészen más életutak tapasztalatai alapján szereztük a szellemi szintű ismereteinket. Kizárólag lélekben vagyunk egyek. Az Isten által biztosított léleknek köszönhetően. De, ha ezt a lelki egységünket megértjük, akkor az már szellemi szinten kötelez is bennünket. Ezt jelenti a szeretet. Hogy relatív anyagi és szellemi szinten szolgáljuk egymás abszolút értékű lelki érdekeit. Éppen azért, hogy az élet misztikus folyamatát senki se élje meg szenvedésként. Hanem éppen ellenkezőleg, minden ember boldogságban élhessen.
Ha ugyanis, az egymás elleni fegyverkezés helyett, az emberek egyéni és társadalmi érdekeit szolgálnánk, akkor a világon minden ember boldogan élhetne. Kivétel nélkül. Mert éppen annyi tőke szabadulhatna fel, amennyit eddig egymás elnyomására és félelemben tartására költünk. Annak ellenére, hogy Húsvétkor és Karácsonykor, szinte mindenki szereti a többi embertársát. Mert, mindenki tiszteletben tartja az alapvető keresztény értékeket. De valójában, minden keresztény értéket, éppen az Istent tisztelő értelmes ember képvisel. Akit a lélek által Isten éltet. Mert az Isteni eredetű emberi lélek nélkül, nincsenek szellemi szintű keresztény értékeink.
Az értelmes emberi elménk éppen arra alkalmas, hogy észrevegyük mások lelki szükségleteit. Történestesen azt, hogy mások milyen szinten élik nehezebben az életüket. Mert, ahol a lélek hiányt szenved, ott valós szenvedés van. Ott Isten, negatív tapasztalatokat gyűjt általunk a nélkül, hogy azt Ő akarná. Ezért, senkinek sincsen joga ahhoz, hogy másokat szenvedésbe sodorjon. Ezt célozzák meg, a társadalmi közösségeinket szolgáló demokratikus értékeink is. A népjólét felé való törekvéssel.
Istent közvetlen módon megtapasztalni, csak meditatív módon lehet. Amikor a szellemi gondolataink tudatos leállításával, a lelki adottságunkra fogékony az elménk. A meditatív elmeállapotunkkal, beleláthatunk Isten abszolút Elméjébe. Onnan bármilyen, számunkra szükséges adatot letölthetünk. De meditatív elmeállapotban, azaz Isten jelenlétében, tökéletesen megpihen és megnyugszik a testünk. Valamint, sokkal ideálisabban gyógyul. Ezért, minél többet meditál egy értelmes ember, annál több időt tölt Istennel, a lelki jelenlét végtelen pillanatában. Vagyis, annál kevésbé öregszik.
Isten tehát, az Univerzum mágneses jellegű abszolút Elméjének az Intelligens Tudatossága és Öntudata. Aki induktív módon működteti az elektromos anyagi valóságot, a kozmológiai állandók segítségével. Beleértve az értelmes emberi életformákat is. Ezért, egy Istent tagadó ember, alapvetően ember ellenes is. Mert még önmaga lelki szintű Isteni mivoltát sem képes elfogadni valóságosnak. Pedig az értelmes ember test, lélek és szellem hármas egysége. Így az Istentagadás olyan, mintha a valóságos egységünk egy harmadát figyelembe sem vennénk. A lelkünket. Ami Isteni szintről, induktív módon működtet bennünket.
Matécz Zoltán
2024.12.23.
