Lehetőség.
Fogalmi értelmezése alapján, valamilyen esély tényszerűségnek az esetleges megvalósulását jelenti. Tulajdonképpen azt, hogy valamilyen változás vagy cél bekövetkezhet. Esetleg egy dolog vagy egy esemény megvalósulhat. Amit mi megvárhatunk és kihasználhatunk. Vagyis, élhetünk vele. Szinonimái szerint, alkalmat, esélyt, sanszot, módot, eshetőséget, képességet, potenciált, választást, alternatívát, opciót jelent.
Az anyagi létezés minden egyes megnyilvánulása, rezgéseken alapuló esemény. Beleértve minket, saját magunkat is. Mi pedig, materialista módon, éppen arra vagyunk nevelve, kondicionálva, tanítva, hogy éljünk az események forgatagában jelentkező esetleges lehetőségekkel. Ezt alapvetően kétféle módon valósíthatjuk meg.
Első esetben, mi magunk is, aktívan részt veszünk az eseményekben. Így a folyton változó események közben kínálkozó lehetőségekkel, azonnal élhetünk is. Ez tehát, egy aktív cselekvésen alapuló módszer. Amelynek segítségével, közelebb kerülhetünk az esetleges lehetőségekhez. Egy időben, a változó eseményekkel.
A második eset az, amikor csupán külső, passzív szemlélői vagyunk az eseményeknek, és úgy várjuk be az esetleges lehetőségek bekövetkezését. Így amikor az események folyamatos változásaiban felismerjük a várt lehetőséget, akkor van esélyünk élni vele. Vagyis, esemény szinten részt venni, a folyamatosan változó események által kínált lehetőségekben. Ez egy passzív, kivárásos módszer. Olykor, nagyon időigényes.
A lehetőségekkel élni azonban, nem mindig sikerül. Bármelyik megoldást is választjuk. Van olyan alkalom, amikor elszalasztjuk a lehetőséget. Vagyis, felismerjük ugyan, de már túl későn ahhoz, hogy cselekedni tudjunk. Szinte mindenki tudna ilyen megtörtént kellemetlenségekről beszélni, ami az eddigi életében már megtörtént. Ezeket többnyire, személyes kudarcokként éljük meg.
Állandóan új lehetőségek nyílnak meg számunkra, az anyagi események folyamatos változásaiban akkor, ha a tudatos elménket, mindig erre a feladatra irányítjuk. Ami azt jelenti, hogy jó esélyünk van arra, hogy mentális módon előre meghatározzuk azt, hogy milyen lehetőségek anyagi eseményszerűségei történjenek az életünkben. Mégpedig, a tudatos teremtés mentális képességével.
Tulajdonképpen, arról van szó, hogy minden probléma észlelése esetén, ébred bennünk egy lelki vágy. Mégpedig, az aktuális problémánk, számunkra kedvező megoldásáról szóló természetes vágyunk. Ilyenkor a feladatunk az, hogy a probléma ismeretében, mielőbb a vágyunk reális magvalósulására gondoljunk. Ne a magvalósuláshoz vezető rögös útra gondoljunk, hanem a megoldás végeredményére koncentrálva. Oly annyira, hogy az elménkben, készítsünk valósághű elképzelést a kívánt megoldásról. Mentális kép vagy film formájában.
A szellemi gondolataink in-formatív értékei alkalmasak arra, hogy az elképzelésünk mentális formáját határozzák meg, minél valóságosabb módon. Amikor ez a mentális kép vagy film készen áll az elménkben, és tökéletes módon megmutatja számunkra, a vágyaink szerint kívánt reális megoldást, akkor már örömérzések jelentkeznek a lelkünkből. Ezek az örömérzések, feltöltik tartalommal a mentális elképzelésünket. Ilyen módon animálják, működtetik, éltetik azt. Mert az érzéseink a lelkünkből, az életünk energiájából származtatható életerő impulzusaink.
Majd, amikor a mentális elképzelésünk feltöltődött teremtésre méltó pozitív lelki érzésekkel, akkor mondjuk ki azt, hogy „ÁMEN”. Azaz „LEGYEN”. Ilyenkor ugyanis, a lelkünk által bennünk élő Isteni minőségünk szemléli, a reális megoldásról szóló szellemi szintű elképzelésünket, és tökéletesen egyetért azzal. Ezt bizonyítják, a közben jelentkező pozitív lelki érzéseink. Az „ÁMEN” kifejezéssel pedig, hozzájárul annak anyagi szintű magvalósulásához.
Így az „ÁMEN” kifejezés éppen arra utal, hogy a lelkünk által bennünk élő Isteni minőségünk, arról szeretne valóságos tapasztalatot szerezni, amit az elképzelésünkben helyesnek látott. Ezért adta a mentális szintű hozzájárulását.
Ami olyan módon jön létre az agyunkban, hogy az elménkben közös cél érdekében egyesült szellemi gondolataink és lelki érzéseink, olyan mágneses hullámot alakítanak ki, amelyiknek sajátságos hullámhossza és frekvenciája van. Ezt az EEG, agyi mágneses hullámot tudjuk kivetíteni az elménkből, az Univerzum mágneses terébe. Ahol az elektromos anyagi részhalmazok eseményszerűségei zajlanak.
Az Univerzum mágneses terében pedig, megkeresik a hullámhosszuknak megfelelő, de jóval nagyobb frekvenciájú mágneses hullámokat, és az elképzelt vágyunk tárgyának vagy eseményének a magvalósulása érdekében, aktivizálják azokat. Amely kozmikus mágneses hullámok, induktív módon hatást gyakorolnak az elektromos anyagi eseményekre, és azokat úgy alakítják, hogy lehetőségeket meríthessünk belőlük, az aktuális problémánk megoldása érdekében.
Ilyen értelemben, az Univerzum teremtőképes erőit, a saját szolgálatunkba tudjuk állítani. Mindig új lehetőséget szervezve magunknak. Mert a lélek által, Isteni eredetű adottság éltet, minden értelmes embert. Akár tud róla, akár nem.
Ilyen módon, nem szükséges részt venni az eseményekben, vagy sokáig várni a kedvező alkalmat arra, hogy lehetőségeink legyenek. Mert a tudatos teremtés képessége, éppen arról szól, hogy a folyton változó anyagi eseményekben, ideális lehetőségeket szervezünk magunknak. Éppen azért, hogy könnyebb és élvezetesebb legyen az életünk.
A mágneses alaphalmaz, amelyben minden összetett elektromos anyagi részhalmaz eseményszerű működése történik, az Univerzum abszolút Elméjeként fogható fel. Mert a mágneses alaphalmazban alakulnak ki, tárolódnak el, és közlődnek a mágneses hullámok. Amelyeknek a hullámhossza, a kozmikus információt képviseli, míg a frekvenciája, a kozmikus energiát. Így képesek, induktív módon hatást gyakorolni, az elektromos anyagi részeseményekre.
Az ember is, elektromos anyagi részesemény, az Univerzum mágneses terében. Így az agyunkban lévő relatív elméink, folyamatosan mentális viszonyban vannak, az Univerzum abszolút Elméjével. Mert benne és általa alakultak ki a relatív elméink. Ez az induktivitáson alapuló, állandó mentális viszony biztosít számunkra lehetőséget a tudatos teremtésre. Mert a tudatos teremtés, lehetőség azok számára, akik ismerik és gyakorolják azt.
Egy olyan lehetőség, amelyre nem kell várni egy pillanatot sem. Csupán arra van szükség, hogy a szellemi gondolatainkat, a lelki jelenlétünkre koncentráljuk, a reális képzeletalkotásunk során. Így a reális megoldásokról szóló kellemes szellemi gondolataink, mindig pozitív lelki érzéseket fognak aktivizálni az elménkben. Mégpedig, a tudatos teremtés érdekében. Amelyek, mindig új lehetőségekként fognak jelentkezni, a folyton változó anyagi események folyamataiban.
A lélek által, Isteni minőség éltet téged. Ennek biztos tudatában, használd a képzeletedet, minden reád háruló probléma megoldása érdekében. Képzelj magadnak és a szeretteidnek egészséget, bőséget, és boldog életet. Bárkinek képzelhetsz jobb sorsot. Mert a pozitív lelki érzéseidnek, teremtői képessége van, ha kellemes szellemi gondolatok irányítják azokat az elmédben. Hiszen pozitív gondolkodás vagy teremtő képzelet, önmagában véve nem létezik, a pozitív lelki érzéseink nélkül. Mert mind a kettőhöz, örömökkel teljes, pozitív lelki érzésekre van szükségünk.
Mivel a tudatos teremtés, mindig a pozitív lelki érzések aktivizálásáról szól, ezért kimondottan örömöt jelent annak is, aki aktivizálja azokat, és annak is, aki csupán haszonélvezője lesz a dolognak. Ráadásul, amikor a tudatos teremtés folyamata visszaigazolódik, és az eredményessége jut kifejeződésre, akkor is örömöt szolgáltat mindenkinek. Ez a sok tudatos öröm vezet a boldogsághoz. Ami az örömök szakadatlanságát, folytonosságát jelenti.
Aki megismeri és sikerrel használja a tudatos teremtés mentális technikáját, mások számára is önzetlenül, lehetőséget nyer arra, hogy megtapasztalja önmaga Isteni mivoltát. Mert, minél többször gyakorolja valaki sikerrel, annál nagyobb mesterré válik a tudatos teremtésben.
Az élet éppen arról szól, hogy folyamatosan élni a kínálkozó lehetőségekkel. De a negatív hitrendszer alapján élő értelmes emberek számára, csak ritkán adódik igazán jónak mondható lehetőség. Amit nem is képes minden alkalommal kihasználni. Mert túl későn észleli.
A materialista emberek nagy része így gondolkodik. Tele vannak vágyakkal, de a szűkös anyagi lehetőségeik miatt, erősen korlátozott a képzelőerejük. Hiszen reális módon gondolkozva, „csak addig takarózhatnak, ameddig a takaró ér”. Így az elképzelhető lehetőségeiket, a szegényes jövedelmükhöz igazítják. További szegénységben tengődve. Sok esetben állati szinten. Amelyből, a kiszolgáltatottság miatt, nincsen reális kiút. Mert a szűkös megélhetését biztosító munkáját, alulfizetett bérrabszolgaként végzi. De az nem élet, hanem csak vegetáció.
Ezért tulajdonképpen, az olyan értelmes ember él igazán, aki saját maga képes megteremteni magának, azokat az elemi feltételeket, amelyek alapján élni kíván. Még akkor is, ha ez a materialista gondolkodók számára irreális dolog. Ilyen módon, kiszolgáltatottság nélkül vehet részt a létezésben. Erre meg van minden értelmes embernek a lehetősége. Úgy hívjuk, tudatos teremtés.
Isten, a mágneses alaphalmazban funkcionáló abszolút Elme öntudata. Egyszerűen száműzte önmagából azokat a szellemi gondolatokat, amelyek a kellemetlen jellegüknél fogva, nem szolgálták a kozmikus teremtés céljait. Így a szeretet nélküli gondolatait képviselő angyalait, egyszerűen száműzte, kivetette magából. Abból lett megkötött állapotban, az anyagi világ valósága. Ilyen módon, csak a tiszta, abszolút szeretet maradhatott meg Istenben.
Nekünk pedig, mint Isteni eredetű lélek által éltetett értelmes lényeknek, éppen ilyen módon kell megvívnunk, a mi saját mentális csatáinkat. Amelynek során, minden olyan kellemetlen szellemi gondolatunkat száműznünk kell amelyek, csak negatív lelki érzéseket aktivizálhatnak az elménkben.
Éppen azért, hogy Isten abszolút elméjéhez hasonlóan, letisztulhasson bennünk is a szeretet. Mert, csak a tiszta, az abszolút szeretet képes a teremtést szolgálni, a mi életünkben is.
A jelenlegi viszonylagos, azaz relatív szeretetünk alapján, nagyon sok dolgot és eseményt nem szeretünk, az abszolútnak értékelhető létezésben. Vagyis, ilyen módon, a létezés ellen szeretünk. Ami kizárólag egoista jellegű, önös célokat képes csak szolgálni, az abszolút létezésben.
Mert, ennek a relatív szereteten alapuló nem szeretésnek, különböző mélységű érzelmi fokozatai vannak. Ezek a neheztelés és a harag szintjei, amelyek képesek a gyűlöletig fokozódni. Ezektől kell megszabadulnunk. Mert a teremtésre alkalmas lelki érzéseinket, negatív polaritással képesek csak aktivizálni az elménkben. Vagyis, Isten kozmikus teremtői folyamatai ellen. Ami ennél fogva, csak a mi saját körülményeinket képes destruktív módon megváltoztatni. Azaz romboló jelleggel.
De hogyan lehetséges, a negatív lelki érzéseinket aktivizálni képes, kellemetlen szellemi gondolatainktól megszabadulni? Én csak egy reális megoldást látok. Mindenben és mindenkiben, Istent kell tisztelnünk. Éppen olyan módon, mint ahogyan önmagunkban is elfogadjuk Istent.
Mert először volt az ige. Az ige Istennél volt. Isten, maga volt az ige. Ezt állítja a Biblia. Az ige pedig, cselekvést, történést, és létezést jelentő szó. Vagyis, az ige, mindig valamilyen eseményszerűségre utal. Ha tehát, először volt az esemény, akkor Istent ma is az eseményekben kell tisztelnünk.
Az összetett elektromos anyagi megnyilvánulások minden lehetséges formája, valamilyen mágneses rezgésre visszavezethető induktív esemény. Így minden létező anyagi megnyilvánulásban, Istent kell tisztelnünk és szeretnünk ahhoz, hogy a teremtőt tudatosan felvállalva képviselhessük őt itt, az összetett elektromos anyagi létezésben. Mert Isten számára, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az elektromos anyagi világ valóságában megnyilvánulva is, létezhessen általunk.
Matécz Zoltán
2017.11.12.
