Abszurd kifejezések.
Szókincsünket, rengeteg magyar szó fogalmi szókészlete képezi. Ezek általában véve, olyan alapszavak, amelyek önállóan értelmes, logikai szinten meghatározott fogalmakat takarnak. Csakhogy, az emberi civilizáció fejlődése során, egyre több olyan, főképpen „szak” kifejezés került a köztudatba, amelyek fogalmi jelentése, ellentmondásokba ütközik.
Ezek mindegyike összetett szó, vagy olyan többszavas kifejezés, amelyek külön-külön, tökéletes módon utalnak egy-egy fogalom értelmére. Összetett szóvá alakítva, vagy többszavas kijelentésként összevonva azonban, az alapszavak fogalmi jelentései, ellentétes értelműek egymással. Ezért a teljes összetett szó vagy kijelentés fogalmi jelentése, abszurddá vált. Így, olyan abszurd kifejezéseket alkotnak ma már a köztudatban, amelyek használata, teljesen természetessé lett számunkra, az idők során. Annak ellenére, hogy a logikai jelentésük, amit a fogalmi értékük külön-külön takar, teljesen ellentmondásosak egymással.
Ezek olyan természetessé, általánossá vált szavak és kifejezések, amelyeket nap, mint nap használunk, látszólag értelemszerűen, és ezért, már régen nem foglalkozunk a konkrét értelmi jelentésükkel. Vagyis, az általánosodásuk következtében, éppen a konkrét fogalmi jelentésük logikai értékétől vonatkoztattunk el őket. Márpedig, a logikai ellentmondás, csak akkor fedezhető fel bennük, ha az összetett szavakat vagy kifejezéseket alkotó részszavakat, fogalmi jelentésükben értelmezve, egymással szembe állítjuk. Csak akkor fedezhetők fel bennük, az abszurditásukat megvalósító ellentmondásaik. Nézzünk erre néhány példát.
Abszolút fogalmak:- Mindig a viszonyítás iránya határozza meg azt, hogy mi az abszolút és mi a relatív számunkra, a viszonyításunk idejére. Amit viszonyítok relatív, amihez viszonyítok, az abszolút értéket nyer, az elménkben. Miközben tudatosodik ott.
Antianyag:- Az antirészecskék felfedezése, egyáltalán nem bizonyítja az antianyag létezését. Főképpen úgy, hogy még egyetlen egy antiatomot sem tudott a tudomány készíteni. Mert az, alapvetően, ellenkezne az Univerzum törvényeivel.
Anyagmegmaradás:- Ma már köztudott, hogy az anyag atomjai, elemi részecskékre bontható. Ezért az anyagi minőségeket, már nem jellemezhetjük a „megmaradás” jelzőjével. Mert a megmaradás törvénye, a kvantitatív kiterjedést biztosító tömegértékekre vonatkozik.
Elektromágneses hullámok:- Így egyben, elektromágneses hullámok nincsenek. Van elektromos és mágneses hullám. Az is tény, hogy az anyagi közegekben, együtt mutatkoznak meg számunkra. De az elektromos tulajdonságú anyagi minőségeken kívül, a kozmikus térben, csak mágneses hullámok léteznek.
Energiatakarékosság:- Az energia, korlátlan mennyiségben jelen van a világunkban. Elpusztítani és teremteni nem lehet, mert állandó. Akkor pedig, miért kell vele takarékosan bánni? Gyakorlatilag, értelmetlen módon korlátozzuk, a korlátlan lehetőséget.
Fekete lyuk:- Ez olyan feltételezett lyuk a kozmológiában, amely még a fényt is elnyeli. Ha azonban elnyeli a fényt, akkor éppen világosnak kellene lennie. Hiszen a lyukban, benne van az elnyelt fény. A feketeséget megvalósító sötétség pedig, éppen a fény hiányával magyarázható. Viszont, ha a lyuk tele van fénnyel, mert elnyeli azt, akkor fekete nem lehet. Mint ahogy ma már bebizonyosodott, hogy nem is olyan feketék azok a lyukak.
Fénysugár:- A fény, hullámjelenség. A hozzá rendelt „sugár” kifejezés, csak a geometriai leképezhetőség miatt használatos az oktatásban.
Görbült tér:- Az elektromos anyagi létezések számára, a mágneses alaphalmaz képez mozgási teret. Amely az Univerzum oszthatatlan alaptömegeinek a teljes, mátrixszerű közege. Így sohasem a tér szerkezete az egyenes vagy görbült, hanem a benne terjedő kvalitatív hatás terjedési iránya, vagy a benne mozgó kvantitatív tömeg haladási iránya teszi azzá.
Minden relatív:- Ez egy abszolút állítás, éppen a „minden” előtagnak köszönhetően. Így a logikai jelentése, pontosan szembehelyezkedik azzal, amit kifejezni próbál. Vagyis azt jelenti, hogy abszolút módon, minden relatív.
Negatív töltés:- Elemi szinten, sem pozitív, sem pedig, negatív töltés nincsen. Az elektron, az elektrosztatikus töltéshordozó. A viszonyítás során, azok a testek válnak negatívvá, amelyek elektronfelesleggel rendelkeznek. Velük szemben, az elektronhiányos testeket, pozitívoknak minősítették. De magának az elektronnak, nincsen negatív töltése, csupán egységnyi elektrosztatikus töltéssel bír.
Nyugalmi tömeg:- Mindig a test van nyugalomban. Az a test, amelyiknek a tehetetlensége, tömegértékkel is jellemezhető. Így a testre hatást gyakoroló kvalitások, az erő és az energia, a test tehetetlenségét kifejezni képes tömegértékét és közegértékét befolyásolják.
Pozitív gondolkodás-: A szellemi gondolataink, csak információkat képviselnek, erőt nem. Ezért polaritásuk sincsen. Kis jóindulattal, azokat a szellemi gondolatainkat lehet esetleg pozitívként értékelni, amelyek pozitív lelki érzések kiváltására alkalmasak. Mert életerőt, a lelki érzéseink képviselnek, hiszen azok, a lelkünkből vagyis, az életenergiánkból származnak. Így a szellemi gondolataink képesek arra, hogy polarizálják őket.
Pozitív töltés:- Elemi szinten, sem pozitív, sem pedig, negatív töltés nincsen. Az elemi elektrosztatikus töltést, az elektron hordozza. Ezért a pozitív töltés fogalma, az összetett anyagi testek elektronhiányára utal. Vagyis, ez által, elemi elektrosztatikus töltéshiányra. Nem pedig, az elemi elektrosztatikus töltéssel ellentétes irányú, szintén elemi szintű, de ellentétes elektrosztatikus töltésre.
Pozitív energia:- Az energia, szubjektív munkavégző képesség, nincsen önálló polaritása. Ha számunkra hasznos, akkor esetleg, úri passzióból, pozitívnak értékelhetjük.
Relatív fogalmak:- Mindig a viszonyítás iránya határozza meg azt, hogy mi az abszolút, és mi a relatív számunkra, a viszonyításunk idejére. Amit viszonyítunk relatív, amihez viszonyítunk, az abszolút értéket nyer az elménkben. Miközben tudatosodik ott.
Negatív energia:- Az energia, szubjektív munkavégző képesség, Nincsen önálló polaritása. Ha számunkra haszontalan vagy káros, akkor esetleg, negatívnak értékelhetjük.
Népjólét:- Önmagában ez a fogalom, éppen azt takarja, hogy a demokráciában élő nép, jól él. Annak ellenére, hogy éppen azért alakult ki, hogy fogalmi szinten utaljon arra, hogy a nép, jól is élhetne. Pedig, a nép hatalmát megvalósító demokráciának, éppen ezt a célt kellene szolgálnia. E miatt ma még, hamis-demokráciában élünk, mert még hiányzik az életünkből, a népjólét.
Sötét energia:- Az energia, szubjektív munkavégző képesség. Nem objektív megnyilvánulás. Az objektív tömegek alaphalmaza, olyan mágneses alapközeg, amelyben mágneses hullámként, egy irányba képes szervezetten, a sokirányú rezgési részerőik terjedni, mint energiahatás. Ezért színnel jellemezni értelmetlen.
Sötét anyag:- Az anyag, objektív megnyilvánulás, de jelen esetben, a kozmológiában, az észlelhetetlennek vélt anyagi mennyiségeket nevezik ilyen módon. Ha azonban észlelhetetlen, akkor csak feltételezés lehet az, hogy létezik. Ennek a feltételezésnek a feltételezése, a sötét tulajdonság. Vagyis, az értelmes ember szellemi sötétségét, a feltételezett anyagi mennyiségekre vetítjük.
Tömegvonzás:- A tömeg, a testek passzív, tehetetlen tulajdonsága. Ezzel szemben, a vonzás, mint nyelvtani összetétel, aktív tulajdonságot erőltet a testekre. Így a tömegvonzás kifejezés, végül is, logikai szinten, passzív-aktivitást jelent. Ezen alapszik ma, a gravitáció elmélete.
Tömeggyarapodás:- A relatív fizika fogalma, amely azt fejezi ki, hogy a gyorsuló anyagi testek tömege, a gyorsulás arányában gyarapodik, növekedik. Tehát, külső tömegértékek hozzáadása nélkül, több lesz a testek tömege. Csupán azért, mert a térfogat növekedése ezt mutatja. Pedig, az anyagi testek térfogata akkor is változik, ha a belső közegük gerjedtebb állapotba kerül. Ezt azonban, tömeggyarapodás nélkül is megteszik. Hűtéskor pedig, összezsugorodnak. De az sem jelent, tömegveszteséget. Csupán azt, hogy az adott test tömege, erősen veszített a gerjedt állapotából. Ilyen formában működnek például, a víz fázisátalakulásai.
Súlyos tömeg:- A tömeg, a testek passzív, tehetetlen tulajdonsága. Mivel a súly, erőt jelent, ezért a súlyos tömeg kifejezés, erővel bíró tehetetlenséget takar, logikai szinten. Ezért csak az anyagi test lehet súlyos, de a tehetetlen tulajdonságát kifejezni képes tömege nem.
Tehetetlen tömeg:- A tömeg, a testek passzív, tehetetlen tulajdonságát jelenti. Ennél fogva, a tehetetlen tömeg kifejezés, éppen azt jelenti, hogy tehetetlen a tehetetlenség. Ezért, csak maga az anyagi test lehet tehetetlen, amit a tömegtulajdonsága fejez ki számunkra. De nem a tömege.
Ezek, az egyre szaporodó összetett szavak és kifejezések olyan, többnyire „szakszerű” fogalmakat jelentenek, amelyek ellentétes logikai értelmük teljesen nyilvánvaló, vagy erősen megkérdőjelezhető. Szinte biztos az számomra, hogy mindenkinek van ilyen szó vagy kijelentés a „birtokában”. Valószínű az, hogy mindenki találkozott már ilyen ellentmondásos logikát takaró kifejezésekkel. Ezúton, tisztelettel javaslom, egy olyan internetes szótár létrehozását, amely az abszurd szavak és kifejezések gyűjteménye lehet. Utalva arra, hogy a bennük felhasznált alapszavak részfogalmi jelentései, egymással éppen ellentétes értelműek. Így az abszurd szavak és kijelentések aktív használója, nyilvánvalóan nem tudja pontosan azt, hogy mit is beszél. Mert ha tudná, ő maga javítaná ki őket azért, hogy tökéletesen megértsük az értelmes logikai mondanivalójukat.
Matécz Zoltán
2014.06.11.
matecz.zoltan@gmail.com
