Te csak teremts.
A tudatos teremtés röviden arról szól, hogy minden vágyadat képzeld el valóságosnak az elmédben. Amikor már a legkisebb részletek is realitássá váltak az elmédben, akkor azokkal párhuzamosan, örömérzések is jelentkeznek közben. Amikor pedig, a mentális képedet vagy filmedet szemlélve, pozitív örömérzésekkel feltöltötted, akkor mondd ki azt, hogy ÁMEN. Azaz LEGYEN. Azzal ugyanis, a teremtés hatáskörébe rendeled, a tudatosan elképzelt vágyadat.
Te csak teremts állandóan, amikor bármilyen lelki vágyad ébred. Mert, ameddig a tudatos teremtéssel foglalod le az elméd figyelmét, addig meditatív módon a lelki jelenlétedre koncentrálod, a vágyaidat kifejezni képes szellemi gondolataidat. Mert az elméd, mindig meditatív állapotban van addig, amíg a jelenre vagy tudatos. Mert a jelenben való tudatosságod biztosít lehetőséget arra, hogy a lelki érzéseidet, mint mentális erőhatásokat, aktivizáld a vágyaid megvalósulása érdekében. Mivel az elméd, mindig meditatív állapotban van addig, amíg a jelenre tudatos.
Minél tudatosabbak vagyunk, a jelenben aktivizálható lelki érzéseinkre, annál erősebb az elménk meditatív állapota. Ha pedig, a szellemi gondolatainkat is erre a lelki tudatosságunkra tudjuk fókuszálni, mégpedig a reális képzelet segítségével, akkor aktív, céltudatos meditációt folytat az elménk. Éppen olyan formában, mint amikor a szellemi aktivitásunk lecsendesítésével, passzív meditációs állapotba kerül az elménk.
A múltba és a jövőbe kalandozó szellemi gondolataink, arra valók, hogy felfedezzék számunkra azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek teljesebbé tehetnék az életünket. Ezekhez a szellemi gondolatainkhoz lelki érzéseket csatolva, vágyak születnek az elméinkben. Így ezek a lelki vágyaink lehetnek majd, a tudatos teremtésünkre irányuló, aktív meditációs programjaink.
Legyél bátran egoista. Teremts magadnak feltételek nélkül. Csak arra vigyázz, hogy ne mások ellen próbálj teremteni. Amíg a saját érdekedben hajtod végre a tudatos teremtés lehetőségét, addig minden szükséged hamar teljesül. Ezért, a teremtés érdekében, egyre csak tágulni fog számodra az a tér, amit még mindig a magadénak tekinthetsz.
Így teremteni fogsz a rokonaidnak, a barátaidnak, a munkatársaidnak, és a közeli, majd a távoli ismerőseidnek. Mindig, az ő igényeik szerint. Majd végül, éppen a teremtés öröme érdekében, már mindenkinek a sorsán javítani fogsz, aki szerinted, bármiben is szükséget szenved. Ilyen módon, egészséget, bőséget, és sikeres életet teremtve oda, ahol azok még hiányoznak.
Amikor ugyanis, másoknak teremtünk, akkor tulajdonképpen, önmagunkat támogatjuk. Mert lélekben, ugyanannak az egy Istennek a részei vagyunk. A tudatos teremtés által tehát, a lélek segítségével megnyilvánult Isten érdekeit szolgáljuk másokban is.
Az egoizmusunk, a mi legtisztább Isteni tulajdonságunk. Mert Isten, mivel minden összetett elektromos anyagi megnyilvánulást, önmaga mágneses valóságából teremtett meg, ezért mindent önmagáért szeret. Egyfajta abszolút egoizmusban nyilvánul meg, ez az abszolút szeretete. Ezért Isteni eredetű értelmes lényekként, nekünk is úgy kell az egoizmusunkat ápolni, hogy az, az abszolút szeretetig fejlődjön. Vagyis, abszolút szeretettel kell viszonyulnunk egymáshoz, mert abban, az egoizmusunk is abszolút értéket nyerhet.
Ezért te csak, teremts bátran. Mert nem az a fontos, hogy az egységes Isteni létezésben, melyik embertársadnak teremtesz éppen, hanem az, hogy tudatosan részt veszel a teremtés kozmikus folyamatában.
Egyébként pedig, a „nehéz” emberek számára, még fontosabb az, hogy a tudatos teremtés áldásában részesítsük őket. Mert ők is, az Isten lelkiségének az elválaszthatatlan részét képezik. Csak még, nem hajlandóak tudomást venni róla. Ezért olyan „nehéz” emberek ők. Ezért mentális módon fejlődni, csak a mi pozitív példánk alapján képesek.
Mert a jó példa, ott is ragadós, ahol látszólag méltatlan minden segítség. Mert Istent, még az arra méltatlannak látszó emberekben sem rekeszthetjük ki a teremtés folyamatából. Mert nem a lelke, hanem a fejletlen szellemisége miatt lett méltatlan. Aki pedig, nem képes segíteni, és a tudatos teremtés Isteni áldásában részesíteni a „nehéznek” mondható embertársait, maga is méltatlanná válik. Mert a tudatos teremtés által, éppen az élet minőségét kell jobbá és szebbé formálnunk. Minden előítélet nélkül. Mert a saját előítéletünk, Istenben erős önkritikának minősülne.
Ezért, ne az ember személyét nézd, hanem a szükségét. A teremtés által pedig, mindig a szükségleteket elégítsd ki. Mert a szükségletek kielégítésével, elégedetté válik a lélek. Így a környezetünket, mindig elégedettebb emberek fogják alkotni. A mi mentális munkánk eredményeként. Ezért te, csak teremts.
Matécz Zoltán
2017.11.29.
