Telepátia.
Ez a paranormális fogalom azt jelenti, hogy távoli gondolatátvitel. Ami olyan egy idejű mentális kapcsolatot feltételez az értelmes emberek között a téren keresztül, amelyben egyetlen érzékszervünk sem vesz részt közvetlen módon. Vagyis, nem látjuk, nem halljuk, nem szagoljuk, nem ízleljük, és nem is tapintjuk. Mert a térbeli távolság, ezt nem teszi lehetővé a két teljesen különböző helyen lévő élőlény elméje között. Az öt ismert érzékszerünktől függetlenül, az agy közvetlen módon, távolról is érzékeli és megérti mások agyhullámait. Amit, főképpen egypetéjű ikreknél vettek észre. De a telepátia fogalma alá tartozik még, a gondolatolvasás és a gondolatátvitel minden egyéb lehetséges formája is. Így a telekinézis jelensége is, ami az elmével való anyagi részecskék, illetve anyagi testek olyan mozgásállapotait jelenti, amit az ember, kizárólag az elméjével hajt végre. Közvetlen fizikai kapcsolat igénybevétele nélkül.
Ezen a téren a tudósok véleménye megoszlik. Így vannak olyan tudományos szakemberek, akik eleve kétségbe vonják, még az elvi síkon értelmezhető megvalósulásának a lehetőségét is. Mondván, hogy az öt érzékszerven kívüli érzékelés nem valósulhat meg. Mert az ilyen irányú kutatások eredménye olyan szórványos, hogy a véletlen számlájára is írható. Ennek ellenére, mégis vannak olyan tudósok, akik hisznek a létezésében és folyamatosan kutatják az elvi lehetőségeinek az okát. Mert úgy vélik, hogy a hagyományosnak tekinthető tudományos álláspont alapján, még nem érthető mentális folyamatról van szó. Vagyis, gyakorlatilag egy teljesen új tudományos ágazat lassú, de biztos kibontakozásáról beszélnek. Ami így, még a parapszichológiai kutatások területéhez tartozik. Amit az extraszenzorális percepció fogalmával fejeznek ki. Amit ESP rövidítéssel, nagy betűkkel jelölve távérzékelésnek vagy más néven egyszerűen, hatodik érzéknek neveznek.
Így a hatodik érzékkel végzett ESP jellegű tudományos kutatásokat, főképpen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva végeznek a tudósok. Igen nagy szorgalommal. Ma már azonban, vannak a szintetikus jellegű telepatikus kísérleteknek gyakorlati eredményei is. Ilyen például, az a szenzoros készülék, amely az emberi gondolatok agyi hullámait, átalakítja értelmes beszéddé vagy cselekedetekké. Így a beszédre képtelen emberek is kommunikálhatnak az embertársaikkal. Ilyen egyén volt például, Dr. Steven Hawking. Aki elismert természettudósként, szép lassan veszítette el a természetes mozgás és beszéd képességét.
C.G.Jung például, a kollektív tudatalatti működését arra alapozta, hogy van az anyaginak minősülő térben, egy olyan mágneses mező, amit morfogenetikus mezőként értelmezett, és amiben a gondolatok és érzelmek terjedhetnek. De erre az eredményre jutott Rupert Sheldrake is, aki a telepatikus kísérleteinek a működését, a morfogenetikus mező létezésével magyarázta. Ahhoz tehát, hogy Jung és Scheldrake állításait komolyan vegyük, értelmeznünk kell azt a mágneses alapú tudati mezőt, amit morfogenetikus jelzővel illettek.
Az én véleményem szerint, az abszolút Létezést, elméletben kétféle valóságra lehet bontani. Az általunk is elég jól ismert, elektromos anyagi valóságra. Amit az atomokból összetett struktúrájú, elektromos anyagi szerkezetek valósítanak meg. Valamint az oszthatatlan alaptömegek által biztosított mágneses valóságra. Amit én, az Univerzum szubjektív alaphalmazaként határoztam meg. Ebből, és ebben a mágneses valóságban alakultak ki, nyilvánultak meg, az objektív anyagi részhalmazok. A csillagok, a bolygók és azok holdjai. Az égitestek, mint az Univerzum „atomjai”. Ilyen égitest a mi Földünk is. Így az anyagi minőségek belső szerkezeteit is, a mágneses alaphalmaz oszthatatlan alaptömegei töltik ki. Atomi szinten is. Így az objektívként megismert anyagi világunk, objektív és szubjektív egy időben. Azaz, elektromos és mágneses jelenségek is jellemzik egyszerre.
Ha azonban, a légterünkben felfelé haladva, elhagyjuk az egyre csak ritkuló anyagi szintű bioszféránk legfelső határát, akkor a bolygó és csillagközi térbe kerülünk. Az űrbe. Ahol, már nyilván nincsen elektromos anyagi minőség. Így az űr, nem üres, hanem a számunkra láthatatlan mágneses alaphalmaz tölti ki. Úgy is mondhatnám, hogy a mágneses alaphalmaz biztosít mozgási, létezési teret, a benne és belőle megnyilvánult, elektromos anyagi részhalmazok számára. Amit objektív valóságként értelmezünk.
Mivel, az objektív anyagi valóság a mágneses alaphalmazban alakult ki, ezért annak minden elektromos jellegű strukturális szerkezetét, éppúgy a mágneses alaphalmaz tölti ki belül, mint ahogyan körülöleli azokat kívülről. Így az atomokon belül, éppolyan tiszta minőségű a mágneses alaphalmaz, mint az űrben. Ezért látszik minden atom üresnek. Vagyis, az elektromos anyagi minőségeket, tökéletesen áthatja az a mágneses alaphalmaz, amiből kialakultak azok. Ezért lett Maxwell óta „elektromágneses” tulajdonságú minden elektromos anyagi jelenség. De az indukció, nagyon jól meghatározható fizikai jelensége arra utal, hogy továbbra is a mágneses és az elektromos erőterek folyamatos és elválaszthatatlan egymásra hatásáról van szó. Így az „elektromágneses” jelző gyakorlatilag, csupán a kétféle erőtér folyamatos egymásra utaltságát fejezi ki. A mágneses erőtér és az elektromos erőterek állandó viszonyát, a bioszféránkat képviselő objektív valóságunkban.
A világűrt képviselő anyagi minőségektől tiszta mágneses tér, az ideák világát valósítja meg. Mert a benne kialakult kozmikus szintű mágneses hullámok, informatív értékeket képviselnek. Mert a hullámhosszuk határozza meg azt, hogy a frekvenciájuk energiaértéke, milyen irányba és célra fejtse ki a hatását. Így kozmikus szintű információként, az ideák világa határozza meg azt, hogy az elektromos anyagi valóság részeként ideális esetekben, milyen objektív megnyilvánulások alakulhattak ki.
Az anyagi minőségeket kitöltő mágneses erőteret pedig, morfogenetikus mezőnek értelmezhetjük. Amelyben az élőlények, érzékelni képesek azokat a kozmikus jellegű információkat, amelyek őket induktív módon működtetik. Így képesek például, a madarak vagy a halak tájékozódni a légtérben vagy a tengereinkben, és az időjárás változásainak a függvényében, mindig ideálisabb földrajzi helyekre vándorolni. Akár nagy távolságokat is megtenni a Föld körül. Tévedhetetlen pontossággal.
De a halak és a madarak, az emberektől eltérő módon, nem szellemi lények. Csupán lelki szinten éltetetett ösztönlények. Miközben az emberek, olyan lelki szinten éltetett ösztönlények, akiknek jól meghatározott, értelmes szellemi képességeik is vannak. Így a lelki jellegű ösztönös cselekedeteinket, értelmes szellemi irányítással, tudatosan hajthatjuk végre. Szabad akaratunkból.
Az anyagi szintű agyunkban, a szellemi képességünk, a tudatalattinkban funkcionál. Ahol a memóriánk van. A szellemiségünk ugyanis, a memóriánk mentális „raktárkezelője”. Így az általunk viszonyított dolgok és események adatait, a memóriánk tárolja el, tapasztalati szintű emlékekként. Amit időrendi sorban tárol el a memóriánk. Ezért jó raktárosként a szellemiségünk, folyamatosan szemléli a rendelkezésére álló mentális raktárkészletét. Így gyakorlatilag, szinte állandóan az emlékeink által biztosított múltunkban és a tudatosan elképzelt jövőnkben kalandozik. Szinte soha nincsen a lelki jelenlétünk tudatosságnak az aktuális pillanatában.
Amint talál egy logikai hibát vagy hiányosságot, akkor azt, azonnal átküldi az elménkbe, tudatosodás céljából. Ezek a mi napi szinten felmerülő szellemi gondolataink. Amelyekből, akár több ezer is lehet napi szinten. Ha az elménkkel nem fordítunk reájuk különösebb figyelmet, akkor egyszerűen visszakerülnek a memóriánkba. Ha pedig, tudatosan megváltoztatjuk a logikai értelmüket, akkor azok, módosított minőségű adatai kerülhetnek vissza a memóriánkba. Tökéletesítve ez által, a memóriánk mentális adatbázisát.
Az elménk azonban, a lelki érzéseinkre is tudatos. A lelkünk energikus hatására. Mert a lélek, nem más, mint a testünket induktív módon irányítani képes kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája. Amelyben az életünk energiája irányul reánk, a mágneses valóságból. Mágneses torlónyomással terhelve bennünket, amíg élünk. Ennek a mágneses jellegű torlónyomásnak a számszerű értéke, egy felnőtt emberre vetítve, körülbelül 21 gramm. Ami a halál pillanatában, fel is szabadul.
A lékek tehát, a saját kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciájában felénk terjedő energia. Ami induktív módon hat a testünkre. Testközelben ezt az induktív viszonyt, asztrális testnek nevezik. Így a lélek által generált lelki érzéseink, már olyan intelligens bioelektromos hullámok az agyunkban, amelyekre az elménkben tudatosak lehetünk. De az elme, egy olyan bioelektromos hatás az agyunkban, ami agyi jellegű mágneses hullámokat is képes generálni. Amit EEG orvosi műszerrel, elég jól lehet mérni. De felmerül a jogos kérdés, hogy miért gyárt az elektromos tulajdonságokkal rendelkező anyagi szintű agyunk, EEG agyi mágneses hullámokat? Milyen céllal, ha az elektromos tulajdonságú anyagi testünket, bioelektromos jelleggel képes irányítani? Akkor, mi szükségünk lehet, az agyi mágneses hullámainkra?
A választ, a lélek és a szellemi mentális viszonya adja meg számunkra. Mert az emberi szellem, relatív értelemmel bír csupán. Amit a folyamatosan viszonyított adatok alapján állít össze az elménkben, mentális képi megjelenési formát öltve. Ilyen módon, az adatok egységnyi mértékű informatív értékeit, komplett képi jellegű információs alakzatba rendezve. Amit a képzeletünk biztosít számára. Mert a lélek, csak a képi jellegű komplett információkat képes értelmezni. Így a mentális elképzeléseink információs értékei, már olyan szimbólumokként értelmezhetők, amelyek az ideák mágneses valóságába is értelmet sugároznak. A morfogenetikus jellegű mágneses valóságba.
Mert az a mágneses alaphalmaz, amelyikben a mágneses hullámhosszok által, információ alakulhat ki, tárolódhat el és közlődhet induktív módon az elektromos anyagi részhalmazok felé, elmének és memóriának minősül egyben. Az Univerzum abszolút értékű Elméjének és Memóriájának. Amelynek ennél fogva, szintén abszolút értékű Intelligens Tudatossága és Öntudata van. Ezt a kozmikus szintű Öntudatot nevezi az idealista filozófia Istennek. De ez a kozmikus szintű Öntudat határozta meg, azokat a kozmológiai szintű mágneses állandókat, amelyek alapján, az elektromos anyagi részhalmazok működhetnek, induktív hatásra. Tökéletesen finoman hangolt módon. Ilyen kozmológiai állandó például, a fény sebessége is. A tudomány, már vagy harmincféle ilyen kozmológiai állandót ismer.
A mágneses valóságban kialakult mágneses hullámok, mágneses erőtérré alakították az Univerzum terét. Így a kozmológiai állandók, a kozmikus szintű mágneses erőtéren keresztül közvetítik azokat az induktív előfeltételeket, amelyek alapján az elektromos anyagi részhalmazoknak, rezgési szinten működniük kell. A mi Földünk elektromos anyagi részhalmazait is. Beleértve az értelemmel bíró embert is. Akit a kozmikus szintű mágneses hullám frekvenciája, mint lélek éltet. Így lett a lélek, az életünk energiája.
Az elménk tehát, a bioelektromos jellegű szellemi gondolatainkra, és a szintén bioelektromos jellegű lelki érzéseinkre fordít figyelmet, amíg tudatos. De amíg a szellemiségünk, az információt csak egységnyi mértékű viszonyított adatok szintjén képes kezelni, addig a lelki adottságunk, a komplett mentális képzeletbeli formáink, teljes értékű információit értelmezi. Szimbolikus jelleggel. Ezért, bármit gondolunk vagy beszélünk, annak a mentális képi formája, mint szimbolikus jellegű idea, azonnak megjelenik az elménkben. Éppen azért, hogy az abszolút Intelligenciát képviselő lelkünk, a lelki érzéseinken keresztül, megértse a szellemi gondolataink informatív értékeit.
Így a szellemi gondolatainkat és a lelki érzéseinket, éppen az elménk generálja egy közösen kezelhető mentális egységbe. Ami így már, a hitünket képviseli. Azt az EEG agyi mágneses hullámunkat, amelyben a lelki érzéseink és a szellemi gondolataink közös nevezőn, közös akaraton lehetnek. Közös célra irányulva. Így a hiteink segítségével, mint a mi személyesen generált EEG agyi mágneses hullámainkkal, mágneses eseményeket okozhatunk, az állandóként értelmezhető ideák valóságában. Abban az ideák mágneses valóságában, amelyről a tudatos elménkben, csak szimbolikus jellegű elképzeléseink lehetnek.
Így az értelmes emberi kommunikáció során, olyan szellemi szinten formált ideális információkat közlünk egymással, amelyeket a memóriánkban tárolt adataink alapján képzeltünk el valóságosnak. Ezért egy szellemi gondolat, éppen attól lesz racionális, azaz valóságos, hogy olyan idea mentális képi formáját határozza meg számunkra, amelynek a szimbolikus jelentését, bárki megértheti a társadalmunkban. Így a logika, ami arra készteti az értelmes embert, hogy szükség szerint mindig megfelelő módon átfogalmazza a szellemi szintű mondanivalóját, éppen arra utal, hogy a lelki Intelligenciája számára, még nem elég értelmes az a mentális képi forma, amit az elképzelés szintjén alakított ki. Vagyis, még több vagy egészen másmilyen szellemi szintű adatokra van szükség ahhoz, hogy a szellemi gondolat mentális képi formáját, a lelki Intelligenciája tökéletesen megértse és elfogadja.
Amíg a szellemi gondolataink és a lelki érzéseink, nincsenek szinkronban az elménkben, addig nem is képes hitté fejlődi benne az információ. Vagyis, addig nem lehet belőlük EEG agyi mágneses hullám. Így a kifejezésre juttatott hiteink, már olyan agyi mágneses hullámaink, amelyek az állandónak minősülő mágneses valóságban, képesek általunk indukált változásokat előidézni. Vagyis, az objektív anyagi világunk elektromos valóságára vetítve, ez azt jelenti, hogy az anyagi minőségeket kitöltő morfogenetikus jellegű lokális mágneses mezőben, a szellemi gondolataink és lelki érzéseink alapján, tudatosan befolyásolhatjuk a megtapasztalható dolgok és eseményszerűségek állandónak mondható rezgési szintű folyamatait.
A mindennapi gyakorlatunkban, ez úgy valósítható meg, hogy minden este lefekvés után, amikor a testünk már megpihent, elképzelünk magunknak néhány olyan dolgot és eseményt, amit másnap, a lelki vágyaink szerint szeretnénk megtapasztalni. Előre tökéletesen eltervezett módon. Amíg ezeket a lelki vágyainkat elképzeljük valóságosnak, addig a szellemiségünk is megpihen. Mert a közben jelentkező pozitív lelki érzéseink elringatják, megnyugtatják. Majd térjünk nyugovóra azzal a biztos tudattal, hogy másnapra, mindent jól elterveztünk magunknak előre. Másnap pedig, megtapasztalhatjuk mindazt Isteni rendben, amit előző este elképzeltünk magunknak.
Mert az elektromos anyagi valóságunk természetében, minden emberi alkotást, valaki előre elképzelt valóságosnak, mielőtt az megvalósulhatott volna. Úgy is mondhatnám, hogy a reális képzelet formálja a valóságunkat. Mert valóságosnak elképzelni, csak azt tudjuk, amiben igazán hiszünk is. Amiben nem hiszünk, az eleve elképzelhetetlen számunkra. Így az elménkben formált hiteink, olyan jövőre irányuló terveink, amelyek még nincsenek meg a jelen valóságunk tapasztalati szintjén.
Így válik a hit, a még nem is látható dolgok és események bizonyosságává az elménkben. Mert a képzeletbeli mentális képünk, már a bizonyosság érzését kölcsönözi, a hitünk által megtervezett dolog vagy esemény számára. Mivel a lelki vágyunk képzeletbeli látványának az informatív értéke, már tudatosodott az elménkben. Annak ideális lehetősége. Így az ideák mágneses valóságában, már elő is készíti számunkra, a megvalósulás induktív lehetőségeit. A reális képzelet által kifejezésre juttatott szubjektív hiteink tehát, az objektív megvalósulásuk felé törekednek. Mégpedig olyan módon, hogy a mágneses alapú morfogenetikus mezőben, áthangolják számunkra, a reánk irányuló elektromos anyagi létezés, mágneses alapú induktív előfeltételeit.
Így a hit valójában, telepatikus jelleggel, telekinetikus módon befolyásolja azt a morfogenetikusként értelmezett mágneses mezőt, ami az elektromos anyagi események rezgéseit, induktív módon szabályozza. Telekinetikus módon, mert az agyi mágneses hullámaink által formált hiteink alapján történik, a vágyaink által kívánatos elektromos anyagi változás.
Az agyi mágneses hullámainkat, EEG orvosi műszerrel mérik. Akkor is, amikor a telepatikus kísérleteket végzik tudományos jelleggel. Ehhez társul még, a poligráf. Amit egyszerűen csak, hazugságvizsgáló készüléknek becéznek. A műszer lényege az, hogy a szellemi szinten kifejezett állításaink, nincsenek mindig szinkronban, a lelki alapú testvezérlésünkkel. Ezért, amikor szellemi szinten linkelünk, akkor a testünk reflexszerű izomreakciói, eltérnek a várható lelki visszajelzésektől. Mert a szellem és a lélek informatív értékei, nincsen szinkronban egymással. Ezt a különbözőséget képes a poligráf kimutatni.
Olyan ez a dolog, mint amikor lelkiismeret-furdalása van az embernek. Amikor szellemi szinten olyan dolgot mondtunk vagy cselekedetet hajtottunk végre, amivel a lelkünk nem értett egyet. Olyankor a lélek, addig nem hagyja békén az emberi elmét, amig szellemi szinten nem rendeztük az elkövetett hibánkat. Így a lelkiismeret-furdalás kellemetlen érzése, éppen olyan jelzés az elménk számára, mint a poligráf műszeres jelzése, amikor linkelünk. Mert a szellemi és lelki ellentét mértékét jelzi vissza számunkra, a testi izomreakcióinkban.
Így a telepatikus jellegű távérzékelés, szintén a morfogenetikus jellegű mágneses mezőn keresztül lehetséges. Ez az ESP betűkkel rövidített távérzékelés tehát, csak akkor működhet ideális módon, ha a jeladó személy, elképzeli valóságosnak azt, amit üzenni kíván. Így a jelvevő személy, az jeladó személy elképzeléseit képes érzékelni. Amelyek, mint agyi mágneses hullámok, közvetítik az elképzelésben kódolt információ ideális képi megjelenési formáját. Szimbolikus jelleggel, a morfogenetikusnak értelmezett mágneses mezőben. Az ideák valóságában.
Hasonló a helyzet a testen kívüliséggel. Amikor az emberi elme, a morfogenetikus mezőre fogékony meditatív elmeállapotban van. Az abban jelenlévő ideák mentális szimbólumaira fogékonyan. Olyankor az ember, úgy „utazhat” a morfogenetikus erőtérben, hogy közben az anyagi teste egyhelyben marad. A mentális utazása közben azonban, mindenre tudatossá válik, amire csak a reális képzeletével lehetőséget biztosít önmaga számára. Ilyen módon, bárhová odaképzelheti magát, és valós időben érzékelheti, az ott elektromos módon történő anyagi dolgokat és eseményeket.
Erre utalnak, a HKÉ betűkkel röviden meghatározott, halálközeli élmények is. Amikor ugyanis az ember, természetes módon haldoklik, akkor az elméje, egyfajta tudatos meditatív elmeállapotba kerül. Amely mentális állapotban, képes érzékelni olyan dolgokat és személyeket, akik már régen nincsenek az aktív módon élők sorában. De a mágneses alapú morfogenetikus mezőben, még megvannak a róluk szóló sajátságos mágneses hullámuk informatív értékei. Amelyek a mágneses erőtérben stabilizálódott ideák szimbólumaiként jelenhetnek meg a haldokló ember elméjében.
Mert a morfogenetikus jellegű mágneses mezőben, minden olyan elektromos anyagi esemény, mágneses hullámként jelenik meg, ami fordított jellegű induktív hatást gyakorol az objektív valóságból. Ilyen módon, tovább gyarapítva a mágneses erőtérben, a benne Istenként meghatározott ideák számát. Amelyek képzeletbeli mentális szimbólumokként jelenhetnek meg, az arra fogékony értelmes emberi elmékben. Így az idea valójában, a lelkek közötti kommunikáció rezgési szintjének, a szimbolikus jellegű képi megjelenési formája az elmékben.
Ilyen megjelenési formát képviselnek például, az intuitív élményeink is. Amikor szellemi szinten gondolunk egy problémára, de nem jutunk racionális megoldásra. Mert hiányoznak a memóriánkból azok az emlékek, amelyek ott tárolt adatokként, szellemi szinten formálható reális elképelések mentális formáit képezhetnék számunkra. Annak az ideának a mentális képét, amire a problémánk megoldásaként gondolhatunk. Majd, amikor már az elménkben, egészen más jellegű szellemi gondolatok tudatosak, akkor egyszer csak bevillan a keresett megoldás ideájának a szimbolikus képi formája. Mert a lelkünk, továbbra is fogékony marad arra a kozmikus szintű információra, amire a szellemi gondolatainkkal ráhangoltuk. Ezt nevezzük, „heuréka” jellegű mentális élménynek.
Mert minden elme, olyan a mágneses mezőben, mint egy mentális adó-vevő berendezés. Amely a mi relatív emberi tudatosságunk, és a morfogenetikus mezőt uraló Isten, abszolút Tudatossága között valósul meg. Ahol az Isteni Tudatosság, az ideák mágneses valósága. Amire a relatív emberi elme fogékony lehet. De az elménkben, ezek az ideák, szimbolikus jellegű mentális képi megjelenési formát öltenek. Így a mágneses információ ideái, mentális képi formát öltenek az elménkben. Míg a mi relatív elméinkben formált szimbólumok, ideákként jelennek meg a mágneses valóságban. Az általuk kialakított mágneses hullámok hullámhosszainak az informatív értékeit képviselve.
A lélek tehát, szimbolikus jellegű mentális képeket érzékel az elménkben. Amelyek így, teljes értékű informatív értékeket képviselnek. Ideális módon. Míg a szellemiségünk, csupán az általunk viszonyított részadatok alapján képes gondolatokat formálni az elménben. Olyan szellemi gondolatokat, amelyek szimbolikus jelleget ölthetnek, az általa kezelt emlékeink részadataiból. Az elménk tehát, egy kissé, egészen másképpen működik, mint ahogyan azt mostanában tanítják nekünk. Így az elménk telepatikus és telekinetikus jellegű képességei, valóban működhetnek az életünkben. Erre, szinte minden értelmes embernek van mentális lehetősége. Csak a hozzájuk vezető képességeink hiányoznak. Ami valójában, szerintem a reális képzeletünkben rejlik. Épp úgy, mint a hit formálása.
Amikor pedig, lefekszünk aludni, akkor a szellemi aktivitásunk teljesen elcsitul. Szellemi szinten megpihenünk. Az elménk, mégis álmokat lát. Olyan képi megjelenési formákat, amelyet a lelkünk vetít felénk, a morfogenetikus mezőn keresztül. Ezek többnyire, olyan szimbolikus képek az ideák világából, amelyek összhangban vannak a mindenkori tudatossági szintünkkel. Vagyis, amilyen szellemi gondolatokkal töltjük fel elalvás előtt az elménket, úgy formáljuk a tudatossági szintünket. Így az álmaink, ezt a mentális szintet követik. Tudatos szellemi irányítás nélkül azonban, véletlenszerű módon álmodhatunk csak.
A mágneses alapú morfogenetikus mező tehát, nagyon sokféle mentális lehetőséget biztosít számunkra. Akár mind a két irányban, a mi relatív elméink és az abszolút Elme között. De ezek, mind egy szálig, szubjektív lehetőségek. Mert a mi relatív elméink is, a szubjektív mágneses valóságban lehetnek csak mentális módon tudatosak. Ezért, a mi relatív tudatosságú elméink is, szubjektív lehetőségekkel bírhatnak csupán. Így az egyéni jellegű szubjektív lehetőségeink valójában, tudatosan irányított mágneses lehetőségeket biztosítanak számunkra az életünkben. Ami lehetőséget biztosít arra, hogy a morfogenetikus mezőt is aktív módon használhassuk.
Az ESP-t jelentő telepátiát, gondolatátvitelnek értelmezik. Holott valójában, a szellemi gondolatainkhoz társuló lelki eredetű érzelmeinket képes továbbítani. Amelyek elképzelt szimbolikus képi megjelenési formái, ideákként jelennek meg a morfogenetikus mezőben. Azaz, EEG agyi mágneses hullámokként. Amelyben már teljes információs érték van kódolva. Ilyen értelemben véve pedig, az ESP valójában, információátvitelt valósít meg a tudatos elmék között.
Ezen alapszik például, Masaru Emoto munkássága is. Aki a vizet használta, mint olyan információ közvetítésére alkalmas legegyensúlyosabb anyagot, amely a legérzékenyebb a mágneses hullámok rezgéseire. Vagy éppen, az állatokkal és növényekkel suttogók. Akik képesek érzékelni az állatok vagy növények lelki érzései által közvetített ideák szimbólumait. Ők az igazi növény és állatkommunikátorok. A magyar nyelvben, ezt a természetes észrevételt, egy közmondásunk rögzítette. „A gazda szeme, hizlalja a jószágot.” Vagyis, az a jó gazda, aki szereti az állatait és a növényeit. Mert elképzeli az ő természetes cseperedésüket, fejlődésüket, tökéletesen egészséges biológiai folyamatnak.
De az értelmes embert általában is jellemzi, ez a természetes telepatikus képesség. Mert például, lelki társat így keres magának az ember. Egy olyan másik nemű egyén személyében, aki nem csupán a szellemi gondolatait képes megérteni, hanem a lelki érzéseit is mélységesen tiszteletben tartja. Erről szól a szerelem. Aminek a telepatikus jellegét, szinte minden igazán szerelmes pár megtapasztalhatja olykor. Ahol az empátia fogalma, a szeretett társ helyzetébe való beleérzési képességünket jelenti. Míg a szimpátia fogalma, az együttérzésről szól. Gyakorlatilag, a lelki eredetű rokonszenvünkről. Ami, szintén nem kizárólag szellemi folyamat.
A telepátia mágneses jelensége tehát, információs átvitelt biztosít, a különböző elmék között. Így minden értelmes ember, alkalmas a telepátiára. Csak a reális képzelet segítségével, fejleszteni kell a telepatikus jellegű jeladó szerepét. Valamint, a meditáció képességének a segítségével, fokozhatjuk a jelvevő képességeinket. Mert az elménk, információ közvetítésére alkalmas, biológiai szintű adó-vevő berendezés. A szubjektívként értelmezhető mágneses valóságban szubjektív, mentális lehetőséget biztosít az ember számára is. Ezt a mentális viszont, az anyagi minőségeket teljesen kitöltő mágneses erőtér közvetíti. Amit már, morfogenetikus mezőként értelmeznek.
Matécz Zoltán
2023.03.11.
