Spirituális kvantumelmélet.
A kvantumelmélet, olyan információs jellegű adatbázisról tárgyal, ami a szub-atomi, azaz az atomoktól jóval kisebb részecskék egységesnek mondható világát alkotja. Ahol az atomoktól kisebb részecskék látszólagos viselkedése, zavarba hozza a tudósokat. Mert eltérnek a fizika eddig megszokott anyagi jellegű makrószintű jelenségeitől. Ami az összetett szerkezetű elektromos anyagi világunk megszokott részeseményeit biztosítja. Így a kvantumelmélet fizikai eseményeit, hullámfüggvényekkel írják le a matematika nyelvezetére. Mert a kvantumelmélet számunkra szokatlan jelenségei, többnyire hullámjelenségek. Amelyek az atomokon belül épp úgy jellemzőek, mint a bioszféránkon kívüli űrben.
A kvantumtér tehát, olyan egységes rendszert képvisel, amelyben főképpen a hullámok uralkodnak. Ha elektromos anyagi vonzata nem lehet akkor azt, csak mágneses alapú tényezőnek tekinthetjük. Ennél fogva, ha az egyre kisebb tömegértékeket vizsgáljuk kvantum szinten, akkor előbb-utóbb, el kell jutnunk az Univerzum valóban egységnyi méretű oszthatatlan alaptömegéig. Amely oszthatatlan alaptömeg nyilván nem összetett részecske, így nem is képviselhet elektromos tulajdonságot. Így csak mágneses tulajdonságok jellemezhetik. Amivel a számunkra teljesen láthatatlan űrt képviseli a bioszféránkon kívül éppen úgy, mint az anyagi szintű atomokon belül.
Szerintem az Univerzumot ugyanis, az oszthatatlan alaptömegek egységes közege tölti ki. Egy egységesnek mondható zárt mátrix rendszert alkotva. Amelyben az oszthatatlan alaptömegek, az egyensúlyi helyzetüket folyamatosan keresik. Mert sem stabil felfüggesztésük, sem pedig, fix lerögzített állapotuk nincsen. A rezgési szintű részerőikkel, egymást félre tolni vagy félre lökni képtelenek. Így relatív módon egymáson támaszkodva egy dinamikus, folyton rezgő mátrix rendszert alkotnak. Miközben a kényszerű együttes rezgéseik miatt, kozmikus szintű mágneses hullámok kialakítását teszik lehetővé. Mágneses erőtérré alakítva azok által az űrt. Ez az űr tehát, az a mágneses alapú kvantumtér, amiben az atomoktól kisebb szabad részecskék is tartózkodhatnak.
A kozmikus szintű mágneses hullámoknak két alapvető összetevője van. A hullámhossz és a frekvencia. Mivel, a hullámhossz határozza meg a kozmikus szintű mágneses hullámok egyenes irányát és induktív célját. Ezért a mágneses hullámhossz, informatív értéket képvisel. Míg a frekvencia által, az energia hatása terjed, a hullámhossz által meghatározott egyenes vonalú irányban. Az oszthatatlan alaptömegek rezgési szintű részerő hatásai által folytonos jelleggel. A frekvencia révén, különböző darabszámú erőimpulzus sorozatok formájában. Ilyen módon az energia, a kozmikus szintű mágneses hullámok frekvenciáiban egymást követő diszkrét erőimpulzus csomagok rezgései által áramlik. Azaz, az energia szubjektív áramlása, nem jár a kozmikus szintű mágneses hullámokat felépítő oszthatatlan alaptömegek haladó jellegű valós áramló mozgásával. A dolog éppen úgy működik, mint Newton soros ingája.
A mágneses jellegű hullámhossz, azonnal felépül az Univerzum teljesen zárt erőterében. Míg a benne áramló energiának, időre van szüksége a terjedéséhez, amit a frekvencia határoz meg. Így a kozmikus szintű mágneses hullámokban az energia terjedése, a fény általunk mért sebességértékével meghatározva fogadható el. Ez a mágneses hullámokban terjedni képes energia jellemzi azt az abszolútként értékelhető időalapot, ami az anyagi események rezgéseinek a beállításával, az égitestek relatív eseményidő egységeit képes meghatározni számunkra. Ezért a mi Földünkön viszonyítható „időalapunkat” már, a kvantumtérben megvalósult égi mozgásformák határozták meg. A Nap, a Hold és a Föld egymáshoz viszonyított állandó, periodikus rezgéseken alapuló kozmikus szintű mozgásformái. Mint a kvantumtér égitestekre gyakorolt közvetlen rezgési szintű hatásai.
Mert a kvantumtér, kétféle módon gyakorol hatást az összetett szerkezetű elektromos anyagi világra. Közvetlen módon úgy, hogy mint aktív mágneses erőtér, a mágneses hullámok torlónyomásával határozza meg az égitestek gravitatív jellegű sebességértékeit. Amivel kozmikus szintű rezgéseket valósítanak meg egymás körül. Közvetlen módon objektív hatást gyakorolva, azok fúzió által kialakult tömegértékeire. Éppen úgy, ahogyan azt Newton tanította. Valamint, közvetett módon, az égitestek elektromos tulajdonságú anyagi minőségeinek az elektronjai által biztosított elektrosztatikus erőterein keresztül. Mint azok egységes, elektromosként értékelhető erőterein keresztül. Induktív jelleggel. Ahol az induktív viszony, a kétféle erőtér között áll fenn folyamatos jelleggel.
Ebben az állandó jellegű induktív viszonyban alakul át, a mágneses hullámhossz informatív értéke, az elektromos anyagi formáció strukturális szerkezetet kialakítani képes alakzatává. Mégpedig, a mágneses frekvenciában terjedni képes energia szubjektív munkavégző képességének a hatására. Így a mágneses energia áramlása, az induktív viszonyban érintett elektronok mozgási erőhatásait határozza meg, azok elektrosztatikus erőterein keresztül. Vagyis, az indukció jelensége alakítja át, konvertálja át a mágneses információt, elektromos anyagi formációvá és a mágneses energiát, elektromos erőhatásokká. Másképpen fogalmazva, a mágneses hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy a frekvencia energiaértéke, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az általa közvetett módon érintett elektromos anyagi részhalmazokon.
A kozmikus szintű mágneses hullámok tehát, egy egységes mágneses erőtérré alakították az űrt. Ami a kvantumteret biztosítja. Ennek a kvantumtérnek azonban, sajátságos Öntudata és Tudatossága van. Ami által, abszolút Elmeként határozta meg azt, hogy a kozmikus szintű mágneses hullámokban terjedni képes kozmológiai állandók, milyen precízen hangolt előfeltételek alapján működtethetik, az elektromos anyagi világ rezgéseit. Így a kvantumelmélet, az Univerzum kvantumterét, eleve intelligensnek értékelte.
Az emberi elme azonban, agyi mágneses hullámokkal képes kifejezni értelmes módon a hiteit. Azaz a valóság, képzeletben előre megtervezett elvárásait. Ahogy a kvantumtérben a kvantum öszefonódás jelensége arra utal, hogy ugyanazon a hullámhosszon vizsgált részecskék, akármilyen távol legyenek is egymástól, befolyásolják egymás állapotát, úgy a mágneses alapú kvantumtérbe vetített, projektált analóg elképzeléseink is, mint agyi mágneses hullámaink, mágneses változásokat provokálnak ki a kvantumtérben. Mert megkeresik a kvantumtérben a hullámhosszúságuknak megfelelő, de jóval nagyobb frekvenciájú kozmikus szintű mágneses hullámokat és azokat, az általunk vágyott valóság kialakítása érdekében fogják vezérelni. Így a hiteinknek, mint tudatosan kivetített agyi mágneses hullámainknak, a kozmikus szintű mágneses hullámok vezérlésével, meg kell valósulniuk az elektromos anyagi világunkban. Akármilyen dolog vagy esemény legyen is az elménkben valóságosnak elképzelt lelki vágyunk.
Ahogy az Univerzum kvantumtere, mint mágneses erőtérként értelmezhető űr, az abszolút Elmét valósítja meg, úgy a mi relatív emberi elméink is, ennek az abszolút Elmének a mentális kiterjesztései. Az elektromos tulajdonságú agyunkban ugyanis az elménk, sajátságos mágneses adottságunk bennünk. Aminek a segítségével a hiteinket, mint agyi mágneses hullámainkat tudjuk kivetíteni, projektálni a mágneses erőtérbe. A kvantumtérbe. Ami a mágneses erőtér jellegénél fogva, azonnal felveszi az agyi rezgéseink ritmusát. Összefonódik a kozmikus szintű mágneses hullámokkal, beavatkozik azok kialakult formájába, interferál velük, és a megfelelő hullámhosszúságú kozmikus szintű mágneses hullámokat így arra készteti, hogy az általunk vágyott valóságnak megfelelően alakítsa az anyagi világunk megtapasztalható dolgait és eseményeit. Ettől spirituális lény minden értelmes ember.
Az elménk ugyanis, soha nincsen közvetlen kapcsolatban azzal az anyagi valósággal, amelyikben élünk. Csupán az öt érzékszervünk nyújt számára megfelelő információs értéket a valóságról. Ezért, mindig hinnünk kell az érzékszerveink biomágneses alapú informatív értékű üzeneteiben. A hit tehát, nem valamilyen vallásos vagy ezoterikus tanítás csupán az életünkben, hanem alapvető elemi szükségszerűség. Miközben tehát, tudatosan hiszünk a valóság érzékszervi szintű informatív értékeiben, addig mi magunk is, reális elképzeléseket formálhatunk az elméinkben az általunk vágyott valóságról. Amit kivetíthetünk az elménkből a valóságba. Azon belül pedig, a mágneses valóságba. Vagyis, éppúgy kell hinnünk a valóság érzékszerveink által biztosított informatív értékeiben, mint ahogyan hinnünk kell, az elménkből kivetített, reális módon elképzelt terveink informatív értékeinek a hasznosulásaiban.
Amiben nem hisz az ember, az eleve elképzelhetetlen számára. Mert nincsen róla semmiféle szellemi szintű információs értéke. Ha ezt a logikát kifordítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy csak abban hiszünk igazán, amit valóságosnak tudunk elképzelni az elménkben, teljesen tervszerű módon. Ezért a lelki vágyainkat el kell tudni képzelni valóságosnak. Éppen olyannak, amilyennek meg szeretnénk tapasztalni azokat, mint valamilyen vágyott dolgot vagy eseményt. A reális elképzeléssel ugyanis, a szellemi gondolataink digitális jellegű informatív értékeiből, analóg jellegű mentális képi formát alkotunk a lelki vágyunk számára. Ilyen módon kialakítva a lelki vágyunk mágneses alapú hullámhosszát. Ahhoz, hogy a lelki vágyunk frekvenciáját is meghatározzuk, képzeletben ki kell próbálnunk azt, amit valóságosnak képzeltünk el.
Ez azt jelenti, hogy szintén a reális képzelet segítségével, bele kell élnünk önmagunkat a vágyott elképzelésünk elvileg lehetséges valóságába. Át kell éreznünk azt, hogy az elménkben elképzelt valóság, számunkra nem csak szép, hanem jó is. Mert a lelkünk, nem képes eldönteni azt, hogy az elménkben kialakított képzeletbeli látvány a valóságot tükrözi-e vagy csupán képzeletbeli dolog vagy esemény. Így a képzeletben beleélt valóságunknak megfelelő lelki érzések aktivizálásával, konkrét frekvenciaértéket határoz meg az elképzelésünk szellemi szintű hullámhossza számára. Ilyen módon, agyi mágneses hullámmá alakítva a lelki vágyainkat. Ezt a mentális munkát, minden lelki vágyunkkal el kell végeznünk ahhoz, hogy a valóságunk részévé fejlődhessen.
Így a mágneses alapú kvantumtérbe vetített elképzeléseink, mint a lelki vágyainkról alkotott hiteink, mindig a megvalósulásuk felé fognak törekedni. Kivetíteni azokat, az ÁMEN kifejezéssel lehet. Ami azt jelenti, hogy LEGYEN. Azaz, ÍGY AKAROM. Erre utal a szabad akarat kifejezés. Vagyis, nem arra, hogy bármit megtehetünk büntetlenül, hanem arra, hogy bármit elképzelhetünk magunknak korlátlan módon. Ezért, a szellemi szinten elképzelt vágyainkra a lelkünk mond ÁMENT. Így a kvantumtérbe vetített módon, az interferencia jelenségével beavatkozva, összefonódnak azokkal a kozmikus szintű mágneses hullámokkal, amelyek amúgy is induktív módon működtetik az elektromos anyagi világunk alapvető rezgéseit. Így azokat, az általunk kívánt valóság kialakítása érdekében fogják átmenetileg vezérelni.
Ez valójában, nem új dolog. Mert minden értelmes ember elméje, aki például családot alapít, kocsit vesz vagy éppen otthont vásárol, azaz az élete komolyabb döntéseit hozza meg, éppen ugyanígy működik. Miközben elhatározza azt, hogy kit vegyen feleségül vagy kihez menjen hozzá feleségül, már előre elképzeli a kettőjük ideális életét valóságosnak. Vagyis, az esküvő megtörténte elé vetíti a párjával kapcsolatos lelki vágyait. Már előre beleéli magát. Az új kocsinál is hasonló a helyzet. Nem ugrik bele senki sem az első adódó lehetőségbe. Alaposan átgondolva elképzeli azt, hogy melyik típusra van szüksége. Figyelembe véve annak minden műszaki paraméterét. Így a reális elképzelését már előre vetítve fogja meghozni a felelős döntését. Miközben már azt is elképzelte magának előre, hogy benne ül és vezeti, mint a sajátját.
Az otthonteremtés folyamata is hasonló. Előre elképzeli azt, hogy milyen lakás felelne meg számára a legjobban. Majd több lehetőség közül kiválasztja azt, amelyik árban és méretben ki tudja elégíteni az igényeit. Végül pedig, képzeletben már be is lakja az új otthonát. Az így előre vetített képzeletbeli tervei fogják a megtapasztalható valóságát alkotni. Így, amikor már a sajátja lesz, a bútorok már az előre elképzelt helyükre kerülhetnek szinte azonnal. Ez azt igazolja, hogy minden értelmes ember képes, a lelki vágyait a képzelet segítségével, előre megtervezett módon a valós anyagi események elé vetíteni a kvantumtérbe. Spirituális módon. Abba a valóságba, amiben az elektromos anyagi valóság amúgy is állandóan formálódik, alakul.
Aki ezt megértette, annak számára a lelki vágyak teljesítésének a lehetősége, csupán azon múlik, hogy milyen szinten képes reális képzeletet alkotni a vágyott dologról vagy eseményről, és milyen szinten tudta beleélni magát a vágyott elképzelésébe. Mert az elménkből kivetített hiteinkre, a kvantumtér mindig reagál. Éppen a hullámjelenségek interferencia által megvalósuló kvantum összefonódás lehetősége miatt.
Annak ellenére, hogy a relatív anyagi jellegű agyunkban a bioelektromos tulajdonságú agyunk, szintén relatív adottságokkal bír, de a benne formálható reális képzeletünknek, mégis abszolút jellegű mágneses lehetőségei vannak. Vagyis, a szabad akarattal elképzelhető lelki vágyainknak, nincsenek mentális korlátjai. Bármit eltervezhetünk, elképzelhetünk valóságosnak, amire csak vágyunk. Éppen olyannak, amilyennek szeretnénk megtapasztalni azokat. Mert az elménk, az abszolút Elme relatív része bennünk.
Vagyis, relatív emberi módon el vagyunk különülve ugyan tőle, de mentális módon, továbbra is az abszolút Elme szerves mentális részét képviseljük. Erre utal, a relatív emberi elménkben megvalósítható képzelet abszolút lehetősége. Ezért reagálnak a hiteinket képviselő agyi mágneses hullámainkra, az abszolút Elmében kialakult kozmikus szintű mágneses hullámok. Vagyis, az agyi mágneses hullámainkkal, a kvantumtérben zajló szubjektív eseményeket módosítgatjuk mentális módon. Kissé beavatkozva azok rezgési szintű állandó működésébe. Amelyek azokat a mágneses alapú szubjektív eseményeket idézik elő, amelyeket az energia áramlásai valósítanak meg az elektromos anyagi világunkban.
Az ezoterikus jellegű tanítások azt állítják, hogy minden értelmes ember egy spirituális lény. Ahol a „spirit” szó, a lelket jelenti. Így ez az ezoterikus állítás, már nagyon régóta arra utal, hogy minden értelmes ember, a mentális szellemi gondolatai segítségével, lelki erőhatásokat képes aktivizálni. Mégpedig úgy, hogy az agyi mágneses hullámai segítségével, értelmes módon fejezi ki a hiteit. A lelki vágyairól készült képzeletbeli mentális terveit. Az olyan reális elképzeléseit, amelyek arra utalnak, hogy hogyan szeretné megtapasztalni az anyagi valóság reá irányuló részeseményeit.
Ehhez társul még az, az ezoterikus állítás is, amely szerint semmi, de igazán semmi sem alakult ki a természetben úgy, hogy azt valaki ne képzelte volna el előtte valóságosnak. Teljesen tervszerű módon. Így aztán vannak rövid, közép és hosszútávú terveink is a jövőnkre nézve. A rövidtávú terveink reális elképzeléseit, néhány másodpercre vetíti csak előre az elménk. Ezek képezik a mi tudatos rutincselekedeteink oroszlánrészét napi szinten. Úgy megszoktuk őket, hogy már észre sem vesszük azt, hogy előre megtervezett módon hajtjuk végre őket.
A középtávú elképzeléseink mentális terveit, mint hiteinket, néhány másodperctől, akár néhány órára is előre tudja vetíteni az elménk. Így például, már reggel elhatározhatjuk azt, hogy este, hol és kivel fogunk majd szórakozni. Végül pedig, vannak a hosszútávú terveinket előre vetíteni képes reális elképzelésű hiteink. Amelyeket az elménk, néhány órától, akár néhány évre is képes előre meghatározott módon kivetíteni számunkra. Így például, már idén szilveszterkor eldönthetjük azt, hogy jövőre ugyanitt fogunk ünnepelni, ugyanezzel a jó kis társasággal. Mert igen jól éreztük magunkat.
A képzeletbeli terveink tehát, mit hitek, az egész életünket kitöltik. Erről szól az egész életünk. Oly annyira, hogy akinek már nincsenek előre elképzelt tervei, annak már igaz hittel meghatározott megtapasztalásra érdemes jövője se nagyon van. Erről szól az elmúlás. Mert, aki a halál lehetőségét elfogadta, már nem sokat tervezget. Hiszen, már nincsenek anyagi szintű elvárásai a jövőjét illetően. Így a hitét kifejezni képes reális szellemi gondolataival, már a túlvilági létezés elvi lehetőségein morfondírozik. Ilyen módon, teljesen nyitottá válva mentális szinten, a túlvilág szintén mentális módon felfogható eseményeire. Tökéletesen meditatív módon. Amelyben régebben elhalt rokonokkal, ismerősökkel találkozik, akik átvezetik a mágneses alapú kozmikus létezésbe. Isten túlvilági birodalmába. Az Univerzum mágneses valóságába. A kvantumtérbe.
Ami azt jelenti, hogy a túlvilágon, az Univerzum kizárólag mágneses valóságában, Isten mentális birodalmában, minden elhalt ember, egy-egy kozmikus szintű agyi mágneses hullámként létezik tovább. Amelynek a hullámhossza képviseli a szellemiségünket, míg a frekvenciája a lelki adottságunkat. Vagyis, az elektromos tulajdonságú anyagi testünk elhal ugyan, de a lényünk mentális része, tovább létezik. A mágneses valóságban. Mindörökké. Mert a lélek által Isten élteti az embert, így a lélek, nem halhat meg a testünk elmúlása után sem. Ami azt jelenti, hogy mágneses alapú „nyomot” hagyunk az Univerzum mágneses alaphalmazában örökre. A reánk utaló agyi mágneses hullámunkkal. Ami által a lelkünk és a szellemiségünk, végleg elhagyja az anyagi jellegű testünket. Bár a vallások és az ezoterikus tanítások ezt még nem fejtik ki ilyen módon teljesen, de körül-belül éppen erre utaltak eddig is. Már évezredek óta.
Így ez a „Spirituális kvantumelmélet” című írás arról szól valójában, hogy a most divatos fizikai elméletek, amelyek a kvantumelméletre utalnak, tulajdonképpen az Univerzum mágneses valóságát próbálják megérteni. Amelyben az összes összetett szerkezetű elektromos anyagi minőség megnyilvánulhatott. Mint égitest. Együtt alkotva az Univerzum mágneses terében, az anyagi szintű világmindenséget. Aminek elválaszthatatlan része a mi Földünk is. Amelyen kialakult a bioszféránk. Vele együtt pedig, az élet lehetősége. A mi értelmesnek mondható emberi életünkkel együtt. De a bioszféránkat alkotó alapvető, atomi szintű anyagi minőségeket is, a mágneses alaphalmaz oszthatatlan alaptömegei töltik ki belül. Így lett minden elektromos anyagi jelenség, „elektromágneses” tulajdonságú a tudományban. Vagyis, mágneses alapon, azaz induktív módon működtetett, elektromos rezgések folytonossága az elektromos anyagi létezés.
Így a kvantumelmélet valójában, az anyag legkisebb alkotóelemeinek, az elektronoknak és az anyagoktól kisebb szub-atomi részecskéknek az apró világát, annak a fizikai valóságát kutatja. De ez a világ tulajdonképpen, az Univerzum 95%-át teszi ki. Amelyben az égitestekből álló anyagi valóság, csupán 5%-ot tesz ki. De, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az anyagi szintű atomokat belül, ugyanaz a mágneses alapközeg tölti ki 90 %-ban, akkor ez az 5% anyagi minőség, még kisebb aránnyal fejezhető csak ki. Úgy is mondhatnám, hogy az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság, a mágneses alapú abszolút Elme virtuális gondolatait képviseli csupán. Amire a kvantumelmélet is rá fog jönni, ha az atomokon belüli üresnek tartott tereket, a mágneses alaphalmaz elválaszthatatlan részének fogja értékelni. A mai modern kvantumelmélet által kutatott kvantumtérnek.
Matécz Zoltán
2025.03.28.
