A szem.
A szemünkkel, mint fényérzékelő szervünkkel, a fényhatás csak felszíni kölcsönhatásba lép. Nem hatol be fénysugárként a szemünk belsejébe. Amennyi fénnyel naponta kölcsönhatásban áll a szemgolyónk, már régen kihízta volna a helyét akkor, ha a fény, mint sugár, behatolna a szemünk belsejébe. Amikor a fényhatás sugárként hat a szemünkbe, és áthatol a szemfelület határán, akkor roncsolja annak sejtes szövetszerkezetét. Ez a roncsoló hatás a szem gyulladását idézi elő. Akkor fordulhat elő, ha túl erős fényforrásba, vagy például, a hegesztés fényébe nézünk, közelről.
A gyulladás nem más, mint a szem védekező reakciója az őt ért drasztikus behatások ellen. Megpróbálja azonnal begyógyítani a szemfelületen keletkezett sérüléseket, és közben elszigeteli a szembe került idegen anyagi részecskét, majd gennyes váladék formájában kiüríteni igyekszik azokat a szemből, mint a csipát is. A szemet irritáló légköri szennyeződések, kipufogógázok égéstermékei, valamint a pollenek, szintén a szemfelületre tapadnak. Így a szemünk viszket, könnyezik, és hamar begyulladhat.
A tudomány mai állása alapján, a fénysugarak a szem optikai közegein áthaladva, az ideghártyára vetítődnek. A tárgy fordított, kicsinyített és valódi képét hozzák ott létre. Az ideghártyában lévő fényérzékelő sejtek fogják fel. A látási ingert az agyba a látóideg közvetíti, elektromos impulzusok formájában. Így a szem működését a tudomány, a fényképezőgépekhez hasonlítja.
Fényképezés folyamata:---fénysugár---blende----lencse- --------fényérzékeny film
A látásunk folyamata:------fénysugár---pupilla---szemlencse---fényérzékeny ideghártya
A fizika állítása alapján, a hullám-részecske kettősségből kiindulva, a fény hullám és részecske alapú tulajdonságokkal is jellemezhető. A fényrészecskéket a kvantumelmélet, a fény kvantumainak, fotonoknak nevezi. A fotonok olyan részecskék, amelyeknek a nyugalmi tömege zérus, üres térben pedig, fénysebességgel mozognak.
A fénysugár kifejezést két okból használja a tudomány. Az egyik ok az, hogy a kvantumelméletben a fény kettős tulajdonságokkal rendelkezik. Sugár és hullám természetű. Sugártermészetét a lézer és a fotócella technikákban hasznosítják. A természetes fény tehát, számunkra, továbbra is kizárólag hullám tulajdonságaival érvényesül, ahogy azt a klasszikus fizika tárgyalta. Ezért nincsen értelme annak, hogy a látásunk folyamatába belekeverjük a fény sugárzásnak megismert jellegét is. A másik ok pedig, hogy a fizikakönyvekben, a geometriai leképezhetőség miatt, sugár jelleget nyer a fény, hogy szemléletesebben lehessen ábrázolni és elmagyarázni a terjedését. Éppen úgy, ahogy a gyermekek vonalakat rajzolnak a nap köré, ez által szimbolizálva azt, hogy süt. Ettől azonban, a fény még elektromágneses hullám marad számunkra. Ezt a fényt oktató és ábrázoló könyvekben olykor le is írják.
A fotont, amit a fizika nulla tömegértékű fénykvantum részecskeként kezel, és üres térben fénysebességgel, vagyis 300 000 km/s sebességgel halad, értelmes ember még elképzelni sem képes. A nulla tömegű részecske ugyanis, olyan részecske lehetne csak, ami nem is létezik, mert nincsen kvantitatív kiterjedése. Így természetesen, nem képes a fény kvantuma sem lenni. Mivel pedig, a fény, mint hatás, 300 000 km/s sebességgel terjed, ez számomra azt jelenti, hogy valamilyen közeg közvetíti azt, hullám formájában. Az oszthatatlanok alaphalmaza, alapközegként közvetíti a fény hatását. Ezt az oszthatatlan alapközeget nevezte a régi tudós ember éternek, a mai pedig, foton-közegnek nevezhetné. Az oszthatatlan alapelemek persze, nem száguldanak, hanem csupán rezegnek állandó jelleggel, mert sem alátámasztásuk, sem pedig, felfüggesztésük nincsen. Így bármilyen mágneses jellegű hullám kialakítására azonnal alkalmasak. Majd az anyagi közegekkel kölcsönhatásba lépve válnak ezek a hullámok elektromossá is, ahol az elektronok funkcionális működését közvetlenül befolyásolják. Így válik számunkra a fény, elektromosan is mágneses hullámmá.
Így a szem, a külvilágból származó fényhatásokat, ingerszerűen veszi fel. A szem által érzékelhető elektromágneses hullámok látható hullámhosszának spektruma, a 380-760 nm-es tartományba esik. A fény színe, a hullámhossztól függ. A frekvenciája pedig, alapvetően a fény erősségét határozza meg. Számunkra a fény, nem más, mint elektromágneses hullám. A fényt, mint energiahatást, az elektromágneses hullámok közvetítik. Ezeknek a hullámoknak az ingerszerű érzékelésére alkalmas a szemünk. Azok a hullámok pedig, legfeljebb enyhe hullámnyomással terhelhetik a szemünk felületét. Természetes fényérzékelés során, szubjektív kölcsönhatás történik a szemünk felületén, amelynek során a fény hullámai által közölt energia, közeget vált, és új, módosult hullámhosszúságú hullámot alakít ki a szemgolyó belsejében, ugyanolyan frekvenciával. A hatás frekvenciája nem változik, csak a hullámhossza, mert a szemfolyadék sűrűbb anyagi optikai közeg, mint a levegő, amelyen keresztül odáig érkezett. A szemgolyó folyékony csarnokvize, tovább közvetíti a szemidegek felé a fény, hullámok által közvetített energiahatását.
A nyomásérzékenységet igazolja egy egyszerű szemgyakorlat is, amelyben a szemünket, becsukott állapotában, a tenyerünkkel enyhén letakarjuk, és a szemgolyónkat forgatjuk. A szemgolyónk mozgásának megfelelően, fehér karikák látszanak sötét alapon. Ez azért van, mert a fehér szín összetett, teljes szín, és a gyengécske szempillanyomás által közölt hatás is olyan erős intenzitású hullámokat alakít ki a szemgolyónkban, amelyeknek a közölt energiája, az összes szemideget egyforma intenzitással ingerli. Így ez az enyhe nyomás is fényérzetet képes kiváltani, annak ellenére, hogy a szemünk csukva van, és a szemfelületet nem éri effektív fényhatás. A szemfolyadék gömb alakú folyadékkristályként, képes felbontani és különválasztani a szemfelületen közölt különböző frekvenciájú és hullámhosszúságú fényhullámok hatásait azért, hogy az általuk szállított energia, a szemidegek felé haladva, az adott színekhez tartozó legideálisabb nyomásértéket közvetítse a szemgolyóban kialakuló hullámok által. A szemgolyó mintegy hetven százalékát átlátszó, kocsonyaszerű anyag tölti ki. Ez az üvegtest, amely 98%-ban vízből áll.
Mivel a szemgolyó belseje folyékony, ezért benne gömb alakú hullámok alakulnak ki, amelyek az üvegtest közepében enyésznek el. Mint amikor egy vödör vízbe nem beledobunk valamit, hanem csak megütjük a szélét. Akkor az azonnal kialakuló hullámgyűrűk befelé haladnak, és a vízfelszín közepébe hatolva koncentrálják az oda szállított energiát. Ez olykor olyan erős hatás, hogy vízcseppek emelkedhetnek ki a gyűrű közepéből. A szemgolyó pedig, gömb szerkezetű, így a hullámok a középpontjában enyésznek el. Ezért a szemidegeknek teljesen mindegy az, hogy hol helyezkednek el. A látás szöge elvileg közömbös. Számukra a mélység a fontos, amennyire benyúlnak a gömb szerkezetű szemfolyadékba. Mert csak úgy képesek a különböző frekvenciákon és hullámhosszokon érkező fényinformációkat megfelelően szelektálni. Majd a fényimpulzusok érzékelése során, gyengítik a hullám hatását, amely így a szemfolyadék közepébe érve már könnyebben hal el.
Egészséges fénytörésű szemben kialakuló hullámok, az üvegtestben való hatásközvetítés után, végül az ideghártyára, a retinára érkeznek meg. Ezek a sejtes idegi érzőelemek az éleslátás helyén, a sárgafolt területén koncentrálódnak. Az ideghártyára érkező fény ingerületbe hozza a látás receptorait, a pálcikákat és a csapokat. Majd ezek az ingerületek biztosítják a neuronok számára a hatás által közvetített mágneses információ értékét. A pálcikák száma 100-120 millió mindkét szemben. A csapok és pálcikák a beérkező hullámokat érzékelve, azok energiáját elektromos impulzussá alakítják. A csapok száma 5-6 millió mindkét szemünkben. Szerepük a színlátás, éleslátás. A sárgafoltban csak csapok vannak. Mindkét fajta érzőelem más és más hosszúságú fényhullámra érzékeny. Szerepük a fény és árnylátás mellett, a kontrasztok és a kontúrok érzékelése. A pálcikák, a gyengébb frekvenciájú fényviszonyok mellett, a csapok, az erősebb frekvenciájú fényviszonyok mellett kapcsolnak be. Az ingerületet továbbító idegsejtek nyúlványai az egész ideghártya felszínéről a látóidegfőben gyűlnek össze. Így a receptorokról az érző-neuronokra kerül az ingerület, ezeknek rostjai alkotják a látóideget. Bennük a fény hatására, arányosan neuronok töltődnek fel elektromosan, különböző szintű bioelektromos impulzusok alakulnak ki, amelyek további idegsejteken végighaladva továbbítják a külvilág fényingereit az agy felé.
A látópálya, az agykéreg látásért felelős központjaiban ér véget. A látókéreg a nyakszirtlebenyben található. A retina egész területéről kiinduló idegi érzőelemeinek a sejtrostjai, a látóidegfőben összpontosulnak, ott megtörténik az ideghártyán kialakult kicsinyített, fordított kép értelmezése és digitális szintű feldolgozása. Majd az agy digitálisan kódolja a szemidegektől kapott fényinformációkat, és látványos képi információként együtt értelmezi azokat. Mint egy mágneses adatbank, tárolni is képes a fény által szállított képi információhalmazokat, mint vizuálisan viszonyított tényezőket.
A szemgolyó színét a szivárványhártya, írisz színe határozza meg. A szem felszínét érő kölcsönhatások után „visszaverődő” fényhatás maradék energiaértéke képezi, éppen ugyanúgy, ahogy a tárgyak színét, a bennük kialakuló és visszairányuló másodlagos fényhatás biztosítja. A szivárványhártya színét a pigment tartalom befolyásolja, kék szemszín esetén, a pigment mennyisége alacsonyabb, a barna szemű embereknél pedig, magasabb. A szem körülbelül kétszáz féle színárnyalatot képes megkülönböztetni. A két szem harmonikus együttműködése pedig, a térlátást teszi lehetővé.
Karcos, szinte már átláthatatlan szemüveg kényszerű használata vezetett rá az egyik legalapvetőbb szemhiba kialakulására és fennmaradására, ami a mai civilizált ember népbetegsége lett. Poros szemüveget letörölve, apró karcolások keletkeztek a szemüvegem üvegfelületén, ami hamarosan úgy elszaporodott rajta, hogy szinte már alkalmatlan lett az olvasásra. Az után, hogy megkíméljem kissé a további rongálódásoktól, mindig vízzel öblítettem le, és megtörtént a csoda. A víz telítette, és anyagi szerkezetével kitöltötte, a szemüvegemen lévő karcolásokat. Így kristálytisztán lehetett rajta átlátni. Ez azonban, csak addig tartott, ameddig a vízfelületet le nem töröltem, vagy meg nem száradt az. Utána eltűnt a csoda, és ismét gátolták a tisztán látásomat a karcolások.
És ez a csoda, szemüveg nélkül is megtörténik velünk, nap, mint nap, állandóan, az által, hogy folyamatosan pislogunk. Pislogás közben ugyanis, a szemhéj letakarítja a szemgolyó felületéről a rá rakódott légköri szennyeződéseket. Úgy működik, mint egy ablaktörlő, de ez a funkciója csupán másodlagos. Fő feladata az, hogy a szemgolyó letakarítása során, a könnyzacskó nedvével, vékony, egyenletes folyadékréteget képez a szem fénnyel való kölcsönhatásának a felületén. Pislogáskor ugyanis, ahogy letakarítja a szemhártya a szemgolyó felületét, közben friss, szennyezetlen könnyfolyadékot is hord fel a felületre, hogy a por és egyéb mechanikus szennyeződések okozta apró szemsérüléseket, karcokat kitöltse, és ez által a tisztábban látást biztosítsa. Természetesen ez a könnyfolyadék aktív szűrőként teljesen leköti az apró szennyeződéseket a következő pislogás idejéig. Ez a folyadék alaposan kitölti a szemgolyó felületének esetleges egyenetlenségeit, sérüléseit, karcolásait, és egységes prizmaréteget képez rajta, a könnyfolyadék szerkezetéből, ami a fényhatás érzékelésének a képességét tökéletesebbé teszi számunkra.
A könny, mint folyadék, a szemgödör felső részében található könnymirigyekben, és a szemhéjak mirigyeiben termelődik. Normális esetben, az ember percenként legalább húszszor pislog. A könnyfolyadékot a pislogások alkalmával a szemhéjak terítik el egyenletesen a szemgolyó felszínén. A könny vékony, három rétegből álló könnyfilmet képez a szem külső felületén úgy, hogy pislogáskor az, minden 5-10 másodpercben, egyenletesen eloszlik a kötőhártyán, és a szaruhártya felszínén. Elvezetési útjai a könnyet, a belső szemzugból az orrüregbe továbbítják. Ám azoknál az embereknél, akik hosszan olvasnak, írnak, vagy éppen huzamosabb ideig merednek a TV, vagy a számítógép képernyőjére, a pislogásaik száma akár 4-5-re korlátozódhat percenként.
Alapvető szemhibának minősül tehát, a pislogás ritkulása, vagy elmaradása, huzamosabb idejű kimaradása, bármilyen oknál fogva. Olvasás, írás, tévénézés vagy más egyéb erősebb figyelmet igénylő cselekedeteink során, a tartós célirányos koncentrálás következtében, elmaradozik a rendszeres pislogásunk. Látási cselekedeteinket félig száraz, és poros szemmel végezzük, ami a tisztán látásunkat erősen korlátozza. Ezen az állapoton, még a szemüveg viselése sem segít. Ez csupán rossz beidegződés nálunk. A száraz szem eredendő oka lehet a nem megfelelő könnytermelés is. A könny víztartalmának csökkenése még normális pislogás mellett is kevésnek bizonyulhat. Szemszárazság alakulhat ki a könny irreális összetétele miatt is, ami a könny gyors párolgásából adódik. Felgyorsul a párolgás folyamata, és így a könny nem képes egységes védőfelületként befedni a szem felületét biztosító kötőhártyát. Szemszárazság miatt, a szaruhártya megvastagodhat, rugalmatlanná válik, ezért könnyen megrepedezhet. Ezek a repedezettségek pedig, éppen úgy működnek, mintha a szemüvegünk lenne erősen karcos.
Feltétlenül meg kell tanulnunk újra sűrűbben pislogni. Olvasáskor, minden vesszőnél és mondatvégi írásjelnél, íráskor pedig, minden leírt szó után. Tudatosan pislogjunk minél sűrűbben. Szoktassuk hozzá ismét magunkat a pislogás hasznos folyamatához, mert ez a saját érdekünk.
De még ettől is sokkal fontosabb az, hogy a gyermekeink, már az óvodától és az alsóbb osztályoktól kezdve, olyan oktatási tematika szerint tanuljanak, amely rávezeti őket a pislogás kényszerére. Ők még nem szoktak le a természetes pislogásról, így sokkal egyszerűbb nekik megtanítani az észszerű tisztánlátás technikáját akkor is, ha figyelmük egyéb célokra koncentrálódik. A tökéletesebb látásukhoz elengedhetetlen a sűrű pislogás. A szemerőltetés és szemtörölgetés, szem és látáshibákhoz vezet, amit a szemüveg sem képes teljesen korrigálni. A pislogás természetes ütemének megtartása mellett, jóval kevesebb gyermek kényszerül a korai szemüvegviselésre. Szent meggyőződésem az, hogy aki sokat pislog, többet és tisztábban is lát. A károsnak mondható látási szokásokat az általános iskolák alsó tagozataiban „sajátítják” el a gyerekek, ezért szinte minden negyedik gyermek rövidlátó. Az olvasási, írási, számolási és beszédkészséggel kapcsolatos problémáknak is ez az alapvető oka. Amelyik általános iskola, a nap lényeges részévé tette a közös szemtornát, ott ezek a szemproblémák mérséklődtek.
A könny alapvetően kétféle okból jön elő a szemünkből. Objektív ok, ha hagymapucolás, testi fájdalom vagy egyéb külső sérülés idézi elő. Ha a szem felszínére idegentest vagy valamilyen vegyi szennyeződés kerül, az azonnal elindítja a könnyezés folyamatát, így a könny kimossa, vagy felhígítja a szemfelületre rakódott idegen káros anyagokat. Szubjektív ok pedig, ha valamilyen lelki öröm vagy lelki fájdalom csalja elő a könnyeket a szemünkből. A sírás mindenképpen tisztítja a szemünket, mert kiöblögeti belőle a szennyeződéseket. A szemünk objektív tisztánlátási funkciója mellett, a sírásban feloldódik minden öröm és lelki fájdalom is. Így a sírás során, az ember kiöblíti a lelki konfliktusait is. Sírni tehát, olykor szükségszerű, nem szégyen, és még igen hasznos is.
A szemgolyót lemosó könnyfolyadék és a szemgolyó csarnokvizének ideális összetételét a szervezetünk alakítja ki, ha egészséges anyagcserét folytatunk. Egészségtelen táplálkozás mellett a szervezetünk nem képes kristálytiszta szemfolyadékokat előállítani, és e miatt, a tisztánlátás, még sűrű pislogások ellenére is korlátozott lehet. Az A-vitamin a legfontosabb a szemünk számára. Az A-vitamin hiánya sok szembetegség kialakulásához vezet. Azt azonban tudni kell, hogy a főzéssel járó hőkezelés erősen gyengíti az élelmiszereink A-vitamin tartalmát. Az állati eredetű termékek tartalmaznak A-vitamint, például a csukamájolaj, marhamáj, csirkemáj vagy a vaj. A növények pedig, karotint tartalmaznak, amit a szervezetünk alakít át A-vitaminná. Ilyenek például, a narancs, répa, burgonya, káposzta, pirospaprika, mangó, sárgadinnye.
A szárazföldi élőlények szemfelületét szemhártya takarítja és nedvesíti. Ezzel szemben a halaknak, nincsen szükségük a pislogás képességére, mert a szemeik közvetlen kölcsönhatásban vannak a vízközeggel, amelyben élnek. Számukra a kristálytiszta víz biztosítja a szemfelületük esetleges hibáinak kitöltését és takarítását, elősegítve ezzel a tisztánlátásukat. Nekik az éles látáshoz, a vízközegük tisztasága az előfeltétel. Ebben a környezetbarát ember sokat segíthet.
Azt szokták mondani, hogy a szem a lélek tükre. Mindig híven visszatükrözi az egyén lelki állapotában kialakult érzéseit. Legtöbbször éppen a szem állapotán vesszük észre valaki bánatát, közönyét vagy örömét. Ha pedig, meghal az egyén, fakó, lélektelen lesz a tekintete.
Matécz Zoltán.
2010.05.26.
matecz.zoltan@gmail.com
.
