Mágnesmotor.
A fizika azt állítja, hogy a zárt rendszer energiája állandó. Sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem lehet. Így az Univerzum zárt rendszernek minősül, mert benne, az energia megmaradási törvénye, mindig érvényre jut, az eddigi tapasztalataink alapján. Az energia, kizárólag a tömegekre kifejtett hatása által viszonyítható csak. Így nagyon sok megjelenési formát ölthet az anyagi világunkban. Ezért úgy is nevezhető, hogy szubjektív munkavégző képesség. Mert a tömegek állapotváltozásait, hullámokban közölt munkavégzés által valósítja meg. Szubjektív munkavégzés révén, ami azt jelenti, hogy a hatása hullámok által terjed, és így az anyagi testek teljes térfogatán belül, egyszerre érvényesül.
Amíg az erő, a tömegek által, külső, objektív felületi kölcsönhatással közlődik, így sugárzás jelleget öltve, addig az energia, olyan apró részerők közvetlen kölcsönhatásait valósítja meg, amely az anyagi testeket alkotó testtömeg közegének minden egyes résztömegére, egy időben fejti ki a hatását. Vagyis, nem a testtömeg külső felületére hat csupán, hanem a testközeget alkotó résztömegek kicsiny rész-felületeire egy időben, ami a test viszonylatában belső, azaz szubjektív kölcsönhatásnak minősül. Így a testek szubjektív tulajdonságai is objektív módon magyarázható. A szubjektivitás tehát, nem más, mint közegeken belüli belső objektivitás. Így a fizika törvényei alá tartozik akkor is, ha a testre nézve, közvetett kölcsönhatási módot valósít is meg. Akkor is a mozgásmennyiség közlődik, mint állapotváltoztató hatás. Vagyis, mindegy az, hogy erő, vagy energia hatásáról beszélünk, mindig az impulzus megmaradási tételének kell érvényre jutnia. Az erő esetében, közvetlen felületi módon, míg az energia esetében, közvetett, azaz a testre nézve belső térfogati szinten. Így mégis, belső „közvetlen felületi” módon.
Mondanivalóm lényege azonban, csak most következik. Ha az energia nem teremthető, és nem is pusztítható el, akkor állandóan jelen van az életünkben. Az a tény, hogy mégis fizetni kell érte, azt tükrözi számomra, hogy egyáltalán nem ideális a hozzáállásunk. Olyan energiahasznosítási módokat választottunk eddig, amelyek igen költségesek. Az energiaszolgáltatóknak üzlet igazán. Kérdés az, hogy létezik-e az energiának, olyan természetes megjelenési formája az anyagi világunkban, amelynek az átalakítása már nem szükséges ahhoz, hogy az, közvetlenül hasznosítható legyen számunkra? Vagyis, nem kell külön munkavégzés által, olyan megjelenési formába hozni, hogy ideálisan felhasználható legyen. Illetve e miatt, ne tartozzon számunkra, szorosan a termodinamika szigorú szabályainak a hatálya alá.
Egyetlen ilyen anyag létezik, mégpedig az állandó mágnes. Már megtanultuk azt, hogy az elektromágneses gépeink hatásfoka a legideálisabb. Vagyis, a termodinamikai szabályok értelmében azt, hogy az elektromos úton előállított mágneses hatásokat munkára tudjuk fogni ideális módon, 90-98%-os hatásfokot érhetünk el. Így az elektromos gépek esetében, 2-10-% csak a termodinamikai veszteségünk. Ha azonban, közvetlen módon, kizárólag csak állandó mágnesekkel építjük fel a gépeink meghajtó motorját, akkor nem fektetünk be saját forrásból elektromos jellegű munkaértéket, hogy mágneses hatást érjünk el. Így amennyi munkát hasznosítani tudunk a természetes folyamatból, az mind csak több lehet, mint a termodinamikai 100%. Mert a termodinamikai módon befektetett munkánk értéke 0%, hiszen a mágneses erővel rendelkező állandó mágnesek hatásából, közvetlenül hasznosítható mozgási energiafajtát nyerhetünk. Erről tanúskodnak az interneten megtekinthető mágnes-motorok is. Számunkra ingyenes energiával működnek, és munkára fogható mozgási erőt biztosítanak. Mert az Univerzum mágneses módon terjedő energiáját, közvetlenül hasznosítják. Ezek a mágneses motorok, járművek, és gépek ingyenes meghajtására alkalmasak. Így például, elektromos generátorok üzemeltetését teszik lehetővé, ami ingyen elektromos energiát biztosíthat az otthonainkba, vagy a vállalkozásainkba.
A természetes mágnes eleve adott. Az általa biztosított mágneses hatást, amelyet munkavégzésre foghatunk, nem nekünk kell előállítani. Ezért, termodinamikai szempontból érdektelen. Olyan befektetett munkánk ugyanis nincsen, amelyik mágneses hatást biztosít, mert azt már elvégezte, és fenntartja számunkra a természet. Az Univerzum mágneses hullámai úgy befolyásolják az állandó mágnes anyagi kristályszerkezetében az elektronok mozgását, hogy azok elektromos terei, egy irányba mozogjanak. Így az érzékelhető mágneses hatásuk, az északi pólus felé terjednek, az erővonalaik által. Majd az elektromosság szabályai szerint, a lehető legrövidebb úton záródnak, mint egy áramkör, vagyis a mágnes déli pontjánál, visszatérnek a mágnes anyagi testébe.
Az erővonalak kialakult iránya, azonnal meghatározza az állandó mágnes által közölhető mágneses erőhatás irányát is. A vastartalmú anyagi testek felé, kizárólag vonzó hatást fejt ki. Két állandó mágnes azonban, mindig csak az ellentétes pólusaikkal vonzzák egymást. Mert akkor, a mágneses érdekeik, amit az erővonalak határoznak meg, egyesülnek. Az azonos pólusaikkal taszítják egymást, mert abban az esetben, a mágneses érdekeik ellentétesek. Így az állandó mágnesek, egymás felé, vonzó, vagy taszító erőhatást képesek kifejteni. Ezt hasznosítják azok az emberek, akik mágnes-motort készítenek belőlük. Vagyis, azt az erőhatást hasznosítják, amely természetes módon fennáll, az állandó mágnesek esetében. Ez is egy állandó érték, amit az Univerzum mágneses alaphalmaza biztosít, az elektromossággal jellemezhető anyagi mágnes-test részére.
Az állandó mágnes elektromos anyagi szerkezete, az Univerzum szubjektív alaphalmazában terjedő longitudinális mágneses hullámok által közölt energiát, közvetlen módon alakítja át, általunk hasznosítható vonzó, vagy taszító erővé úgy, hogy tranzverzális hullámokat alakít ki az elektronjai által. Ez a hatás-átalakítás folyamatos, így kölcsönöz a mágnes-test részére, állandó jelleget. A longitudinális mágneses hullámok, az Univerzum oszthatatlan alaptömegeiből felépült, szubjektív alaphalmazban alakulnak ki. Ezek az oszthatatlan tömegek közvetítik, azokat az erővel jellemezhető impulzus sorozatokat, amelyeket energiaként ismertünk meg. Hogyan alakulnak ki ezek a hullámok?
Ahogy rezegnek a szubjektív alaphalmaz alapelemei, úgy közben egymásnak ütődnek. Mozgásállapotuknak köszönhetően F- erővel rendelkeznek, amit az ütközéseikkor impulzusként juttatnak érvényre. Mivel pedig, minden részecske rezeg, ezért ezeknek a kis méretű ütközéseknek az impulzusértékei, folyamatosan kiegyenlítik egymást. Ezért az ütközéseik során továbbadott impulzusaik, céltalanul adódnak át, más részecskék felé. Így a rezgésük egyszerű véletlenszerű lökdösődésnek minősül, ami az impulzus megmaradási törvényének engedelmeskedve, mindig visszahat a részecskékre. Így tartják fenn az állandó rezgésük képességét az oszthatatlan alaptömegek.
Amikor azonban, olyan drasztikus objektív erőhatás éri az alapközeget, amelynek már konkrét iránya is van, akkor az a hatás célirányossá alakítja az oszthatatlan alaptömegű részecskék impulzusátadási képességét. Így a célirányos mozgásra kényszerült részecskék közös együttrezgésre, azaz hullám kialakítására lesznek alkalmasak. Nem a hullám terjed, és nem a hullámot kialakító részecskék haladnak továbbra sem, hanem csak az a hatás, ami elindította és fenntartja általuk a hullámot. A hullám nem valamilyen tömegérték haladását jelenti, hanem egy mozgásállapot tovaterjedése, egy adott közeg résztömegeinek szervezett együttrezgése által. A hullámot kialakító oszthatatlan részecskék egyensúlyi helyzete továbbra sem változik. Így a drasztikus objektív erőhatás, a hullámot kialakító részecskék impulzusa, vagy impulzussorozata által terjed, mint erő-eredő, vagyis energia. Ugyanannyi erőértéket fog impulzussorozatonként közvetíteni, mint amennyi drasztikus objektív erőérték elindította a hullámzásuk folyamatát. Erre készteti őket az impulzus-megmaradás törvénye. Csakhogy, mivel az erőeredő közvetítését a szubjektív alaphalmaz végzi el, ezért neki az nem más, mint belső „magánügy”, vagyis számára teljesen szubjektív folyamat. Ezért a szubjektivitás nem más, mint közegek által létrejött, kizárólagosan belső objektivitás.
Az ilyen módin létrejött longitudinális mágneses hullám befolyásolja, az anyagi testek elektronjainak a mozgásállapotát. A mágnes esetében oly módon, hogy az a megismert mágneses hatásokon alapuló vonzó, és taszító erőkben nyilvánul meg számunkra. Ez hasznosítható akkor, amikor a mágnes-motor kialakításán gondolkodik az ember. Jó munkát kívánok azoknak, akik ezzel foglalatoskodnak. Akár a saját gyönyörűségükre, akár üzleti célzattal.
Matécz Zoltán
