Általános fogalmaink.
A lexikonok és az értelmező szótárak célja az, hogy a bennük lejegyzett fogalmakat, amelyeket a gondolataink természetes kifejezéseikor beleépítünk a mondanivalóinkba, azonos értelmű jelentéstartalommal használjuk. Vannak azonban, olyan tudományos fogalmaink, amelyek a hétköznapi szóhasználatunkban annyira általános érvényűek lettek, hogy külön magyarázatra már nem is szorulnak. Ilyenek például, a tér, az idő, a téridő, az energia, vagy akár az információ fogalma is.
A hétköznapi szóhasználatunkban ezek megszokottá, általánossá váltak, és nem szorulnak különösebb magyarázatra. A tudományos élet azonban, nem engedheti meg magának a hétköznapi szóhasználatból eredő általánosításokat, hiszen konkrét fogalmi meghatározások képezik az alapját. Azok a konkrét meghatározások, amelyek a lexikonokban és az értelmező szótárakban, határozott, egyértelmű jelentéstartalmat biztosítanak a fogalmaink számára. Attól olyan pontosak, precízek, szakszerűek, és félreérthetetlenek a tudományos kijelentések.
A bekezdésben példaként említett fogalmaknak azonban, a tudományos életben is csupán, általános érvényű, többértelmű jelentéseik vannak. Mert nélkülözik a konkrét tudományos alapot biztosító lexikális meghatározásokat. Éppen azokat a konkrét meghatározásokat nélkülözik, amelyek által, a hétköznapi szóhasználat általánosíthatná őket. Ezzel szemben, a tudós szakemberek is csupán, általános jelentéstartalommal használják őket. Mintha egy konyhanyelvet beszélnének, amit az általános fogalmakkal lehet fűszerezni.
Ez mindaddig elfogadott lehet, ameddig valaki nem kívánja megérteni a tudományos állítások alaptéziseit. A tudományos szintű alapvető mondanivalókat ugyanis, éppen a konkrétan meghatározott precíz fogalmi rendszer képes biztosítani. Így a tudományos fogalmak konkrétan meghatározott értelmes magyarázatai nélkül, bármilyen tudományos szintű beszámoló, csupán általános érvényű, azaz kizárólag, a hétköznapi szóhasználatra alapozott. Ezért, tudományos értéket nem képviselhet.
Az újkor relatív fizikája, és az arra épülő egyéb tudományos résztanulmányok sajnos, már nem foglalkoznak azzal az aprósággal, amit a felhasznált fogalmaik konkretizálásának az igénye jelent. A legújabb fogalmak pedig, úgy nyernek „konkrét” értelmet, hogy a magyarázatukat, az általánossá vált tudományos fogalmak segítségével világítják meg. Vagyis ócska, lyukas „zsákban” tárolják a látszólagos „értékeiket”. Mert amelyik fogalomnak nincsen konkrét módon megfogalmazott műszaki szinten pontosított alapja, tudományos szempontból véve értéktelen az, és e miatt, érték nélküli minden vele alkotott tudományos kijelentés is.
Az általános értelmű fogalmainkat, mindenki sajátságosan értelmezi, ezért az általuk képzett gondolatok kifejezése során, gyakran elbeszélünk egymás mellett. Vagyis, nem értjük meg egymást tökéletesen, mert a kifejezett gondolatokban szereplő alapfogalmakat, más és más értelemben használjuk. Félreértjük egymást, és ez a tény, sok esetben, csak az eszmecsere végén derül ki. De az sem nem minden alkalommal. Ez a humor egyik alapja lehet, de a tudomány állítólag nem vicc. Sokkal komolyabban kellene venni. De milyen alapon vehetné akárki, valaki, vagy bárki komolyan, ha a rendszeresen használt alapfogalmaik, konkrét módon dimenzionált, egyértelmű meghatározásoktól mentesek?
Márpedig szerintem, amiből viccet lehet formálni, abból viccet is kell, mert csak úgy képes elveszíteni azt a vélt komolyságát, amit a tudomány, a tekintélyénél fogva reá ruházott. Ha ugyanis, viccessé alakítjuk a tudomány olyan állításait, amelyek labilis alapot képeznek ma még, éppen az általános jellegű fogalmaik miatt, akkor várható csak el az, hogy a hozzájuk konzervatív módon ragaszkodó tudósok, elfogadjanak végre más, valamilyen radikálisnak számító reformer gondolatokat is. Olyan új elméleteket, amelyek már konkrét fogalmakon nyugszanak, és egészen új megvilágításba képesek hozni a tudomány valós értékét.
Az emberi tudás relatív. Ez azt jelenti, hogy az alapviszonyait, állandóan vizsgálni kell. Hiszen az új ismeretek, sokszor egészen új megvilágításba helyezik a régebbi tanokat. Ezek az új megvilágítások, a tudomány dicsőségét jelentik, amennyiben képesek arra, hogy megreformálják az elavult állításokat. De egyetlen új tudományos állítás sem nélkülözheti, az általa használt alapfogalmak konkrét módon való értelmezését. Éppen azért, hogy az alapfogalmakat, azonos értelemben használva, egyértelmű módon megérthessük egymás véleményét. A ma használt újkori relatív fizika, csurig van ilyen meghatározatlan alapfogalmakkal. Mert például, a bekezdésemben felsorolt alapfogalmakat, még mindig úgy használja a tudomány, hogy nincs konkrét egyértelmű meghatározásuk. Majd erre a labilis alapra épült, a modern fizika „kártyavára”.
E miatt, nem csupán a tudományos alapfogalmakból alkotott gondolatsorok, mint tudományos elméletek szorulnak folyamatos felülvizsgálatra, hanem maguk a felhasznált alapfogalmak is. Mert a félreértelmezett alapfogalmak, éppolyan káoszt képesek előidézni, mint a konkrét meghatározás nélkül használt általános értékű fogalmaink, amelyeket mindenki sajátságosan értelmezhet. Egyértelműek, csak a konkrét meghatározások által egyértelművé tett alapfogalmak használatával lehetünk. Különösen a tudományos életben.
Ennél fogva, éppen a hozzáértő tudományos szakemberekből kellene egy olyan nemzetközi csoportot kialakítani, akik folyamatosan ellenőrzik, és szükség esetén felülbírálják, a tudományos alapfogalmak konkrét meghatározásait. Az általánossá vált tudományos fogalmakat pedig, határozottan, egyértelműen pontos meghatározásokkal definiálják. Hogy akárki számára ugyanolyan jelentéstartalommal bírjon, mint ahogyan azt, az adott fogalmat tudományos elméletben alkalmazó egyén használja. Ez a folyamat az interneten is folyhatna, mint egy internet lexikonban, hogy az érdeklődő nagyközönség tudatában, már a precíz változat váljon általánossá. Az általános kérdések, és a konkrét válaszok segítségével, minden tudományos fogalom és elmélet határozott értelmet nyerhet. Egy tudományos szakemberekből álló csoport által irányított, nyílt webes fórumon.
Kommunikáció során, az egyéni figyelem amúgy is elkalandozik, mert éppen azt keresgéli az ember az elméjében, hogy az adott fogalom, mit is jelent számára valójában az adott szituációban. Így a megértésünk eleve korlátozott. Ráadásul, amíg az emberi elme figyel egy magyarázatra, addig aktívan azon gondolkodik, hogy milyen saját véleményt fűzhet még hozzá. Ez tovább bonyolítja az alaptéma megértését. Ha azonban, a fogalmaink azonos értelmű konkrét jellegűek állandóan, abban az esetben sokkal könnyebb a közvetlen megértés is. Nem is beszélve, a hasznosabbnak értékelhető egyéni hozzászólásainkról.
Az irodalmi vagy vallásos művekben használt fogalmak, nagyon sok esetben szimbolikus események kifejezéseit oldják meg. Ezért a konkrét értelmük, gyakran másodlagos kérdés csupán. A tudományos élet célja pedig, éppen az, hogy a konkrét fogalmak használatával, egyértelművé tett meghatározásokkal juttassa kifejezésre az elméleteit. A régebbieket éppen ugyanúgy, mint az újakat. Mert az általános fogalmak használata során, eltér az emberi értelem a tudományosság igényétől. A tudomány nem engedheti meg magának a szimbolikus jellegű elméleteket. Márpedig, ha olyan falapfogalmakat használ egy szakértelmet igénylő elmélet, amelyeknek nincsen még konkrét meghatározása, akkor csak szimbolikus módon fejezheti ki a mondanivalóját. Azt pedig, mindenki úgy értelmezi, ahogy éppen akarja. Ezért komoly tudományos értéket, nem képviselhet.
Matécz Zoltán
2013.05.24.
matecz.zoltan@gmail.com
