Reciprok érték.
Ez a matematikai kifejezés, röviden azt jelenti, hogy fordított érték. Továbbá arra utal, hogy egy matematikailag kifejezhető alapmennyiség értékének a fordított, azaz reciprok értéke, amellyel megszorozva, éppen egy egészet kapunk eredményül. Ha viszont, két fizikai tényező egymás matematikai reciproka, akkor azok, mindenképpen az egyensúly kialakítása felé törekednek.
A törtekre alapvetően jellemző az, hogy a törtvonal felett a számláló található, míg alatta, a nevező. A nevező megmutatja azt, hogy az egészet hány felé osztottuk. Ezzel szemben, a számláló arra utal, hogy hány darab ilyen felosztott, a nevező által meghatározott részegységgel kell számolnunk, az adott matematikai műveletben. Így bármelyik egész szám, olyan módon fejezhető ki tört alakban, a lehető legegyszerűbben, hogy az adott számot, számlálóként leírjuk, alá egy törtvonalat húzunk, és a nevezőjébe pedig, egyest írunk. Az egyes szám ugyanis a nevezőben, éppen arra utal, hogy maga a számlálóban meghatározott mennyiség osztatlan, Vagyis, az egy egész, egységében van még.
Így például, az 5-ös szám tört alakja, 5/1 formában írható le. Ennek a tört által kifejezett 5-ös számnak a reciprok értéke pedig, a tört fordított alakja lesz, ahol a számláló és a nevező egyszerűen helyet cserél. Ez által persze, funkciót is cserélnek. Ezért az 5-ös egész számot kifejezni képes 5/1 reciprok értéke, a fordított helyzetű 1/5 tört szám lehet csak. Ez a reciprok érték pedig, a törtek szorzása által nyer értelmet. Mert törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálót a másik tört számlálójával, míg a nevezőt a másik tört nevezőjével szorozzuk össze. Így az 5-ös egész szám tört alakjának reciprok értékével való szorzás esetén, éppen egy egészet kapunk eredményül.
5 = 5/1 reciprok értéke pedig, = 1/5 5/1 * 1/5 = (5*1) / (1*5) = 5/5 = 1
Ennél fogva, két matematikailag kifejezhető mennyiség, egymásnak akkor reciproka, ha azokat összeszorozva, éppen egy egészet kapunk eredményül.
A +1 reciprok értéke +1, mert 1 * 1 = 1 egész. A -1 reciprok értéke -1, mert -1 * -1 = 1 egész. Ezzel szemben, a nullának egyáltalán nincsen reciprok értéke, mert a nullával való szorzás eredménye, mindig csak nulla lehet. Mivel a nulla, a matematikai mennyiségek hiányára utal.
1 = 1/1 reciprok értéke = 1/1 Összeszorozva pedig, 1/1 * 1/1 = (1*1) / (1*1) = 1
2 = 2/1 reciprok értéke = 1/2 Összeszorozva pedig, 2/1 * 1/2 = (2*1) / (1*2) = 1
3 = 3/1 reciprok értéke = 1/3 Összeszorozva pedig, 3/1 * 1/3 = (3*1) / (1*3) = 1
n = n/1 reciprok értéke = 1/n Összeszorozva pedig, n/1 * 1/n = (n*1) / (1*n) = 1
A kis n- betű helyébe, bármilyen matematikailag kifejezhető érték beilleszthető.
Amennyiben tehát, a = x/y, amelynek a reciprok értéke y/x, abban az esetben, ha y/x = b, akkor a és b egymásnak természetes reciprokai.
A nullának, nincsen reciprok értéke. Mert az, 1/0 lenne. De a nullával való osztás nullát eredményez. Így minden reciprokszámítás alapja, csak az egyes szám lehet. Mert az 1 reciproka 1/1, ami egyenlő eggyel. Mint a matematikai szinten kifejezhető létezés alapmennyisége. Így a nulla szimbóluma, nem lehet valós számérték. Hanem csupán, a mennyiség nélküliség számérték nélküli kifejező szimbóluma lehet. Ezért a matematikai szintű reciprok technika, tudatosan kerüli a nullát, és az egyesre koncentrálva, a valós létezésre fókuszál.
Ezért, a reciprok értéket kifejezni képes tört számokban, mindig a valós egyes képviseli a számlálót. Mert az egyes szám, a matematikai szinten kifejezhető mennyiségek valóságos alapja. Minden más valós szám, az egyes számnak valahányszoros többszöröse. Így az egyes szám valójában, minden más relatív egész szám etalonjaként szerepel a törtek számlálójában. Mint az egységnyi létezést kifejezni képes abszolút értékű relatív egész alapszám.
De, egyáltalán nem kívánom tovább fejtegetni a reciprok értékekkel kapcsolatos matematikai elveket, mert a matek valójában, nagyon távol áll még tőlem. Számomra, a reciprok érték lényegének a megértése azért lett fontos, mert az Univerzumról szóló elméleteim alapját, éppen egy ellentétes képlet-pár alkotja, amelyek a v-sebesség értékét, és a V-térfogat értékét fejezik ki, a p-nyomás és a T-hőmérséklet fordított képletű viszonylataiban.
Térfogat = V = p / T T / p = v = Sebesség
Ez a két képlet arra utal, hogy az Univerzum mágneses alaphalmazában megnyilvánult elektromos anyagi testek tehetetlenségét, a közeg és tömeg tulajdonságok, egyformán juttatják kifejezésre. A V-térfogat, azt a fix módon stabilizálódott anyagi testközeget képviseli, amelyik önálló közegidegen testtömegként, v-sebességgel képes haladni egy halmaz közegében. Így a sebesség és a térfogat szerintem, egymás reciprokaként jutnak érvényre. Ezért összeszorozva őket, éppen egy egészet kapunk eredményül. Így az esetleges változásuk, csak arányos lehet. Ez által utalva arra, hogy az anyagi halmazként megnyilvánult testek, nem képesek megbontani az Univerzum egységét. Legfeljebb, egy pillanatnyilag viszonyítható állapotot biztosít számukra, amely az ellentétes irányultságú viszonyíthatóságuk miatt, a relativitás alapját képezik.
A latin „reciprocitás” kifejezés azt jelenti, hogy kölcsönösség, viszonyosság. Így a belőle származó reciprok érték, már azt jelenti, hogy két képlet egymásnak éppen az ellentettje, így a szorzatuk, egy egész lesz. A két ellentétes mennyiség pedig, amelyre a fordított képletek utalnak, egymás reciprokai. Vagyis, ellentétes tulajdonságai. Azt a fix, stabilan viszonyítható fizikai állapotot biztosítva, amelyben az anyagi halmaz közege egyensúlyban van. A sebesség és a térfogat képletekben használt nyomás és hőmérsékleti értékeket összeszorozva pedig, megkapjuk az anyagi test pillanatnyi P-létezési állapotát, amely által viszonyítható az. Ez a P-létezési állapot a teljesítménnyel, vagy más néven, a munkasikerrel azonosítható.
P = p * T
Viszonyítható fix állapot
Ezt a viszonyítható fix anyagi alapállapotot, az Univerzum hozta létre, önmaga mágneses alaphalmazából. Mégpedig, a mágneses alapokon nyugvó induktív munkavégzése árán. Ha a viszonyítást végző értelmes ember, ezen az állapoton változtatni kíván, szintén munkát kell végeznie rajta valamennyi ideig. P * t = W = munka. Ahhoz, hogy a harmóniát biztosítani képes Univerzum relatív egyensúlyban maradjon, minden matematikai szinten kifejezhető mennyiség értékének kell, hogy legyen, egy megfelelő reciproka. Amelynek a matematikai képlete, éppen ellentettje, az adott alapmennyiséget meghatározni képes alapképletének. Vagyis, az ellentétes képlet, reciprok értéket takar. Tükrözve az egyensúlyos állapotot.
Amikor az Univerzum mágneses alaphalmaza, önmagából megteremt egy elektromos anyagi feltételt, és ahhoz viszonyítható matematikai értéket rendel, akkor azzal éppen egy időben, megteremti annak a reciprokát, ellentettjét is. Ez az ellentétes érték biztosít relatív viszonyt, az elektromos tulajdonságokkal rendelkező anyagi halmazok számára. Azért, hogy az Univerzum relatív egyensúlyon nyugvó harmóniája ne sérüljön.
Ezért, a fizikát és a matematikát szerető és értő tudományos szakemberek, amint körülnéznek egy kicsit, minden matematikai szintű, mennyiségileg meghatározható viszonyított fizikai értéknek a reciprokát, fel tudják fedezni. Egy precízen kidolgozott reciprok-táblázatba gyűjtve pedig, sokkal reálisabb képet alkothatnak a megismerhető valóságról. Mert a megismerhető valóság, objektív és szubjektív egy időben. A szubjektív részét, az Univerzum mágneses alapú primer alaphalmaza biztosítja, míg az objektív részét, az elektromos tulajdonságokat képviselő szekunder anyagi részhalmazok képviselik. Ez a reciprok-táblázat pedig, éppen azt igazolja majd számunkra, hogy az Univerzum, mint a létezés egysége, sohasem osztható fel. Mindig egység marad. Mert ami anyagi szinten létezhet, az csak benne nyilvánulhat meg.
Az Univerzumnak ezt az értelmes egységét, már évezredek óta úgy hívjuk, hogy Isten. Mivel Isten, az értelmes emberben öltött anyagi testet, hogy a szekundernek minősülő anyagi valóságban is megnyilvánuljon, ezért úgy is értelmezhetjük a dolgot, hogy az ember nem más, mint Isten reciproka. Ha képzeletben, az ember matematikai értékét, összeszorozzuk Isten matematikai értékével, akkor éppen egy egész egységet kapunk eredményül. Mert a mágneses alaptulajdonságokkal rendelkező Isteni kvalitás, és az elektromos tulajdonságú ember lelki minősége, az induktivitás jelenségének köszönhetően, egy megbonthatatlan egységet alkot. Induktív módon áttranszformálva a mágneses információ által biztosított intelligens értelmet, az emberek által megnyilvánult anyagi világba. Így bennünket, az értelem kötelez. Hiszen ugyanannak az intelligenciának az elválaszthatatlan anyagi részei vagyunk, amelyik mágneses alapon működteti az egész világegyetemet. Mert a lélek által, Isteni minőség éltet bennünket.
Így a reciprok értékekről szóló matematikai szabály, éppen arra utal, hogy az Univerzum egysége, egy és oszthatatlan. Mert az Univerzum értelmes. Így aki megérti annak működését, éppen ugyanannak az értelemnek a része. A megértés azonban, értelmes egységgé kovácsolja az elkülönültnek látszó részeket. Mi emberek érezzük magunkat elkülönülteknek, amíg az intelligenciánk, nem éri el a megvilágosodásunk szellemi szintjét. Azt a mentális tudati állapotot, amikor az emberi elme, azonosulni képes az Isten abszolút Elméjével. Akkor az emberi tudat, ”összeszorzódik” az Isteni tudattal. Az egység érzete ugyanis, csak akkor kristályosodik ki bennünk.
Ez minden ember számára egyéni érzés. Nem létezik kollektív megvilágosodás. Mert minden ember, más és más szellemi alapokat képvisel a megismerés folyamatában. Ennél fogva, lehet ugyan néhány embernél egyidejű megvilágosodásról beszélni, de kollektív, a teljes emberiséget magába foglaló egységes egyidejűségről, szó sem lehet. Az Univerzummal való mentális egység érzete, számunkra egyéni dolog. Éppen arról szól, hogy a lelkünk által bennünk élő Isteni minőségünk, mikor azonosul végre Istennel. A teremtőjével. Mert amikor ez a két reciprok értékű minőség találkozik egymással és megérti egymást, akkor egységgé lesznek újra. Mert a mágneses alapokon nyugvó Univerzum, akárhány elektromos tulajdonságú szekunder anyagi részhalmazt teremt is önmagából, mégis mindig egységes marad. Mert az Egység, egy és oszthatatlan. Csupán a reciprok értékeket képviselő relatív fogalom-párok utalnak arra, hogy a világmindenség harmóniája, relatív egyensúlyon nyugszik.
Matécz Zoltán
2013.09.15.
matecz.zoltan@gmail.com
