Perpetuum mobile.
Nagyon nehéz dolog örökmozgó szerkezetről beszélni egy olyan világban, ahol a társadalmi elitnek számító polgárok, éppen az megszokott energiahordozók forgalmazásából élnek. Így az elemi érdekük, mindenképpen ellene szól, mindenféle olyan elméleti lehetőségnek, amely az ingyen előállítható energiáról tesz említést. Így a tudományt is befolyásolva, eleve tagadják az örökmozgó szerkezeteknek, még az elvi lehetőségeit is. Erről szól például, a termodinamika fő tétele is.
A fizika mai állása szerint, örökmozgót építeni nem lehet, mert az eleve sértené a termodinamika fő tételeit. Az örökmozgó olyan képzeletbeli gépet jelenthetne csak ugyanis, amit, ha egyszer beindítunk, örökké aktív mozgásban maradna, miközben nem igényelne a mozgásához semmiféle energiát a környezetétől. Vagyis, az általunk előállított külön energia befektetésére, nem lenne szükség a működtetéséhez.
A termodinamika, alapvetően kétféle örökmozgót különböztet meg. Az elsőfajú örökmozgó olyan szerkezet vagy gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát fölvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb lenne, mint 100%. Az energia-megmaradásának a törvénye értelmében, a termodinamika első főtétele alapján, ilyen gépet nem lehet készíteni. A másodfajú örökmozgó pedig, egy olyan gép lehetne csak, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül, munkavégzésre tudná fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka, pontosan 100% lenne. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet szintén nem lehet készíteni.
Vagyis, az örökmozgó esetleges megépítésének elvi akadályát, a termodinamika fő tételei határozzák meg, amelyek az energiaátalakítás hatásfok jellegére épülő alapelméletek. Azt magyarázzák, hogy egy energiát átalakító folyamatból nem lehetséges több energiát kivenni, hasznosítani, mint amennyit beleviszünk. Ezt százalékos arányban kifejezhető matematikai tényként kezelik. A hatásfok, az állapotváltoztató hatások hasznossági mércéje. Ez mindig, egy egész alatt van, mert a hasznos munka reálértékét, el kell osztani a befektetett munka reálértékével. Így a súrlódásokon alapuló hő veszteségek miatt, mindig kevesebb lesz a végeredmény egynél, mert egy egésznek valójában, az általunk befektetett munka számít.
Kérdés az, hogy van-e a természetben olyan hatás, amelynek az előállítását már nem nekünk kell szorgalmazni? Vagyis, eleve jelen van olyan módon, hogy nem nekünk kell a jelenléte érdekében, energia befektetés árán munkát végeznünk? Abban az esetben ugyanis, már nem beszélhetünk arról, hogy az általunk befektetett munka képviseli az osztó tagot, a lehetséges hatásfok hasznossági képletében. Következésképpen, olyan munkaérték jön létre, amelyet nem kell elosztanunk a mi saját magunk által befektetett munkánk energiaértékével. Így a kérdéses munkafolyamat, alapvetően kikerül, a termodinamika tudományos módon megfogalmazott hatásköréből.
Ilyen erőket képviselnek, az állandó mágnesek. Semmiféle általunk kezdeményezett energia befektetéssel nem jár az, hogy az állandó mágnesek, taszító vagy vonzó erőhatást képviselnek egymással szemben. Így az általuk kialakított mágnes-motorok, olyan mechanikus szerkezetek, amelyek az állandó mágnesek révén folyamatosan produkált erőhatásokat hasznosítják, és a mágneses részerőiket, a kívánt mechanikus forgómozgásban realizálják számunkra. Ez a mágneses erők által kialakított mechanikai forgómozgás, munkavégzésre fogható. Mégpedig tartós munkavégzésre. Olyan mechanikai forgómozgás formájában, amely bármilyen módon hasznosítható. Olyan munkavégzésre, amely a termodinamikai szabályoktól eltérően, csak hasznos lehet számunkra. Hiszen az általa kialakított forgómozgáshoz, nem kell saját magunk által termelt energiát befektetve, munkát végeznünk. Következésképpen, teljesen ingyen állít elő számukra energiát.
A közvetlen módon hasznosítható forgómozgásként, járművek, és egyéb gépek hajtására alkalmas. Közvetett módon pedig, dinamók és generátorok hajtásán keresztül, elektromos áram előállítását teszik lehetővé. Így olyan ingyen energia, vagy ingyen áram nyerhető ki a mágneses motorok működéséből, amely bármelyik háztartást, közlekedési eszközt, vagy egyéb kisvállalkozást, képes ellátni, a működéséhez szükséges energiával. Az csupán, az alkalmazott állandó mágnesesek természetes hatásfokától függ. Attól a hatásfoktól, amely által, állandó mágneses erőt tudnak képviselni a mágnesek, egymással szemben.
Az interneten, nagyon sok ilyen próbálkozás található már. Mert a kísérletező szándékú emberek érzik, hogy nagy lehetőségek rejlenek az állandó mágnesekben. Ezt a kísérletező kedvet, tovább fokozzák még, a ma már elfogadható áron elérhető szupererős neodymium mágnesek, amelyek a kis méretük ellenére is, óriási hasznosítható elemi mágneses erőhatásokkal rendelkeznek. Semmiféle sajátenergia befektetésével járó munkát nem szükséges végeznünk, és a mágneses vonzó és taszító erejük, állandóan a rendelkezésünkre állnak. Ezért nevezik őket állandó mágneseknek.
http://indavideo.hu/video/Orosz_magnesmotoros_bicikli
http://auto.indavideo.hu/video/Ingyenautozas_magneses_motorral?autostart=1
http://indavideo.hu/video/Japan_magnesmotoros_hibrid_motorkerekpar
A mágneses motorokról szóló kutatások, még koránt sem befejezettek. Sőt, éppen ellenkezőleg, éppen arra várnak, hogy a nagyon sok, sajátságos módon gondolkozó kísérletező kedvű ember, szabadon kiaknázza végre, a bennük rejlő korlátlan lehetőségeket. A tudomány képviselői pedig, nem foglalkoznak a dologgal érdemben, mert őket megköti, a termodinamikai tételük „igazságértéke”. Magánemberként legfeljebb, rácsodálkoznak a mágneses motorok működésére ők is. Ráadásul, a tudomány, mindig a társadalmi elit csatlósa, hiszen éppen az finanszírozza a létezésüket. Ilyen módon, az ingyenes módon termelhető energiára vonatkozó mágneses kutatások, főképpen a politikától és tudománytól távol álló magánszférára korlátozódik.
Hála az Istennek, van közöttünk sok olyan értelmes ember, aki elszántságból, kíváncsiságból, vagy egyszerűen haszonszerzési céllal, szívesen foglalkozik olyan dolgokkal is, amit az erősen korlátozott tudású tudomány, ma még ellenez. Mert a tudomány korlátait, éppen azok a törvényeik jelentik, amelyeket ők maguk hoztak meg, és tartanak életben. Mint például, a termodinamika törvénye, amelyet az állandó mágnesekre is próbálnak ráerőltetni.
A tudomány állítása alapján, „az energia nem vész el, csak átalakul”. Az én véleményem szerint, az energiával közvetlenül sohasem találkozunk. Mint ahogyan az erő hatásával sem. Csupán az okozataik által következtethetünk a létezésükre. Így természetes számunkra az, hogy amikor az energia hasznosítása során, a felhasználása közben elveszni látszik, akkor éppen egy új okozata alapján jelenik meg számunkra. Így a hatások általi munkavégzés éppen arról szól, hogy a kérdéses hatások, milyen új megjelenési formát vesznek fel, az anyagi világunk valóságában.
Amennyiben tehát, igaz az a tétel, hogy az energia nem vész el, akkor csupán arról van szó, hogy valamilyen oknál fogva, még nem tanultuk meg, az energia ideális hasznosításának a módját. Mert számomra, nincsen értelme annak, hogy azért kell a legtöbbet fizetnünk, ami gyakorlatilag elpusztíthatatlan, és korlátlan módon jelen van a világunkban. Így csupán arra van szükségünk, hogy megtanuljuk azt, hogyan lehet ideálisabb módon hasznosítani, az energia folytonos jelenlétét, és milyen módon lehet azt, könnyedén a hasznunkra fordítani. Szerintem erre, legalkalmasabb kísérleti alanyok, az állandó mágnesek. Mert a mágneses hatást, objektív módon viszonyítható formában, állandóan képviseltetik az elektromos anyagi világunkban.
Az ingyen nyerhető energia tehát, nem vicc. A „vicc” éppen az, ami ma zajlik a világunkban. Hogy annyit kell a különböző energiahordozókért fizetnünk, hogy élni már alig marad lehetőségünk. Mert az energiahordozókért való kényszeres áldozatunk, felemészti a jövedelmünk oroszlánrészét. Holott az energia, mindenhol jelen van és elpusztíthatatlan. Ezért nem értem azt, hogy miért kell állandóan takarékoskodnunk, spórolnunk vele, ha sohasem vész el, és bármikor hasznosítható?
Jó néhány írásom szól már erről a témáról. Szeretettel várom azokhoz is, minden kedves olvasómat. Az energia mibenlétét, a tudomány még mindig nem határozta meg. Ugyanaz a mértékegysége, mint a munkának vagy a hőmérsékletnek. Az én írásaimban, értelmet nyer az energia. A mellet, az idő, az információ, és sok más fizikai fogalom. Új valóságképpel, új irányt mutatnak, az értelmes emberi gondolkodás lehetőségeinek. Majd elvezeti az embert, az örökmozgó elvi és gyakorlati lehetőségeihez, amit a természet már régen megalkotott. Hiszen az égre tekintve, egy örök mozgási formát láthatunk, egy olyan harmonikus világot, amelyben mi még, csak szenvedünk. Holott harmonizálhatnánk is vele. Mert a valóság, csak addig idegen számunkra, ameddig idegenként élünk benne.
Az állandó mágneseket, már az ókorban ismerték, és iránytűként értelmesen használták. Amely állandóan képes volt mutatni az észak-déli irányt. Azóta több ezer év telt el. Ideje tudatosan is továbblépnünk az iránytűnél. Hiszen egy olyan mágneses valóságban létezik minden elektromos anyagi valóság, amely mindenhol és mindig jelen van számunkra.
A kvantumpszichológia, intelligens Univerzumról beszél. Ez az Isten tudományos meghatározása. Az Univerzumnak ez az abszolút intelligenciája, az értelmes emberben realizálódott anyagi szinten. Így bennünk, értelmes emberekben, Isteni minőség él a lélek által, és képviseli az intelligencia lehetőségét. Egyénileg meghatározható relatív módon. Ennél fogva, nem az a feladatunk, hogy elszenvedjük az Univerzum reánk mért csapásait, hanem éppen az, hogy folyamatosan élvezzük annak áldásait. Hiszen az úgynevezett csapások, mindig valamilyen gazdaságilag meghatározható egyéni, egoista érdekeket képviselnek. Amelyek ostoba módon, mindig reánk terhelődnek, energia „felhasználókra”.
A tudomány feladata, a természet tökéletes megismerése abból a célból, hogy minél ideálisabb módon tudjunk benne alkalmazkodni, miközben élünk. Mi pedig, még egyáltalán nem vagyunk alkalmazkodó képesek, így persze, életképesek sem. Mert a folyton jelen lévő energiát sem ismerjük eléggé. Így használni sem tudjuk. Pedig, az Isteni eredetű intelligenciánk, éppen erre kötelez bennünket. A tökéletes megismerésre. Ami a tudomány feladata lenne. Csakhogy, olyan elvekkel van elfoglalva a tudományos életünk, amelyek egymással is összeegyeztethetetlenek. Az összeegyeztethetetlenség számomra, mindig tévutat jelent. Mert az, így logikus számomra. Mi pedig, nagyon sok pénzt fizetünk azért, hogy a tudományos élet működjön a társadalmunkban. Ennél fogva, a tévedéseiket is mi finanszírozzuk.
A megismerés soron következő fokozata, az állandó mágnesekben rejlő korlátlan lehetőségek feltárása. Elsősorban, a mágneses motorokra vonatkoztatva. De ezek az állandó mágneses hatások, olyan módon képviselik az Univerzum energiáját az anyagi világunkban, hogy az, az életünk minden egyéb területén is, igen jól hasznosítható. Csupán fel kell fedeznünk, a benne rejlő lehetőségeket. A természetes intelligenciánk, nem csupán módot ad erre, hanem kötelez is bennünket. Ebből lesz majd, az értékes tudomány. Mert az Univerzum elválaszthatatlan részeként, Isteni minőség él bennünk, a lelkünk által. Így minden személyes felfedező ember, Isteni dolgokat fog napvilágra hozni. Mégpedig, az emberekben élő, Isteni minőségek számára.
Én egyelőre, csak ennyit tudok adni önmagamból, erre a nemes feladatra. Hogy nemet mondok a tudomány csökönyös állításaira. De minden értelmes emberben az intelligencia sajátságos, relatív módon nyilvánul meg. Így más és más ismereteket adhatunk a világnak. Az érdeklődési körünknek megfelelő hitünk szerint. Ehhez kérem Isten segítségét. Valamint, éppen azt javaslom, minden gondolkodó elméjű intelligens embernek, hogy mindig kérjék Isten segítségét az elméleti és gyakorlati munkájukhoz. Mert az emberben megnyilvánult relatív Istennek, egyáltalán nem kellemetlen dolog, az Univerzum intelligenciáját képviselő abszolút Istenséghez fordulnia, hasznos információkért. Mivel tőle, mindig azt kapjuk, amiben hiszünk, és amit a hitünk által kérünk.
Én mindig ezt teszem. Ez talán, elég jól tükröződik az írásaimban is. Isteni segítséggel, az ember olyan, mint egy médium, aki közvetlen haszonélvezője az Isteni üzeneteknek. A relatív intelligenciánkkal, éppen annyit tükrözünk vissza az abszolút Isteni intelligenciából, amennyi a sajátságos hitünket képviseli. Semmi többet.
Matécz Zoltán
2014.03.23.
matecz.zoltan@gmail.com
