Szabad választásaink.
Az ember akkor boldog, ha a szabad akaratát kifejezni képes választási lehetőségeiben, egyáltalán nem korlátozza semmi. Ha az alternatív lehetőségek közötti döntési kényszer, nem terheli az életében. De többnyire, mindig adódnak olyan problémáink, amelyek külső körülményekként, befolyásolni akarják a szabad választási lehetőségeinket. Sőt, mi több, még kényszerítenek is bennünket.
Aki az életében megtapasztalt problémáihoz kényszerűen igazodva, állandóan módosítgatja a terveit, nem a vágyai alapján él. Ilyen módon, a lelki szabadsága nem valósulhat meg. Mert a kényszerítő körülmények áldozataként, egyfajta szellemi rabságban él.
Pedig, a problémáinkat, bőven elég szellemi szinten megismerni és tudatosítani az elménkben. Olyankor gyakorlatilag, tudomást veszünk az életeseményeink reánk háruló problémáiról. Amit nekünk kell megoldanunk. Mindenféle különösebb lelki érzelmek nélkül. Majd a problémáink ismeretében, a szellemi gondolatainkat mielőbb, a közben ébredő lelki vágyaink reális elképzeléseire kell irányítani. Ilyen módon, a számunkra jó megoldás tudatos teremtésének a hatáskörébe rendelhetjük a felmerült problémáinkat.
Kizárólag rajtunk múlik az, hogy az elménkben, a szellemi gondolatainkhoz akkor biztosítunk lelki érzéseket, amikor azok a problémáinkkal foglalkoznak, vagy akkor, amikor azok, már a valós megoldások elképzeléseit végzik. Mert amíg a problémáink kellemetlen szellemi gondolataival foglalkozunk addig, csak negatív polaritással tudjuk a lelki érzéseinket aktivizálni. A lelki érzéseink pozitív módon, csak a számunkra jó megoldások szellemi gondolataihoz képesek csatlakozni az elménkben.
Ezért az életünkben megtapasztalható problémáink, nem ellenséges dolgok számunkra. Hanem elemi lehetőségeink, a spirituális élet gyakorlására. Így a szabad választásunk lehetősége, éppen abban nyilvánul meg, hogy mindig szabadon dönthetünk a felől, hogy a jelentkező problémáink értelmezésével, szellemi szinten idegesítjük magunkat, vagy mielőbb a jó megoldásra koncentrálva, a lelki vágyainkat fejezzük ki, az értelmes szellemi gondolataink segítségével.
Vagyis, más szavakkal, Mindig mi magunk dönthetjük el szabadon azt, hogy az elménkben, a szellemi szinten vezérelt bonyolult, vagy a lelki szinten vezérelt egyszerű utat választjuk-e, a megoldások érdekében. Mert a szellemi út, lehet nagyon göröngyös, szinte már járhatatlan is, de a lelki út, csak szép sima és egyenletes lehet. Amelyen járva, folyamatosan fenntartható a lelki béke. Mert a lelki vágyaink értelmes kifejeződései közben, csak pozitív lelki érzésekkel foglalkozik az elménk.
Mert az elménk, az életenergiánkból származó lelki érzéseinket, mindig a szellemi gondolataink minőségei alapján polarizálja és illeszti az elképzeléseinkhez. Így megfelelő polaritást kölcsönözve a lelki érzéseinknek. Ezért a jó megoldásokat kifejezni képes kellemes szellemi gondolatainkhoz, pozitív lelki érzéseket csatol az elménk, míg a problémák okaira irányuló kellemetlen szellemi gondolatainkhoz, negatív lelki érzéseket.
Ezért a szabad választás lehetősége, tulajdonképpen nem arról szól, hogy bármit megtehetünk gátlástalanul. Hanem éppen arról szól, hogy az elménkben, a lelki vagy a szellemi adottságaink legyenek-e a dominánsak. Mert mi magunk dönthetjük csak el azt, hogy az elménkben, szellemi vagy lelki irányítással kívánjuk-e megoldani az életfeladatainkat jelképező problémáinkat.
A lelkünk, mindig aláveti magát a szellemi szinten meghozott döntéseinknek. Mert a lelkünk, a mi személyes Isteni minőségünk. Így bennünk sem korlátozza önmagát. Mert Isten, sohasem szorul korrekcióra. Így a szellemi megoldásokhoz igazodva, lehetnek persze a lelki érzéseink pozitívak is néha, de a lelki vágyainkat követve szellemi szinten, csak pozitív lelki érzésekre számíthatunk. Az elménk használatáról szóló szabad választási lehetőségünk, mindig a miénk.
A „jó” magyar virtust ismerve azonban, előbb mindig feszültek, ingerültek, idegesek vagyunk, a problémáink megismerése közben. Holott mi magunk dönthetünk a felől szabadon, hogy a fennálló problémáinkon meddig rágódunk. Mert előbb-utóbb, így is-úgy is a lehetséges megoldásokra kell koncentrálnunk. Máskülönben, a felismert problémáink, tovább uralják az elménket. Negatív lelki érzésekkel társulva az elménkben.
Isten, az elektromos anyagi szintű eseményeket jelentő objektív valóságunkat elindította, és annak működését folyamatosan fenntartja. Így nekünk, értelmes embereknek már, csak azokat a felelős döntéseinket kell napi szinten meghoznunk, illetve mentális módon meghatároznunk, hogy milyen módon kívánunk igazodni az eseményeket biztosító életfeltételeinkhez. Amely szellemi szinten feldolgozott és így megismert feltételek, mindig a lelki érzéseinket befolyásolják.
Így a saját személyes szellemi feltételeinkkel, igazodunk az életünk során megtapasztalt életeseményeinkhez. Akkor is, ha azok problémákat jelentenek számunkra. Ezért nekünk, a tudatos teremtés lehetősége által, főképpen a körülöttünk történő életeseményekben kell értelmes módon közvetlenül részt vállalnunk. Hogy aktív haszonélvezői lehessünk azoknak.
Az emberi kultúráinkban felhalmozott ezoterikus és spirituális ismereteinknek éppen az a célja, hogy megtanítsanak bennünket arra, hogy milyen módon igazodjunk mentálisan, a bennünket olykor befolyásolni szándékozó megtapasztalt életeseményeinkhez. Ennél fogva, nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy szellemi szinten gondolkodunk, így irányítjuk az elménkben a lelki érzéseinket, mint mentális módon aktivizálható életerő impulzusainkat. Ezért intelligens spirituális élőlények vagyunk. Isten anyagi szintű megnyilvánulásai.
Így a természetben zajló eseményekhez, értelmes módon igazodunk. Mert mi magunk is, a természet részei vagyunk. Még akkor is, ha a természettől kényelmi okok miatt, kissé elszigetelődtünk. Ezért a személyes szeretetünket, a természetre érdemes irányítani. Csak arra érdemes figyelnünk, hogy a lelki alapon nyugvó abszolút szeretetünkhöz, nem érdemes szellemi szinten meghatározott feltételeket szabnunk. Mert akkor, azonnal relatív szeretetté válik az. Egoista érdekeket követő szereteté. Ami a személyes egoizmusunk alapja.
Matécz Zoltán
2015.07.24.
matecz.zoltan@gmail.com
