Alapvető erőviszonyok.
A munkavégzésre képes mozgásmennyiség, alapvetően kétféle módon nyilvánul meg. Objektív módon, az erő hatása által, míg szubjektív módon, az energia hatása révén.
Objektív módon a mozgásmennyiség, az L- lendület, vagy az I- impulzus révén érvényesül, az erőt közvetítő hatásával. Ameddig lendületben van egy test, addig az Univerzum mágneses terében mozog. Mint minden egyéb összetett elektromos tulajdonságú anyagi tömegérték. Ha azonban, ütközés hatására, közvetlen felületi kölcsönhatásban vesz részt, akkor az impulzusértéke érvényesül, az anyagi testek tömegértékei között. Amelyben szintén az erőhatás közlődik.
Szubjektív módon pedig, mint energia képes terjedni a mozgásmennyiség. Amely energiában, a mágneses hullámok frekvenciái által, az egymás után érkező erőimpulzus sorozatok közvetítik az adott mozgásmennyiséget. Így az energiában is erőhatások közlődnek, amelyek a kölcsönhatási pontban, folytonossá lettek a mágneses hullámban. Így az energia mozgásmennyiségi értékét is, erőhatások idézik elő.
Az erő hatása tehát, kétféleképpen közlődik. A kölcsönhatásra képes impulzusban, vagy a kölcsönhatás által előidézett lendületben mutatkozik meg. Az energia, ezt a kétféle mozgásállapotot, a helyzeti és a mozgási energiaértékekkel juttatja számunkra kifejezésre. Mint mozgásmennyiségi tényezőket.
L = m*v = m*(a*t) = Mozgásmennyiség = (m*a)*t = F*t = I
F = Erő = Az erő, objektív munkavégző képességként, olyan állapotváltoztató hatás, amely mindig az állapotváltozás viszonyítható ténye által realizálódik. Minden közvetlen érintkezésen alapuló, objektív módon közölhető erőhatás, az energia nélkülözhetetlen alkotóeleme, ezért az energiától elkülönülve, azzal érdekben éppen szembefordulva, az energia szükségszerű ellenhatásaként érvényesülhet csak. Az objektív F-erő tehát, mindig az energia által létrehozott nyugalom megbontására törekszik. Ezért az energia, a nyugalmi alaphelyzet visszaállításának érdekében, mindig arányos ellenhatást fejt ki. E miatt, az energiából származtatható ellenhatás, mindig arányos az állapotváltozást előidéző erőhatással, mert kizárólag a nyugalom eléréséig viszonyítható csak.
L = m*v = m*(a*t) = (m*a)*t = F*t = I
(A lendület és az impulzus, matematikailag teljesen egyenrangú mozgásmennyiségek, mert az erő munkavégző hatását rejtik magukban.)
A lendület és az impulzus, azonos értékű mozgásmennyiségi fogalmak, mert az egymásba módosulásuk következtében, ugyanaz a mozgásmennyiséget előidéző alaphatás jut érvényre. Ezért, az erő állandó jellege, az impulzus-megmaradás és a lendület-megmaradás tételeit igazolva, a mozgásmennyiség megmaradását bizonyítják. Amelyben az erő, mint objektív állapotváltoztató hatás, maradéktalan átalakulása történik meg.
A mozgásmennyiség megmaradási törvénye igazolja azt, hogy a minőséginek értékelhető kvalitatív jellegű energiából, sohasem lehet kiterjedéssel rendelkező kvantitatív jelleget biztosító tömegérték. Mert a kiterjedést biztosító tömegértékek, mindig tehetetlen módon viselkednek, a mozgásmennyiség kifejezésére képes erő és energia hatásaival szemben.
L --> F = m*a = m*(v/t) = (m*v)/t = I/t = F <-- I
(Ez az objektív mozgásmennyiség megmaradásának a törvénye.)
E = Energia = Az energia, szubjektív munkavégző képességként, olyan állapotváltoztató hatás, amely mindig az állapot létezésével, és a lendületet okozó szubjektív állapotváltozás tényével realizálódik. Az energia, az Univerzum teljes erőhalmaza, ezért minden objektív testtömeg kölcsönhatása során megnyilvánuló részerőnek, szükségszerű ellenhatása. Az energia, az Univerzumban mindig a nyugalom megteremtésére törekszik, lendületes mozgású egyensúlyra, még ha relatív egyensúlyra is. Az pedig, nem más, mint a harmónia. Az erő pedig, éppen az energia által kialakított nyugalom ellen fejti ki az állapotváltoztató hatását.
E = Eh = m*g*h*t = m*a*s*t = F*s*t = I*s = L*s = L*v*t = m*v*v*t = m*v2*t = Em = E
A helyzeti és a mozgási energia, tökéletesen egymásba számolható energiaértékek. Mert maga az energia értéke, tulajdonképpen nem változik a kétféle ellentétes értelmű kifejezési mód közben. Csupán, a test mozgásállapotát kifejező hatása ellentétes értelmű. Éppen úgy, mint ahogyan azt, az erő esetében, a lendület és az impulzus értelmezése során tapasztalhattuk. Úgy is mondhatnám, hogy a helyzeti energia reálértéke, az energia impulzusértékét képviseli, míg a mozgási energia értéke már, a lendület fogalmához hasonlítható.
E = I * s = F * t * s = F * t * v * t = F * v * t2 = P * t2 = W * t = E
E = L * s = m *v * s = m * v * v * t = m*v2* t = W * t = E = I * s
(Ez a szubjektív mozgásmennyiség megmaradási törvénye.)
A mozgásmennyiség elemzése során, az erő és az erőhalmazt képviselő energia mibenléte válik nyilvánvalóvá. Mint szintén megmaradó hatások. De az energia, éppúgy az erőt képviseli a mágneses hullámokban, mint ahogyan az anyagi testek kölcsönhatása során. Míg az anyagi testek kölcsönhatásai alkalmával egyetlen ütközés impulzusa adódik át, addig az energia esetében, impulzussorozatok folytonosságáról van szó. De mind a két esetben, erő hatása közlődik az impulzusok által.
A fizikában, a munka, az energia, és a hőmérséklet, egy és ugyanazon fogalmat takarja jelenleg, mert ugyanaz a mértékegységük. Pedig, az energia szubjektív munkavégző képességet jelent. Következésképpen, nem lehet azonos a munkával. Így a munka reálértékét, meg kell szorozni a munkavégzésre fordított idővel ahhoz, hogy a közben történt energiafelhasználásról, valóban reális értéket nyerjünk. Az E-energia ugyanis, szubjektív állapotváltoztató hatásként, csak bizonyos ideig viszonyítható a test vonatkozásában. Ameddig az, a W-értékű induktív munkavégzése által, éppen változtat annak P- létezési állapotán. Mégpedig a mágneses haladóhullámok induktív közvetítése által. Illetve, amíg stabilan biztosítja az anyagi testek létezési állapotait. A mágneses állóhullámok segítségével
W = F * s = W = E / t = I * s / t = (F * t) * s / t = F * s = W
Ebből adódik, hogy az én képleteimben, az elvégzett munka reálértékét, meg kell szorozni a munkára fordított idővel ahhoz, hogy a munkavégzésre használt energia valós értékét megkapjuk.
E = W*t = P*t*t = P*t2
Matécz Zoltán
2016.03.16.
matecz.zoltan@gmail.com
