Gömbvillámok.
Szerintem, az Univerzum mágneses alaphalmazában, az egymás ellen ható, gigantikus energiájú mágneses hullámok, ha azonos a hullámhosszuk, mágneses fúziót indítanak el, a konfrontációjuk által érintett oszthatatlan alaptömegek halmazában. Mégpedig olyan formán, hogy az érintett mágneses térrész hosszanti irányú, azaz longitudinális rezgései átalakulnak, centrális irányultságú keringőmozgásban állandósult áramlássá.
Ebben az óriási méretű centrális áramlásban, az egyre fokozódó sodrómozgásnak köszönhetően, összetett szerkezetű elektronok és ionok alakulnak ki, a mágneses hullámok terhelése alatt. Amelyek ilyen módon, egy egységes plazmaközeggé válnak. Ez a plazmatömb, az áramlás sodrómozgásának és a hullámnyomások hatására, erősen felmelegszik. Majd ahogy nő a térfogata, egyre idegenebb közeggé válik a lineáris rezgéseket közvetítő mágneses alaphalmaz számára, amelyből kifejlődött. Ezért, ez a centrális forgómozgást végző izzó plazmahalmaz, elveszíti a mágneses hullámok által meghatározott stabil egyensúlyát, és szabadesésbe kezd az Univerzum mágneses terében.
Így születnek meg az Univerzum „atomjai”, amelyeket csillagoknak ismertünk meg. Ilyen csillag, a mi Napunk is, amelyben a mágneses fúzió, még ma is zajlik. Mert az Univerzum mágneses terében, ezek a fúziós testtömegek, tökéletesen „elraktározódnak”. Mert az, a természetes közegük. A mágneses térben történő szabadon esésüket pedig, az elektromos jellegük is szabályozza, egyfajta kozmikus eredetű elektromotoros erőt képezve. Amit a mágneses hullámok tartanak folytonos állapotban. Így alakult ki, az a relatív egyensúlyon alapuló harmónia, amelyben gyönyörködhetünk, amikor tiszta éjszakán, a csillagokat szemléljük.
Földi viszonylatban pedig, főképpen esős időben, vagy közvetlenül a villámlásokat követve, erősen ionizálódik és így, plazmaállapotba kerül a légtér egy része. Ilyenkor, az elektromos vezetékek környezetében kialakult, ellentétes elektromos erőterek hatására, ezek a plazmává vált légtéri közegek, fúziós forgómozgásba kezdhetnek. Az aránylag kis elektromos töltéseken alapuló energiának köszönhetően, kissé felizzanak a légtérben, és áttetsző stabil fúziós gömbszerkezetekké alakulnak. Amit az ismeretek hiányában tévesen, a villámokhoz hasonlítva, gömbvillámoknak neveztek el. Általában nyílt terepen alakulnak ki, de az épületek zárt terében is megfigyelték már őket.
Megjelentek már, repülőgépeken és tengeralattjárókon is. De a víz ionizált plazmaszerkezetében is képesek kialakulni. Szinte bárhol, ahol az ionossá vált levegő vagy víz, plazmaállagúvá válhatott, valamilyen elektromos hatásra. Ezek az izzó plazmagömbök, lehetnek pár centi átmérőjűek, de lehetnek, több méteresek is. Általában azonban, egy 20-30 cm átmérőjű labda méretét veszik fel. Többnyire, a fehér, a sárga, a vörös, és a kék áttetsző árnyalataiban jelennek meg. Az áttetsző jellegük miatt, a nappal keletkező gömbvillámok, jórészt rejtve maradnak előttünk.
Ezek nagyon kis energiájú fúziós gömbök, amelyeknek az anyagi minőségeken való áthatolási képességük azért, mégis igen nagy. Gyakran, lyukakat és égési sérüléseket hagynak maguk után. Többnyire az elektromos vezetők közvetlen közelében haladnak, de amikor erősebben ionizálódott a légtér, akkor abban is képesek közlekedni. A légmozgás, szinte egyáltalán nem befolyásolja a haladásukat. Ezek a gömbvillámoknak nevezett képződmények, akár tíz-húsz másodpercig is képesek aktívak maradni. A villámoktól eltérően azonban, többnyire igen lassan és egyenletesen haladnak. Néha meg is állnak, olykor irányt változtatnak, vagy egy helyben várakoznak. Képesek több, kisebb gömbszerkezetbe szétosztódni, vagy éppen ellentétes módon, több kisebb gömbformából, egy nagyobbá szerveződni.
A mozgásuk általában egyenletes, és a Föld felszínét követi. Majd hirtelen, teljesen eltűnnek, esetleg egy kisebb hangrobbanás kíséretében. Olykor pedig, anyagi szintű hamu maradványa jelzi azt, hogy az adott helyen, gömbvillám szűnt meg. Ez az anyagi szintű maradvány utal arra, hogy az izzó gömbszerkezetben fúziós, anyaggá szerveződő folyamat zajlott. Többnyire olyan kénes szagot hagyva maga után, ami a gömbvillámokra jellemző csupán.
Ez egy aránylag, nagyon ritka természeti jelenség. E miatt, kikerült a tudományos érdeklődés homlokteréből. Oly annyira, hogy amelyik tudós, foglalkozni bátorkodott a titokzatos jelenséggel, komolytalannak tekintették a tudományos akadémián. Így járt Égely György is hazánkban. Aki gépészmérnökként foglalkozott először a gömbvillámokkal. Majd UFO és energetikai kutatóként, lett híres. De ezek a kutatási ágazatok, ellentétesek a tudományos akadémia által kijelölt és elfogadott irányvonalakkal. Annak ellenére, hogy az energia mibenléte, még a mai napig nincsen meghatározva a tudományban. Így az egyre szaporodó szemtanúk elmondásai alapján, a gömbvillám jelensége létezik akkor is, ha a tudomány nem hajlandó érdemben foglalkozni a különös jelenséggel.
Ma már, nem csupán a szemtanúk elbeszélései alapján szerezhetünk tudomást a jelenségről, hanem a modern telefontechnikának köszönhetően, fotók és filmfelvételek is bizonyítják a létezésüket. Az internetnek köszönhetően pedig, bárki megtekintheti őket.
http://www.gombvillam.atw.hu/index.php?aloldal=altalanos
Természetesen, egyre több hír, kép, és film tanúskodik a gömbvillámok létezéséről. Ráadásul, tudományos szakember is szemtanúja lett egy ilyen tüneménynek. Ezért a tudomány is kénytelen volt foglalkozni ezzel a természeti jelenséggel. Mint ahogyan azt, meg is tették már Ausztrál tudósok.
http://index.hu/tudomany/2012/10/13/megfejtettek_a_gombvillam_titkat/
De a tudomány, még mindig adós maradt, a megfelelő módon elfogadható természettudományos magyarázattal. Pedig, Nikola Tesla, már 1899-ben létrehozott gömbvillámot, laboratóriumi körülmények között. Ám a titka, sírba szállt vele együtt. Mivel a tudományos értelmezés, még mindig hiányzik, ezért az én elképzelésem is, egyfajta alternatívája lehet a gömbvillámok logikus értelmezésének.
Mivel a gömbvillámoknak, az anyagi minőségeken való áthatolóképessége igen nagy, ezért a mesterségesen előállítható gömbvillámok esetében, nem megoldott a biztonságos tárolásuk. Mert a természet, az égi gömbvillámok, azaz a csillagok esetében, a mágneses teret használja a fúziós módon kialakult gömbjei tárolására. A mi laboratóriumi körülményeink között azonban, ez is problémát jelenthet. Mert egy erősebb elektromos vagy mágneses tér, elragadhatja a művi úton előállított és tárolt fúziós gömbvillámot. Ezért, veszélyessé is válhat az emberekre nézve.
A gömbvillám élettani hatásai, kísértetiesen hasonlítanak az egyenáram élettani hatásaihoz. A vele való érintkezés, légzési zavarokat, szívritmus elégtelenséget, komoly égési sebeket, és bizony, olykor halált is okozhat. Bár a szilárd testeket, általában kerüli. Úgy viselkedik a látványától megdermedt emberrel, mintha tudatosan végigpásztázná az illetőt. A megdöbbent és a félelemtől lebénult ember, magatehetetlenül áll csupán, és legfeljebb tétlen szemtanúja a jelenségnek. Pedig, egyetlen ellenszere létezik, ha leguggolunk vagy lehasalunk. Mert a gömbvillámokra, a függőleges irányú mozgás, nem igazán jellemző.
A szemtanúk, ezért nevezték el, „matató ménkőnek”. A „ménkő csapjon beléd” kifejezésünk pedig, éppen a gömbvillámok aktivitásáról szól. Történetesen arról, hogy nem minden esetben, csak pásztáz körülöttünk, hanem olykor ártalmas is az élőlényekre nézve. Aki végignézi a gömbvillám matatását, esetleg kötőhártya-gyulladást szenvedhet a szeme, az erős fényhatás miatt. Amíg az arc és a fedetlen testrészeink körül matat, addig pedig, enyhén megperzselheti azokat. Mintha a napon, erősen lesült volna az ember.
De nem mindig ilyen szerencsés a gömbvillámokkal való találkozás. Külső térrészen, ahol az állatfelügyelők lehetnek csupán a szemtanúk, több ízben elmondták, hogy a gömbvillám végzett a jószágaikkal. Olykor több száz állat pusztulását okozva, pár másodperc alatt. Voltak olyan beszámolók is, amelyek templomokba hatoló gömbvillámokról számoltak be, ahol sok sérültet és halottat hagytak maguk után.
A gömbvillámok megismerése azért fontos, mert a szakszerű feltárásuk által válik logikussá, a velük szemben tanúsítható hatásos védekezés lehetősége. Mert van olyan szemtanúk által elmondott beszámoló is, amely szerint, egy matató ménkűt, seprűvel terelt egy asszony félre, a gyermekeitől eltávolítva azt. Mert az édesanyák, nem mindig dermednek le, amikor a gyermekeik biztonságáról van szó. Ösztönösen, azonnal képesek felülírni a félelmeiket.
Majd azon gondolkoztam, hogy létezik-e egyáltalán, a gömbvillámoktól kisebb méretű fúziós gömb is? Aztán rájöttem. Hát persze, hogy létezik. Mivel a Föld is, az Univerzum egy fúziós atomja, amelyben a Föld magját képező olvadék képezi azt a plazmaközeget, amelyben a fúzió még mindig tart. Ezért a rajta fellelhető összes anyagi atom, ennek a kozmikus „atomnak” az anyagelbomlási terméke. Éppen ezért van az általunk eddig megismert atomokban, nukleáris erő. Mert eleve, egy közös fúziós halmazból származnak azok. Így a létezésükkel, magukban hordozzák a fúzió, velük arányos méretű „darabkáját”. Mert az atomok, nem összeálltak, valamilyen rejtélyesnek mondható fizikai módon, ahogy a tudomány sugallja számunkra azt, hanem csupán lebomlottak kisebb, atomi szintű gömbökre.
Ezért, a radioaktív anyagok fizikai úton, a rádióaktivitás változó időinek a jelensége által bomlanak le még tovább, egészen az ólomig. Az ólomtól a hidrogénig pedig, kémiai szintű vegyülési képességeken alapuló anyagelbomlási folyamatok zajlanak. Míg a hidrogén elbomlása, olyan biológiai szintű folyamat, ami az élőlények izomsejtjeiben valósul meg.
Az atomokban zajló erős magerőt, a protonok és neutronok által biztosított nukleonok fúziós „tánca” biztosítja. Amit az elektronok, csupán izolálnak, elkülönítenek maguknak. Mert az atomi szintű elektrosztatikus töltés kiegyenlítődési lehetőségét, az atommagban érzékelik. Mivel az atommag, töltetlen összetett anyagi részecskének minősül számukra. Ami ennél fogva, az elektronok elemi elektrosztatikus töltésértékeivel szemben, pozitívnak minősül. Így ez az elektrosztatikus ragaszkodás gyakorlatilag, az elektronok atommag körüli áramlását eredményezi. Azaz, az atommag körül megvalósult elektromos áram hatásának minősül. Mégpedig, olyan természetes szupravezetésnek értelmezhető, amely az anyagi minőségek aktuális hőmérsékletén valósult meg.
Így szerintem gyakorlatilag, minden egyes anyagi atom, anyagelbomlási származéknak minősül. Ennél fogva, még mindig magában hordozza, a fúziós eredete maradványait. Amelyhez az elektronok keringő, és ennél fogva áramló elektromos terei képezik, azt a mágneses alapú közeget, amelyben ezek a parányi fúziós egységek, stabilak képesek maradni. Mert az atommag plazmája körül forgó és keringő elektronok, magukkal sodorják az elektrosztatikus jellegüket biztosítani képes elektromos tereiket. is. Ami továbbra is, a mágneses alaphalmaznak, az atomokban keringő és áramló elidegeníthetetlen része. Amely így már, a lehűlt, hideg-fúziót tárolja el. Az anyagi szintű atomok stabil jellegét biztosítva.
Mivel az elektronok, a legkisebb összetett anyagi résztömegek, ezért az elektrosztatikus töltésük által keltett elektromos erőtereiket, ugyanabban a mágneses alaphalmazban alakítják ki, mint amelyikben a mágneses hullámok terjednek. Mert mozgási teret, az összetett elektromos anyagi részhalmazok számára, az egységes mágneses alaphalmaz biztosít. Így a mágneses hullámok, nem az elektronokra, hanem azoknak, a körülöttük áramló elektromos erőtereikre gyakorolnak hatást, az indukció során. Gyorsítva vagy fékezve az elektronok erőtereinek a keringési szintű áramlásait. Ez által, komolyan befolyásolva az elektronok mozgásállapotait. Gyakorlatilag, így működik minden induktív hatás.
Az Univerzumban tehát, valóban létezik a makrokozmosz mellett, a mikrokozmosz. Mert az atomi felépítmények, hűen tükrözik azokat a fúziós keringési állapotokat, amelyekből származnak. A makro-világ, nagyméretű fúziós égitestei, és a mikro-világ hideg-fúziósként értékelhető atomjai között pedig, megtalálhatók a „gömbvillámokként” megismert jelenségek. Amelyek egy közöttes szintű fúziós folyamat, még mindig rejtélyes képződményei számunkra.
A „fuzionál” szó, egyesülést jelent. Így a fúzió során, más minőséggé egyesülnek az Univerzum oszthatatlan alaptömegei. Valamilyen összetett szerkezetekké. Mert a fúzió nélkül egyesülni, nem tudnának. Így a kialakult fúziónak, határozott célja van. Mégpedig az, hogy az összetett szerkezetekké vált alaptömegek, a lineáris mágneses rezgéseken kívül, másfajta rezgésekre is alkalmasakká válhatnak. Valamilyen anyagi szintű centrális rezgésekre. Mert az anyagok minden megnyilvánulása, valamilyen centrális alapú rezgésnek minősül. Így működik az anyag. E miatt, azért fuzionálnak az egységnyi oszthatatlan tömegegységek, hogy működőképesekké váljanak, az anyagi minőségekben. Ezért a fúzió, működőképessé teszi az anyagi megnyilvánulásokat. Úgy fizikai, mint kémiai, vagy biológiai szinten. E miatt, a fúzió, a célirányos együttműködés szinonimája lehet.
Az összetett szerkezetű, anyagi atomokból felépült életformákban pedig, sejtes alapú hideg-fúzió zajlik. Aktivizálható életerőt biztosítva, a teljes biológiai test számára. Ezért a sejtplazma osztódási képességével, maga az élet képes szaporodni. Az, az anyagi szinten megvalósult élet, amely a hidrogén természetes lebontásáért felelős.
Így az életformákat animálni képes lelki minőséget, az élő test anyagi minőségét képező sejtfúziók eredője, összessége biztosítja. Amit az Univerzum alaphalmazában terjedő mágneses hullámok, könnyedén képesek szabályozni. Ezért hitték a „primitív” népek azt, hogy a Föld, és az égitestek is élnek, az emberhez hasonló módon. Mert lelki szinten, egynek érezték magukat, az egységes anyagi fúzióban. Ezt érzi ma az is, aki meditatív módon, azonosulni képes az Univerzum egységével. Mert számára, az egész Univerzum él, azaz együtt fuzionál. Egy abszolút egységet alkotva.
Ennek az egységes életnek az alapja pedig, maga a fúzió, amit az anyagi minőségekben tart fenn a mágneses alaphalmaz. Akár aktív formában, mint a csillagokban, akár csendesebb passzívabb módon, mint ahogyan az atomokban történik az. Az objektív anyagi létezés tehát, fúziót jelent a szubjektív mágneses valóságban. Azaz aktív, számunkra viszonyítható eseményeket. Amelyeket megérthetünk.
A mágneses hullámokban terjedő energia pedig, ezeket a mágneses módon előállított és fenntartott fúziós anyagi megnyilvánulásokat működteti. Mégpedig az által, hogy szubjektív munkát végez, azok kialakult és fennálló viszonyítható állapotain, induktív módon. Körülbelül így működik, azaz fuzionál, az összetett objektív anyagi létezés, relatív módon, a mágneses alaphalmaz abszolút értékű szubjektív létezésében. Ezért számomra, az abszolút létezés, objektív és szubjektív egy időben. Csak így képes fuzionálni, azaz együttműködni a világ.
Matécz Zoltán
2016.06.12.
