Lelki szabadság.
Szabadságról csak addig beszélhetünk, amíg azt a pozitív lelki érzéseink biztosítani képesek. Ezért, alapjában véve, a lelki érzéseink mindig pozitívak, amíg nem befolyásoljuk azokat, a kellemetlen szellemi gondolatainkkal.
Mivel a lelki érzéseink polaritását, mindig a szellemi gondolataink minősége határozza meg, ezért a szabadság érzete, csak addig tartható fenn, amíg azt, a kellemes szellemi gondolataink irányítják. Így a szellemi gondolatainkat figyelve tulajdonképpen, mindig a lélek állapotáról beszélünk. Voltaképpen, a lélek szabadságáról.
Ezért, minden olyan kellemetlen szellemi gondolatunk, amelyik negatív lelki érzéseket képes indukálni az elménkben, megvonja a lelkünk szabadságát. Így az idegi alapon kialakult feszültségek és a belőlük származó szorongásaink és félelmeink, rabságra ítélik bennünk a lelkünket. Mert a szereteten alapuló pozitív lelki érzéseinkkel szemben, a félelem negatív lelki érzéseinek biztosítunk sorsformáló lehetőséget az életünkben. Amelynek, csak romboló hatása lehet.
Ezért meditatív elmeállapotban, nem létezik boldogtalanság. Mert a meditáció alapja éppen az, hogy tudatosan elcsitítjuk a szellemi gondolataink áramlatát. A szellemi gondolataink nélkül pedig, természetesen pozitív minden lelki érzésünk.
Lelki szabadságot tehát, csak akkor élhet meg az ember, ha a pozitív lelki érzéseit, nem korlátozzák a kellemetlen szellemi gondolatai. Hanem éppen ellenkezőleg, a kellemes szellemi gondolataink szolgálják a pozitív lelki állapotunkat olyan módon, hogy éppen azokat juttatják értelmes módon kifejeződésre.
A szellemi szintű fejlődésünknek, éppen az a célja, hogy a tanulás során, azt ismerjük meg, hogy egyre műveltebben módon tudjuk, a pozitív lelki érzéseinket kifejezésre juttatni.
Erre valók az ezoterikus ismeretek. Amelyek sikeres alkalmazásával, a spirituális életünk javítható. Azaz, a pozitív lelki érzéseinket irányító életünk. Amelyek lelki érzések alkalmasak arra, hogy a tudatos teremtés folyamatát fenntartsák az életünkben. Mégpedig, számunkra hasznosan. Éppen azért, hogy lelki szabadságban éljünk. A bennünket korlátozni képes kellemetlen szellemi gondolataink nélkül. Amelyek csak negatív módon képesek a lelki érzéseinket aktivizálni az elménkben. Anti-spirituális módon.
Matécz Zoltán
2014.04.24.
