Irányító vagy elfogadó.
A szándékos, azaz a lelki szinten végrehajtott események szellemi szintű tudatos irányítása, eleve mentális korlátozottsággal jár. Mert a szellemi ismereteink, amelyekkel az akaratlagos eseményeinket irányítjuk, eleve korlátozottak, mivel relatívak. Ezért, igen komoly ellenállást jelenthetnek, az események megtapasztalhatóságának felénk áramló gyakorlati folyamataiban.
Ezzel szemben az elfogadás, éppen arról szól, hogy szellemi szinten nem befolyásoljuk a megtapasztalható eseményeket, csupán jelen vagyunk bennük. Egyfajta lelki jelenlétet tanúsítunk azokkal szemben. Ilyen módon, az események áramlatait, szellemi szinten nem befolyásolva, magunk is közvetlen részesei lehetünk a történéseknek. A létezés aktív részét képviselve.
Úgy érdemes elképzelni, mint amikor az ember, egy folyó vizében úszik. Amíg elfogadjuk azt, hogy a folyó vizének áramlását nem vagyunk képesek megváltoztatni, addig az áramlással együtt úszunk és főképpen, csak annyi dolgunk van, hogy a víz felszínén maradjunk. Az áramlás visz magával. Szinte, csak jelen kell lennünk az áramlás természetes eseményében. Így az áramlásban úsztatva magunkat, bármikor eldönthetjük azt, hogy melyik előre látható partszakaszon kívánunk kiúszni a vízből. Úgyszólván pihenten.
Amikor azonban, az áramlással szemben kívánunk úszni, mert szellemi szinten egy ellentétes irányt választunk, akkor komoly erőkifejtésre lesz szükségünk. Mert a folyó vizének áramlását biztosító természeti erőket, nekünk kell legyőznünk ahhoz, hogy a célunkat elérjük. De, minél erősebb a folyó vizének az áramlata, annál nagyobb erőbedobással kell nekünk is úsznunk. Ebbe a küzdelembe, komolyan belefárad az ember. Még, mielőtt partot érnénk a kitűzött célnál.
Az élet kozmikus szintről irányított eseményei, hasonló módon áramlanak feléd. Így például a bőség, az egészség, a barátság, a szeretet, és mindenféle egyéb áramlat. Csak mondd ki magadnak határozottan azt, hogy „ELFOGADOM”. Amikor elfogadod a bőség lehetőségét, máris a bőség áramlatában úszol. Amikor elfogadod az egészség lehetőségét, máris az egészség áramlatában vagy. Amikor elfogadod a barátság lehetőségét, máris a barátság áramlatában tartózkodsz. Amikor elfogadod a szeretetet lehetőségét, máris a szeretet áramlatában úszol. És így tovább.
Amikor a nélkülözés felől gondolkozol és érzel, máris a bőség kozmikus áramlata ellen úszol. Amikor a betegség bármilyen lehetséges formája felől gondolkozol és érzel, máris az egészség áramlata ellen úszol. Amikor a harag bármilyen megnyilvánulásáról gondolkozol és érzel, máris a barátság áramlata ellen úszol. Amikor a gyűlöletről gondolkozol és érzel, máris a szeretet áramlata ellen úszol. Olyankor egyszerűen belefáradsz, és nem haladsz előre. Vagyis, nem történik számottevő javulás az életedben. Szegény maradsz, beteges leszel, nem lesznek barátaid, és kerülni fognak az emberek.
Sajnos, éppen fordítva is működik a dolog. Aki már elfogadta a szegénységet, az a nélkülözés áramlatában úszik. Aki elfogadta az egészségkárosodást, az a betegség áramlatában úszik. Aki barátok nélkül, elfogadta a magányt, a magány áramlatában úszik. Aki pedig, a szeretet ellen működő haraggal él, a harag áramlatában úszik. Ahol az áramlás ellen úszni bizony, megint csak jó nehéz. Ezért, a legtöbb ember meg sem próbálja. Pedig, a titok az, hogy minden esetben, Te magad választod meg szellemi szinten, azokat a kozmikus szintű áramlatokat, amelyekben úszni, azaz élni kívánsz. Akarva vagy akaratlanul.
Kérdés az, hogy milyen módon lehetsz szellemi szintű irányító, és lelki szintű elfogadó is egy időben. A válasz nem bonyolult. Ha te magad határozod meg tudatosan azt, hogy milyen kozmikus áramlatokban szeretnél tapasztalatokat szerezni, akkor tudatos irányító vagy. Miközben tökéletesen elfogadod azt, amit tudatosan választottál magadnak. Így minden rossz tapasztalat, jelzés értékkel bír számodra arra nézve, hogy még valamilyen áramlatban meg kell fordulnod szellemi szinten ahhoz, hogy az, hasznos legyen számodra.
Ha ügyesen választasz, akkor azt veheted észre, hogy már nincs is „part”. Mert minden, amit partnak véltél, egy másik áramlat csupán. Így az életed, egyik áramlatából a másikba hatolhatsz a nélkül, hogy Te magad belefáradnál. Csupán, jelen kell lenned az eseményekben. Aktív lelki jelenléttel. Mert szellemi szintű irányítóként, éppen Te magad határoztad meg azt, hogy melyik kozmikus áramlatokban kívánsz elfogadó módon jelen lenni, lelki szinten.
Az irányító szereped tehát, abban nyilvánul meg, hogy szellemi szinten, te magad határozhatod meg azt, hogy melyik, számodra hasznos áramlatban kívánsz élni. Az elfogadói szereped pedig abban, hogy tudatosan elfogadod a létezés valamelyik általad kiválasztott kozmikus áramlatát, és semmiféle negatív lelki érzést nem engedsz vele szemben aktivizálódni az elmédben. Mert amit negatív lelki érzéssel fogadsz, azt még nem fogadtad el teljességgel. Az ellen akaratlan módon küzdesz. Az ellen gyakorlatilag, még úszol valamilyen kozmikus áramlatban.
De van egy rossz hírem. Ha a teremtésre alkalmas lelki érzéseidet, negatív módon használod akármi, valami, vagy bármi ellen, akkor gyakorlatilag, létezési jogosultságot biztosítasz számára az életedben. Mert energiát juttatsz neki a lelkedből. Még akkor is, ha az a te körülményeidet, negatív módon befolyásolják.
Mert a te saját életed negatív lelki érzéseit, nem tudod kivetíteni az elmédből. Mivel azok, szellemi módon irányított mentális erőimpulzusok. Amikor ugyanis, kivetítesz az elmédből egy lelki érzéssel támogatott hitedet, akkor az, az Univerzum mágneses terébe kerül, mint személyesen irányított mentális energia. Amelynek már nincsen polaritása. Így, aki felé irányul, az már, energiaként jut hozzá. Éltető energiaként. A negatív erőértéke pedig, csak a te saját életkörülményeidet fogják befolyásolni. Számodra negatív módon.
Akkor vagy igazán spirituális, ha a teremtésre alkalmas lelki érzéseidet, kizárólag pozitív polaritással hasznosítod. Mert akkor konstruktív, azaz építő módon veszel részt, a kozmikus teremtés folyamataiban. Amit a kozmikus áramlatok képviselnek. A negatív lelki érzéseid destruktívak, azaz romboló hatásúak reád nézve. Ezért érdemes kerülni, minden olyan kellemetlen szellemi gondolatot, amelyik negatív lelki érzéseknek biztosít lehetőséget a teremtésben. Mert azokkal, csak a kozmikus áramlatok teremtő energiáival szemben lehetsz aktív. Vagyis azokkal, csak az ár ellen úszhatsz.
Annál spirituálisabb vagy, minél kevesebb negatív lelki érzéssel élsz. Ennél fogva, amikor azt állítják az ezoterikus tanítások, hogy „minden értelmes ember egy spirituális lény”, akkor éppen azt fejezik ki, hogy mindenki képes a tudatos teremtésre. Azért, mert minden értelmes embert Isten élteti, a lélek által.
Minél több pozitív lelki érzést aktivizálsz az elmédben, annál jobban hagyod érvényesülni az életedben, a benned élő Isteni minőségedet. Ez a spiritualitásunk lényege. Amikor tehát, elfogadó vagy, akkor az Isten által irányított kozmikus teremtés áramlatait fogadod el. Irányítóként pedig, szabadon választod a kozmikus teremtés számodra pozitív hatású áramlatait. Azért, hogy az Isteni minőségű lelked, szinkronban legyen az Univerzum áramlatait biztosító, kozmikus szintű teremtő energiával.
Amíg a kozmikus teremtéssel vagy szinkronban, szeretettel élsz. Ezt szabadon választhatod. Éppen azért, hogy olyan áramlatokat fogadj el az Univerzumtól, amit te magad választottál. De, sohase elégedj meg a relatív szeretet lehetőségeivel. Mert a relatív szeretetben rejlik minden bűn. Mivel olykor, szembeszegül az abszolút szeretet mindent összetartó erejű érdekeivel.
Mivel a relatív szeretet, korlátozott szeretetet jelent. Önös, egoista érdekek alapján korlátozott szeretetet. Amelyik olykor, olyan áramlatok szabadon választását teszik csak lehetővé, amelyben éppen szemben úszhatunk csak a többi, Isteni minőség által éltetett embertársunk szeretetérdekeivel. Ilyen módon, a relatív szeretet érvényesülése, nem mindig biztosít számunkra boldogságot. Mert a boldogság, az abszolút szeretet természetes áramlataiban tapasztalható csak meg.
Matécz Zoltán
2018.06.10.
