Képzetes tudatosság.
A „képzetes” szó fogalmi jelentése az, hogy „nem valóságos”. Csupán az elménkben létező dolog. Amiről már tapasztalatot szereztünk és emlékszünk rá, vagy éppen feltételezzük. Mégpedig olyan módon, hogy az elménkben tudatos fogalmakról, mentális képi formákat, képzeteket alkotunk. Így például, egy széket, akkor is láthatunk az elménkben, ha az, nincs is jelen éppen a valóságunkban. Mert a szék képzete jelenik meg az elménkben. Vagyis, a szék mentális lenyomata, mindig újra és újra felidézhető, mert a szellemi gondolataink fogalmi értékei, képi formát öltenek az elménkben. Képzetes formát ölt.
Így az általunk megtanult dolgok és események, olyan fogalmi értékeket képeznek az elménkben, amelyekről bármikor mentális képzetet tudunk alkotni magunknak. Ilyen módon, a csukott szemünk ellenére is, bármikor egy képzetes valóságot láthatunk az elménkben. Amikor elmerengünk, amikor tervezünk, vagy amikor például, elképzelünk valamit. Ezért, mindenkinek sajátságos a valóságról alkotott képzete, elképzelése.
Így a sok tanult ismeret arra jó, hogy meghatározzák, stabilizálják számunkra a tudatossági szintünket az által, hogy jóval kevesebb kérdéssel nyissunk mentális lehetőséget, a további megismerés igénye számára. Ilyen módon képes segíteni vagy korlátozni bennünket, a szellemi szintű képzetes tudásunk. Attól függően, hogy valós vagy tévképzetek alkotják a tudatosságunkat befolyásoló hitrendszerünket. De a képzetesnek mondható szellemi tudásunk, csak része, befolyásoló tényezője lehet, a lelki szintű tudatosságunknak.
Mert a képzetes tudatosság, csupán egy szellemi szinten elképzelhető tudatosságot biztosít számunkra. Vagyis, az igazi valósággal szemben, egy látszólagos, esetleg hamis tudatosságot biztosít. Mivel az elménk tudatosságának a rezgési szintjét, szellemi szintű információk nem képesek fenntartani. Arra, csak a gondolataink által kiváltott lelki érzéseink mentális erőhatásai alkalmasak. Hogy ezt az agyi tudatosságunk rezgési szintjét, biztosítani tudják az elménkben számunkra.
Mert az aktuális tudatosságunk jellemét, a memóriánkban eddig eltárolt hiteink összessége garantálja. Ez a tudatos módon kialakult jellemünk formálja, az ezek után elkövetkezendő hiteinket. Így mindenki személyes vallása, az ő hiteiben kódolt olyan életútja, amelyben a tanult ismeretei biztosítják a pillanatnyi képzetes tudatossági szintjét. Egyfajta személyes világnézetet biztosítva számunkra. Amelyben egy lehetséges szemléletváltás, az újonnan elfogadott hitek szerint megváltoztatott, módosult életvitel lehetőségét jelentheti. Ha azokban az új elvekben formált új hiteink, fokozni képesek az elménk tudatosságának a rezgési szintjét. Az új lelki érzéseinkkel.
Ezért a mindenkori tudatosságunk aktuális szintje, nem a tanult információink mennyiségétől függ, hanem attól, hogy azok a megszerzett információk, milyen rezgési szintre képesek fokozni az elménket, az általuk aktivizált lelki érzésekkel. Így a tudatosságunk rezgési szintjét, mindig a lelkünk érzései biztosítják. Az elménkben aktivizált pozitív lelki érzések fokozzák azt, míg a negatívak csökkentik.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy az elméjük tudatosságának a rezgési szintje, a szellemi szinten megtanulható ismeretek mennyiségével fokozható. Pedig ez, nem így van. Mert lehet valaki, akár egy többdiplomás, szellemi szinten agyonművelt ember, ha hiányoznak az ismeretei közül az alapvető ezoterikus tanítások, akkor tulajdonképpen, így is önmaga ellen élhet. Mert a kellemetlen szellemi gondolatoknak engedelmeskedve, destruktív tulajdonságú negatív lelki érzések fogják formálni a megtapasztalható valóságát. Az elméje aktuális tudatossági szintjének a rezgését, mindig alacsonyabb szintre kényszerítve.
Miközben jogosan úgy érzi, hogy bár tökéletesen érti és ismeri például, a gravitáció tudományos téziseit, de mégsem érti azt, hogy mitől olyan pocsék az élete és az egészségi állapota. Mert a sorsa, neki is az ezoterikus ismereteitől és azok aktív használatától függ. Az egyéb ismeretek összessége, már csak hab lehet az ezoterikus ismereteket biztosító mentális tortáján.
Így a szellemi szinten meghozott döntéseink, határozataink, és állításaink, erősen korlátozhatnak bennünket, mert egy-egy konkrét mentális utat stabilizálnak számunkra. Mivel a már kialakult hiteinket képviselik. A tudatos cselekedeteinket irányítani képes döntéseinket. Éppen az által, hogy a szellemi gondolatainkhoz az elménk, lelki érzéseket társít. Így a konkrét döntéseinkkel, mi magunk vagyunk a változásaink lehetőségeinek a korlátozói.
Minden alacsonyabb rezgést biztosító tudatosság, egyfajta sajátságos energiaszintű rezgést képvisel az agyunkban. Így a tudatosság minden lehetséges fokozata, a mi saját hiteink szerinti elhatározásunk és döntésünk eredménye. Ezért, a mentális korlátok lehúznak bennünket, alacsonyabb tudatosságú rezgési szintre kényszerítik az elménket.
De, minden tudatossági szinten, más és más a realitásérzetünk. Ezért például, minden egyes világnézet, egyfajta mentális korlátot jelent. Amelyre támaszkodva szemlélhetjük a valóságot. Így a világnézeteink szerint kialakult hitrendszerünkben gyökereznek a mentális korlátaink.
Ezért, a konkrét döntéseinkkel szemben, a kérdések szélesebbre nyitják a lehetőségeink mentális útjait. Így a kérdésekkel, eleve lebontjuk, kikerüljük ezeket a mentális korlátokat. Mert aki kérdez, eleve nyitottá válik a lehetséges válaszokra. Amely válaszok, új mentális utakat határozhatnak meg számunkra. Ennél fogva, amíg a kérdések tudati állapotaiban vagyunk, addig befogadóak vagyunk, az újszerű módon feltételezhető változások lehetőségeire. Amely a lehetséges válaszokra vonatkozik. A világunk valóságáról alkotható összképünk, ilyen módon formálható. Csak kérdezni kell akkor is, ha mást tanultunk esetleg. Feltételezve azt, hogy lehet valami másképpen is.
Ezt a képzetes világképünket persze, nem képes teljességében átlátni egyszerre a relatív elménk, csak mindig egy-egy apró részletére lehetünk tudatosak. Attól függően, hogy melyik részletéről van szó éppen.
A mindennapi tudatosságunk, egyfajta aktuális rezgési szintet biztosít az elménk számára. Így a magasabb tudatosság rezgési szintjének a pozitív élményei, nem jelenhetnek meg, az elménk alacsonyabb tudatosságának a rezgési szintjein. Ebből adódóan, csak akkor fogjuk igazán szépnek tapasztalni az anyagi világunk valóságát, ha az elménk képzetes tudatosságában, már eleve szépnek is látjuk azt. Épp úgy, mint az elménkben eddig megélt boldogabb időszakaiban. Így a tudatossági szintünk fokozása, a boldogságérzetünk emelkedésével arányos.
A tudatosságunk fokozása mentális megtisztulással, a szellemi szintű korlátok kiiktatásával, áthidalásával történik. Egyfajta belső megvilágosodási folyamatban. Ami egy maximális tudatossági szintig terjedhet. Amely a bőség és a boldogság állapotát képes biztosítani számunkra. Így a bőség és boldogság megtapasztalása, maga is egy felfokozott tudatállapot eredménye. Amelyben már tökéletesen megengedjük magunknak azt, hogy végtelen lehetőségekkel éljünk. Így a bőség és boldogság tudatosságának a mértéke, a szellemi szintű korlátozottságunktól függ.
Így például, a pénz bevétele és kiadása, a pénz áramlásának a lehetőségét biztosítja az életünkben. Ezért, éppúgy okozzon örömöt számunkra minden kiadás is, mint ahogyan a bevétel. Mert ez a folytonossá vált öröm, pozitív lelki érzésként, olyan mentális munkát végez a mindenkori tudatossági szintünkön, amely mindenképpen fokozza azt. A bőség tudatossági szintjén tartva az elménk rezgési állapotát. Ezért, senki sem lehet gazdag akkor, amikor az esetleges kiadások negatív, szegényes lelki érzésekkel párosulnak az elméjében.
Mert, minél magasabb ez elménk tudatosságának a rezgési szintje, annál természetesebbek vagyunk, és a megismerhető természet ennél fogva, annál többet mutat meg önmagából számunkra. Ráadásul, mi magunk is jobban tudunk illeszkedni, ehhez a már jobban megismert természethez.
A lelkünk által bennünk élő Isteni minőségünk, az elménk mindenkori tudatosságán keresztül formálja számunkra a valóságot úgy, hogy a szellemi gondolatainkhoz, lelki érzéseket biztosít. Mert az elménkben kialakított hiteinkben, rögzíteni tudjuk, a teremtésre képes Isteni energia pozitív lelki érzéseit.
Így a tudatossággal tulajdonképpen, a lélek jut olyan szellemi szintű információkhoz, amelyek a hiteink mentális szűrőjén keresztül kerülnek az elménk birtokába. Mert, mindig az elménkben vagyunk tudatosak, ahol a szellemi gondolataink és a lelki érzéseink, együtt képezik a tudatosságunk mentális szintjeit.
A képzetes tudatosság tehát, csak képzetes valóságot képes biztosítani számunkra. Amely valóság, csak a képzeletünkben létezhet. Egyfajta virtuális valóságként. De, ha a képzetes tudatosságunkban formált képzetes valóság, pozitív lelki érzésekkel párosul az elménkben, akkor már fokozni képes az adott témával szemben, az elménk valós tudatossági szintjét. Ami lehetővé teszi számunkra azt, hogy a reális valóságban is megtapasztaljuk azt, ami a képzeletünkben már örömöt okozott számunkra.
Ilyen módon a képzeteink, valóságos megtapasztalást tehetnek lehetővé. Erről szól a tudatos teremtés mentális lehetősége. Amelyben először, reális képzeletet alkotunk a szellemi gondolataink informatív értékeknek a segítségével a vágyainkról. Majd amikor ez a mentális képünk már valóságos képzetet alkotnak az elménkben, akkor az elménk, pozitív lelki érzéseket biztosít hozzá. Teremtésre méltó konstruktív, pozitív lelki érzéseket.
Mivel a lélek él rajtunk keresztül, ezért az elménkben kialakuló szellemi szintű képzeteinket, ő maga szemléli. Ha ezek a képzeteink valóságosak, és egybeesnek a lelki vágyainkkal, akkor méltóak lesznek arra, hogy a lelkünk pozitív érzéseket biztosítson hozzájuk. Vagyis, a lélek által bennünket éltető Isteni minőségünk, hozzájárul ahhoz, hogy a valóságban is megtapasztaljuk azt, amit képzetes módon valóságosnak képzeltünk el. Ezért mondatja velünk azt, hogy „ÁMEN”. Azaz „ÚGY LEGYEN”.
Ilyen módon, a tudatos teremtés hatáskörébe rendelve az elképzelt vágyainkat. Így a tudatos teremtés, nem is igazán teremtés minden esetben számunkra, csupán a már meglévő dolog vagy esemény észlelhetőségét teszi lehetővé. Mert alkalmassá tettük az elménket arra, hogy már elfogadja azt, amit a vágyaink szerint elképzeltünk magunknak.
Amelyik elképzelésünk pedig, nem létezik még az elektromos tulajdonságú anyagi valóságunkban, azt mágneses agyi hullámként, a kozmikus szintű mágneses hullámok hatáskörébe rendeli az elménk. Mert az elménkből kivetített agyi mágneses hullámaink gyengécske jelei, alkalmasak arra, hogy a nagy energiájú kozmikus mágneses hullámokat vezéreljék. Mégpedig, a megtapasztalható elektromos anyagi valóságunk induktív átalakítása érdekében.
Ilyen módon a képzetes vagyis, az elménkben elképzelt valóság, a vágyaink szerint alakítható. Tehát, a képzetes valóság, igazi valóságként tapasztalható meg az életünkben. Mert az intelligenciánkban megvalósuló tudatosságunk, erre biztosít lehetőséget.
De, ha a tudatossági szintünk alacsony rezgési fokozaton rezeg, mert a vágyainkban negatív lelki érzések szerepelnek, mint mentális erőhatások, akkor a megtapasztalás is szegényes marad. Tulajdonképpen, ez minden lehetséges életproblémánk alapja. Mert a képzetes tudatosságunkból, hiányoznak az alapvető ezoterikus ismeretek. Amelyek az Isteni önazonosságunkról, és a teremtői képességeinkről szólnak. Amelyek szerint, a tudatos teremtés jogos tulajdonosai vagyunk.
Ezért, az eddig tanult képzetes tudatosságunkat, amellyel a valóságot képi módon tudjuk elképzelni, ki kell egészíteni az általam javasolt ezoterikus ismeretekkel. Mégpedig azért, hogy a spirituális, azaz a lelki képességeink, fokozódjanak az életünkben. Számunkra konstruktív, azaz hasznos módon.
Mert ezekkel az ezoterikus ismeretekkel, eleve megalapozzuk azt a valóságképet, amit formálhatunk az elménkben, képzetes módon. Mert az önmagunkról alkotott Istenképünk, minden szellemi szintű képzetes lehetőségünknek az alapja.
Ezért kell hozzászoknunk ahhoz, hogy minden embert Isten éltet a léleknek köszönhetően. Így bennünket is. Ez a tudás, felelőssé tesz bennünket. E miatt, úgy is kell viselkednünk. A tudatos teremtés gyakorlata, segít nekünk ebben. Így, minél többször gyakoroljuk a tudatos teremtést, annál nagyobb lesz az elménkben a bizonyosság érzése azzal kapcsolatban, hogy Istenek vagyunk. A teremtés folyamatának az urai. Amellyel a valóságot formálhatjuk. Nem csak képzetes módon.
Matécz Zoltán
2018.09.30.
