Fülzúgás.
Alapjában véve, kétféle fülzúgásról beszél az egészségügy. Objektív és szubjektív fülzúgásról. Ahol az objektív fülzúgás lehetősége, valamilyen valóságos, külső hangforrásra való érzékenységgel párosul. Esetleg valamilyen mechanikus fülsérülés eredménye. Míg a szubjektív fülzúgásnak, nincsen külső hangforrásból eredő konkrét okozata. A szubjektív fülzúgásnak általában, valamilyen belső egészségügyi oka lehet. Ennél fogva, csupán úgy érzékeli a beteg, hogy állandóan valamilyen zavaró hangot hall. Tulajdonképpen, külső hangforrásból származó hanginger nélküli hangérzetet jelent.
Én most nem kívánom leírni a fülzúgással járó betegségek kezelésének és gyógyításának az egészégügyi módszereit, mert azok, az interneten elég jól vannak értelmezve. Bárki számára elérhető módon. Én inkább arról szeretnék most írni, hogy az egészséges füllel rendelkező emberek számára, miért jelentkezhet mégis a fülzúgás misztikus jelensége. Főképpen akkor, amikor tökéletes csend van körülöttük. Például, az éjszakai elalvás idején.
A fül, mint a természetben kialakuló zajok és hangok érzékelő szerve, a légtérben terjedő hullámszerű légköri nyomásváltozásokra reagál érzékenyen. Így a légtérben terjedő hangok, olyan anyagi szintű hullámok a levegőben, amelyeket a fülünk különböző hullámhosszon, különböző színezetű hangokként értékel. Amelyben az alacsony és a magas hangok váltakoznak. Míg a hangok különböző frekvenciái által, más és más hangerősséget érzékelünk. Az egészen halk hanghatásoktól az egészen erős hangokig. Lényegét tekintve azonban a fülünk, továbbra is a légterünkben terjedő hullámszerű nyomásváltozásokat érzékeli hanghatásokként.
A légterünkben azonban, a hallható hangokon kívül is kialakulnak természetes hullámszerű nyomásváltozások. Ezeket a teljesen természetes hullámszerű nyomásváltozásokat, fronthatásoknak értékeli a meteorológia tudománya. Így a melegfronti hatások, a nagyon erős párolgás miatt, a felfelé szálló légköri áramlatok miatt, egyenletes nyomáscsökkenéssel járnak. Míg a hidegfronti hatások, éppen ellentétes módon, a páralecsapódás képessége miatt, a lefelé húzódó légáramlatoknak köszönhetően, folyamatosan fokozzák a Föld felszínén változó alapvető légköri nyomás mértékét. A rádiós emberek pedig, mindig bemondják, hogy naponta többször is váltakoznak ezek a meteorológiai jellegű fronthatások. Szinte állandó jelleggel. Oly annyira, hogy még fel is hívják a figyelmet arra, hogy a frontérzékeny emberek, sokkal jobban figyeljenek önmagukra. Mert a fronthatások maximumán sokkal érzékenyebbek, ingerültebbek lehetnek.
Ahogy a frontérzékenység káros hatásait el kell szenvednie az arra érzékeny élőlényeknek, úgy a fülünk is tartós nyomásváltozásként értékeli azt. Konkrét zaj vagy hang hiányában, egyfajta háttár jellegű hanghatásként értékelve azt. Minél egészségesebb a fül, annál határozottabb ez a szubjektív hangérzet. Tovább fokozza ezt a képzelt hanghatást az a tény, ha teljesen csend van körülöttünk. Főképpen, ha a természetes alvási igényünk miatt, amúgy is tökéletes csendre vágyunk. Mert ez a jelenség, a fülünk frontérzékenységét reprezentáló rejtelmes „háttérzaj”, folyamatos zúgásként, búgásként, esetleg halk sípolásként értékelhető az elménk számára. Ami annál kellemetlenebb érzés, minél közelebb vagyunk a nyugodt és csendes elalvás pillanatához.
Napközben is észlelhető ez a légköri nyomásváltozásokból adódó fülzúgás, de a természet és a civilizációnk zajai, többnyire háttérbe szorítják azt. Csak akkor hallhatjuk igazán, ha kimondottan csendben vagyunk. Elzárkózva a külvilág egyéb valós zalaitól. Mint számunkra külsőnek minősülő objektív hangforrásoktól. Ez azt jelenti, hogy akiknek a füle, érzékeny a légköri frontátvonulásokkal járó nyomásváltozásokra, az egyfajta folyamatos háttérzajként fogja azt érzékelni napközben is. Ami az állandó fülzúgás negatív élményével jár. Ilyenkor megy az ember orvoshoz akkor is, ha amúgy, teljesen egészséges is a füle. Az orvos pedig, az általa kijelentett panaszaira alapozva, nyilván betegként fogja őt kezelni. Gyógyszeres kezelésnek kitéve az egészséges fülű embert is.
A fülünk frontérzékenysége miatt kialakult fülzúgás, füldugóval enyhíthető egy kicsit ugyan, de teljesen nem szüntethető meg. Mert ezek a légköri hullámok, „elektromágneses” jelleget is hordoznak. Ahol a füldugó, az anyagi jellegű elektromos hatásokat képes ugyan csökkenteni, de a mágneses jellegű hatását nem. Mert a mágneses hatások, a füldugó anyagi minőségén is képesek áthatolni. Hiszen a füldugó anyagának az atomi szerkezetét belül, ugyanaz a mágneses erőtér tölti ki, mint amelyikben a teljes anyagi világ megnyilvánult. Így a frontérzékenységet okozó mágneses hatást a füldugóval, nem lehet leárnyékolni. Vagyis, egy kevés alapvető háttárzúgás mindig megmarad.
Így tökéletesen egészséges embereknél is gyakori lehet ez a természetes fülzúgás jelensége. Amit a frontátvonulások okozta légköri nyomásváltozások tartanak fenn. Mint olyan állandó búgó, csengő, zúgó, sípoló háttérzajt, ami nem szüntethető meg. Ha azonban, valamilyen valós kellemes háttérzajt idézünk elő, például egy halk relaxációs háttérzenét szolgáltató gép hangját, amitől nyugalomba kerülhetünk, az képes elnyomni a fejünkben a fülzúgás fiktív hangérzetét. Ilyen módon, nem kell az őrület határáig szenvednünk. Mert sajnos, ezek az állandó frontátvonulásokkal járó légköri nyomásváltozások, teljesen természetesek számunkra. Csak a mi fülünk személyes frontérzékenységével van a probléma. Ami a korosodással párhuzamosan, egyre csak fokozódhat.
Matécz Zoltán
2025.04.13.
