Lelkesedés.
A lélek, az életünk energiája. Amelyből az élethez szükséges erőimpulzusokat nyerjük, a lelki érzéseinket. Szerintem, ezeket a lelki érzéseinket az elménkben, a szellemi gondolataink képesek aktivizálni számunkra. Ez a megszokott mentális gyakorlat.
Az ilyen esetekben, egy szellemi szinten előre megtervezett eseményben vagy eseménysorozatban veszünk részt. Ami a várható sikerélmény miatt, örömérzéseket képes kiváltani belőlünk. Folyamatosan fokozva, növelve ez által a lelkesedésünket.
De ez csupán, relatív lelkesedés. Mert a személyes érdekeinkhez kötődő siker örömérzései képesek csak aktivizálni a lelkesedésünket. Így egy lehetséges kudarcban megnyilvánuló sikertelenség, azonnal képes megszüntetni a lelkesedésünket is.
Minél nagyobb a relatív lelkesedésünk örömélménye, annál nagyobb fokú kellemetlenséget képes okozni számunkra, egy esetleges kudarc megtapasztalása. Olyankor a kudarc élménye, szinte teljesen feleslegessé teszi, kiüresíti, kiégeti a relatív lelkesedésünk örömérzéseit az által, hogy a lelki érzéseinket azonnal átpolarizálja. Mert a kudarc kellemetlen szellemi gondolatai ugyanis, már negatív polaritással aktivizálják a lelki érzéseket az elménkben.
Így az elménkben aktivizált negatív lelki érzéseink jó esetben, csak közömbösítik az elménkben azt a sok pozitív érzést, ami a relatív lelkesedésünket generálta. Rosszabb esetben pedig, még felül is írja, a relatív lelkesedéseink örömélményeiben megnyilvánult pozitív érzéseinket. Súlyos lelki traumát, megrázkódtatást okozva bennünk.
Ezzel szemben, amikor a szellemi szintű átgondolás nélkül, csak úgy spontán módon veszünk részt valamilyen eseményben, minden egyéb személyes érdekeltség nélkül, akkor a lelkesedésünk abszolút értéket nyer. Mert abszolút jellegű örömérzések táplálják. Az esetleges nehézségek és kudarcok, nem szüntetik meg a lelkesedésünket, mert nem alakul ki semmiféle veszteségérzetünk. Mivel az esetleges nyereség, nem előre megtervezett dolog számunkra, hanem magában a lelkesedésben manifesztálódó örömérzések pozitív élménye az. Ami mindig megmaradó, mentális tényező marad számunkra.
De, a szellemi szinten kezdeményezett relatív lelkesedésünk is okozhat számunkra abszolút örömöt olyan módon, hogy szellemi gondolatainkat, szinkronba kell hoznunk a lelki vágyainkkal. Mint az elménkben formálható mentális tervünk alapjával. Erről szól a tudatos teremtés lehetősége.
Amikor bármilyen probléma elé állít bennünket az élet, akkor minden esetben ébred bennünk egy lelki vágy. A lélek által bennünket éltető Isteni minőségünk akarata. A lelkünknek, ez a vágy szerint értelmezhető üzenete, éppen arról szól, hogy milyen jó lenne nekünk az, ha már túl is lennénk az aktuális problémánkon. Mintegy utalva arra, hogy a szellemi gondolatainkat, ne a problémára fókuszáljuk. Hanem éppen ellenkezőleg, a vágyunk reális elképzelésével, mielőbb a számunkra helyes megoldás felé tereljük a szellemi gondolatainkat.
Mert, amíg a probléma további értelmezgetésével foglaljuk le a szellemiségünket, addig a belőle származó szellemi gondolataink, mindig kellemetlenek lesznek. Negatív lelki érzéseket aktivizálva az elménkben. Azaz romboló hatású, destruktív lelki érzéseket.
Ezzel szemben, a vágyainkban rejlő reális megoldások tudatos elképzelésével, már kellemes szellemi gondolatok fognak, pozitív lelki érzéseket aktivizálni az elménkben. Azaz, konstruktív tulajdonságú, építő jellegű teremtő érzéseket.
De, sohase a lehetséges megoldások részletein törjük a fejünket, hanem a már teljesen kész végeredményben gyönyörködjünk az elménkben. Így az ösztönös cselekedeteinkhez hasonlóan, a szellemi szinten irányított relatív cselekedeteink is, abszolút jellegű örömöt képesek okozni számunkra. Mert a közben kialakuló lelkesedésünk is abszolút értékű lesz benne.
Ilyen módon, a tudatos teremtés képessége bennünk van. Az elménk mágneses adottsága. Csupán az a kérdés, hogy mit is jelent számunkra a teremtés? Véleményem szerint, a teremtés nem más, mint a mágneses hullámokban kódolt intelligens akarat induktív megnyilvánulása, az elektromos anyagi részközegek rezgési szintű eseményeiben.
Ezért, a mi gyenge agyi mágneses hullámaink, a vágyainkról elképzelt hiteinket képviselve alkalmasak arra, hogy az elménkből kivetítve, megkeressék az Univerzum mágneses terében, a hullámhosszúságuknak megfelelő, de jóval nagyobb frekvenciájú kozmikus mágneses hullámokat. Majd azokat, az elektromos anyagi valóság rezgési szintű részeseményeinek induktív hatással való befolyásolásra késztessék.
De, bárki mondhatja nekem azt, hogy az Univerzumban, csak Isten lehet a teremtő. Mint a világmindenség abszolút intelligenciáját képviselő kozmikus öntudata. Aki a kozmikus szintű mágneses hullámokban kódolt akaratával irányítja és tartja fenn, az elektromos anyagi valóság rezgési szintű részeseményeit.
Ha az Univerzum zárt szerkezetű mágneses terében, minden mágneses hullám frekvenciája által közölhető energia, egy és oszthatatlan módon megmaradó tényező, akkor az emberi lélek is, Isteni hatáskörrel bír. Másképpen kifejezve, minden értelmes ember, Isten egy-egy relatív, anyagi szintű megnyilvánulása. Ezért vagyunk alkalmasak arra, hogy a tudatos elménkkel, részt vegyünk a teremtés folyamatában. Hiszen a szellemi gondolataink, lelki érzéseket működtetnek az elménkben.
A lelkesedés szó görög megfelelője azt jelenti, hogy a lelkes ember, Isteni akarattal teljes. Vagyis, szellemi szinten, egy szinte teljesen magánkívüli egyénre utal, akit az Isten lelke szállt meg. Ebben az emelkedett mentális hangulatunkban, mindent szeretettel csinálunk. Így az általa manifesztálódó pozitív lelki érzéseink, boldoggá tesznek bennünket.
Minden ember, egy spirituális lény. Állítják az ezoterikus tanítások. Da azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem igen fejezik ki számunkra. Így a mi belső, azaz ezoterikus lehetőségünk, a szellemi gondolataink kifejezőképességében rejlik. Mert minden szellemi gondolatunknak, mentális eredetű informatív értéke van. Ezért alkalmasak arra, hogy bármilyen mentális forma elképzelését tegyék lehetővé számunkra az elménkben. A szellemi gondolataink pedig, lelki érzések mentális erőhatásait képesek aktivizálni az elménkben. A „spiritnek”nevezett lelkünk érzéseit. Erre utal a „Van benne spiritusz.” szólásunk is.
Így minden értelmes ember, egy relatív Istenség. Aki a vágyai szerint elképzelt akaratát, induktív módon képes átvetíteni, az elektromos anyagi valóság megtapasztalható elektromos részeseményeire. Mint mágneses módon befolyásolható elektromos anyagi részrezgésekre.
Ennél fogva, az abszolút értékű lelkesedésünk, éppen arra utal, hogy Isten teremtői munkája érvényesül rajtunk keresztül. Még akkor is, ha az a teremtő folyamat, a mi szellemi gondolataink által irányított akaratunkat fejezi ki. Így a lelkesedésben megnyilvánuló örömérzések, Isten ajándékai számunkra azért, mert eleve részt veszünk a teremtésben. Az Isteni szintű induktív hatáskörben. Ezért, a lelkesedésben megnyilvánuló felfokozott buzgóság, igyekezet, és szorgalom, növeli bennünk az ambíciót, és nagyon erősen motiváló hatású.
Olyan ez a dolog, mintha a szeretettel megnyilvánuló lelkesedésünk során, az Isteni energia, közvetlen módon végezne munkát rajtunk keresztül. Nem csupán életerőket biztosítana a cselekedeteinkhez, a lelki érzéseinken keresztül.
A lelkesedésnek, van egy igen jótékony „mellékhatása” is. Egészségesen és fiatalon tartja a testet. Mert a lelkesedés, a lélek pozitív aktivitásáról szól. Az pedig, mindig konstruktív jelleget ölt az életünk anyagi minőségeiben. Azt is mondhatnám, hogy a lelkesedés testünkre gyakorolt pszichoszomatikus hatása, mindig pozitív jellegű. Kivétel nélkül.
Ezzel ellentétben, a lelkesedés nélküli elfoglaltságaink kimerítőek, terhelőek, és bosszantóak reánk nézve. E miatt, a pszichoszomatikus hatásuk is éppen fordított. A belső mentális tűz hiányában, amit a szeretet biztosíthat csak, egyfajta kiégett mentális állapot jellemzi. Vagyis az ember, teljesen tisztában van ugyan azzal, hogy mit kellene tennie, de hiányzik belőle minden lelki erő, motiváció, a cselekvés végrehajtásához. Mert a cselekvéshez szükséges szeretet, hiányzik az elméjéből. Így a vidám életkedv hiányában, egészségkárosodást és gyors öregedést eredményez számunkra.
Elképzelhető tehát az, hogy az a mindennapi munkavégzés, amit nem lelkesedéssel csinálunk hosszú távon, milyen egészségügyi károsodást idéz elő a testünkben. Valamint, teljesen tönkreteszi az egyéb személyes életkörülményeinket is.
Így a lelkesedés mentális módon motiváló hatása, kitartást és elszántságot biztosít számunkra, valamint határozottan javítja a kreativitásunkban rejlő leleményességünket. A lelkesedés, egyfajta belső tüzet biztosít számunkra, így szeretettel megnyilvánuló hajtóerőt jelent. Egyszerűen, az életkedv gyakorlati megnyilvánulását biztosítja bennünk.
Matécz Zoltán
2018.09.30.
