Lelketlenség.
A lelketlenség, nem a lelkesedés fogalmunk ellentéte. Mert a lelketlenség arra utal, hogy a cselekedeteinket irányítani képes tudatos elménkben, a kellemetlen szellemi gondolatainknak engedve, negatív polaritással aktivizáljuk, a teremtésre alkalmas lelki érzéseinket. Így a lelketlen ember, a szeretet jósága nélkül cselekvő egyénre utal. Aki a másokkal való együttérzés nélkül, szívtelenül beszél és cselekszik.
Vagyis olyankor, a szeretet konstruktív, építő jellegű lelki érzéseivel szemben, destruktív módon rombolásra, pusztításra használjuk a lelkünk Isteni adottságait. Következésképpen, Isten teremtői ellenfeleivé válunk addig ez által. Mert a teremtésre alkalmas pozitív lelki érzéseinket, fordított polaritással, rombolásra használjuk.
Így a lelketlen módon kifejezésre juttatott szavaink és tetteink, Isten teremtői ellenfeleként, a Sátáni erőket aktivizálják az életünkben. Arra az időtartamra tehát, amíg a lelketlen szavaink és tetteink formálják a sorsunkat, Sátánt a pusztítót testesítjük meg.
A lelketlenségünkben felszabaduló negatív lelki érzéseink motivációs hatása óriási. Ezért, nagyon sok esetben, szinte robbanásszerűen megy végbe. Úgy is lehet mondani, hogy hirtelen felindulásból. Ezért a lelketlen szavakat és cselekedeteket végrehajtó tudatos ember, már nem is gondolja át reálisan a tetteinek a lehetséges következményeit. Gátlástalanul megbánt bárkit. Mert a negatív lelki érzéseinek engedelmeskedve tesz mindent. Már nem ura igazán a szellemi gondolatainak. Ezért, olykor a szeretteivel szemben is lelketlen módon viselkedik.
Így a felfokozott haragunk és indulatunk szellemi gondolatai, mindenre képesek azért, hogy a neheztelésünk lelki érzése enyhülni látsszon, az egyre erőszakosabbá váló, jogosnak érzett jóvátételünk cselekedetei során. Így a szeretettel ellentétben, a gyűlölet szellemi gondolatai uralják a tudatos elménket. Vagyis, a Sátáni jelenlét valósul meg az elménkben. Ezért, az ezoterikus ismeretek nélkül élő értelmes ember, hol Istent, hol pedig, Sátánt valósítja meg az elméjében, a teremtésre alkalmas lelki érzéseivel. Gyakran, nagyon rapszodikus módon. Komoly lelki sérüléseket hagyva a szeretteiben is.
Akiket azonban a gonoszság éltet, azok állandóan ilyen kellemetlen szellemi gondolatokkal töltik fel az elméjüket. Ilyen módon, mindig negatív lelki érzésekkel formálják a megtapasztalható sorsukat. Ők az úgynevezett „nehéz” emberek. Akiket a rosszindulat, gyakran lelketlen szavakra és tettekre késztet. Egyetlen örömük az, ha másokat bosszanthatnak vagy kárt okozhatnak. Ez persze, csak relatív öröm. Tartós boldogságot nem képes okozni. Ezért, nem képes építeni a jellemet sem. Viszont tovább rombolhatja azt.
A tartósan lelketlen bánásmód pedig, elvadulttá teszi a jóindulatú embert is. Ez természetes önvédelmi reakció. Amelyben az elnyomott egyén egoista érdekei felfokozódnak, és szembehelyezkednek az elnyomója személyes egoista érdekeivel. Vagyis, a szeretet áramlása, teljesen megszűnik közöttük. Így a lelketlen emberek valójában, alacsonyabb spirituális, azaz lelki szinten élő egyéneké válnak. Mert a közérdekben megnyilvánuló szeretettel ellentétben, kizárólag a saját egoista érdekeik vezérlik őket. Amelyekkel, bárkin átgázolnak.
Így a lelketlenség megnyilvánulásában, egyfajta antiszociális személyiségzavar tükröződik vissza. A túlzott egoizmus megnyilvánulása miatt. Annak ellenére, hogy a lelketlen ember is a szerettei körében él. Vagyis, nyilvánvaló dolog az, hogy valamilyen módon szeretve van. Tehát, a szeretet szociális viszonyában él maga is. Az ilyen szociopata beállítottságú emberek, nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba. Mert a szeretet apró szikráit, csak a közvetlen környezetükben élő szeretteik felé hajlandók esetleg közvetíteni. Mindenki mással szemben, antiszociálisak.
Az antiszociális személyiséget, a szeretet hiánya jellemzi. Így az antiszociális ember, nem szeret senkit. Vagyis, nem szorong senkiért. Ezért az agresszió nagyon könnyen kialakul nála. Ilyen módon az erőszak is. Ezért, a személyiségzavarára az a jellemző, hogy a racionális gondolkodásmódját, a személyes sértettségének a kellemetlen szellemi gondolatai irányítják. Ezért a szavaiban és tetteiben az agresszió fejeződik ki. Mert a negatív lelki érzései aktivitása miatt, szeretet nélkül él. A legtöbb átlagember is, gyakran rövidebb időre antiszociálissá válik, ha valamilyen probléma elé állítja az élet.
A pszichopata beállítottságú embert, a fejletlen erkölcsi ítélőképesség mellett, a más emberek érzelmeinken a figyelmen kívül hagyása jellemzi. Így a megbánás és a bűntudat hiányában, szinte bármire képes. Bűnözéssel, hazudozással, és sekélyes érzelmi magánélettel terhelten él. Mert a pszichopata ember, mindenki mást, csupán használati tárgynak tekint a céljai elérése érdekében.
A szociopata beállítottságú ember azonban, még ettől is veszélyesebb a társadalomra nézve. Mert ő, nem képes mások érzelmi helyzetébe beleélni magát. Nincsen benne együttérzés. Vagyis, a szociopátia hiányával él. Ezért, a legtöbb esetben sikeres ember, mivel a céljait kőkeményen és kíméletlen módon éri el. Meggyőzőképessége miatt, vezéregyéniséggé válhat a társadalomban. Sokszor hazudozó és könnyen manipulálja a többi embert. Nagyon gyenge az emocionális lelki élete, ezért nincs lelkiismeret furdalása sem. Így az érzéketlensége miatt, hiányzik az életviteléből a természetes önkontroll. Ennél fogva gyakran, csak a közvetlen szerettei ismerik fel azt a tényt, hogy valami nincsen rendben a lelki életével. Hazánkban, politikusnak igen alkalmas. De hatalmat kapva, előbb-utóbb diktátorrá válik.
Az átlagember azonban, lelki közösséget vállal az embertársaival. Szocializálódik. Így alakulnak ki az élettársi, a baráti, és a jó munkatársi kapcsolatok. Valamint a hazafias érzelmek. Amelyekben a társadalom összetartó ereje nyilvánul meg. Mert a szimpátia lehetőségében, az együttérzésünk dominál. Az a tény, hogy bele tudjuk képzelni magunkat mások helyzetébe. Ilyen módon, egymás érzelmeire is fogékonyak lehetünk. Ez biztosít számunkra lehetőséget arra, hogy segítséget nyújtsunk másoknak. Vagyis, normálisnak mondható lelki életet éljünk.
Így a lelketlenségben, a szeretet nélküliség, a természetes érzelmi életvitel hiánya valósul meg. Ezért, egészségtelen életmódnak minősül, mert a negatív emocionális lelki érzelmeink, betegségeket és korai öregedést eredményeznek. Éppen azért, mert a negatív lelki érzések aktivitása miatt, állandó feszültség jellemzi. Az pedig, pszichoszomatikus eredetű betegségek előidézője bennünk.
Az orvostudomány mai állítása alapján, szinte minden betegségünk pszichoszomatikus eredetű. Ami röviden azt jelenti, hogy az elménket képviselő pszichénket rosszul használjuk, ezért szomatikus, azaz testi elváltozást okoz bennünk. De az én véleményem szerint, csak akkor használjuk rosszul az elménket, ha a kellemetlen szellemi gondolatainknak engedelmeskedve, negatív lelki érzésekkel alakítjuk a sorsunkat. Ma a kórházak, tele vannak olyan betegekkel, akik a neheztelés, a harag, és a gyűlölet negatív lelki érzései miatt lettek egészségkárosultak.
Amikor pedig, az egoista alaptónusú lelketlenség elszaporodik a világunkban, akkor alakulnak ki a háborúk. Mert a lelketlen emberek, olyan szellemi szintű érveket találnak, amelyekkel tudatosan felszítják mások sértett önérzetét is. Ilyen módon manipulálva a többieket, a saját személyes hatalomvágyuk megvalósítása érdekében. Így alakul ki a falkaszellem, amelyben az egyéni felelősség is megoszlani látszik. Vagyis, felszabadulnak a gátlások, és olyan szavak és cselekedetek valósulnak meg, amelyek már nem a szeretetet szolgálják.
Matécz Zoltán
2018.09.30.
