Szeretetvizsgáink.
A lélek révén, Isteni minőségű energia éltet bennünket. Így az általa biztosított lelki érzéseink, a mi személyes életerő impulzusaink. De ahhoz, hogy a cselekedeteink tudatosak legyenek, az elménkben formált szellemi gondolataink minőségei határozzák meg, az általuk irányított lelki érzéseink polaritásait.
Viszont, az Univerzumban zajló, folyamatosnak mondható Isteni teremtés eseményeit, csak a pozitív polaritású lelki érzéseink képesek szolgálni. A negatív lelki érzéseink, komoly ellenállást vagy romboló hatású ellenhatásokat válthatnak csak ki, az anyagi valóságunkban. Mert a pozitív jellegű Isteni akarat ellen fejthetik ki csak az ártó a hatásukat. Így a destruktív jellegük, mindig a kozmikus szintű, konstruktív teremtési folyamatok ellen irányulnak.
Ezért, kozmikus értelemben véve, nincs is jogunk arra, hogy az Isteni minőségű lelkünk teremtésre alkalmas lelki érzéseit, negatív polaritással aktivizáljuk az elméinkben. Mert a kozmikus szintű mágneses energia, mindig az elektromos szintű anyagi változások konstruktív megvalósításán dolgozik induktív módon. Ezért, a mi személyes életenergiánkat képviselő lelkünknek is, ezt a kozmikus szintű alapcélt kell követnie ahhoz, hogy ne destruktív mentális ellenhatást váltsanak ki a világegyetemben.
Mert a világegyetemben aktív mágneses energiák hatása konstruktív jellegű, azaz pozitív teremtéseknek minősülnek számunkra. Ezért az elménkben aktivizált negatív lelki érzéseink, olyan kismértékű kozmikus ellenállást képeznek az Univerzumban, hogy ezért azok, csak bennünk képesek destruktív jellegű romboló hatást kiváltani.
Ezért a kellemetlen szellemi gondolatainkra aktivizált negatív lelki érzéseink, szinte minden esetben ellenünk dolgoznak. Az elménkben tudatos pillanat hevében feszültté, izgatottá, ingerültté, nyugtalanná, feldúlttá, zaklatottá, idegessé leszünk miattuk.
Míg a hiteinkbe ágyazódott negatív lelki érzéseink, az elménk mentális háttértárolójába, a memóriánkba kerülve, tovább dolgoznak a nélkül, hogy arra az elménkben éppen tudatosak lehetnénk. Így a negatív hiteinkben kódolt lelki érzéseink veszélye, éppen abban rejlik, hogy a viszonyítás pillanatára tudatos elménken kívül, a memóriánkban is képesek tovább aktívak maradni, és a feszült testi állapotainkat fenntartva, ártani nekünk.
Így valójában, minden esetben, amikor konfliktus elé állít bennünket az élet, nekünk kell eldöntenünk azt, hogy milyen minőségű szellemi gondolatokkal kezeljük azokat az elménkben. Mert a problémáinkra aktív kellemetlen szellemi gondolatokkal, rossz döntéseket hozunk az elméinkben. Számunkra ideális jó döntéseket, csak a helyes megoldásokra koncentrált, kellemes szellemi gondolatainkkal hozhatunk meg. Ezért mondja a magyar ember azt, hogy mielőtt válaszolnál vagy válaszreakciód lenne, előbb számolj háromig. Vagy éppen tízig. De aludhatsz is rá egyet.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy ahány konfliktus elé állít bennünket az élet, annyiszor vizsgázunk szeretetből. Mert minden esetben, nekünk kell eldöntenünk azt az elménkben, még a felfokozott pillanat hevében is, hogy a valóságunk formálására alkalmas lelki érzéseinket, milyen polaritással használjuk. De, amíg a kellemes szellemi gondolatainkra aktivizált pozitív lelki érzéseink, építő jelleget öltenek a megtapasztalható valóságunkban, addig a kellemetlen szellemi gondolataink hatására, romboló tulajdonságú negatív lelki érzések lépnek működésbe az életünkben.
Ezért, a szeretetnek nevezhető „alaptantárgyból”, minden nap vizsgázunk. Van, aki naponta többször is. Éppen annyiszor naponta, ahány konfliktushelyzet alakul ki az életünkben. Így az életünk minden lehetséges napja, folyamatos vizsgaidőszaknak minősül. Vannak olyan élethelyzetek, amikor sikeres vizsgát teszünk, mert emberségesek vagyunk. De sajnos, nagyon sokszor elbukunk. Mert nagyon nehéz számunkra az, hogy egy személyes érdekek által orientált valóságban, érdekek nélkül hozzunk meg döntéseket.
Valójában arról van szó, hogy eleve kétféle szeretet létezik. Egyfelől, van a relatív szeretet. Amit szinte minden ember elég jól ismer, és napi szinten gyakorol. Ezt hívhatjuk, személyes érdekeket képviselő szeretetnek. Amelyben minden ember, csak a hozzátartozói, a barátai, és a kedves ismerősei felé irányítja a szeretetét. De azok felé is, csak akkor, ha kiérdemlik azt. Mert, ha az előre elvárható szeretetfeltételeink nem teljesülnek, akkor azonnal megvonjuk a szeretetet bárkitől.
Így válik a relatív szeretet, a bűn melegágyává. Hiszen, amikor az általunk előre meghatározott szeretetfeltételek teljesülései elmaradnak, mások szavaiban és cselekedeteiben, akkor nem pusztán a nem-szeretés passzív állapota aktivizálódik az elménkben. Mert egy lelki érzés, mint mentális erőhatás, nem lehet aktív is, és passzív is egy időben. Amíg ugyanis, a lelki érzés a szeretetet fejezi ki, addig pozitív polaritással aktív. Amikor pedig, a szeretet ellen aktív, akkor már bizony, negatív polaritást nyer az elménktől.
A lelki passzivitásunkat, csak a közöny képes fenntartani az elménkben. Amelynek az alapja éppen az, hogy a szellemi gondolataink sem kellemes, sem pedig, kellemetlen tulajdonságot nem képviselnek az elménkben. Ennél fogva, lelki érzések aktivizálására alkalmatlanok azok. Mivel, sem szeretet, sem harag nincs benne. Több ezer ilyen szellemi gondolatunk van naponta. Amelyek, nem igazán fontosak számunkra. Ezek, a lelki érzéseink nélkül, hamar feledésbe is merülnek. Így estére már, nemigen emlékszünk reájuk.
Az értelmes emberi elmében, csak a fontos szellemi gondolatokhoz társulnak lelki érzések. Így azok már, hitté alakulnak az elménkben. Mert a hiteink, olyan tudatos szellemi gondolataink az elménkben, amelyekhez lelki érzéseket is társítottunk. Így azok, mint komplett mentális egységek, a memóriánkba kerülhetnek. Oda beágyazódva, bármikor előhívhatók az elménk tudatossága számára. Mint mentális módon elraktározott emlékek.
Ezeknek a mentális módon elraktározott, személyesnek mondható emlékeinknek az összessége képviseli bennünk azt a jellemet, ami a mindennapi viselkedésünket határozza meg. Így a naponta megvalósuló szeretetvizsgáinkon, ezzel a folyton alakuló, formálódó jellemünkkel fogunk részt vállalni. Ezért, a szeretetvizsgáinkon elérhető eredményünk, éppen attól függ, hogy az életünk során folyton változni képes jellemünkkel, milyen szinten vagyunk képesek képviselni a szeretetet.
Másfelől pedig, létezik egyfajta abszolút szeretet is. Amelyben már, nem határozunk meg tudatosan az elménkben olyan szeretetfeltételeket, amelyek mások számára esetleg betarthatatlanok lehetnének. Amelyben szeretetben, már nincsenek elvárások. Vagyis, a feltételek nélküli szeretetről van szó. Ha ezt a fontos szellemi gondolatot, képesek vagyunk beépíteni az elménk hitrendszerébe, akkor az, a memóriánkba ágyazódva mentális módon, képes felülírni minden relatív korlátozottságunkat.
Ilyen módon a szeretet, nem korlátozódik sem eseményhez, sem pedig személyekhez. De hogyan lehetséges ezt megvalósítani? Hát olyan módon, hogy az észlelt problémák ismeretében, mielőbb a helyes megoldásokra kell koncentrálnunk szellemi szinten. Éppen azért, hogy a kellemetlenségnek minősülő problémáink helyett, a megoldásokról szóló kellemes szellemi gondolataink uralják mielőbb a tudatos elménket.
Mert ebben az esetben, éppen a problémák ismeretében, mielőbb pozitív lelki érzéseket tudunk biztosítani az elménkben, a számunkra helyes megoldások megvalósulásai érdekében. Mert, csak a pozitív lelki érzéseink képesek konstruktív, azaz számunkra hasznos teremtési folyamatokat végrehajtani. Építő jelleggel részt vállalni, az állandóan zajló teremtés kozmikus folyamatában.
Így az abszolút szeretet, mindig pozitív lelki érzéseket aktivizál az elménkben. Amelyekkel, nem lehet elbukni, a napi szintű szeretetvizsgáinkon. Ezt az abszolút szeretetet pedig, éppen az, az alapvető szellemi gondolat tartja fenn az elménkben, amely szerint, minden nap felkeléskor és lefekvéskor, Isten áldását küldjük mindenki felé a világunkba. A lelkünk által bennünket éltető Isteni minőségünk áldását.
Mert az Isteni minőségünk áldásával, sokkal szelídebben fognak felénk közelíteni az embertársaink, mint a nélkül. Vagyis, más szóval, sokkal kevesebb konfliktus fog megoldásra váró probléma elé állítani bennünket. A problémák hiányában pedig, még sokkal könnyebb állandóan szeretetben maradni. Mert az embertársaink által okozott problémák nélkül, minden megtapasztalható élethelyzet egy jó megoldás, a szeretettel teljesebb életvitelünkre. Amelyben a mindennapi szeretetvizsgáink alkalmával, állandóan jelesre teljesíthetünk.
Tudomásul kell vennünk azt, hogy a lélek által, nem csupán bennünket éltet az Isten, hanem minden élőlényt. Így az embertársainkat is. Ezért az áldásunk, a bennük aktív Isteni minőségeknek szól. Ezért az áldásodra, nem mások szellemisége, hanem a lelkisége lesz fogékony. Így sokkal jobb érzésekkel fog közeledni feléd. Sokkal kevesebb konfliktushelyzetre fog kényszeríteni az életben.
Úgy is fogalmazhatnám, hogy a lelked által benned élő Isteni minőséged áldásával, mindenki a te sikeredet és szerencsédet fogja szolgálni. Mert, amilyen minőségű mentális kölcsönhatást intézel az embertársaid felé, ők is olyan visszahatással fognak reagálni. Ennél fogva, ha áldást küldesz feléjük, akkor áldásossá válnak számodra mindannyian. Mert a te szeretetedet fogják szolgálni. Így a mindennapi szükségszerű szeretetvizsgáidnak, sokkal könnyebb megfelelned.
Mindig léteznek úgynevezett „nehéz” emberek. Akik számára a szeretettel teljes kedvesség idegennek látszik. Akik a mogorva alaptermészetükre, hasonló visszahatást kapnak az embertársaiktól. De te, ezzel ne törődj. Álld meg őket külön is. Hogy az ő személyére szabott áldásodban, teljesen megtisztuljon irántad. Majd azt fogod tapasztalni, hogy másokkal továbbra is mogorva, de veled, már nem. Mert a szeretetedre, kénytelen lesz szeretettel reagálni. Erről szól Jézus tanítása, amely szerint, „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.”
Vagy másképpen fogalmazva, ha utálatos, undok, mogorva, kiállhatatlan, elviselhetetlen is veled valaki, te szeretettel reagálj rá akkor is. Tisztítsd meg őt, az Isteni minőséged áldásában. Hogy legközelebb már, ő is szeretettel közeledjen feléd. Még akkor is, ha számára ez meglepő. Mert mentális harcot, csak szeretettel lehet megnyerni. A legnagyobb szeretet pedig, az áldásodban koncentrálódik. Így lehet felkészülni, a napi szintű szeretetvizsgáinkra.
Matécz Zoltán
2018.12.20.
