Átkristályosítás.
Ahhoz, hogy egy folyadék bekristályosodjon, nem elegendő az, hogy csupán telített oldat legyen. Mert az oldatnak túltelítettnek is kell lennie. Amely túltelített oldatban, kristálymagoknak kell kialakulniuk. Ez a kristálymag képződés, megvalósítható a túltelített folyadék túlhűtésével, keverésével, rázásával, vagy néhány apró oltókristály bejuttatásával. Így oltás esetén a kristályosodás, a túltelített folyadékba juttatott oltó-kristálymagok körül kezdődik meg.
Valójában, minden anyag valamilyen kristályszerkezet. Mert a szilárd anyagok, rács vagy kristályrács szerkezetet alkotnak. A gázok, apró kristályok légnemű közege. Míg a folyadékok, többnyire olyan oldatok, amelyek szilárd vagy gáznemű anyagok apró részecskéi miatt lehetnek telítettek vagy túltelítettek. Mivel, azok oldódnak fel bennük. Ezért lehet a folyadékokat kristályosítani oltókristállyal, ha túltelítettek.
Kristályosodás által végrehajtott kristályképződésre azért van szükség, mert a kristályok, nem csupán tárolják az energiát azzal, hogy folyton rezegnek, hanem memóriával is rendelkeznek. Mivel annak a kozmikus szintű mágneses információnak engedelmeskednek, amelyik őket állandó rezgésben tartja. Ilyen módon a kristályok, a mágneses intelligencia elektromos anyagi hordozói. Így a kristályok, kozmikus szintű mágneses alaprezgésekre alakulnak ki, és elektromos másodrezgéseket tartanak fenn.
Az Univerzum mágneses alaphalmazának, oszthatatlan alaptömegei által biztosított egységes alapközegének, állandóan rezgő stabilis mátrix szerkezete van. Amelyben a mágneses hullámok alakulnak ki, tárolódnak el, és közvetítődnek az elektromos anyagi minőségek felé. A mágneses hullámhossz biztosítja a kozmikus információt, míg a mágneses frekvencia, az energia áramlását teszi lehetővé a mágneses hullámokban. Az ilyen módon terjedő mágneses hullámok, állandó rezgésben tartják, az objektív valóságnak megismert elektromos anyagi minőségek kristályszerkezeteit.
Ezért az elektromos anyagi minőségek kristályszerkezetei, a mágneses alaprezgések miatt alakulnak ki. Mintegy leképezve, a mágneses alapközeg mátrix alapú szerkezetét. Ezért a kristályszerkezetek, minden esetben, a szerkezetüket kialakítani képes mágneses hullámok informatív értékei szerint alakulnak ki és rezegnek.
A vegytiszta víz, az anyagi minőségek semleges fajtája. Mert folyadékként, éppen a gáz és a szilárd anyagok között foglal helyet. A folyadékok esetében pedig, éppen a lúgok és a savak között van. Ezért, mint tökéletesen semleges anyagi minőség, a víz a legalkalmasabb arra, hogy a kristályrezgéseket átvegye, tárolja és maradéktalanul közvetítse. Így a telített oldatába került kristályok közötti adó-vevő funkciót látja el. A kristályok közötti rezgéskülönbözőségek szükségszerű átalakítását végzi el. Ezért képesek a túltelített folyadékok oldatai, a kristályosodási és átkristályosodási folyamatokra.
Az emberi szervezet, hetven százalékban vízalapú. Így a szervezetünkben honos kristályrezgések átvételére, tárolására, és közvetítésére tökéletesen alkalmas. Ezért, a sejtjeink elektrolit szerkezetű plazmaanyaga, a kristályosodás szempontjából tekintve, túltelített oldatnak minősül. A DNS határozza meg a sejtjeink egyedi kristálystruktúráit. Amelynek a harmonikus láncolata, biztosítja a szervezetünk teljes összhangját. Így a szervezetünkben kialakult betegségeink, általában valamilyen kristályosodással járó energiahiányra vagy energiatöbbletre utalnak. Olyan belső sejtes alapú kristályfolyamatokra, amelyek elvonatkoztatnak bennünket a DNS által meghatározott természetes alaprezgéseinktől.
Az életet biztosító vízalapú sejtek, olyan túltelített oldatoknak minősülnek, amelyekben a kristályosodási folyamatok állandóan zajlanak. Mégpedig, nem túlhűtéssel, nem is keveréssel vagy rázással, hanem minden esetben oltókristállyal. De az oltókristályt, nem kell bejuttatni a sejtekbe, mert a sejtmagok valójában specifikus sejtvírusokat képviselnek. Amelyek maguk is kristályszerkezetek.
Szerintem az evolúciót, nyugodtan el lehet felejteni. Mert semmiféle bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a mai életformák fajai, törzsfejlődési módon alakultak ki. Viszont a fajok állandóságáért és tisztaságáért felelős természetes kiválasztódás, többszörösen is igazolt tudományos tanítás. Amit éppúgy Darwin dolgozott ki. Épp úgy, mint a nagyapja által elkezdett evolúció elméletét. De a kétféle biológiai elmélet, eleve kizárja egymás létezési jogosultságát.
Az én véleményem szerint, az élet úgy kezdődött, hogy egy biológiai szintű „ősleves” túltelített oldatában, megkezdődött a fizikai szintű kristályosodási folyamat. Amelynek keretében, kialakult a víruskristályok több milliárdnyi fajtája. Miközben, sok víruskristály alkalmas vált arra, hogy egysejtű élőlénnyé alakuljon. Az ősleves, sejtes alapú plazmaanyagával vonta körül magát, hogy megakadályozza a saját átkristályosodási folyamatát. Vagyis a kristályok, túltelített „ősleves” oldatával vették magukat körül ahhoz, hogy a másik vírusok átkristályosodási folyamatai elől elmeneküljenek. Így alakult ki a bakteriális élet. Több millió baktériumfaj jött így létre.
A baktériumok pedig, hogy még védettebbek legyenek az őket támadó szabad víruskristályok ellen, megteremtették az összetett szerkezetű többsejtű életformákat. Egyfajta ősnemzés alkalmával. Amelynek keretében, kialakult a többsejtű életformák több millió faja. Amelyek közül, mindegyiknek sajátságos bakteriális törzsek képezték, az életben maradásukhoz feltétlenül szükséges immunfeltételeket. Azóta is, minden összetett szerkezetű sejtes életforma, sajátságos összetételű bakteriális társadalmat tart fenn.
Amelyik faj, már nem képes a környezetét támadó vírusfertőzések ellen megfelelő immunválasszal védekezni, egyszerűen kihal. Mert az őket támadó vírusok, mint oltókristályok, addig fogják támadni a szervezetük valamelyik specifikus sejtjét, amíg léteznek azok. Éppen azért, hogy a megcélzott sejtekben, elvégezhessék az átkristályosodási folyamataik révén létrejövő vírusfertőzéssel járó vírusszaporulatukat.
De, a szervezetben aktív baktériumtörzsek, elvégzik a táplálkozás során a szükséges anyagelbomlási folyamatokat. Ez az emésztés folyamata. Teljesen ízekre szedve, a táplálkozás során bejutott víruskristályokat. Majd hangyaszorgalommal, kiszolgálják a sejtmagba zárt sejtvírusok életét jelentő saját kristályosodási ciklusaikat. Miközben, interferonnal szabályozzák a sejten belüli kristályosodási folyamataikat. Ami a szükségszerű sejtosztódáshoz vezet. Így a sejtosztódás során, a sejtmag sejtvírusa, két egyforma részre bontja a teljes sejtet. Ez a sejtes élet megismert folyamata.
A többsejtű életformák szaporodásához azonban, olyan petesejtre van szükség, amelyik magában foglalja a sejtmagba zárt női sejtvírus mellett, a túltelített sejtplazma oldatát is. Ebbe a petesejtbe kerül az ivarsejt, mint oltókristály. Mert az ivarsejt, már nem tartalmaz túltelített sejtplazmát. Hanem főképpen a szervezet sejtjeinek biológiai információja található meg benne. A hím összes sejtjeinek genetikai információival.
Az ivarsejt sejtmagja pedig, éppúgy sejtvírus, mint a petesejt sejtmagja. Így a fogamzás által beoltott petesejtben, kétféle sejtvírus fogja meghatározni, a petesejt további kristályosodási folyamatát. Mégpedig olyan módon, hogy a kétféle sejtmag összeolvad, és egy közös oltókristályt fog alkotni. Amit a fogantatás jelent.
Majd a fogantatás után, először az agy fog kialakulni. Az elme szerve. Majd az agy után, az elmét kiszolgálni képes test. Végül pedig, a test szolgálatát ellátni képes végtagok. Így az embrionális fejlődés során, kialakul a magzat. Végül pedig, megszületik az utód. Aki a szülőanyjától nyert bakteriális összetétel alapján, egészen új, önálló bakteriális társadalomnak minősül. Amelyben sajátságos kristályfolyamatok határozzák meg az életet.
Így a tyúktojás például, olyan petesejt, ami nyersen, sütve, vagy főzve is gond nélkül fogyasztható. Mindaddig, amíg a kakas által belejuttatott ivarsejt, nem találkozik a petesejt sejtmagjával. Mert az képviseli a baromfi fogantatási pillanatát. Amikor megkezdődik a kétféle sejtmag sejtvírusának a közös kristályosodási folyamata. E nélkül a tojás életképtelen. A sejtes alapú élelmiszereink pedig, a bennük található sejtvírusoknak köszönhetően képviselnek, különböző alap ízű élelmiszereket számunkra. Amelyekben a belső sejtvírusokat, az emésztőrendszerünk közömbösíti.
Az életünk tehát, egy olyan kristályosodási folyamat a szervezetünkben, amelyiknek az információs adatbázisa, a szellemi ismereteink halmozódásával telítődik. Így a megszerzett szellemi ismereteink, a szervezetünk alapvető kristályrezgéseit befolyásolhatják. Attól függően, hogy a lelki érzéseinket, milyen rezgési szinten hozzák működésbe. Az alacsony rezgésűnek minősülő negatív lelki érzéseink, ártanak nekünk. Míg a magasabb rezgési szintnek minősülő pozitív lelki érzéseink, hasznosak számunkra.
A Föld pora, kristályos szerkezetű. Főképpen kvarckristály alkotja. Mi pedig, állítólag porból lettünk, és ha meghalunk elporladva, ismét porrá válunk. Ez azt jelenti, hogy a szervezetünk atomi szintű anyagai, éppúgy megtalálhatók a Föld anyagiságát jelentő porában, mint kristályszerkezetek. Csak a szervezetünk hetvenszázaléknyi víztömegében, túltelített oldatot képeznek.
Vírusfertőzés esetén pedig, olyan idegen kristályszerkezet kerül az egészséges sejtbe, amelyik oltókristályként képes funkcionálni, a sejt túltelített oldatában. Mivel, a sejtet kiszolgáló baktériumtörzsek, nem ismerik fel időben a fertőző vírus sajátságos kristályinformációját. Ezért az általuk biztosított interferon, nem képes szabályozni a sejtben kialakuló új átkristályosítási folyamatot. Így az érintett sejt átkristályosítási folyamata zavartalanul megtörténhet.
Amint a szervezet természetes baktériumai, felismerik a sejtidegen fertőző vírus kristályinformációját, antitestekkel módosítják a szükséges interferon bevitelét a sejtbe, és megakadályozzák az érintett sejt átkristályosodási folyamatát. Ilyen módon, a szervezet bakteriális szintű immunválaszának köszönhetően, a sejtből kitisztulhat a számára idegen oltókristály.
Ha a szervezet természetes bakteriális törzsei, nem képesek megfelelő kristályosodást befolyásolni képes immunreakciót kiváltani, akkor a sejtbe jutott vírus, mint oltókristály, zavartalanul elvégezheti az érintett sejt átkristályosítási folyamatát. Amelynek keretében, a sejt közel húsz-huszonöt perc alatt, akár kettő-háromszáz, saját magához teljesen hasonló fertőzőképes víruskristállyá bomlik szét. Miközben a külső szemlélő, semmit sem vesz észre a sejt működési módosulatából. Mert a sejten belül ez az átkristályosodási folyamat, teljesen természetes dolog. Mivel, ugyanolyan kristályosodási folyamatnak minősül, mint a kettéosztódással járó sejtszaporulat.
Matécz Zoltán
2020.03.30.
