Lelki élet.
A lélek, az életünk energiája. Energiaként pedig, ugyanannak a kozmikus szintű, mágneses alapú oszthatatlan hatóképességnek a szerves része, mint amelyik az elektromos tulajdonságú, összetett szerkezetű objektív anyagi világmindenséget működteti. Szerintem, ezt a számunkra láthatatlan szubjektív mágneses valóságot nevezik asztrális síknak.
Így a szubjektív mágneses valóságban megnyilvánult, elektromos anyagi valóság különböző objektív részhalmazainak az atomos szerkezeteit, éppúgy kitölti a mágneses tér, mint ahogyan körülöleli azokat. Ezért, a mágneses hullámok kozmikus szintű alaprezgései tarják működésben vagyis, elektromos szintű másodrezgésekben, az anyagi valóság objektív alkotóelemeit. Ilyen módon, az emberi testet is.
Az emberi agy, egy zsíros szerkezetű kocsonyás anyag. Amely a szerkezeténél fogva, igen jól alkalmazkodik a mágneses rezgésekhez. Így anyagi minőségként, a fizikai testünk mentális adó-vevő berendezését valósítja meg. Ezért, az Univerzum mágneses halmazában működő agyunk, érzékeli azt a kozmikus szintű mágneses hullámot, amelyben a lélek, mint az életünk energiája közli az éltető hatását az anyagi minőségünkkel. Ezért az agyunk, nem csupán egy mentális adó-vevő berendezés, hanem egy biológiai transzformátor is egyben.
Mert, amikor szellemi szinten gondolkodunk, az anyagi minőségű mentális elménkben, akkor sajátságos mágneses rezgéseket idézünk elő benne. Ahhoz, hogy ez a mágneses gondolat megnyilvánulhasson a testünk elektromos fizikai szintjén, ahhoz át kell alakulnia elektromos rezgésekké. Ilyenkor történik meg a rezgéseken alapuló kapcsolatfelvétel, az agyunk asztrális központját képező biotranszformátorunk és a tisztán elektromos anyagi részünket képviselő szürkeállományunkkal. Amelyben már, a feltételek nélküli testvezérlésünk megvalósulhat.
Mint kozmikus szintű energiának, a léleknek nincsen polaritása. Ennél fogva, minden lelki érzésünk, már egy-egy olyan elektromos mentális erőhatásunk, amelyiket a szellemi gondolatainkkal tudunk irányítani. De azok már olyan átkonvertált mentális erőhatások, amelyek ebből kifolyólag, már polarizálhatóak. Vagyis, alacsony vagy magas rezgési szinten tudjuk aktivizálni. Ezért, ezeket a lelki érzéseinket, az elménkben tudjuk aktivizálni. Ahol a szellemi gondolataink is tudatosak.
A kellemes szellemi gondolatainkra, magas frekvenciával aktivizáljuk a lelki érzéseinket, pozitív polaritással. Míg a kellemetlen szellemi gondolatok mentális hatására, alacsony frekvenciájú, negatív polaritással hozzuk őket működésbe. Ilyen formában, az anyagi valóságunk formálására, alakítására alkalmas lelki érzéseinknek, mint mentális módon irányítható erőhatásainknak, mi magunk határozzuk meg, a rezgési szintjét biztosító polaritásait. Mégpedig, a szellemi gondolataink minőségei alapján.
Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a lélek, egyfajta kozmikus szintű mágneses rezgés számunkra, míg a lelki érzéseink, már az életenergiánk által biztosított elektromos másodrezgéseink. Vagyis, a lelkünket sohasem tudjuk kimeríteni azzal, hogy lelki érzéseket generálunk az elménkben. Mert azok, csupán objektív módon működtetik a testünket, míg szubjektív módon a szellemiségünket. Ezért a tetteink, a lelkünk objektív kifejeződései. Míg a szellemi gondolataink, a lelkünk szubjektív kifejeződései.
Mivel spirituszt, azaz vitalitást jelentő belső erőt biztosítanak az érzéseink számunkra, ezért a lelki adottságaink aktivitása képviseli, a mi saját személyes spiritualitásunkat. Az elménknek azt a szellemi szinten művelt mentális tudatossági szintjét, amellyel a lelki érzéseinket aktivizálhatjuk. Ez a szellemi szinten művelhető tudatossági szintünk, állandóan fokozható, amíg élünk. Mert attól függ, hogy a szellemi gondolataink, milyen minősítés alapján aktivizálhatják az elménkben, a sorsunk formálására, alakítására alkalmas lelki érzéseinket.
Bár a lelki érzéseink, mentális erőket képviselnek számunkra, de maga a lélek, mégis tudatos bennünk. Ezt a lelki tudatosságot nevezzük ösztönnek. Így a növények és az állatok, olyan ösztönlények amelyeknek, csak lelki tudatosság irányítja az életüket. Ennél fogva, csak a konkrét életvitelükhöz szükséges lelki intelligenciával rendelkeznek. Ezzel szemben az értelmes ember, olyan ösztönlény, akinek saját mentális módon formálható szellemi képességei is vannak. Vagyis, szellemi szintű intelligencia is jellemzi az életünket.
A lelkem, az én személyes mivoltom. Amikor tehát, önmagamról beszélek, akkor tulajdonképpen, a lelkem fejezi ki magát. Akár szóban, akár írásban, akár tettekkel. De ahhoz, hogy szóban vagy írásban tudjam magam kifejezésre juttatni, a szellemi gondolataimmal meghatározott szavaimra és mondataimra van szükségem a kommunikációmhoz. Ennél fogva, mivel a szellemi gondolataim a lelki vágyaimat fejezik ki természetes módon, ezért képesek a lelki érzéseimet aktivizálni az elmémben.
A lelki eredetű spirituális képességeinket az határozza meg, hogy a lelki érzéseinket, milyen polaritással, és milyen nyomatékkal hozzuk működésbe az elménkkel. Mert a destruktív tulajdonságú negatív lelki érzéseink, ártalmasak számunkra. Míg a konstruktív tulajdonságú pozitív lelki érzéseink hasznosak. Ennél fogva, a spiritualitásunk lényege éppen abban rejlik, hogy a tudatos elménkben aktivizált lelki érzéseinkkel, milyen mértékben ártunk magunknak, és milyen mértékben hasznosítjuk azokat. Így egy spirituális módon fejlett ember, mindig pozitív lelki érzések alapján él.
Sajnos, a negatív lelki érzéseink destruktív jellegű ártó hatása, abban nyilvánul meg, hogy az alacsony rezgésszámú mentális erőhatások miatt, alacsony rezgési szinten tartják az egész testünket. Jóval alacsonyabb rezgési szinten, mint amit a sejtjeink sejtmagjába zárkózott sejtvírusaink kristályszerkezete megkívánna. Kellemetlen érzéseket és eseményeket generálva az életünkben. Ennél fogva a test könnyen megbetegszik. Mert tartósan nagyon alacsony energiaszinten rezeg. Ezért az indulatainkból fakadó neheztelés, harag, és gyűlölet, olyan betegségek kialakulását teszik lehetővé a szervezetünkben, amelyek miatt tele vannak a kórházak.
Szellemi szinten irányított lelki érzések nélkül, a szervezetünk sejtjei, a lélek kozmikus rezgései alapján, a számukra éppen megfelelő rezgési szinten működnek. Ez a természetes rezgési szint azonban fokozható. Így a pozitív lelki érzések hatására, ennek a természetes rezgési szintnek a többszörösére tudunk emelkedni rezgési szintünket. Ekkor érezzük az örömöt, és a tartós örömnek köszönhetően a boldogságot.
Ezen a felfokozott rezgési szinten, megszűnnek az egyéb sejtes alapú gyengébb, rezgési okokra visszavezethető egészségügyi problémáink. Így betegségek gyógyulhatnak meg, és az öregedés folyamata lassítható le. Mert az öregedés szerintem, a kellemetlen szellemi gondolataink révén irányított sejtes szintű alulrezgéseink eredménye. Amikor a sejt osztódását biztosítani képes természetes kristályosodási folyamatai akadoznak vagy torzulnak. De a magasabb rezgési szintnek megfelelően, az egyéb anyagi szintű életeseményeink is tökéletesebben alakulnak.
A mágneses hullámoknak, két alapvető összetevője létezik. A hullámhossz és a frekvencia. Míg szerintem, a hullámhossz képviseli a mágneses szintű információt, addig a frekvencia által, az energia terjed. Így az életünk energiája is. Ezért az agyunk alapvető rezgési szintjét, a mi saját kozmikus szintű mágneses hullámunk tartja fenn.
Mivel azonban, az életünk energiáját biztosító lelkünk, a mágneses hullámunk frekvenciája révén éltet bennünket, ami egy kozmikus szintű mágneses hullámhossz mentén épül fel, ezért alkalmas az elméjében tudatos ember, az testen kívüli élmény asztrális utazására addig, amíg az elméjét nem terhelik a mentális szellemi gondolatai. Ez a meditáció, az álom, az elmélázás, és a delírium élménye. Amikor az elménk, nem tudatos a szellemi gondolatainkra. Csak a lelki adottságainkra fókuszál.
Az asztrálisnak értékelhető lelki életünk során, a szellemi szinten művelhető mentális fejlettségünknek megfelelően, különböző rezgési központok aktivizálódhatnak. Ezeket hívják csakráknak. A keleti kultúrákban, hét ilyen energiaközpont szerű csakra jellemzi az emberi szellem fejlettségi szintjét. A fejünk tetejétől kezdve, egészen a nemi szerveinkig elosztva. Ezekből néhányat, mi magunk is megtapasztalhatunk olykor.
Amikor például, erős szexuálisan felfokozott mentális elmeállapotban van az ember, akkor a legalsó, nemi csakrája lesz az energiaközpontja. Amikor fél, akkor a gyomorban összpontosul minden életenergiája, és tartós esetben, betegségeket is okoz. Amikor megijed az ember, vagy hirtelen nagy öröm éri, akkor a torkában dobog a szíve. Oly annyira, hogy szólni sem képes. Mert a hirtelen aktivizált energiaközpontja teljesen lebénítja és hang kiadására, szinte lehetősége sincsen.
Ezzel szemben, a felfokozott öröm már, a szívben és az agyban munkálkodik. Akkor az agy, mint szív és az agy, mint energiaközpont aktivizálódik. Ezért, mint központi szerveink, a mentalitásunk centrumai. Az egész testünkre kivetítik elektromos módon a megváltozott pozitív rezgési élményüket. Ebből adódik az is, hogy az ember akkor működik helyesen energetikai szempontból véve, ha minél magasabb szintre tudja emelni a mindenkori rezgési lehetőségét. Ha, minél magasabb csakrája lesz az aktivizált energiaközpontja.
Azért képes a mindenkori tudatossági szintünk, különböző magassági szintű energiaközpontok szerint funkcionálni, mert a gerincoszlop velőszerkezete is a testünk központi idegrendszeréhez tartozik. Ezért, mint az idegrendszerünk testünkben kiterjesztett része, tökéletesen alkalmas arra, hogy bármilyen mélységében fenntartsa a mágneses alapú lélekkel való bioinduktív viszonyát. Így a tudatosságunk különböző energiaszintjein, más és más vonatkozásban nyilvánulnak meg ugyanazok a lelki érzéseink.
Míg a legalsó nemicsakrában a szeretet, a szexuális vágyban nyilvánul meg, addig például a szívcsakrában, az együttérzést fogja szolgálni. Ennél fogva, minél magasabb csakrában jut érvényre a szeretet, annál nemesebb célra fog irányulni az életünkben.
Természetesen, az anyagi testünk felett, azaz a testüktől független pozícióban van a legfelsőbb energiaközpontunkat képviselő csakránk. Ez, csak a szellemi gondolatainktól mentes tudatos elmeállapotunkban aktivizálható. Amikor az elménk, tisztán a lelkünkre fókuszálja a figyelmét. Ilyenkor tulajdonképpen, arra a saját kozmikus szintű mágneses hullámunkra vagyunk tudatosak, amelyik lélekként éltet bennünket.
Mivel pedig, a lélek jelenlétét a testünkön kívül tapasztaljuk meg, ezért az életenergiánkat biztosító mágneses hullámhossz informatív értékére is tudatosak lehetünk egyben. Amely mágneses hullámhossz, minden egyéb kozmikus mágneses hullámhosszal közvetlen informatív viszonyban áll. Ilyen módon, olyan tévedhetetlen kozmikus információkat kérhetünk le az elménkbe, amilyenre csak szükségünk lehet.
Arról nem is beszélve, hogy a különböző kozmikus szintű mágneses hullámhosszokkal, mentális viszonyba lehet kerülni közben. Ami lehetőséget biztosít számunkra, a testen kívüliség élményét megvalósító asztrális utazás megtapasztalásához. Amikor a lélek, a kozmikus szintű végtelen adatbázisban bolyong. Ami persze, nem konkrét módon megvalósult barangolást jelent. Csupán azt, hogy azokra a mentális élményekre tudatos az elménk. Vagyis, azoknak a kozmikus szintű mágneses hullámoknak a hullámhosszában kódolt informatív értékekre.
Ennél fogva, úgy is mondhatnám, hogy a mindenkori mentalitásunk, az elménk informatikusa. Mindig az információk feldolgozásával foglalkozik. Amely alapján, az asztrális módon fenntartott lelki életünket élhetjük. Így a spirituális szintű valóságformáló lehetőségeink, éppen attól függenek, hogy a szellemi szintű mentalitásunk, milyen mértékben hagyja érvényesülni a lelki képességeinket az életünk során.
A gyenge szellemiség, az állandó ostoba gondolkodásmódjával, a tudatosság olyan alacsony szintjén rezegteti az elmét, amelyben a lélek, szinte teljesen inaktív marad. Szinte, csak a vegetatív funkciókat látja el. Mert olyankor, az állandóan kavargó szellemi gondolatainkra tudatos csupán az elménk. Így a folyton változó szellemi gondolataink minősége hol kellemesre, hol pedig, kellemetlenre változik. Ennél fogva, hol pozitív, hol pedig, negatív polaritással aktivizálva a lelki érzéseinket. Így a kétféle polaritású mentális erőhatásaink, szinte teljesen közömbösítik egymást, a sorsunkat formálni képes életünk eseményeiben.
Félreértés ne essék, a többdiplomás agyonművelt ember is lehet szellemi szinten gyenge. Ha a folyton kavargó szellemi gondolataival, csak alacsony rezgési szintet biztosít az elméje számára. Mégpedig úgy, hogy a kellemetlenségeire, intelligensebben kifejezhető kellemetlen gondolatokkal reagál. Valamint, a szellemi szinten műveletlen ember is élhet erősebb agyi rezgési szinten. Mivel, jóval kevesebb szellemi gondolattal terheli az elméjét. Ha az a kevesebb szellemi gondolat pedig, a szeretetről szól, mindenképpen magasabb rezgési szinten tartja az agyi működését.
Ebből az is egyenesen következik, hogyha a szellemi szinten megszerzett tudásunkat, a szeretet szolgálatába állítjuk, akkor mindig kellemes szellemi gondolatokra aktív pozitív lelki érzésekkel élhetünk. Ilyen módon, a szeretet az a legideálisabb mentális irányelv, ami az elménk rezgési szintjét folyamatosan képes fokozni. Egészen a legmagasabb csakránkban megnyilvánuló energiaközpontunk szintjéig. Amelyből már, a teljes anyagi mivoltunk eseményszerűségeit tudjuk uralni. Úgy a testünkben zajló eseményeket, mint a társadalmi életünk egyéb történéseit.
Amikor egy felsőbb csakra aktív lesz, mert a szeretet intelligens módon fokozódik, az alatta lévő csakrák is nyitottak maradnak. Ilyen módon szélesítve azt a lehetőséget, hogy a lélek aktívan használhassa a testünket. Mert amelyik felsőbb csakránk nyitva van, arra irányul az elménk figyelme. De azon keresztül a többi, alatta nyitott csakrára is tudatos marad az elménk.
Az anyagi szintű testünket, egyfajta asztrális test veszi körbe. Amelyik, mindig azoknak az elektromos lelki érzéseinknek a mágneses kivetülései, a bennünket övező mágneses térbe, amelyek éppen munkálkodnak bennünk. Mert a lelki érzéseink, ugyan elektromos tulajdonságú reakciók, de az elménk biotranszformációs lehetősége, induktív módon megjeleníti őket, a bennünket övező mágneses térben. Mint sajátságos aurát.
Így a lelki érzéseink, a frekvenciájuk által meghatározott rezgési szintjüknek megfelelően, különböző hullámhosszúságú színeként jelennek meg azok számára, akik képesek érzékelni az aurát. Mert a legmagasabb tudati szinten rezgő tudatos elméjű ember számára, az aura jól látható formában jelenik meg.
Sajnos ma, a legtöbb átlagember, a legalacsonyabb energiaközpontja szerint él. Az élőlények alapösztönét biztosítani képes nemi csakra szintjére vetítik a tudatosságukat. Mert minden szeretetüket, főképpen ennek a célnak vetik alá. A többi, felsőbb szeretetcsakráik, csak alkalomszerűen nyílnak meg. Nagyobb, meghitt ünnepek alkalmával. Mintegy jelezve azt, hogy a szeretet képes fokozódni is bennünk. De azután, a hétköznapok egyéni szintű érdekvilágában, általában visszasüllyedünk a legalacsonyabb szeretetcsakránk szintjére.
A sikereink olykor kinyitnak egy-két felsőbb csakrát rövid időre, de a kudarcaink visszarendezik, a szeretünk tudatos mértékét, a legalsó energiaközpontunk szintjére. Az állati alapösztönök szintjére. Jelenleg, csak az ezoterikus és vallásos ismeretek alkalmasak arra, hogy a szeretetünk nívóját, tartósan mértékben magasabb energiaszintre emeljék. Bár néhány pszichológiai elmélet is utal rá. Mert ezek az ismeretek, szellemi szinten befolyásolják azt, hogy a tudatos elménkben, milyen kellemes szellemi gondolatokkal irányítsuk, a teremtésre alkalmas spirituális lelki érzéseinket.
Amikor az ember életfeltételei drasztikusan megváltoznak és meghal, befejezi a létezésének fizikai síkon megtapasztalható életét. De a lélek, mint kozmikus szintű mágneses hullám, addig sem volt a test tulajdona. Ezért a lélek, elszabadul a test asztrális kötéséből. Csak, mint önálló mágneses hullám létezik tovább, a kozmikusnak számító mágneses térben. A sajátságossá vált hullámhosszával pedig, magával viszi, az életünk során, mentális módon fejlődött szellemi értékeinket.
Így a kozmikus szintű mágneses hullámunkban, a frekvencia által funkcionáló lelkünk, mint energia, tovább aktív. Mégpedig, a szellemi ismereteink által befolyásolt hullámhossz mentén. Ezért, mint egy mentális visszacsatolásként, a felszabadulttá vált életünk energiája, magával viszi a szellemi szinten megszerzett informatív értékeinket. Ezért, minden elhalt ember, mint önálló hullámhosszúságú mágneses hullám létezik tovább, a kozmikus szintű mágneses térben. Mert a frekvenciája által biztosított energia, nem vész el.
Ezeket a sajátságosnak mondható kozmikus mágneses hullámokat nevezik szellemeknek. Amivel a szellemidézők foglalkoznak. Egyfajta meditatív elmeállapot transzában. De a szellemidézés olyan okkult tanításokon alapuló lehetőség, amelynek megvannak a saját mentális veszélyei. Ezért ezt a részt én nem ismerem, és nem is tárgyalom tovább. Mivel, csupán azt próbáltam elmagyarázni, hogy a halál után, nincsen vége a létezésnek. Mert a lélek, egy mágneses síkon él tovább. Vagyis a létezés, nem ér véget a halál pillanatával. Sőt, a lelki létezés valójában, ott kezdődik igazán.
Matécz Zoltán
2020.04.09.
