Kvantummező.
Ahhoz, hogy az elektromos anyagi valóság objektív feltételeitől el tudjunk vonatkoztatni, arra van szükségünk, hogy az abszolút Létezést, tudatosan megosszuk kétféle ellentétes valóságra. Az egyik természetesen, az elektromos tulajdonságú anyagi valóság. Amit objektív valóságként ismerhetünk. A másik pedig, az elektromossal ellentétben, a mágneses valóság. A szubjektív valóság. Ami számunkra, nem mást, mint a kvantummezőt képviseli.
Már nagyon hozzászoktunk ahhoz, hogy Maxwell óta, „elektromágneses” tulajdonságokkal jellemezzük, az anyagok elektromos tulajdonságait. De az elektromágneses kifejezést használva, egyszerűen átsiklunk az indukció jelenségén. Azon az állandóan fennálló kényszerhatáson, ami az elektromos és a mágneses terek közötti fizikai viszonyban tükröződik. Ha azonban, az anyagokat szigorúan elektromos tulajdonságúaknak tekintjük, amelyek a mágneses térben történnek rezgési szintű eseményekként, akkor a mágneses térrel való induktív viszonyuk nyilvánvaló maradhat számunkra.
Tulajdonképpen, ha most elméletben, teljesen szétszedünk mindent, ami objektív módon létezik, akkor képzeletben eljutunk, a tovább már oszthatatlan alaptömegek szintjéig. Ezek az oszthatatlan alaptömegek, egy teljes és egységes közeget alkotnak. Amely közegnek már, nem lehet semmiféle külső vonatkozása. Ilyen módon, csak egy belső, azaz szubjektív közegként érvényesülhet. Ami halmazként kifejezve egyszerűen, maga a szubjektív alaphalmaz.
Mivel az elektromos megosztás lehetőségével, csak összetett szerkezetű részecskék bírnak, ezért az oszthatatlan alaptömegeknek, elektromos tulajdonsága, eleve nem is lehet. A teljes közegük pedig, ennél fogva, csak mágneses kölcsönhatások közvetítésére lehet alkalmas. Ezért ezt az oszthatatlanok által képzett egységes közeget, mágneses alaphalmaznak is nevezhetjük. Amit a régi fizikusok, éterként emlegettek.
Az oszthatatlan alaptömegek teljes közegében a részecskék mindig, csak egy helyben rezegnek. Mert, a nyugalmi helyzetüket állandóan keresik. Fix alátámasztás és stabil felfüggesztés hiányában, folyton csak rezegnek. Egymást félretolni vagy félrelökni önerőből képtelenek, ezért egy állandóan rezgő, egységes mátrix rendszer alkotnak. Amelyben a szervezett együtt-rezgésüknek köszönhetően, mágneses hullámok alakulnak ki.
A mágneses hullámokban persze, nem a tovább már oszthatatlan alaptömegek száguldoznak, hanem csupán, a rezgési szintű erőhatásaik terjednek egy kitüntetett irányba. Mégpedig, mindig a fény sebességével. Így a kialakult mágneses hullámhossz mentén, az energia hatása terjed, a mágneses frekvencia révén. Ezért, a mágneses hullámok hullámhosszainak, csak informatív értékei vannak, míg a frekvenciájuk által, az energia hatása terjed. Mégpedig, longitudinális módon, egymást követő erőimpulzus sorozatok formájában. Vagyis, mindig egyenes irányban.
Az összetett szerkezetű anyagi minőségek pedig, olyan objektív elektromos szerkezetek, amelyek a mágneses alaphalmaz oszthatatlan alaptömegeiből tevődtek össze. Miközben a mágneses hullámok kölcsönhatására, megnyilvánultak azok. Az atomos, rács, vagy kristályrács alapú szerkezeteiket pedig, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki belülről, mint amelyik körülöleli őket kívülről. Ezért a bioszféránkat képviselő anyagi világunkban, a mágneses és elektromos adottságok, mindig együtt mutatkoznak meg számunkra. Mint teljesen közös, „elektromágnesesként” értelmezett tulajdonságok.
De az indukció jelensége, mégis mindig egyértelműen utal arra, hogy azért mégiscsak, a kétféle valóság állandó fizikai viszonyáról van szó. A mágneses valóság és az elektromos valóság folyamatos kétirányú viszonyáról. Amely viszonyban, mindig a mágneses valóság dominál. Ezért, mindig a mágneses hullámok hullámhosszainak az informatív értékei határozzák meg azt, hogy a frekvenciájuk energiaértéke, milyen mértétkű induktív munkát végezhet, az elektromos anyagi részhalmazokon.
Ebben az induktív viszonyban, az induktivitás azt jelenti, hogy a mágneses hullámok energiaértéke, sohasem hat közvetlenül az anyagi minőségek elektronjaira, hanem csupán, azok elektromos erőtereit célozza meg. Mert az elektronok, mint az anyagi szerkezetek legkisebb alkotóelemei, a hozzájuk közel álló oszthatatlan alaptömegekből alakítanak ki maguknak elektromos erőtereket. Így az elektromos erőterek, csak abban különböznek a mágneses erőtér szerkezetétől, hogy azokban a hatások, centrális módon terjednek. Mert az elektromos erőterek alakjai, mindig követik az elektronjaik mozgásformáit.
Így a kétféle erőtér, mindenképpen egymás ellen munkálkodik. Mert a mágneses erőtér célja az, hogy kiegyenlítse a mágneses alaphalmazban, az oszthatatlan alaptömegek fizikai szintű mozgásformáit. De az elektromossá vált erőterekben, az oszthatatlan alaptömegek, centrális mozgásformát végeznek. Elkülönülve ez által, a mágneses erőtér lineáris szerkezetétől.
Na, már most, számunkra kvantummezőt, a teljes mágneses erőtér képezi. Amelyben az energia, a mágneses hullámok által terjed. Mégpedig, a frekvencia révén közvetíthető erőimpulzus sorozatok által meghatározott diszkrét „energiaadagok” formájában. Ezért az energia kvantuma, sohasem egy önálló részecske, hanem egy egységnyi erőimpulzus sorozatot jelent, amelyek által a szubjektív hatások, egymás után terjednek, folyamatosan a mágneses hullámokban. A fény sebességével. Ezért a fény sebessége, olyan szubjektív hatássebességet jelent, amelyikben az energia terjedni képes a mágneses hullámokban.
Így a mágneses alaphalmaz, olyan egységes kvantumteret jelent számunkra, amelyet a mágneses hullámokban terjedő energia szubjektív, térfogati szintű hatásai, kvantummezővé alakítanak. Ezért, a mágneses erőtér, mint egységes kvantummező érvényesül. Amelyben a mágneses hullámok frekvenciái révén, az energia kvantumai, azaz erőimpulzus sorozatai terjednek, az elektromos anyagi megnyilvánulások objektív részhalmazainak az elektromos erőterei felé. Ezért, ezek az induktív kölcsönhatások, az erőterek között jönnek létre, távolba ható térfogati jelleget kölcsönözve a jelenségnek. Így, az energia távolba ható képessége, az anyagi minőségek elektromos erőtereit veszik célba. Amelynek hatására, mindig az objektív anyagi minőségek változnak meg.
Mivel az erőterek között fennálló induktív kölcsönhatások nem látványosak, hiszen sem az elektromos, sem pedig, a mágneses erőtér nem látható számunkra, ezért az induktív viszonyt, sokáig fantomjelenségnek tartották. Olyan távolba ható képességnek, amire nem volt eddig tudományos szintű magyarázat. Ilyen módon, a mágneses hullámok által terjedni képes energia sem kaphatott olyan tudományos értelmezést, ami valójában megilleti. Ezért az energia, a mai napig kénytelen osztozkodni, a munka mértékegységével.
Pedig, ahogy az erő, objektív munkavégző képességet jelent, úgy az energia, szubjektív munkavégző képességként jut érvényre. Vagyis, kvalitatív hatások csupán. Olyan hatások, amelyek aktivizálni képesek a velük szemben tehetetlen tömegeket, és azok halmazait. Amit közegeknek ismerünk. Így a tehetetlenség fogalma, nem csupán az anyagi testek egységes tömegeire érvényes, hanem az anyagi halmazok közegeire is. Csak az anyagi halmazok közegeiben, az erőterek között fennálló induktív viszony révén valósulhat meg. Mint kvantitatív jelleggel megismerhető energiahatás.
Ezt a mágneses alapú kvantummezőt szokták még energiamezőnek, kvantum mátrixnak, morfogenetikus mezőnek, információs mezőnek, tudatmezőnek, nullponti mezőnek, és még sok egyéb mezőnek emlegetni. Attól függően, hogy milyen hullámhosszúságú és frekvenciájú szubjektív hatást közvetít éppen. Valamint attól függően, hogy éppen milyen tanítás beszél róla. Mert az ezoterikus tanítások Hartmann zónája is, ebben a mágneses alapú kvantummezőben van. Csak, minden ilyen egymástól megkülönböztetett zóna és mező, más és más mágneses hullámhosszon és frekvencián állandó.
De amikor meditál az ember, és a szellemi gondolataitól mentes elmeállapotban van, akkor is erre a kozmikus szintű kvantummezőre válik tudatossá. Arra az információs mezőre, amit a mágneses alaphalmaz képvisel. Amelyben, minden információ megtalálható, abszolút jelleggel. Sőt, mi több, az információk forrására is tudatos lehet az ember. Arra a kozmikus szintű öntudatra, amelyik az objektív elektromos anyagi valóságot, az Ő szubjektív, mágneses feltételei szerint irányítja.
Ahogy az elektronok körül kialakul az elektromos mező, úgy minden elektromos anyagi részhalmaz körül éppúgy megtalálható. Minden anyagi szintű részhalmaz körül, más és más sajátságos jelleget mutat. Ezt hívják az ezoterikus tanítók aurának. A vallásos képeken pedig, mint glória jelenik meg. De, csak azok az emberek érzékelhetik, akiknek az elméje, már magasabb tudatossági szinten van.
Dr. Hawkins szerint, az emberek agyának a tudatossági szintjei, 0-1000-ig felvetíthetők egy érzelmi skálára. Így 0-200-ig, azoknak az egoista embereknek az érzelmei találhatók, akik még önmagukat, az anyagi mivoltukkal azonosítják be. Ezért az életvitelük, anyagiasnak tekinthető. 200-600-ig, az átlagemberek tudatossági szintjei vannak a skálára felvetítve. Akiknek a mindennapi életvitelében, már a lelki érzelmek is fontos szerepet játszanak. Akik a szociális beállítottságuk miatt, mások felé is szeretet tudnak mutatni. Míg 600-1000-ig, a megvilágosodás szintjei találhatók. Azoknak az embereknek a lelki érzései, akik már tudatosan pozitív lelki érzések alapján élik az életüket. Így az 1000-es szintre, már a tökéletesen megvilágosodott emberek lelki érzései kerülhetnek. Amely már, a mindenki felé tökéletesen irányuló szeretet pozitív lelki érzésein alapszik.
Az auránkat képviselő elektromos terünk tehát, annak függvényében szélesedik, amilyen tudatossági szinten éljük az életünket. Így az alsó szinteken, csak öt-tíz centiméternyi az aura kiterjedése. Az átlagembereknél, fél métertől egy méterig is terjedhet. Míg a megvilágosodott emberek aurája, egy métertől, akár öt-tíz méteresig is kiterjedhet. A tökéletesen megvilágosodott ember aurája pedig, már olyan kiterjedésű, hogy szinte teljesen egybeolvad a mágneses alaphalmazzal. De, mi ennek a lényege?
Az a mágneses alaphalmaz, amelyikben a mágneses hullámhossz által, információ alakulhat ki, tárolódhat el, és közlődhet az elektromos erőterek felé, elmének és memóriának minősül. Az Univerzum abszolút Elméjének és szintén abszolút értékű Memóriájának. Ezért, az emberek anyagi minőségében kialakult relatív elméi és memóriái, ennek az abszolút Elmének a részét képezik. Ezért vagyunk képesek, a sajátságos agyi mágneses hullámaink által, hiteket gyártani. Olyan egyéni szintű mágneses hullámokat, amelyekben a hullámhosszt, a szellemi gondolataink informatív értékei képviselik, míg a frekvenciát, a hozzá csatolt lelki érzéseink rezgései.
Az elménknek tehát, éppen az a feladata, hogy a szellemi gondolataink informatív értékeit, tudatosan összekapcsolja, az általa generált lelki érzéseink rezgéseivel. Vagyis, hitet formáljon a szellemi gondolatainkból és a lelki érzéseinkből. EEG agyi mágneses hullámként megjelenő hitet. De, mi a csudának kell, a mi elektromos szerkezetű anyagi testünknek, külön értelmezhető agyi mágneses hullám?
A magyarázat, éppen abban rejlik, hogy az anyagi létezés elektromos eseményei, a mágneses valóságban alakultak ki, és léteznek objektív formákat öltve. Így az agyunkból származó mágneses hullámaink, amit a hiteink képviselnek, nem ragaszkodnak mereven az elektromos anyagi testünkhöz. Hanem attól elrugaszkodva, mint tudatosan kialakított tervek, a fény sebességével előre haladnak az anyagi események részidejében. Ezért a hit, mint agyi mágneses hullám, az éppen megtapasztalható anyagi események elé hatol a mágneses térben, és beállítja azokat az induktív előfeltételeket, amelyeket a hitünkben meghatároztunk. Ez a folyamat, éppen a mágneses alapú kvantummezőben zajlik. Ezért a hit, mindig a megvalósulása felé fog törekedni. De, mi a hit?
Amiben nem hiszel, az eleve elképzelhetetlen számodra. Mert a szellemi gondolataid között, semmiféle információd nincsen róla. Így képzeletbeli formát sem alkothatsz. Ezért, amiben hiszel, azt valójában, el kell tudnod képzelni magadnak valóságosnak. Mert a szellemi gondolataid között, már van róla fogalmad. Vagyis, a megtapasztalható valóságod részének tudod elképzelni. Ezért, minden ima, olyan személyes hitet fejez ki, aminek a valóságát, előre tudatosan megtervezed magadnak az elmédben. Ha ezt naponta megteszed, minden tervszerű módon fog történni az életedben. Mert a tudatosan formált terveid, mindig a hiteid szerint alakulnak ki az elmédben. Ezért a tudatos élet, éppen arról szól, hogy a hiteiddel, minden lehetséges részletet előre megtervezel magadnak. Gyakorlatilag, minden este megtervezed magadnak, a következő napod előre várható részeseményeit.
Amikor probléma elé állít az élet, akkor egy vágy jelenik meg az elmédben. Egy lelki vágy, ami a fennálló problémád, már megoldott állapotára utal. De ez a lelki vágy, csupán egy pozitív rezgés. Ezt a lelki vágyat kell kifejezésre juttatnod értelmes módon, a szellemi gondolataid informatív értékeivel. Amikor a vágy energikus rezgései és a gondolataid informatív értékei, egy mágneses egységgé alakulnak az elmédben, akkor már közös akaratú hitet formáltál annak érdekében, hogy az előre vetíthető megoldás képzete által, megtapasztalhasd a vágyad tárgyát vagy eseményét, az objektív anyagi valóságodban.
Az elektromos anyagi mivoltunk tehát, a mágneses térben zajlik. A mágneses erőtér és a mi saját elektromos erőterünk kölcsönhatásaként. Így az agyunkban formálható mágneses hullámainkkal, amit a hiteink jelentenek, mentális módon „mozoghatunk” a mágneses erőtérben. Mentális visszacsatolásként, az anyagi szintű elektromos események elé mehetünk időben. A fény sebességével. Így a hiteink által kódolt agyi mágneses hullámaink, a vágyaink szerint állítják be azokat az induktív paramétereket, amelyek lehetővé teszik számunkra azt, hogy a vágyainkat megtapasztalhassuk, az anyagi események folytonos valóságában.
Ez a tudatos teremtés mentális lehetősége. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kozmikus szintű teremtés által beindított elektromos anyagi események folyamatában, olyan induktív módosításokat eszközölhetünk a hiteinkkel, amelyek valamilyen vágyott valóság megtapasztalhatóságát teszik számukra lehetővé. Ilyen módon, a kvantummezőben zajló elektromos anyagi életünket, az agyi mágneses hullámainkkal, befolyásolni tudjuk, a vágyaink szerint.
A kvantummezőre ható mentális képességünk pedig, a tudatosságunk mértékétől függ. Attól, hogy milyen méretű aurával, elektromos erőtérrel csatlakozunk a kvantummezőhöz. Mert, minél nagyobb a saját elektromos erőterünk, annál nagyobb aurával rendelkezünk, és annál határozottabb induktív befolyást gyakorolhatunk, a bennünket körülvevő kvantummezőre. Mint olyan mágneses erőtérre, amelyikben az elektromos anyagi eseményeink megtörténhetnek.
Ahhoz tehát, hogy a kvantummező fogalmát megértsük, tudomásul kell vennünk azt, hogy az abszolút Létezés, eleve kétféle valóságra épül. Az elektromosnak megismert objektív valóságra, és a mágnesesként értékelhető szubjektív valóságra. De a megszokott bioszféránkban, ez a kétféle valóság, mindig együtt mutatkozik meg számunkra. Oly annyira, hogy az értelmes embernek jutott az a lehetőség, hogy mentális módon ugyan, de hatást gyakorolhat a kvantummezőben aktív mágneses erőtérre. Mégpedig, a hiteivel.
Így a kvantumfizika, az erőterek fizikáját jelenti. A mágneses és az elektromos erőterek között fennálló állandó induktív viszonyt elemezgeti. Azon belül is, azt a hatásmódosulást, amit a kétféle erőtér gyakorol egymásra. Mert az indukció jelensége, gyakorlatilag átalakítja, átkonvertálja, átmodulálja a kétféle erőtér paramétereit a másik erőtérre.
Így a mágneses hullámok hullámhosszainak az informatív értékei, meghatározott formákra, alakzatokra, struktúrákra kényszerítik az elektromos anyagi részhalmazok atomjait. Rács vagy kristályrács alapú szerkezetek alakzataira. Ezt a kényszert pedig, a mágneses frekvencia által közvetített energia hatása idézi elő. Ami az elektromos erőtérben már, mint dinamikus erőhatás fog jelentkezni. Befolyást gyakorolva, az anyagi részhalmaz elektronjainak a mozgásformáira. Az induktív hatás tehát, formát készít az információból, és objektív erőt biztosít a szubjektív energiából.
Ez a kozmikus szintű induktív hatás természetesen, a biológiai jellegű élő alapegységekben is megmutatkozik. Vagyis, a sejtekben. Erről szól a kvantum-genetika tudománya. Amit hullámgenetikának is neveznek. A víz alapú sejtek ugyanis, mint az anyagi megnyilvánulások lehető legegyensúlyosabb anyagi minőségei, könnyedén felveszik azokat az alakzatokat, amelyeket a mágneses erőtér diktál számukra. Így a folyadékkristályos szerkezetükben, a kromoszómák, mint egységnyi méretű biológiai alapkristályok, olyan RNS alapú molekuláris szálakká alakulnak, amelyek együttese, DNS láncokat alkot a sejten belül.
Így a DNS lánc, már egy olyan stabilisnak mondható biológiai szintű kristályszerkezet, ami a sejt szaporodásának a lehetőségét írja elő. Történetesen azt határozza meg, hogy a sejt, mint biológiai szintű folyadékkristály, milyen fehérjék kialakulását tegye lehetővé, a szükségszerű anyagcseréje folyamatával. Miközben, a DNS és RNS alapú nukleinsavak mennyisége is szaporodik. Amikor a nukleinsavak és a fehérjék mennyisége, elér egy kritikus értéket, a sejt kettéosztódik. Két teljesen egyenértékű önálló sejtté alakul. Ezt a természetesnek mondható sejtszaporulatot, interferon szabályozza. Vagyis, olyan kémiai szintű anyag, ami a sejtkristályosodási funkciót szabályozza.
A sejteknek, ezt a belső folyadékkristályosodási folyamatait, csak a DNS láncban meghatározott sorrendű RNS szálak kromoszómaelrendezései határozhatják meg. Mint olyan genetikai nyelvezet, ami minden egyes sejtre nézve egyedi. Amit a kvantummező mágneses rezgése vagyis, a mágneses hullám hullámhosszának az informatív értéke határoz meg.
Úgy is mondhatnám, hogy a kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszainak az informatív értékei, a kromoszómáink rezgési állapotaiban nyilvánulnak meg. A mágneses frekvencia hatására felépítve így, a kromoszómák által kialakítható genetikai szintű molekuláris RNS szálakat. Amelyek egy másik mágneses hullámhossz informatív értékének köszönhetően, DNS láncokká alakulnak. Vagyis, a biológiai szintű sejtes élet, többféle kozmikus hullámhossz és frekvencia hatására alakult ki és maradt fenn. Mégpedig, attól függően, hogy hányféle kristályszintet képvisel egy sejtes szerveződés.
Mert külön kristályszintet képviselnek a kromoszómák. Egyfajta mágneses alap-hullámhosszra reagálva. Az RNS szálak, már egy másik mágneses hullám hullámhosszának engedelmeskedve alakulnak ki. Míg a DNS lánc, egy harmadik szintű mágneses hullámhossz informatív értékű parancsának engedelmeskedve veszi fel az alakját. Vagyis, minden kristálysűrűségnek, saját hullámhosszúságú mágneses hulláma van. Amelynek a frekvenciális energiaértékének engedelmeskedve fognak rezegni. Kialakítva azt a kristályszerkezetet, amelyikre a sűrűségük arányában, a mágneses hullámok késztetik őket.
Az élő szervezeteket tehát a kvantummező, a hullámgenetikában megismerhető induktív szabályok alapján tartja fenn. Mivel az élő szervezetek, többszörösen összetett sűrűségű kristályfokozatokból állnak, ezért az objektív létezésüket is, többféle mágneses hullámhossz és frekvencia biztosítja. Ezek a mágneses hullámok hatására stabilizálódott, sejtes alapú folyadékkristály szerkezetek azonban, számukra külső kristályok hatására befolyásolhatók. Ilyen befolyással bírnak a vírusok, mint mikrokristályok.
Amikor a vírusok a sejtbe jutnak, és a mikrokristályos szerkezetük feloldódik, és folyadékkristállyá alakulnak, alkalmassá válnak arra, hogy a DNS láncba beépülve, átkristályosítsák a sejt folyadékkristályos szerkezetét. Drasztikus módon befolyásolva ez által, a sejt interferonnal ellenőrzött természetes saját-kristályosodási folyamatait.
Amikor tehát, egy vírus mikrokristálya beépül egy sejt DNS szerkezetébe, akkor gyakorlatilag, átírja annak természetes módon kialakult genetikai nyelvezetét, és a sejtet arra készteti, hogy a vírus kristályinformációinak megfelelő kristályszerkezeteket állítson elő, a sejtes alapú kristályosodási folyamatai során. Ez a sejt vírusfertőzése. Vagyis, a sejt természetes kristályosodási folyamatát felülírva, a vírus oltókristályként érvényesül, és átírja azt a genetikai programot, amit a kozmikus szintű mágneses hullámok határoztak meg. Így 20-25 perc múlva, mintegy 200-250 darab új vírussá alakítja, a sejt folyadékkristályos szerkezetét.
A szervezetünk természetesen, védekezik az ilyen vírusfertőzések ellen. Hiszen a hasnyálmirigyünk, biológiai szintű szódabikarbónát termel számunkra, hogy az anyagcsere folyamataink során bevitt táplálékaink, semleges kémhatásúak maradjanak. De, ha a túlzottan savasító hatású étrendünknek köszönhetően, elsavasodik a szervezetünk, akkor a sejtjeink folyadékkristályos szerkezete, savas kémhatásúvá válik. Ha pedig, már túltelített oldatot képvisel a sejt, akkor fennáll a vírusfertőzés elvi lehetősége. Mert a vírus, mint oltókristály, csak túltelíttet oldatban képes, fertőzést jelentő átkristályosító folyamatot végrehajtani.
Ha a sejt, nem biztosít túltelített jelleget a vírus számára, vagyis egyáltalán nem savas kémhatású, akkor a vírus, mint mikrokristály, ha bejut is a sejt belsejébe, teljesen hatástalan lesz ott. Ilyen módon a sejt, könnyedén kiüríti az oda nem illő víruskristályokat. Vagyis a vírusfertőzés, nem jöhet létre. Mert a vírus oltókristályként, csak túltelített, savas sejtkörnyezetben képes oltókristályként funkcionálni.
Ha pedig, vírusfertőzés veszélyével fennálló járvány van, akkor célszerű dolog besegíteni a hasnyálmirigyünknek. Külső forrásból származó szódabikarbóna bevitelével. Ezért, ha minden nap megiszunk egy pohár vizet éhgyomorra, amibe egy fél citrom levét és egy kávéskanálnyi szódabikarbónát kevertünk el, akkor nagy valószínűséggel elkerülhetjük a vírusfertőzés lehetőségét. Ha pedig, olyan helyen tartózkodunk, ahol a vírusfertőzés veszélye fokozottabb, akkor ezt a keveréket, naponta többször is megihatjuk.
Ha pedig, valaki beoltatta magát vírusfertőzés ellen, akkor is célszerű ezzel a napi keverékkel segíteni a sejtjeink genetikai munkáját. Mert a vakcinákat biztosító oltások, alapvetően kétfélék lehetnek. Vagy RMNs alapú injekciók, vagy pedig, gyengített vírusokon alapulóak. De bármelyik legyen is, a sejtek DNS láncait manipulálják. Vagyis, éppúgy mérgek, mint maga a vírus. Mert a „vírus” szó magyar jelentése az, hogy „méreg”. Ezért a vírusfertőzés, gyakorlatilag sejten belül létrejövő mérgezést jelent.
Ezért, ahogy a szódabikarbóna fertőtlenítő hatása, a mindennapi életünkben már elég jól megismert dolog, úgy a szervezetünk sejtjein belül is aktív lehet. Természetesen, túlzásba nem szabad vinni, de az egy kávéskanálnyi adag naponta, semmiképpen sem ártalmas. Ráadásul, a fél citrom leve, még katalizálja is, felerősíti a szódabikarbóna sejten belüli fertőtlenítő hatását.
Így a hullámgenetika tudománya, a kvantummechanika olyan ágazata lett, amelyik a kvantummező élő sejtekre gyakorolt hatását értelmezi. Mert az élettelen dolgok, egyetlen kristályalakzatba tömörülve léteznek. Míg az élő szervezetek, többféle sűrűséget képviselő kristályfokozatok szervezett egymásba rendeződésének az eredményei. Amelyek egyszerre, egy időben biztosítják a sejtes élet lehetőségét, többféle mágneses hullám hatására.
Ahogy tehát, az elektromos tulajdonságokkal rendelkező, szilárd anyagi testek, a mágneses alapú kvantummezőben létezhetnek, mint az objektív valóság alkotóelemei, úgy a sejtek által felépült élő szervezetek is, mint anyagi megnyilvánulások, az objektív valóság részét képezik. A strukturális szerkezetük, éppúgy kristályos, mint a szilárd testeknek. Ezért a biológiai szintű sejtszaporulat, ami az élet alapja, csak kristályosodási folyamatként értelmezhető. Amely ennél fogva, azonnal értelmet ad, a víruskristályok sejten belül kialakuló aktivitására is.
Mikrokristályként a vírusok, nem élő szervezetek. A sejtbe kerülve pedig, az által, hogy elveszítik a szilárd jellegüket, még folyadékká alakulva, megtartják a kristályos tulajdonságaikat. Vagyis, folyadékkristállyá alakulnak a sejteken belül. Ezért a vírus, nem tekinthető élőnek. Ilyen módon, megölni sem lehetséges. A vírus által létrehozott vírusfertőzést pedig, ami a sejtes alapú mérgezettségen nyugszik, maga az élő szervezet képes fertőtleníteni. Külső forrásból származó szódabikarbónával, mi csak serkenthetjük ezt a sejtes alapú méregtelenítő, fertőtlenítő folyamatot.
Tulajdonképpen, mindenféle vírus ugyanígy fertőz. Akár az emberi sejteken belül, akár az állatokban, vagy éppen a növényekben. Ezért a szódabikarbónás kúra, bármilyen vírusfertőzéssel szemben jó megoldás lehet. Mert, tudomásul kell vennünk azt, hogy az életünk, vírusok állandó özönében zajlik. Ezért, a „vírustámadásokat”, nem tudjuk kivédeni. Csupán a szervezetünket tehetjük alkalmassá arra, hogy a vírusfertőzések által létrejövő sejtmérgezések ellen, sokkal jobban tudjon védekezni.
A kvantummező tehát, megteremti számukra a sejtes alapú élet lehetőségét. Az anyagok, kristályos alapú objektív valóságában. Így létezésével, az objektív valóság stabilis kristályos szerkezetei, a szubjektív valóság szintén stabilis mátrix szerkezetét másolja le. A formátlanságot képviselő szubjektív valóságban tehát, a megkülönböztethető formavilágot teremti meg, az objektív anyagi valóság kialakításával. Ezért a Létezés, objektív és szubjektív számunkra egy időben. Ami, mindig a kvantummezőben alakul ki. Mint rezgési szintű esemény.
A mágneses hullámok frekvenciáiban terjedő energia, mint szubjektív hatás rezgési eseménye jut érvényre. Míg az objektív valóság rezgési eseményeit, az elektromos anyagi minőségek képviselik. Már atomi szinten is. Ezért a kvantummezőben, a hullámgenetika felismerhető szabályszerűségeinek megfelelően alakulhatnak ki, a különböző sűrűségű anyagi struktúrák. Ezért, minden objektív formában megjelenő sűrűségi szinthez, más és más hullámhosszúságú mágneses hullám tartozik. Mint rezgési szintű okozat.
Ezért a kauzalitás törvénye, ami az ok-okozatiság alapján értelmezhető, a kvantummező szubjektív valósága, és az objektív anyagi valóság között is felismerhető. Mégpedig, a mágneses és az elektromos erőterek folyamatos induktív kölcsönhatásaiban. De csak akkor, ha az „elektromágnesesnek” értelmezett jelenségeket, külön elektromosnak és mágnesesnek fogadjuk el. Amelyek között az induktív viszony, kvantális hatás-átalakító események színtere.
Így a mágneses és az elektromos erőterek, nem csupán egymásnak feszülnek, és megpróbálják a fizikai szintű mozgásállapotaikat egymásra erőltetni, hanem az információ és a hatás átalakítását is megvalósítják. Így a szubjektív információból objektív forma lesz, míg a szubjektív energiából objektív erő. Illetve fordítva. Mert az indukció kétirányú rezgési folyamat.
Ezért, ahogy mi, relatív értelemmel bíró emberek, felismerhetjük az induktív viszonyban, a kvantummező reánk irányuló akaratát, úgy a kvantumtérben létező abszolút Értelemben, azonnal tudatosodik minden olyan információ, ami az objektív anyagi változásoktól adhat hírt számára. De mi lehet, ez a kozmikus szintű értelem? Amelyikben tudatosodni képes minden objektív változás informatív értéke? Talán Isten?
Ahogy a mágneses alaphalmaz, a kozmikus szintű abszolút Elmét és Memóriát valósítja meg, úgy van egy szintén abszolút értelmű Öntudata is. Ez a kozmikus szintű Öntudat alakítja ki és közvetíti, azokat a mágneses hullámokat, amelyek hatására, az objektív valóság elektromos kristályos szerkezetei kialakulhatnak. Azok kialakulását és stabilitását, a kozmológiai állandók révén valósítja meg. Eddig, mintegy 28 féle ilyen kozmológiai állandót ismerhetett meg a tudomány. Ilyen például, a fény sebessége is.
A kvantummező tehát, eleve kétféle mágneses hullámot tartalmaz. A kozmikus szintű abszolút Tudatosság által biztosított kozmikus hullámokat, és az emberi elme által generált, relatív tudatosságból származó mágneses hullámokat. Míg az abszolút Tudatosság, kozmikus szintű mágneses hullámai, az objektív anyagi események rezgési szintű összes eseményeinek a létezését tartják fenn egy időben, addig a mi relatív agyi mágneses hullámaink, csak lokális jelleggel képesek módosításokat végezni, az anyagi szintű részeseményekben. Azokban a részeseményekben, amelyekkel közvetlen viszonyba kerülhetünk.
Így a hitünk segítségével, amely a mi sajátságos agyi mágneses hullámunk, részt vehetünk a szubjektív valóság mágneses eseményszerűségeiben is. Csak azt a mentális munkát kell tudatosan elvégeznünk, ami a szellemi gondolataink segítségével, kifejezésre képes juttatni, a vágyainkban rejlő pozitív lelki érzéseinket. Egy olyan objektív valóság megnyilvánulására irányulva, amit a vágyaink szerint szeretnénk megtapasztalni. Ez a mentális folyamat, a kvantummezőben jön létre, az életeseményeinket befolyásolni képes mágneses mezőben. Ahol a vágyaink, általunk kódolt informatív értékeit állítják be, az induktív módon létrejövő életeseményeink közé.
Így a kvantummező értelmezése, bár elrugaszkodik kissé az objektív valóság elektromos anyagi részeseményeitől, de mégis a Létezés teljesebb megértését teszi számunkra lehetővé. A Létezés mágneses valóságára irányítva a figyelmünket. Ami induktív módon tartja működésben az objektív valóságot. Ezért, a tudomány sem kerülheti ki, ezt a megismerési folyamatot.
Matécz Zoltán
2021.02.10.
