Ébredj fel.
Amikor egy ember megszületik, apró csecsemőként jön a világra. A picike anyagi testét, egy Isteni eredetű lélek élteti. A szellemi képességei pedig, még nem alakultak ki. Ezért, a tudatos elméjével, csak a lelki tudatosságát képes kifejezésre juttatni. Ami az agya tudatalatti részében honos, és a szükségszerű testvezérlését elvégzi el. Ezért, a lélek által biztosított tudatossági szintje, teljesen alapfokon van. Vagyis, csak lelki, azaz ösztönösnek mondható kommunikációra képes. Amit a lélek hangzóival tud ösztönszerűen kifejezni. Gyakorlatilag, a magánhangzókkal.
Amint bontakoznak a gyermek szellemi képességei, úgy emelkedik az ő tudatossági szintje. Miközben, a tapasztalatszerzés lehetőségével, megtanulja a szellem hangzóit is. A mássalhangzókat. Majd megtanul ülni, állni, járni, és beszélni. Ilyen módon, egyre több olyan tapasztalathoz jut, amelyben megismerheti a valóságot, amelyben él. Benne pedig, önmaga szerepét. Ezért, a mindenkori tudatosságával meghatározható lélek, azzá válik a fejlődése során, amit az elméjében tudatossá váló szellemi gondolataival beazonosítva, meghatároz önmagáról.
Ez a tanulási folyamat évekig tart, és a tudatossági szint emelkedésének a függvényében, mindig olyan folyamatosan változó külső anyagi formát biztosít a gyermek számára, amit a tudatos elméjében saját maga elfogadott. Vagyis röviden, amit a tudatosan kifejezett a „VAGYOK” kifejezéssel. Amit önmagáról igaznak hisz, az mind megváltoztatja a tudatossági szintjét. Azt a mindenkori tudatossági szintet, amelynek alapján változik az anyagi szintű megnyilvánulása. Ezért a testének a folyamatos változása, az által valósul meg, hogy szellemi szinten, milyen tulajdonságokkal azonosította be magát, a mindenkori lelki tudatossága számára.
Így a gyermek anyagi szintű megjelenési formája, a szubjektív tudatossági szintjének az objektív visszatükröződése. Attól mindenkori ez a tudatossági szint, hogy folyamatosan változik. Mert a szellemi szinten fejlődő gyermek, folyamatosan tölti fel a saját tudatosságát, olyan tudatosan felvállalt jellemvonásokkal, amit az elméjében fogadott el önmagára nézve. Ezért, ezek a jellemvonások, az ő saját jellemét, egyéniségét, személyes identitását határozzák meg, a mindenkori tudatosságával. Azt az egyéni szintű lelki alapadottságot, ami minden esetben meghatározza az elméjében alakuló, szellemi szintű információkon alapuló döntéseit.
Így a mindenkori tudatosságunk, az elménkben hozható szellemi szintű döntéseinket határozza meg, az éppen aktuális jellemünk szerint. Mint egy lelki eredetű mentális visszacsatolás. Ezért a szellemi szinten meghozható, objektívnek látszó döntéseink, minden esetben szubjektívek is egyben. Mert a személyiségünket biztosító lelki eredetű tudatosságunk, állandóan ellenőrzi, az elménk szellemi szinten irányított tudatos döntéseit. Kivétel nélkül. Éppen azért, hogy a tudatos döntéseinkben, az aktuális jellemünk is tökéletesen visszatükröződjön.
Majd a felnőtté válás időszakában, már egyre ritkábban határozunk meg olyan személyes tulajdonságokat önmagunkról, amit a „VAGYOK” szóval, a mindenkori lelki tudatosságukra terhelhetnénk. Mert addigra, már kialakul az a lelki szintű jellemünk, amivel „elégedettek” lehetünk. Ezért felnőtt korban, a mindenkori tudatosságunk, már alig változik. Mivel gyakorlatilag, részben stabilizálódott. Ezért, a korai felnőttkorban kialakult testalkat, már nem módosul számottevően.
Nagyon sokan így élik le az egész életüket. Teljesen beletörődve abba, hogy ők maguk ilyenek, amin nem lehet változtatni. Elfogadják azt a személyes jellemet, ami szerint élniük kell. Azzal az anyagi szintű köntössel együtt, amit a testüknek nevezhetnek. Mert, ha a mindenkori tudatosságunk stabilizálódott, nem változik, akkor a visszatükröződését biztosító anyagi testünk is állandósul. Hosszú időre megtartja a külső megjelenési formáját.
Majd az öregedés időszakában, újra elkezdődik a tudatossági szint szellemi szintű kondicionálása. Amíg az ember, folyamatosan beazonosítja saját magát, a korának megfelelő emberek általánosan gyengülő egészségi állapotaival. Ezért, akaratlan módon is, olyan tulajdonságokat vesz fel, amelyek már nem szolgálják a mindenkori tudatosságában meghatározott jellemét. Így az elmúlás tudatával párosuló kényszerű megalkuvás, lerontja azt a lelki minőségű tudatossági szintet, amit az élete során tudatosan felépített magának. Ezért, a kora átlagához öregedve, szép lassan el is múlik. Engedve a statisztikának.
De ennek, egyáltalán nem szükséges így működnie. Mert a mindenkori tudatosságunknak, ettől sokkal nagyobb lehetőségei vannak az életünkben. Mert a mindenkori tudatosságunkat a lélek, a forrás biztosítja számunkra. Vagyis, maga az Isten. Ha pedig, képes felvenni a felnőtté válás pillanatáig, azokat a személyes tulajdonságainkat, amelyek alapján éltet bennünket, akkor gyakorlatilag, ennél sokkal több lehetőséget is tud biztosítani nekünk. Csak szellemi szinten, nem használjuk ki azokat a lelki lehetőségeket, amelyeket a mindenkori tudatosságunk biztosíthat számunkra.
Mert, ha a „VAGYOK” szóval, bármilyen tulajdonsággal felruházhattuk a tudatosságunkat, gyakorlatilag teljesen szokványos módon, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy bármilyen új, egyéb tulajdonságot képes számunkra felvenni, amit tudatosan meghatározunk önmagunk számára. Ha tehát, valakinek nem tetszik az, a megszokott életminősége, amire a mindenkori tudatossága éppen rákényszeríti, az határozzon meg magának szellemi szinten olyan új tulajdonságokat, amit a vágyai szerint szeretne megtapasztalni.
Például, egy szegénységben nevelkedett ember, aki a mentális tudatlansága miatt már hozzászokott a nélkülözéshez, nem tapasztalhatja meg a gazdagságot addig, amíg a bőség mentális szemléletét, be nem építi a mindenkori tudatosságába. Vagy például, egy beteg ember, addig nem gyógyulhat meg, amíg állandóan a betegségével foglalkozik szellemi szinten, és az egészség mentális szemléletét, be nem építi a mindenkori tudatosságába. De nem elég azt mondani, hogy gazdag vagy egészséges VAGYOK. Mert közben, meg kell szabadulni szellemben, a régi megszokott sémától. Ami a nem kívánt állapotot előidézte.
Ezért, nem elég az, hogy a gazdagságra gondolunk, vagy az egészségre, hanem abból a valóságosnak elképzelt állapotból kell gondolkodnunk, amire vágyunk. Ha tehát, elképzeled megadnak, hogy gazdag vagy, akkor a képzeletedben, teszteld le a gazdagságod pozitív élményeit. Érezd a gazdagsággal járó előnyöket. Élvezd képzeletben azt a luxust, amit az elképzelt anyagi jóléted biztosít számodra. Ez a pozitív lelki érzés, segít neked abban, hogy levetkőzd a régi, szegénységedről megállapított elavult negatív tulajdonságaidat. Vagyis, megváltozik a szemléleted.
Hasonló a helyzet a betegséggel is. Ha határozottan kijelented azt, hogy egészséges VAGYOK, akkor tudatosan szabadulj meg közben, a betegséged minden szellemi gondolatától. Vetkőzd le a betegséget, hogy fel tudd ölteni az egészség köntösét. Gondolj arra, hogy mit teszel akkor, amikor egészséges vagy. Képzeletben tedd meg, és élvezd annak a mentális élményét. Majd térj vissza hálás szívvel a mindennapjaid tudatosságához, de ne gondolj többet a betegségedre. Az egészség eszméjét ápolgasd, a szellemi gondolataiddal továbbra is. Maradj egészségtudatos.
Mindig képzeld el bátran azt az állapotot, amit a vágyaid szerint szeretnél megtapasztalni. Mert a reális képzelet, olyan aktív vizualizáció, amellyel a te szubjektív mentális realitásod, az objektív valóságod realitásává alakulhat. Mert a szellemi szinten meghatározott szubjektív információd, a lelki érzéseid mentális erőhatásainak a következtében, objektív formát ölt a valóságodban. Ez a tudatos teremtés lényege. Vagyis, neked kell képzeletben előrevetítened azt az állapotot, amely szerint élni kívánsz. Ezt a mentális munkát, mindenképpen el kell végezned ahhoz, hogy a vágyott változás bekövetkezzen az életedben.
Így gyakorlatilag, a mentális képzeleteddel vetsz, míg a tényszerű tapasztalattal aratsz. Másképpen fogalmazva, nem arathatsz semmiféle tényszerű tapasztalatot abban az életben, amelyben a vágyaid magvait nem vetetted el, a reális képzeleted segítségével. Úgy is fogalmazhatnék, hogy amikor a vágyott valóságodról új képet képzelsz el magadnak, akkor fogod a valóságodat is ahhoz igazodva, teljesen másképpen megtapasztalni.
Erről szól az ébredés. Amikor rádöbbensz arra, hogy a mindenkori tudatosságod, az a teremtésre képes Isteni minőséged, amelyik a sorsodat megvalósítja számodra. De ezt a mindenkori tudatosságodat, szellemi szinten képes vagy befolyásolni, kondicionálni, tanítani. Mégpedig úgy, hogy a tudatos elmédben, olyan új tulajdonságokat határozol meg számára, amelyek szerint, a vágyaidat fogja megvalósítani számodra. A tudatosan meghatározott VAGYOK kifejezéssel.
Erről szól a Bibliában, Istennek az önmagáról szóló megállapítása. „VAGYOK, AKI VAGYOK”. Vagyis értelemszerűen, Isten azzá válik bennem, amit a VAGYOK szóhoz rendelek tudatosan. De nem mindig elég csupán ez a kifejezés, hanem a reális képzelet segítségével, célszerű mentális képi formát biztosítani a VAGYOKRÓL szóló vágyunknak. Így a valóságos képzeletem segítségével, szellemi szintű mentális formát biztosítok, a vágyott lelki érzésem rezgési állapotának.
Amikor felébred egy ember, a megkövesedett Csipkerózsika álmából, akkor tudatosodik benne az, hogy a lélek által őt, Isten élteti. A teremtés forrása. Ezért rendelkezünk, a tudatos teremtés mentális lehetőségével. Ami kivétel nélkül, minden esetben, valamilyen reális szubjektív elképzelés, objektív megvalósulásáról szól. De ez gyakorlatilag, anyagi szinten nem ragadható meg. Ezért van szükség a hitre. Mert a hitünkben, annak a bizonyosságnak a tudata stabilizálódik az elménkben, hogy a mindenkori tudatosságunkon keresztül, az Istenre bízott valóságos elképzeléseink, az objektív anyagi valóságunk megtapasztalható tényszerűségeivé fognak válni.
Így a hit, az elektromos anyagi valóságunkban még nem létező, de a reális képzeletünkben már konkrét módon meghatározott vágyunkról való tökéletes meggyőződésünket jelenti. Ezért a hit, éppen azt jelenti, hogy a vágyainkról alkotott képzeletbeli valóságunkhoz mereven ragaszkodni és gyakorlatilag, minél jobban beleélni magunkat a vágy által elképzelt valóságba. Így a képzeletünk teremti meg a valóságunkat. Ezért, a tudatos teremtés mentális lehetősége, egyértelműen utal arra, hogy a teremtő Isten él rajtunk keresztül. Teljesen személyre szabott módon. Vagy másképpen fogalmazva, a tudatos teremtés által éltet bennünket Isten.
Az objektív anyagi valóságunk elektromos szerkezetű, és a Létezés mágneses valóságában nyilvánult meg. Ahol Isten az egyetlen teremtő. Így Isten, minden elektromos anyagi megnyilvánulást, önmaga mágneses valóságából alkotott meg. Tehát, az értelemmel bíró embert is. Így az emberi értelemben, a mágneses alapú, lelki eredetű mindenkori tudatosságunk játssza a fő szerepet. Miközben éltet bennünket, tudatosan megteremti számunkra azokat az életeseményeket, amelyeket sorsnak nevezünk. Így a mi életminőségünket, és a nekünk kialakított sorsunkat, egyetlen közös virtuális élményként tapasztalja meg. Ezért mi magunk, Isten virtualitásai vagyunk.
De az, hogy mit szeretne megtapasztalni általunk Isten, azt a vágyainkban kódolja számunkra. Mert minden vágy, egy olyan lelki érzés, ami Isten reánk irányuló akaratát hordozza. Egy ösztönös rezgés, ami minden esetben, egy felmerült problémánk ideális megoldására irányul. Lelki érzésként pedig, egy mentális módon irányítható rezgésed erő-hatástát képviseli. Ezért kell a szellemi gondolataink informatív értékeinek a segítségével, értelmes formát meghatározni a vágyaink számára, a valóságos képzeletünkben.
Így a lelki érzés rezgési szintű teremtő ereje, a szellemi gondolataink informatív értékeivel társulva, hitté alakul a tudatos elménkben. Ezért a hitünk, már olyan szellemi gondolatunk képzeletbeli formációja, amelyik lelki érzésekkel van feltöltve. Vagyis, a szellemi gondolataink informatív értékei határozzák meg azt a vágyott mentális célt, amire a lelki érzéseink rezgési szintű erőhatásai irányulhatnak. Ezért a hit, mint kifejezésre juttatott EEG agyi mágneses hullám, beállítja számunkra azokat az induktív paramétereket, amelyek szerint a vágyott valóság, megnyilvánulhat, az elektromos tulajdonságú anyagi valóságunkban.
Ezért, nem kell az egészséget, a gazdagságot, a boldogságot az objektív valóságban keresgélned. Mert minden, amit eleve megtapasztalhatsz, benned van a mindenkori tudatosságod által. A forrásod révén. Csupán arra van szükséged, hogy amit meg szeretnél tapasztalni a vágyaid szerint, arra fókuszálj a tudatos elméddel, és szándékosan távolodj el mindattól, ami azzal ellentétes. Vagyis, az egészségre fókuszálva, már ne foglalkozz a betegség szellemi gondolataival. Míg a gazdagságra fókuszálva, már ne gondolj a szegénységre. Amíg pedig, a gondtalan boldogságra fókuszálsz, ne gondolj semmiféle még fennálló gondodra. Szabadítsd fel magad attól, ami meggátol abban, hogy megtapasztald a vágyaidról szóló elképzeléseidet.
Tulajdonképpen, amire szellemi szinten gondolsz, az valamilyen szinten, mindig megköt téged. Mivel a szellemi gondolataid segítségével, szinte mindig, valamilyen reális elképzelést formálsz magadnak. Akaratlanul is. Ha tehát, a problémáidon agyalva, úgy gondolkozol az elmédben, hogy azokat folyamatosan elképzeled valóságosnak, akkor azzal, a későbbi valóságod megtapasztalási lehetőségét határozod meg magadnak előre a jelen pillanatában. Ilyen módon, egy problémás élet megvalósulását teremted meg. Amit, meg is kell tapasztalnod. Így él ma az átlagemberek kilencven százaléka.
A tudatos elméd, mindig ketyeg. Sokszor olyan szellemi gondolatok tudatosodnak benne, amelyek képesek arra, hogy eltérítsék az elméd figyelmét, a képzeleted által kifejezésre juttatott vágyaidtól. Ezért, mielőbb állítsd vissza az elméd fókuszpontját, a vágyaidról alkotott elképzeléseidre. Majd adj hálát a teremtőnek, hogy legalább képzeletben, már mentális élményt szerezhettél a vágyaid valóságáról. Végül pedig, az ostoba szellemi gondolataid helyett, mindig idézd fel a vágyaidról alkotott reális elképzelésed mentális élményét. Ragaszkodj hozzá. Tarts k mellette. Hogy a tudatos elméd fókuszpontját, újra a képzeletbeli vágyaidra koncentráld.
Mert így, amikor már másképpen gondolsz a lehetséges valóságodra, olyan mentális képeket másolsz az elképzeléseidbe, amelyek a vágyaidat tükrözik. Így a szellemi gondolataid által meghatározott és kimondott vágyaid, gyakorlatilag az Isteni minőséged igéjét valósítják meg. Mert, Isten igéje a „teremtés”. Így a képzelet révén kifejezésre juttatott vágy pedig, már közvetlen teremtői utasítás. A lélek által téged éltető Isteni minőséged reád szabott személyes akarata.
A Genezis időszakában, a mágneses alapú kozmikus Tudatosság, mint teremtő, megnyilvánította számunkra az objektív anyagi valóság elektromos minőségeit. A csillagokat, a bolygókat, a holdakat, és minden más egyéb égitestet. Majd a Földre, megteremtette a megismerhető életformákat. Benne az értelmes embert is. De az emberi értelem, olyan sajátságos tudatossággal rendelkezik, ami a kozmikus szintű abszolút Tudatosság elválaszthatatlan része maradt ugyan, de bennünk relatív módon, mégis nagyon változékony tud lenni. Attól függően, hogy milyen tulajdonságokkal ruházzuk fel a tudatos elménkkel.
Így az ébredés, éppen azt jelenti, hogy a tudatos elméddel rájössz arra, hogy minden szellemi gondolatod, valamilyen lehetséges elképzelést realizál számodra, ami a megtapasztalható sorsod realitását fogja kialakítani. Ezért kizárólag, csak olyan szellemi gondolatokkal foglalkozz a tudatos elmédben, amelyek a vágyaidat fejezik ki értelmes módon. Mert azok fogják irányítani a teremtésre méltó pozitív lelki érzéseidet.
Így az ébredés, éppen azt jelenti, hogy önmagadat egy Istentudatosságú emberként fogadod el, aki a tudatos teremtés mentális lehetőségével, a lelki vágyait kifejezésre juttatva, Isteni vezetéssel él. Aki, bármerre járjon is a világban, minden megtapasztalható dologba és eseménybe, a szépet és a jót képzeli bele. Azt a mentális lehetőséget, amit eddig a kritizálásra fordított, innentől kezdve, az elképzelésre fogja fordítani. Mert az ember, ahogy bármit elképzelhet valóságosnak, úgy bármibe bele tudja képzelni magát.
Amikor beleképzeled magad olyan dolgokba és eseményekbe, amelyeket mások csak kritizálnak, akkor szeretetet varázsolsz oda. Mintha, te magad rendeznéd szebbé és jobbá ezzel a megtapasztalható valóságodat. Mert, a szeretetnek nincsen szüksége korlátokra. A szeretet, mindig és mindenkinek csak teremt. Teljesen tudatos módon. Erre, ébredj fel.
Matécz Zoltán
2021.03.24.
