Tudománytalanság.
A természettudomány, az objektív anyagi valóság megismerését célozta meg. A tudományos megismerésnek, olyannak kell lennie, hogy bárki által könnyedén megismételhető legyen és mindig ugyanolyan eredményt kell produkálnia. Így többszörösen ellenőrzött és igazolt állítások képezik a tanait. Ennél fogva, ami nem rendelkezik ilyen lehetőségekkel, az eleve tudománytalannak minősül. Ebből kifolyólag, minden olyan tényező, ami nem képezi az objektív valóság anyagi szintű és elektromos alaptulajdonságú megnyilvánulásait, szintén tudománytalannak minősül.
Ennél fogva ma már a tudomány, különböző részterületekre tagolódik. Ilyenek például, a természettudományok, a bölcsészettudományok, vagy a társadalmi tudományok. Tágabb értelemben véve tudománynak, mint az emberi elme produktumának, a tudományos közösség tagjai által elfogadott és a tudományos módszertanok alapján végzett kutatómunka során előállított és publikált, igazolt ismeretek gondolati rendszerét nevezik. Úgy is mondhatnánk, hogy a tudomány nem más, mint a tudományos közösség tagjai által igazolt szubjektív állítások.
Akkor most, hogyan is készül a tudomány? A hasonló kutatásokat végző tudós szakamberek összeülnek és konzultatív módon megegyeznek azon, hogy mi lehet az oktatható tudományos ismereteknek a része. Csakhogy, egyetlen tudós szakember elméje sincsen közvetlen viszonyban a megismerésük tárgyait képviselő objektív valósággal. Hiszen, csak az erősen korlátolt képességű érzékszerveik útján juthatnak ők is az általuk értékelhető információkhoz. Na jó, a mérőműszereik segítségével, nem olyan túl erősen korlátozottak a képességeik, mint az átlagembereknek. De akkor is, hinniük kell a mérési eredményeikben.
Ennél fogva, a tudomány nem más, mint a tudós szakemberek kollektív hite. Így az oktatható tudomány pedig, egyszerűen csak, hitoktatásnak minősül. Továbbá, ha a tudomány objektív méréseken alapuló logikai állításai, csak szubjektívek lehetnek, akkor eleve tudománytalanok azok. Mert nem tesznek eleget, az objektív valóság közvetlen megismerését célzó előfeltételeinek.
Vagyis, ha az objektív valóságról alkotható elgondolások, kizárólag csak szubjektívek lehetnek, akkor már érthető számomra az, hogy miért kell konzultatív módon megegyezniük a tudományos tátelek megállapításában. Mert azok, nem lehetnek objektív tények. De attól, hogy többen konzultálnak egyszerre, ugyanannak a dolognak az érdekében, az még egy szubjektív döntés marad. Vagyis, az objektív valóság megismerése, csak szubjektív eredményt hozhat akkor is, ha tudománynak becézzük is.
Szerintem, az abszolút Létezés, eleve kétféle valóságra épül. A tudományos szakemberek által megismerni vágyott objektív anyagi valóságra, amelynek elektromos tulajdonságai vannak. Valamint, a vele ellentétes alaptulajdonságú, mágneses jellegű szubjektív valóságra. Mert az én véleményem szerint, a mágneses alapú szubjektív alaphalmaz valóságának az oszthatatlan alaptömegeiből tevődött össze, nyilvánult meg, minden összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmaz. Abban működik rezgési szinten. Mert létezési, működési teret, a mágneses alaphalmaz képez, a benne megnyilvánult elektromos anyagi részhalmazok számára.
A mi ősi magyar nyelvünk, hűségesen megőrizte számunkra ezt a fogalmat. „Megnyilvánulás.” Tökéletes módon utal arra, hogy valami olyan dologból rakódott össze, amit nem nevezhetünk megnyilvánulásnak. Az pedig, a mágneses alaphalmaz lehet csak. Mint szubjektív alaphalmaz. Amelynek az oszthatatlan alaptömegei, egy egységes alapközeget alkotnak. Ez az alapközeg teljesen kitölti az atomi, és az atomok által felépült rács és kristályrács szerkezeteket. Ezért van azoknak térfogata. Épp úgy kitölti őket belülről, mint ahogyan körülöleli őket kívülről.
Mert az oszthatatlan alaptömegek, legalább tízezerszer kisebbek, mint az elektronok. Mert az atomot felépítő alkotóelemek, a protonok, a neutronok és az elektronok együttes térfogata, egy tízezred részét képezi, a teljes atomtérfogatnak. Így elképzelhető az, hogy az elektronmikroszkóppal is alig látható elektronokhoz képest, milyen apróságnak minősül az oszthatatlan alaptömeg. Amelyik a mágneses alaphalmaz közegét építi fel. A szubjektív alaphalmazt.
Szubjektív a mágneses alaphalmaz, két okból is. Az első ok az, hogy az Univerzum teljes alapközegét alkotja. Így rajta kívül nincsen semmi más. Azaz, csak belső, vagyis szubjektív tulajdonsága lehet az alapközegnek. Valamint, az anyagi minőségeket is teljesen kitölti belülről. Így az anyagi minőségek vonatkozásában is szubjektív. Mivel pedig, az anyagi minőségek belsejét is teljesen kitölti, ezért az elektromos és a mágneses tulajdonságok, mindig együtt mutatkoznak meg, az objektívként értékelt anyagi világunkban. Amit Maxwell óta egyesített módon, „elektromágneses” jelzővel illetnek.
De az indukció jelensége, mégis egyértelműen utal arra, hogy két teljesen különböző halmaztípus erőtere feszül egymásnak. Mert az elektronok, ugyanazokból az oszthatatlan alaptömegekből építik fel az elektrosztatikus erőtereiket, mint amelyik mágneses erőtérré alakul, ha mágneses hullámok alakulnak ki benne. Csakhogy, amíg a mágneses erőtér lineáris, azaz egyenes irányú benne a hatásterjedés módja, addig az elektrosztatikus erőterek centrálisak, mert hűségesen követik az elektronjaik kialakult mozgásformáit. Így a mágneses erőtérben, mindenképpen ellentétes fizikai, mechanikai ellenhatásokként érvényesülnek.
Ezt a mágneses alaphalmazt nevezték, a régi filozófusok és fizikusok „éternek”. Egy olyan mozdulatlan alapközegnek, amelyben folyamatos nyugtalanság zajlik. Így, ez a belső nyugtalanság mozgatja, a benne megnyilvánult anyagi minőségeket. Az oszthatatlan alaptömegek teljes halmazában, semmi sincsen lerögzítve vagy felfüggesztve. Így az oszthatatlan alaptömegek, az egyensúlyi helyzetüket állandóan keresve, folyamatosan csak rezegnek. Egymást félretolni vagy félrelökni képtelenek, ezért egy folyamatosan rezgő mátrix rendszert alkotnak.
Ebben a folyamatos rezgésben alakulnak ki a mágneses hullámok. Mint az oszthatatlan alaptömegek szervezett együttrezgései. A mágneses hullámoknak, két összetevője van. A hullámhossz és a frekvencia. Szerintem, a hullámhossznak informatív értéke van, mert egyértelmű különbséget tud tenni a mágneses hullámok között. Míg a frekvencia révén, az energia közlődik, egymás után terjedő erőimpulzus sorozatok formájában. Így a mágneses hullámokban az oszthatatlan alaptömegek rezgési szintű részerői, úgy terjednek a hullámhossz által meghatározott irányba, hogy közben, erőimpulzus sorozatokat képeznek. Ilyen módon, mint egy hatáspumpa működik minden mágneses hullám. Ezt az erőimpulzus sorozatokként pumpált rezgési szintű erőhatást nevezhetjük energiának.
Vagyis, az energia nem más, mint a mágneses hullámokban terjedő erőimpulzus sorozatok folytonossága. Ilyen módon, mindig a hullámhossz informatív értéke határozza meg a mágneses hullámokban azt, hogy a frekvenciájuk energiaértéke, milyen mértékű induktív munkát végezhet, az elektromos anyagi részhalmazokon. Azok elektrosztatikus erőtereire induktív hatást gyakorolva. Így az energia hatása, mindig közvetett. Mert az elektronok elektrosztatikus erőterei közvetítik az elektronjaik felé.
Na már most, az én véleményem szerint, az energia, nem objektív dolog. Az oszthatatlan alaptömegek által közvetített rezgési erők folytonossága, ami a mágneses frekvenciában erőimpulzus sorozatokat képes produkálni, az nem objektív hatás. A mágneses alaphalmaz által biztosított tér, nem objektív adottság. A mágneses hullámhossz által biztosított információ, nem objektív tényező. Az időnek, mint a mágneses hullámokban terjedő hatás terjedését kifejezni képes mértéknek, nincsen objektív vonzata. Pedig, ezek nélkül az alapvető fogalmak nélkül, a mai modern tudomány, nem is létezhet. Mert ezek mindegyike, szubjektív adottság. Az Univerzum abszolút Intelligenciájának a lehetőségei. Ezért beszél a modern tudomány kvantumpszichológia tanítása nyíltan, intelligens Univerzumról.
Az Univerzum szubjektív alaphalmazában ugyanis, a mágneses hullámok felépülésével, információ alakul ki a hullámhossz révén, információ tárolódik el, és információ közlődik induktív módon, az elektromos anyagi minőségek felé. Ezért a mágneses alaphalmaz, az Univerzum abszolút Elméjének és Memóriájának minősül. Amelynek saját, szintén abszolút értékű Tudatossága és Öntudata van. Amelyik abszolút értékű, univerzális Intelligenciával rendelkezik. Azzal az Intelligenciával, amit a kvantumpszichológia is emleget olykor.
Ha ezt az abszolút Tudatosságú Intelligenciát, egyszerűen csak Istennek nevezzük, akkor bátran megállapítható az, hogy a gyorsan fejlődő modern tudomány, már-már megtalálta Istent. Ha pedig, ennek ellenére, továbbra sem fogadja el Isten létezését, mert az nem objektív tényező, akkor az erő, az energia, a tér, az idő, és az információ fogalmait is meg kell tagadnia. Mert azoknak sincsen semmiféle objektív vonatkozása.
De nincsen semmi komoly probléma. Mert a tudománynak valójában, a Létezést kell megismernie. Amely kétféle valóságra épül. A szubjektív mágneses valóságra induktív módon támaszkodó, objektív elektromos anyagi valóságot. Vagyis, a kétféle valóság, együtt alkotja az abszolút Létezést számunkra. Ezt kell tudományos igényességgel megismernünk, hogy majdnem minden eddigi tudományos ismeretet megtarthassunk. Mert ebből a szemszögből tekintve, jónéhány tudományos állítás, nyilván teljesen feleslegessé válik.
Ezért, a tudomány alapfeladata, nem csupán az objektív valóság megismerése kell, hogy legyen, hanem a teljes Létezés megismerése. A szubjektív valósággal együtt. Ilyen alapokon, a tudósok kollektív hitét képviselő szubjektív döntéseik, az abszolút Létezésre utalva, a tudományosság előfeltételét fogja képviselni továbbra is. Ilyen módon, lehetnek olykor téves állításaik is, ami a modern fizikát is oly annyira jellemzi, de mégsem nevethető tudománytalannak. Így az új ismeretek függvényében, az összes tudományos tételt, állandóan ellenőrizni kell. Éppen azért, hogy a tudomány mentális módon szervezett egységét alkothassák azok. És ne egymástól eltérő állítások tudományos látszatával bírjanak csupán.
Mert ma már a tudomány, nem elégedhet meg az elektromos tulajdonságú objektív anyagi megismerés lehetőségével. Tudatosan fel kell vállalnia, a mágneses alapú szubjektív valóságból származó ismeretek lehetéségét is. Már csak azért is, mert az objektív megismerés tényeinek az értékelése is szubjektív lehet csak. Ami azt jelenti, hogy a tudomány is, a tudományos szakemberek közösen megfogalmazott ideológiáit képviselik csupán. Az ő kollektív hitüket. Ami a mai tudományos előfeltételek alapján, még teljesen tudománytalan.
Matécz Zoltán
2021.10.28.
