Belső hangunk.
Amikor természetes módon beszélgetünk mi emberek, akkor általában az úgy történik, hogy az intelligens lelki érzéseinket öntjük szellemi szinten kifejezhető mentális formába, és azokat közöljük egymással. Ezt hívjuk őszinte beszélgetésnek. Kevésbé őszinte az olyan beszélgetés, amelyikben a kimondott szavaink, nincsenek szinkronban a lelki érzéseinkkel. Ez akkor tudatosodik bennünk egyértelműen, hogyha a szellemi szinten kimondott szavainkkal, ellentétes értelmű kijelentések motoszkálnak közben az elménkben. Vagyis, amíg kimondunk egy kedves szót, de közben egy elítélő fogalom tudatosodik az elménkben, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az intelligens lelkünknek egészen más véleménye van, mint amit hangosan kijelentettünk. Vagy éppen ellenkezőleg, amikor kimondunk egy durva kijelentést, de a belső hangunk szerint tudjuk azt, hogy az, nem teljesen igaz. Ismerős valahonnan?
Amikor egyedül vagyunk, és nem beszélgetünk senkivel sem, akkor nincsen szükségünk arra, hogy szellemi szintű mentális formákba öntsük a lelki érzéseinket. Bármi legyen is tudatos az elménkben. Így, azok a beszélgetésszerű tudatos elmetevékenységeink, amelyeket nem kell hangosan kimondanunk, egyszerűen a lelkünk belső hangjai az elménkben. Amelyek szellemi szinten cicomázatlanok, mert nincsenek a kedvesség szellemi szintű köntösébe öltöztetve. Mivel nem kimondott szavaink, ezért az intelligens lelkünk tiszta üzenetei azok.
Amikor csendben vagyunk, akkor tehát, a lelki tudatosságunk belső hangja, tisztán visszhangzik az elménkben. Ennél fogva, mindig azt a hitet képviseli az elménkben, ami a lelkünk tudatosságának az akarata. Az elménkben tudatosodó hitként pedig, a megvalósulása felé fog törekedni. Ezért, nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy az ilyen monológ jellegű hangtalan beszélgetéseink, milyen tudati tartalmakat képviseljenek. Másképpen fogalmazva, csak olyan lelki beszélgetéseket engedjünk meg önmagunknak, amelyeknek a mentális tartamát, szeretnénk megtapasztalni az anyagi valóságunkban is. Mert az ilyen hangtalan lelki beszélgetésünk, kimondatlan módon is, a megtapasztalható sorsunkat formálja. Ha akarjuk, ha nem.
Ezért, ha olyan belső monológot folytatsz az elmédben, ami neked vagy valaki másnak ártalmas lehet, akkor tudatosan állítsd le az ilyen belső társalgást. Szellemi szinten késztesd a lelkedet olyan belső társalgásra, ami tökéletesen megfelel a te személyes szellemi szintű elvárásaidnak és nem sértik mások érdekeit sem. Gyakorlatilag arról van szó, hogy amilyen módon tudatosan kontrollálod a hangosan kimondott és szellemi szinten kifejezett szavaidat, éppen olyan módon figyelned kell a hangtalan, belső lelki beszélgetéseidre is. A mindenkori lelki tudatosságodat tükröző lelked hangjára.
Ez nem egyedi dolog. Mert mindenki beszélget magában. Csak, amikor magunkban beszélgetünk, akkor nem szükséges megválogatni a szavainkat, mert úgysem hallja senki más. De, ha tudjuk azt, hogy a valóságunk formálására alkalmas hangtalan beszélgetésünk az, akkor nyilván érdemes úgy engedni a mentális folyamát, hogy olyan dolgokról és eseményekről szóljanak, amilyeneket szívesen meg is tapasztalnánk.
Ahogy a szellemi gondolataink segítségével tudjuk az imáinkat kifejezésre juttatni, amelyekbe a lelki vágyainkat kódoljuk, úgy a kimondott szavaink nélkül, csupán a lélek mentális belső hangjával is, a hiteinket hagyjuk tudatosodni az elménkben. A mindenkori lelki tudatosságunk pillanatnyi szintjéről érkező olyan véleményünket, amelyeket a lélek belső hangjaként értelmezhetünk.
A tudatalattinkban funkcionál a lelki tudatosságunk. Amely a memóriánkban tárolt emlékeink eredőjeként, a mindenkori jellemünket tükrözi. Ezért, ez a lelki tudatosságunk, folyamatosan képes változni az életünk során. Így a belső monológjainkat képviselő hangtalan lelki üzeneteink, mindig a pillanatnyi jellemünknek megfelelően közvetíti számunkra a véleményét. Egyfajta mentális visszacsatolásként tudatosodik az elménkben akkor is, ha éppen hallgatunk. Így egy hallgatag ember elméjében is, folyamatosan olyan belső beszélgetés zajlik, ami az aktuális jelleme szerint fejezi ki a lelki szintű véleményét.
Az emberi lélek tudatossági szintjének változási lehetőségéről beszélt előadásában Dr. Domján László, orvos és agykontroll oktató. Aki Dr. David Hawkins könyvét tárgyalta. Egy megvilágosodott orvos írását, amelynek „Erő kontra erő” a címe. Amelyben egy szép lassan felfelé ívelő logaritmikus skálán, amelyen nullától ezerig vitt fel viszonyítható beosztásokat, felmérte a vizsgált emberek, egyszerűnek mondható izomteszteléses módszerével, hogy az elméjükben, milyen aktuális tudatossági szinten vannak éppen.
https://www.youtube.com/watch?v=vx7vPpeEx5E
Nullától kettőszázig primitív, egoista jellemre utalt a vizsgálat. Amely többnyire szeretet nélküli destruktív, romboló hatású egyéniséget tükröz. Ötszáznál alakul ki, a szeretethez való alapmentalitás. Amely már konstruktív, azaz építő jellegű lelki beállítottságot biztosít. Hétszáznál kezdődnek, a megvilágosodás mentális szintjének a jelei. Az abszolút szeretethez közeledve.
Ennél fogva Dr. Hawkins, a vizsgálatai alapján bebizonyosodott észrevételeivel, éppen arra utal, hogy az értelmes ember lelki tudatosságának a szintje, folyamatosan fokozható. Ez a lelki tudatossági szint, a szeretet lelki érzéseinek a különböző árnyalatait tükrözi. Fenntartva azt a jellemet, ami az adott tudatossági szinthez tartozik. Így az ember jellemét biztosító egyénisége, alaptermészete, mindig a lelki tudatossága aktuális szintjétől függ. Ami elvileg, a végtelen szeretet kimutatásának a lehetőségéig is fokozható.
Úgy is mondhatnám, hogy az Isten által biztosított lélek, a mindenkori tudatosságunk mentális szűrőjén keresztül jut érvényre az életünkben. Ilyen értelemben véve, minél magasabb tudatossági szintet képviselünk, annál kevesebb mentális akadályt gördítünk a lélek lehetséges aktivitásával szemben. Ezért a megvilágosodás Isteni szeretetének a szintjén, már szinte semmiféle mentális akadály nem gátolja a lélek aktivitását az elménkben.
A belső hang által tehát, a mindenkori tudatosságunk véleménye tudatosodik az elménkben. A lelkünk hangja. Ami sajnos, nincsen mindig szinkronban azokkal a kijelentéseinkkel, amelyeket a szellemi gondolatainkkal fejezünk ki. Mert a szellemi gondolataink segítségével, elfogadható mentális formába hozzuk, a lelki szintről tudatosodott hiteinket. A mindenkori lelki tudatosságunk aktuális véleményét.
De boldog ember, csak az lehet, aki a mindekori tudatossága felől olyan szeretetet képes sugározni az elméjébe, amit már nem is kell a szellemi gondolatai segítségével elfogadható mentális formában átfogalmaznia. Amit szellemi aktivitása nélkül, a mentális „cenzúrája” nélkül is bátran kimondhat. Mert a lelki tudatosságának a mentális üzenete, már mindig szeretetet közvetít.
Ha ezt a belső hangunkat, nem fokozzuk tudatosan a szeretet közvetítésének a lehető legmagasabb szintjére, akkor nagyon aktív szellemi munkára kényszerülünk. Mert, ha ennek ellenére, nem akarunk senkit sem megbántani, akkor minden lelki üzenetünket, kénytelenek vagyunk megfelelő módon cenzúrázva átfogalmazni úgy, hogy azok, ne legyenek kimondva sem sértők. Aki ettől mélyebb tudatossági szinten él, az pedig, lépten-nyomon megsérti azokat az embertársait, akikkel éppen beszélget. Mert a szellemi képességei olyan sekélyesek, hogy közvetlen módon fejezik ki az alacsony lelki tudatosságuk mentális üzeneteit. Gyakorlatilag, szeretet nélkül.
Mert a belső lelki hang, sohasem hazudik. Mindig az aktuális tudatossági szintünk alapján fogja visszatükrözni a jellemünket. Ezzel a jellemmel határozzuk meg azt az egyéniségünket, akik éppen vagyunk. Így a lélek, azzá válik bennünk, amit a VAGYOK szóhoz rendelünk tudatosan. Itt nyer értelmet az, az Isteni eredetű kijelentés, hogy VAGYOK, AKI VAGYOK. Vagyis, a lélek által, mindig azt az egyéni jellemet tükrözi vissza számunkra, amit a mindenkori tudatosságunk alapján elértünk.
A lélek által, Isten éltet minden embert. De a lélek, mindig azt a tudatossági szintünket képviseli bennünk, amit az önmagunkról szóló hiteinkben meghatároztunk önmagunkról. Ezért kedves olvasóm, te mindig olyan lelki tulajdonságokkal ruházd fel önmagadat, amelyek a jellemedet formálva, mindig az egyéni javadat szolgálják. Vagyis, a VAGYOK kijelentéshez, mindig pozitív alaptulajdonságokat csatolj a tudatos elmédben. Mert ezek eredője fogja biztosítani számodra azt az alaptermészetet, azt az egyéniséget, azt a jellemet, amit a lelked visszatükrözhet számodra.
Vagyis, te magad építetted fel azt az egyéniséget, aki éppen vagy. Ha nem tetszik valamelyik tulajdonságod, akkor változtasd meg bátran, és az ellenkezőjét csatold tudatosan a VAGYOK kijelentéshez. Ilyen módon változhatsz azzá a személyiséggé, akit szeretnél megtestesíteni. Mert, mindannyian lelki szerepet játszunk. Mégpedig éppen az által, amilyen tulajdonságokkal meghatározzuk önmagunkat. Mert a lélek, mindig azzá a jellemmé válik bennünk, amit a VAGYOK kifejezéshez csatolunk. A mindenkori lelki tudatosságunkat képviselve bennünk. Így a belső lelki hang az elménkben, ezt a mindenkori tudatossági szintünket képviseli. Mint hangtalan belső lelki üzenet.
A szellemi gondolataink tehát, alkalmasak arra, hogy sokkal kulturáltabb formát biztosítsanak a lelki tudatosságunk intelligens üzeneteinek. Viszont a tetteink, ritkán mennek át ezen a mentális szűrőn. Ezért, mindig azt kell figyelnünk, amit az emberek tesznek. Mert az, nincsen minden esetben szinkronban azzal, amit mondanak. Ezen alapszik a hazugságvizsgáló készülék is. Mert a reflexszerű és mimikai jellegű izomtevékenységeink, mindig a lelki érzéseink szerint működnek. Ezért, nincsenek mindig szinkronban a kimondott szavainkkal. Ezeket a feltételhez nem kötött, reflexszerű izomtevékenységen alapuló eltéréseinket méri a műszer. Amit Dr. Hawkins is használt.
Minél alacsonyabb a lelkünk mindenkori tudatossági szintje, annál több eltérést képes kimutatni. Viszont, minél magasabb ez a tudatosság szintünk, annál ritkábban jelez nyilvánvaló eltéréseket. Mert a szeretet lelki megnyilvánulásait, nem szükséges szellemi szinten átértékelni. Így a szeretettel kimondott szavaink és a tetteink, többnyire szinkronba kerülnek egymással.
Tulajdonképpen, ez a belső lelki hangunk szólal meg akkor is, amikor meditatív elmeállapotba kerül az elménk. Mert a szellemi gondolataink aktivitását el tudjuk csendesíteni, de a lelkünk belső hangja akkor, még tisztábban fog tudatosodni az elménkben. Így meditáció alkalmával, amikor a lelkünk üzeneteire vagyunk tudatosak az elménkben, gyakran előfordul az, hogy már nem csupán a lelki érzéseink intelligens üzeneteit érthetjük meg, amit a mindenkori lelki tudatosságunk üzen nekünk, hanem a lélek segítségével, a kozmikus szintű információkra is fogékonyak lehetünk. Isten üzeneteire.
Mert a lélek szerintem, nem más, mint a mi kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája. Mélyebb meditatív elmeállapotban pedig, a lélek üzeneteire koncentrálva, tudatosak lehetünk arra a kozmikus szintű hullámhosszra is, ami a lelkünk frekvenciáját hozzánk irányítja. Ilyen módon, tudatosakká válhatunk az elménkben, a kozmikus hullámhosszunk által biztosított információs értékekre is. Ami az Univerzum abszolút Elméjében és Memóriájában tudatos. Az Isteni eredetű kozmikus Tudatosságban.
Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag, a mélyebb meditációra alkalmas emberi elme, bármilyen kozmikus szintű információt „letölthet”, az arra tudatossá vált elméjébe. Csak a meditációja előtt, határozottan ki kell jelentenie azt, hogy milyen kérdésre kíván kozmikus jellegű Isteni választ kapni. Vagyis, előre rá kell hangolódia a lehetséges válaszra.
A meditatív elmeállapotnak, nagyon sokféle szintje létezik. Mert minden elmeállapot, ami a jelen lelki pillanatára fókuszál, meditatívnak minősül. A múltban és a jövőben kalandozó szellemi aktivitásunkkal szemben. Mert a lélek, csak a jelenben lehet aktív. Hiszen, csak itt és most tudunk, a jelen pillanatában lelki érzések mentális erőhatásaival cselekedni. Mert a cselekedeteinkben rejlő reflexszerű izomtevékenységeinket, mindig a lelkünk irányítja. Így, aki a jelen pillanatára tudatos, az nem csupán meditatív elmeállapotban van, hanem tiszta lelki életet is él. Mert a tudatos elméjének, nincsen szüksége arra, hogy a lelki érzéseit közvetítő belső hangjának a szeretettel teljes üzeneteit, szellemi szinten átfogalmazza.
Így az egyre magasabb tudatossági szint, nem csupán arra alkalmas, hogy az ember egyre szeretetteljesebb legyen, hanem arra is, hogy egyre több alkalommal maradjon az elméje meditatív lelki elmeállapotban. Mert egyre kevésbé fogja igényelni az elméje azt, hogy a szeretetet sugárzó lelki üzeneteit, szellemi szinten átfogalmazza. Így, minél magasabb a lelki tudatosság mentális szintje, annál közvetlenebb lelki életet élhet az ember. Mindig jobban kiiktatva a szellemi aktivitása szükségszerűségét.
Mivel a lélek által Isten éltet minden embert, ezért az egyre tisztább lelki élettel, amelyben a mindenkori lelki tudatosságunk egyre magasabb szintre kerülhet, egyre közvetlenebb formában hagyjuk Istent rajtunk keresztül érvényesülni. Ami logikus módon, éppen azt jelenti, a mai tudatossági szintünkkel élő átlagembereknek, hogy az Isteni vezetés szeretettel teljes folyamatát, éppen a túlzott szellemi aktivitásunk korlátozza. Mert ma még, a szellemi képességeinket nem arra használjuk, hogy megértsük az Istenhez való mentális viszonyunkat, hanem arra, hogy mindig hűségesek maradjuk a tudatosan felvállalt életszerepeinkhez. Még akkor is, ha azok az életszerepek, nem képesek arra, hogy az Isteni eredetű lelkünk tiszta üzeneteit közvetítsék a hétköznapi világunk valóságába.
Amíg a saját, vagy mások emberi elvárásai alapján szeretnénk élni, addig a mindenkori tudatosságunkon keresztül a lelkünk, a tudatosan felvállalt életszerepeink szerint fogja a jellemünk üzeneteit, a belső hangunkkal közvetíteni számunkra. Vagyis a lélek, azzá a tudatossággá válik bennünk, amit a VAGYOK szóval konkrét módon kijelentettünk önmagunkról. Ha azonban, szellemi szinten elfogadjuk azt, hogy a lélek által Isten éltet bennünket, akkor nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy a léleknek köszönhetően, Istenek VAGYUNK.
Így a mindenkori tudatosságunkban, Isten eszméje fogja felvállalni a központi jellegű mentális szerepet. Vagyis az elménk, az Istenre tudatossá vált lelkünk belső hangjait kezdi el hallatni. A végtelen szeretet mentális hangjait. Ilyen módon, egyre magasabb lelki tudatossági szintet érhet el az ember. Amely már nem igényli azt, hogy a szellemi képességeinkkel értelmezzük, a mindenkori tudatosságunk lelki üzeneteit. Így az Istentudatossá vált emberben, Isten egyre tisztább formában közölheti a közvetlen üzeneteit. Vagyis, az emberen keresztül élhet. Szellemi korlátozottság nélkül. Állandó meditatív elmeállapotban.
Mert az Istentudatosság nem azt jelenti, hogy szellemi szinten ismerjük Isten fogalmi jelentését. Az Istentudatosság akkor valósul meg az életünkben, ha a mindenkori tudatosságunkban, önmagunkkal azonosítjuk be Isten fogalmi jelentését. Vagyis, konkrét módon kijelentjük azt, hogy Istennel azonos minőségek VAGYUNK. Csak ilyen módon válunk alkalmasokká arra, hogy a mindenkori lelki tudatosságunkba, beépüljön Isten eszméje és a jellemünket formálva, visszatükrözze számunkra Isten bennünk is munkálkodó mivoltát. Megvilágosodott módon. Így az Istentudatosság is egy életszerep, amit tudatosan kell felvállalnunk.
Amíg a mindenkori lelki tudatosságod életszerepei közül, hiányzik az Istentudatosságod, addig nem is lehetsz képes arra, hogy Isten végtelen szeretetét sugározd a külvilágba. Mert, még szellemi szinten korlátozod magad, és nem hagyod azt, hogy Isten tudatossága irányítsa az életedet. Erről szól Jézus tanítása is. Amikor azt mondta, hogy „Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok és ő én velem.” Vagyis, éppen azért „kopogtat” folyamatosan az elménkben, hogy tudatosan is felvállalva a vele való mentális közösséget, az Istennel való lelki azonosság szerepével is azonosuljunk végre.
Mert, addig nem lehet senki sem Istentudatos ember, amíg az Isten fogalmával nem azonosította be önmagát. Mondd ki tehát bátran azt, ha valóban hiszel Istenben és elfogadod Jézus áldozatát, hogy „ISTEN VAGYOK”. Ahogy ezt mondogatod magadnak, úgy stabilizálódik a mindenkori tudatosságodban az újonnan felvállalt életszereped minősége. Amely, teljesen átalakítja a jellemedet. Egészen új egyéniséggel ruház fel. Amelyik megújult tudatosságodból, a lelked mentális hangja már egyre tisztábban, egyre szeretetreméltóbb formában fog tudatosodni az elmédben. Majd azt veszed észre, hogy ezt a csodálatos belső lelki hangodat, már nem is szükséges szellemi szinten átfogalmazni, mert közvetlenül az Isteni szeretet megnyilvánulása benned.
Ne félj bátran kimondani azt, hogy Isten vagy. Mert minden egyéb életszerepedet, ami a jellemedet formálta, pontosan ugyanígy vállaltad fel. Ha tehát, tudatosan is elfogadod azt, hogy a lélek által Isten éltet téged, akkor már sokkal könnyebb meghozni ezt a döntést. Ha pedig, kimondod végre azt, hogy „ISTEN VAGYOK”, akkor Isten életszerepét is tudatosan felvállalod. Így a mindenkori tudatosságodban a lélek, azzá válik benned, amit tudatosan a VAGYOK szóhoz rendeltél. Ha tehát, már Istentudatossá váltál, akkor a lélek, Istenné fog változtatni téged, hogy ezt a felvállalt életszerepet is megtapasztalhasd.
Csak mindig figyelj a belső lelki hangodra. Amely az Istentudatosságod fényében, egyre több szeretetet fog üzenni számodra. Amit a kimondott szavaiddal és a tetteiddel, az emberek felé vetíthetsz. Az Isten által éltetett többi embertársad felé. Éppen azért, hogy jó példa legyél számukra. Követendő példa. Mert az ő lelkük, éppúgy vágyik a szeretet tiszta megnyilvánulására, mint a tiéd. Csak ők, még nem élnek Istentudatos módon megvilágosult életet. Mert a mindenkori lelki tudatosságuk számára, még nem határozták meg azt, hogy Istenek. Így Isten fogalmi jelentésének az ismeretében, még Istentudatosság nélkül élnek.
Én például, amióta megszülettem, olyan életszerepeket vállaltam tudatosan, ami meghatározta a további jellememet. Először az tudatosodott az elmémben, hogy ki is VAGYOK valójában. Így Zoltán lettem, a Matéczék fia. Majd testvér lettem. Aztán egy újabb életszerepet felvállalva, iskolás lettem. Azután pedig, az iparitanuló éveim elteltével, villanyszerelő lettem. Majd tudatosan nős emberré váltam. Aztán apuka lettem. Most pedig, már nagypapa is VAGYOK. Így az életem folyamán, nagyon sok életszerepet vállaltam fel már tudatosan. Hiszen minden olyan személyessé vált tulajdonság, amit a VAGYOK szóhoz csatoltam az elmémben, megváltoztatta és módosította a jellememet. Ilyen módon, már nyilván nem az, az egyszerű ember vagyok, aki megszületett.
Egyfajta folyamatos mentális fejlődésen mentem keresztül. De minden egyes életszerepemet, a tudatos elmémnek köszönhetően vállaltam fel. A szellemi gondolataim által helyesnek vélt módon. Most pedig, hogy már idősebb lettem, és túl sok emberi minőségű életszerep már nemigen vár reám, szellemi szinten rádöbbentem arra, hogy az Isten szerepét is felvállalhatom. Csak ki kell mondanom azt, hogy „ISTEN VAGYOK”. Mert Isten fogami jelentése, a teremtésre képes végtelen szeretetre utal. Így amikor Istentudatossá válok, akkor a végtelen szeretet hordozójává és sugárzójává válhatok. Mert a lélek, mindig azzá válik bennem, amit a VAGYOK szóhoz rendelek, a tudatos elmémmel. Ezt jelenti az a kifejezés, hogy mindenkiben az „VAGYOK, AKI VAGYOK”.
Mert az Isteni eredetű lélek, mindig azzá válik bennünk, amit tudatosan a VAGYOK szóhoz rendelünk. Amilyen életszerepeket szellemi szinten tudatosan felvállalunk. Ezért, ha Isten életszerepét vállaljuk fel, és tudatosan kijelentjük azt, hogy „ISTEN VAGYOK”, akkor az Isten által biztosított lélek, lehetőséget kap bennünk arra, hogy önmagát fejezze ki végre, a szavaink és a cselekedeteink során. Megvilágosult módon. Vagyis, Isten jellemét sugározzuk vissza az embertársaink felé. Akiket éppúgy Isteni eredetű lélek éltet, mint bennünket. Csak, még nem használják megfelelő módon, az Isten által biztosított mentális lehetőségeiket.
Mert az átlagemberek, a túlzott szellemi aktivitásuk miatt, nem figyelnek megfelelő módon, a belső hangjukat képviselő lelki üzeneteikre. Pedig a lélek, állandóan üzen nekünk. Szinte megállíthatatlan módon. Sok esetben, még vitába is szálunk vele. Mert, amikor a kimondatlan szellemi gondolataink és a lelki üzeneteink konfrontálódnak az elménkben, akkor olyan heves mentális vita zajlik ott, amit egyszerűen csak, a szellemi gondolataink kicsapongó kalandozásainak könyvelünk el. Pedig olyankor, szinte minden esetben, gyakorlatilag alul maradnak az erőszakos szellemi gondolatainkkal szemben, a lelki érzéseink hangtalan üzenetei.
Így a szellemi gondolataink racionális képességei, komoly mentális korlátokat jelentenek, a lelki érzéseink tiszta üzeneteivel szemben. Akkor is, ha ezek a racionális képességeink tévedésen vagy megtévesztéseken alapulnak. Mert a szellemi képességeink mindig, csak relatív igazságokat képviselhetnek. Amelyeket állandóan beárnyékol a tévedés lehetősége. Szemben a lelki tudatosságunk mentális üzeneteivel. Amit a belső hangunk közvetít a tudatos elménkbe. Így egy szellemi szinten művelt materialista ember számára, Isten fogalmi jelentése, akár irracionális is lehet.
Az ilyen emberek, folyamatosan elnyomják a szellemi aktivitásukkal a lelki érzéseik mentális üzeneteit. Mégpedig olyan módon, hogy ők mindig, a szellemi szinten alátámasztott objektív tényekre támaszkodnak. Észre sem véve azt, hogy az objektívnek látszó tényeket is, mindig szubjektív módon fejezik ki. Ilyen módon egy sajátságos, kizárólag emberi világ valóságában élnek. Ami a lelkük mindenkori tudatosságát, nem engedi magasabb szeretetszintre fejlődni. Ilyen módon, egyfajta mentális mókuskerékben szaladgálva élik le az életüket. Mindig azt tapasztalva, hogy már megint „igazuk” van.
Pedig, nem ugyanolyan dolog megszerezni mindig a szellemi szintű igazság mentális érdemeit, vagy a lelki szintű igazságban élni. Ez két teljesen különböző dolog. De a szellemi szinten művelt materialista ember, eleve kirekeszti a lelki igazság lehetőségét az életéből. Éppen a racionalitásának köszönhetően. Mert számára, Isten létezése teljesen ésszerűtlen dolog. Ezért, amíg a tudomány nem karolja fel Isten fogalmát, és nem határozza meg Istent konkrét módon, addig a materialista gondolkodású emberek, mindig a szellemi szintű racionalitásuk mögé fognak rejtőzködni, a lelki igazság lehetősége elől. Vagyis, Isten elől.
Pedig, az ő elméjükben is hallatszik a lélek belső hangja, minden esetben. De már megszokták azt, hogy rendre elnyomják azokat. Mert, mindig találnak valamilyen racionális relatív részigazságot arra, hogy a lelki igazság visszhangját elnémítsák a fejükben. Annak ellenére, hogy az ő személyes jellemük is, éppen ugyanúgy alakult ki az életvitelük során. Ők is tudatosan felvállalt életszerepek alapján élik az életüket. Amit a VAGYOK szóhoz rendelt személyes tulajdonságokkal határoztak meg. Amit ők is, a lelkük korlátozott mentális visszajelzései szerint élhetnek csak meg.
Szerencsére, a szellemi szinten művelt emberek között is vannak nagyon sokan olyanok, akik hajlamosak arra, hogy a lélek által biztosított Isteni vezetés szerint éljenek. Mert az ő mindenkori lelki tudatosságuk, olyan alaptulajdonságokkal is fel van vértezve, amelyek az Isteni eredetű szeretetet szolgálják. Így számukra, sokkal könnyebb dolog Isten fogalmával azonosulni. Ha Istent, a végtelen szeretet alaptulajdonságával azonosítják be. Ha tehát, kijelentik azt, hogy „ISTEN VAGYOK”, akkor a mindenkori tudatosságukba, a végtelen szeretet lehetősége épülhet be, mint újabb lelki adottság. Amit a lélek, egyre jobban kifejezésre is juttathat, a belső mentális hangja alapján. Ettől a szellemi képességeik nem csorbulnak.
Tudomásul kell venni azt, hogy ami objektív összetett szerkezetű elektromos anyagi megnyilvánulásként kialakult az, az oszthatatlan alaptömegek által biztosított mágneses alaphalmazból alakult ki. Így abban is funkcionál, induktív hatásra. Ezért, minden anyagi megnyilvánulást, valamilyen kozmikus szintű mágneses hullám tart rezgési szinten működésben. Beleértve, az értelemmel rendelkező emberi testet is. Ezért a mi lelkünk nem más, mint a kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája. Amelyben az életünk energiája áramlik felénk. Így lett a lélek, az életünk energiája, amelyből induktív módon életerőket nyerhetünk a tudatos cselekedeteinkhez.
De ilyen tudatos cselekedet számunkra az is, hogy az életünk folyamatában, mindig új életszerepeket vállalunk. Mégpedig azon tulajdonságok alapján, amit szellemi szinten a VAGYOK szóhoz rendelünk tudatosan. Így a lélek, mindig azokat a személyesen felvállalt tulajdonságainkat vetíti a megtapasztalható eseményeinkre, amit magunkra nézve igaznak étékeltünk. Mint a személyes jellemünket. Amelynek a mentális üzeneteit, a lélek belső hangjával közvetíti a tudatos elménkbe. Minden esetben. Még az Isten, végtelen szeretetét jelentő tulajdonságot is.
Matécz Zoltán
2021.12.06.
