Gömbháromszög 2.
Nagyon szépen hangzik, jópofa dolognak is látszik, csak teljesen logikátlan. Mert az én véleményem szerint, ahogy értelmeztem a matematikai meghatározásokat, a gömb háromdimenziós módon kiterjedt anyagi test. Míg a háromszög, egy kétdimenziós síkidom. Így az én véleményem szerint, semmiféle matematikai logika segítségével sem lehet értelmesen párosítani, a háromdimenziós testeket, a síkidomokat képviselő kétdimenziós háromszögekkel. Régebben már írtam erről a problémáról, kicsit más értelmezéssel.
Mert a gömbháromszög kifejezés tulajdonképpen, egy összetett szó. Ahol a gömb fogalmát és a háromszög fogalmát kapcsolták össze, egy közösen értelmezhető sajátságos fogalomba. Ilyen értelemben véve pedig, a kétdimenziós és háromdimenziós rendszerek logikái keverednek össze egymással. Kibújva az alapvető matematikai meghatározások szigorú logikai előfeltételei alól.
Az elnevezés szerintem onnan eredhet, hogy a gömböt is sík lapon szokták ábrázolni, meg a háromszögeket is. Ilyen módon, ha a papírlapra rajzolt gömb ábráját, egymásra merőleges főkörök vonalaival felosztjuk, akkor tulajdonképpen, nyolc darab egymással határos derékszögű gömbháromszöget kapunk. Ha a lerajzolt gömbünket a Földünk képviseli, akkor az északi féltekén is lesz négy ilyen gömbháromszögünk, és a déli féltekén is. Amely háromszögeknek, minden lehetséges csúcsa derékszögű.
Mivel ezeket a gömbháromszögeket, a sinus és cosinus adatokkal határozzák meg, ezért azok, nyilván elhajolnak a síkidom kétdimenziós T-területi szerkezetétől. Mégpedig, éppen a harmadik dimenziós A-felületi kiterjedését véve igénybe. Amire a háromszög, mint síkidom, teljesen képtelen. Így a gömbnek, ezt a felületi szinten jellemezhető részét háromszögnek nevezni, matematikai értelemben véve, kicsit erős dolog.
Olyan dolog ez, mint a napsugár kifejezés, vagy például, a tömegvonzás fogalma. A napsugár kifejezéshez, a nap és a sugár kifejezéseket használják. De tudva azt, hogy a fény, hullámokban terjed még akkor is, ha a longitudinális szerkezetű mágneses hullámokban, sugárirányú a terjedési iránya. Így a napsugár kifejezés, legfeljebb a női nevek között vagy az óvodás gyermekek rajzaiban helytálló. A tudományban semmiféleképpen sem.
Míg a tömegvonzás fogalmához, a tömeg és a vonzás fogalmait kapcsolták össze. Ahol a tömeg fogalma, az anyagi testek erőhatásokkal szemben tanúsított tehetetlen állapotára utal. Míg a vonzás fogalma, éppen egy erővel rendelkező aktív folyamatra utal. Így a tömegvonzás fogalma, passzív-aktivitást jelent. Ami persze, ilyen módon értelmezve, egy fizikai szinten abszurd fogalmat jelent. De, ha ennek ellenére, mégis használják a tömegvonzás fogalmát, akkor a gravitációról szóló matematikai képletekben, erővel ruházzák fel az anyagi testek tehetetlen tulajdonságát kifejezni képes tömegeit. Ami ilyen módon, a fizika alapjait zavarja össze.
De, ugyanezt teszi a gömbháromszög fogalma is a matematikában. Ahol a látszólagos nyelvtani összhang miatt, a matematika dimenzionális alapjait sértik meg. Én belátom azt, hogy a gömbháromszöget meghatározni képes matematikai összefüggésekkel tudják kiszámolni a repülők tervezett útjának a hosszát és így, a szükséges üzemanyagigényeket. De ez a bevett módon megszokott gyakorlat, még nem biztosít jogalapot arra, hogy a matematika alapjait összekuszáljuk egy olyan kényszerű kifejezéssel, ami teljesen logikátlan.
Megmondom őszintén, hogy még egyáltalán nem gondolkoztam azon, hogy a gömbháromszög hibás fogalma helyett, milyen fogalmat lehetne használni ahhoz, hogy az ne sértse meg a matematika alapjait. Mert a gömbháromszög fogalma, éppen a matematika hibájából vált népszerűvé, gyakorlatilag használható repülési rutinná. De, nem is az a problémám tulajdonképpen, hogy a repülés paramétereit a szerint számolják ki, hanem az, hogy a matematikakönyvekben is konkrét, meghatározott fogalomként szerepel. Miközben, ellenkezik a matematika logikai szintű alapjaival.
Matécz Zoltán
2022.01.22.
