Tudatos lélek.
Amikor rólam érdeklődnek, akkor bátran kijelentem azt, hogy én vagyok. De, ki az, aki bennem él és aki tulajdonképpen vagyok? Mert a testem nyilván nem lehet, hiszen én tudom csak a testemmel azonosítani önmagamat. Ha tehát, én tudom a testemmel azonosítani magamat, akkor a testem nyilván nem lehet a valós énem. Mert az a tudatos ember vagyok, aki a testemen belül tudatos. De a szellemiségemmel sem tudom tökéletesen beazonosítani önmagamat, mert az elmém, csak tudatos lehet a szellemi gondolataimra. Ennél fogva, csak a lélek lehet az a tudatosságom, aki figyelmet fordít az elmémen keresztül a szellemi gondolataimra is, és a testi cselekedeteimre is. Vagy másképpen fogalmazva, amíg a lélek éltet engem, addig a testemet használja az anyagi szintű objektív megnyilvánulásomhoz, míg a szellemiségemet, a szubjektív, mentális jellegű értelmes önkifejezésemhez. Így, amikor önmagamról beszélek, akkor valójában a lelkemet értem alatta.
Az értelmes ember ugyanis, akkor intelligens a testi cselekedeteit vagy szellemi szintű gondolatait illetően, ha azokkal, a lelki érzéseit fejezi ki. Így a természetes és őszinte önkifejezés alapja az, hogy a testi cselekedeteinkkel és a szellemi gondolatainkkal, mindig a lelki érzéseinket fejezzük ki. Minden más esetben, hazugságban élünk. Mert, vagy a külvilágban élő embertársainkat csapjuk be, vagy saját magunkat. Mert, aki nem a lelki érzései szerint kommunikál őszintén, az egyszerűen hazugságban él. Így vagy önmagát, vagy pedig, az embertársait csapja be, esetleg mindkettőt. Mert, nem a lelki érzéseinek megfelelő énképét mutatja mások felé.
Sajnos, sok esetben többnek akarunk látszani, mint amik valójában vagyunk. Hogy mások könnyebben tudjanak bennünket elfogadni. Vagy más emberek, akiket már elfogadtunk, egészen másoknak mutatkoznak az idők során, mint amilyennek eredetileg megismertük őket. Mert nem az igazi énjüket mutatták felénk a megismerkedésünk időszakában. Ezek a mentális praktikák okozzák a csalódásainkat. Amelyek néha persze, lehetnek kellemesek is. De többnyire, kellemetlen csalódásokként jutnak érvényre az életünkben. Így erősödnek vagy gyengülnek szerelmi, baráti kapcsolatok, vagy csak munkatársi kötelékek. Amelyek szerint, a társadalmi életünket éljük.
Így, amikor például népszámlálást tartanak, akkor valójában azt fejezik ki, hogy hány lélek lakik éppen egy adott településen. Azt, hogy hány lélek éltet emberi szintű anyagi testet. Illetve azt is persze, hogy hány lélek fejezheti ki magát szellemi szinten értelmes módon. Így például én, nem csupán az, az anyagi test vagyok, aki folyamatosan öregszik. Akkor sem, ha a tükörben vagy mások előtt, az látszik közvetlen módon. De nem is csupán az a szellemiség vagyok, aki értelmesen vagy értelmetlenül fejezi ki magát a kommunikációs lehetőségeivel. Hanem mindig az a lélek maradok, aki a testem és a szellemiségem által képes igazodni, a folyton változó anyagi körülményekhez.
Szerintem a lélek, egy reánk irányuló kozmikus szintű mágneses hullám frekvenciája. Amelyen keresztül, az életünk energiája irányul felénk. De, ezt a mágneses frekvenciában terjedő életenergiát, a mágneses hullámhossz közvetíti hozzánk. Hiszen a kozmikus szintű mágneses hullámokban, mindig a hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy a frekvencia energiaértke, milyen mértékű induktív munkát végezhet, az általa érintett elektromos anyagi részhalmazon. Így működik az elektromos tulajdonságú anyagi világunk. A mágneses alapú kozmológiai állandók precízen behangolt irányításával. Ezért szerintem, a lélek nem más, mint a kozmikus szintű mágneses hullámunk által reánk irányuló kozmológiai állandónk. Ami azt is jelenti egyben, hogy lélekben egyek vagyunk. Egy abszolút lelki Egység relatív részeit képviseli, minden élőlény a Földön. Akik között természetes viszonyt, csak a szeretet képes fenntartani.
A szeretet, mint a legcsodálatosabb lelki érzésünk, éppen arra hivatott, hogy megértést, megbocsátást és megbecsülést tartson fenn, a különböző anyagi és szellemi módon megnyilvánult lelkeink között. A türelem segítségével. Így a türelem nem más, mint a szeretet legideálisabb fokmérője. Ami azonnal visszajelzi azt, hogy más élőlény szeret-e bennünket. Mert, aki türelmetlen velünk szemben, az vagy nem ért meg bennünket, vagy nem tud megbocsátani nekünk, így aztán nem is képes megbecsülni minket, számunkra megfelelő módon.
Ahhoz, hogy intelligens emberek módjára viselkedjünk, arra van szükségünk, hogy a lelki érzéseinket, értelmes módon fejezzük ki a szellemi gondolataink és a testi cselekedeteink segítségével. Ettől lehetünk emberek. Hiszen, minden ember más testi felépítésű és szintén más szellemi képességekkel rendelkezik. Így az abszolút Lélek, mindig más relatív feltételek alapján fejezi ki magát, a különböző tudatos egyedi emberi életformákban. Így tudatos közmegegyezés nélkül, nincsen azonos döntés, valamilyen kollektív emberi cselekedet végrehajtása érdekében. Úgy is mondhatjuk, hogy „Mindenki másképpen csinálja”. Mert, egészen más testi és szellemi szintű relatív feltételek alapján tevékenykedünk.
A mindennapi cselekedeteink, mindig tudatosak. Vagyis, előre megtervezett módon jönnek létre. Így vannak rövid, közép és hosszútávú elképzeléseken alapuló terveink is. Az elménkben formált hiteinket képviselve. A rövidtávú terveinket, néhány másodpercre vetíti előre az elménk. Mint a tudatos cselekedeteinket vezérelni képes hiteinket. Így a folyamatos cselekvés során szinte észre sem vesszük azt, hogy tervszerű módon tudatosak vagyunk. Illetve, nem fordítunk rá komolyabb figyelmet. Mert természetes rutinfaladatoknak tekintjük azokat.
A középtávú terveink segítségével azonban, már néhány másodperctől, akár néhány órára is előre tudjuk vetíteni az elképzeléseink által formált hiteinket. Így például, már kora reggel el tudjuk határozni azt, hogy mi legyen az ebéd vagy például, a vacsora. Ezért, a nap közben kialakuló értelmes cselekedeteinket, a tudatos elképzeléseink végrehajtása érdekében alakítjuk. Úgy is mondhatnám, hogy a tudatos elképzeléseink által formált hiteinket, a tudatos cselekedeteink segítségével valósítjuk meg nap közben. Így a tudatosság, mint az elképzelésünket képviselő hitünk mentális visszacsatolása az elménkben, folyamatosan irányítja a nap során kialakuló tevékenységeinket. Úgy is mondhatnám, hogy az értelmes módon kifejeződésre juttatott hit nem más, mint olyan értelmes módon létrejövő cselekedetvezérlő szellemi gondolat az elménkben, amelyikhez a lelki érzéseinket adtuk. Így a számunkra szükséges mentális visszacsatolást, éppen a hitünkbe ágyazott lelki érzéseink biztosítják.
A hosszútávó terveink segítségével pedig, néhány órától, akár néhány évre is előre tudjuk vetíteni, a reális elképzeléseink által formált hiteinket. Így például, idény nyáron már eldönthetjük azt, hogy jövőre vagy a következő nyarakon, ugyanitt foguk nyaralni. Mert most nagyon jól érezzük magunkat.
Előfordul azonban néha az is, hogy nincsen néhány másodpercünk egy adott cselekedet végrehajtása érdekében. Mert, a pillanat tört része alatt kell megtennünk valamit. Olyankor, nincs elegendő időnk arra, hogy szellemi szinten átgondoljuk azt, amit meg kellene cselekednünk. Ezért spontán módon, teljesen reflex szerűen, ösztönös jelleggel cselekszünk. Azaz közvetlen lelki iránytással tesszük azt, amit hirtelen meg kell cselekednünk. Többnyire azért, hogy elkerüljünk egy lehetséges katasztrófát. Ami arra utal, hogy a lélek intelligens. Mégpedig, abszolút Intelligenciával rendelkezik. Ha gondolkodás nélkül képes, a számunkra hasznos és szükséges cselekedetek azonnali, ösztönös jellegű végrehajtására.
A szellemi gondolatainknak, csak informatív értékei vannak. Ilyen módon, csak valamilyen képzeletbeli mentális formát képviselhetnek az elménkben. Amihez lelki érzéseket társít az elménk. Amelyek a lelkünkből, az életünk energiájából származtatható mentális erőhatások. Amit úgy érdemes elképzelni, hogy a mágneses alapú lelkünk energiája, induktív módon képes, elektromos jellegű lelki erőhatásokat biztosítani számunkra. Így a reális elképzeléseinkben a szellemi gondolataink, az informatív értékeket biztosítják. A vágyott dolog vagy esemény mentális formáit meghatározva. Míg a lelki érzéseink, az elménkben hozzá csatolt mentális erőhatásainkat biztosítják. Ezek pedig együtt, olyan bioelektromos hullámot alakítanak ki az agyunkban, amelyik kifordított induktív jelleggel, mint jól mérhető agyi mágneses hullám jelenik meg. Ami már a mi, tudatosan is kifejezésre juttatott hitünket képviseli. Mégpedig, a mágneses valóságban.
Abban a mágneses valóságban, amelyikben az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok működhetnek, a kozmológia állandók precíz induktív behangoltsága, szervezettsége révén. Mert az atomokat belül, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki, mint amelyik körülöleli őket kívül. Hiszen a mágneses alaphalmaz számára, az elektromos anyagi minőségek olyanok, mint a nagyon laza „szivacsok”. Úgy is mondhatnám, hogy az összetett szerkezetű elektromos anyagi minőségek, a mágneses valóság „óceánjában” működnek. Az anyagi világunkat alkotva.
A bolygó és csillagközi űrt, éppen azért nevezték el űrnek, mert a benne található óriási mértékű vákuum miatt, számottevő anyagi minőséget nem tartalmaz. Így az űr képviseli, az Univerzum mágneses alaphalmazát. Amelyből és amelyben, az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok, mint égitestek kialakulhattak induktív hatásra. Mint az Univerzum „atomjai”. Így az elektromos tulajdonságokat produkálni képes anyagi világ, az Univerzum egy tízezred részét teszi csupán ki. Hasonló arány jellemzi az általunk ismert atomokat is. Ahol az atomokat felépíteni képes protonok, neutronok és elektronok együttes térfogata, a teljes atomnak csupán, az egy tízezred részét teszi ki. Belül pedig, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki az atomokat, mint amelyik az űrt biztosítja. Így lett az elektromos anyagi világunk, „elektromágneses” jellegű Maxwell óta. De az elektromágneses jelző, csak azt jelenti, hogy olyan elektromos jelenségekről van szó, amelyeket mágneses okok tartanak induktív módon, általunk viszonyítható állapotban.
Ebben az elektromosnak megismert anyagi világban élünk és alkalmazkodunk mi emberek is úgy, hogy közben agyi mágneses hullámokkal formáljuk a cselekedeteinket vezérelni képes hiteinket. Amelyekkel, intelligens módon viszonyulunk, az általunk megtapasztalható és átalakítható valóságunkhoz. Aminek az elektromos jellege, mindig mágneses alapokon nyugszik. Így a hiteink, mint agyi mágneses hullámok, az objektív valóságunk mágneses részét használják ahhoz, hogy mentális visszacsatolást végezzenek, a tudatos cselekedeteinket meghatározva.
Az elménkben formálható hiteink persze, nem csupán a cselekedetvezérlő szellemi gondolatainkhoz társított lelki érzéseink visszacsatoló képességét határozzák meg, hanem önmagukban is képesek a valóságunk formálására. De, nem közvetlen módon. Hanem közvetett jelleggel. Mert az elménből kivetített hiteink, mint sajátságos agyi mágneses hullámok, nem képesek közvetlen módon befolyásolni, az elektromos anyagi valóságunk részeseményeit. Ahhoz igen gyengécskék. De arra igenis alkalmasak, hogy megkeressék a hullámhosszúságuknak megfelelő, de jóval magasabb frekvenciájú, így sokkal nagyobb energiájú kozmikus szintű mágneses hullámokat, és azokkal interferálva vezéreljék azokat, az elképzeléseinkben meghatározott vágyaink induktív jellegű kialakítása érdekében. Ez a tudatos teremtés lényege.
Amikor egy elképzelést, nem mi magunk valósítunk meg a saját cselekedeteink által, hanem a megvalósulását, az Univerzum mágneses alaphalmazára bízzuk. Ami a kozmológiai állandók évén, amúgy is fenntartja és precízen hangolt módon szabályozza az elektromos anyagi eseményeket. Így a reális elképzeléseink által értelmes módon kifejezésre juttatott hiteinkben, azok a mentális terveink nyilvánulnak meg, amelyeket a lelki vágyainkról készítettünk magunknak. Így egy igazán hatásos imát úgy formálhatunk az elménkben, hogy valóságosnak képzeljük el azt, amit a lelki vágyaink szerint szeretnénk megtapasztalni az anyagi valóságunkban. Ennél fogva a reális elképzeléseink, megtapasztalható realitásokká válhatnak az életünk során, ha teremtésre méltó hitekként fejezzük ki azokat. Ezért, a reális képzeletünk nem más, mint a lelkünk mentális „tervasztala” az elménkben. Amelynek segítségével, reális terveket készíthetünk a lelki vágyainkról.
A lélek által, Isten élteti az embert is. Így, amikor valamilyen probléma elé állít bennünket az élet, akkor minden esetben küld felénk egy lelki vágyat. Egy olyan intuitív jellegű mentális képet vetít felénk, ami a reánk irányuló szándékát képviseli az elménkben tudatosodva. Ami a problémánknak, már a megoldott állapotára utalva arra irányul, hogy boldogok legyünk. Nincs is más dolgunk, mint az, hogy az ilyen módon tudatosodó lelki vágyainkat, szép sorban elképzeljük valóságosnak. Ilyen módon, teremtésre méltó hiteket formáljunk belőlük. Tudván azt, hogy a megvalósulásuk, a boldogságunkhoz vezető legrövidebb Isteni út.
Mert, ha a maréknyi méretű agyunkban, tudatos lehet a relatív elménk és agyi mágneses hullámok segítségével formálhatjuk benne a hiteinket, akkor bátran elképzelhetjük azt is, hogy az Univerzum óriási méretű, tisztán mágneses alaphalmaza, az abszolút Elmét valósítja meg. Amelyben Minden kozmikus szintű mágneses hullám hullámhossza, egy-egy szellemi gondolat csupán. Mert informatív értéket képviselnek azok. Míg a frekvenciáik által, az induktív hatásra képes energia lehet aktív. Ezért, a kozmikus szintű mágneses hullámok révén, a kozmológiai állandók működtetik tudatosan, az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóságot. Ennek az abszolút Elmének, szintén abszolút értékű Tudatossága és Öntudata van. Amit Istenként tisztel az idealista filozófia.
Isten tehát, az Ő tudatos lelke által élteti az embert. Folyamatosan velünk van, amíg élünk. Alapvetően azért, mert éltet bennünket. Másfelől pedig azért, mert a lelki vágyaink útmutatásainak a segítségével, megüzeni számunkra azt, hogy mi tenne bennünket igazán boldoggá. Harmadsorban pedig azért, hogy a tudatos teremtés lehetőségével, mi magunk is részt vehessünk, az állandóan zajló teremtés kozmikus szintű folyamatában. Mert a teremtés, nem ért véget a Genezis időszakában. Amikor megteremtette az értelmes embert. Hiszen azóta is teremt nekünk. Mindenkinek az egyéni hite szerint teremti meg, a megtapasztalásra váró valóságát. Kivétel nélkül. Csupán arra kell figyelmet fordítanunk, hogy teremtésre méltó hiteket formáljunk az elméinkben. A lelki vágyainkat követve szellemben. Mert a hitünk által formált valóságot, kizárólag nekünk kell megtapasztalnunk. Ezért, egyáltalán nem mindegy az, hogy miben hisz az ember.
Ha szellemi szinten művelt, ostoba politikai célzatok alapján, hiszel a háborúban, akkor azt kell megtapasztalnod. Akkor is, ha diktatórikus módon, csak egyetlen ember háborús sugallatát követed a hitedet formálni képes elméddel. De éppen így, a békét és a szeretetet is követheted a hiteiddel. Mert úgy a tapasztalataid, nyilván a békesség felé fognak majd irányulni. Mindig Te magad döntesz a fejedben. Mert az elmédben fogant elképzeléseidet, nem befolyásolhatja senki más. Vagyis a teremtésre váró hiteidet, Te magad formálod. Így a felelősség is, kizárólag a Tiéd.
Szellemi szinten gondolhatsz, sokféle alternatív lehetőségre. De lelki szinten mindig tudni fogod azt, hogy a szeretet számodra az egyetlen biztonságos lehetőség az életre. Ha a minden élőlény felé irányuló szeretet művelésével, az Isteni szándékot követed. Mert boldog, csak így lehetsz. Akár egyedül, akár társas kapcsolatban élve vagy akár, egy társadalom részét képviselve. Esetleg, a teljes emberiség részét alkotva. Mert a lélek, minden élőlényt egyformán éltet. Így, minden élőlény számára, boldog életlehetőséget biztosít. Csupán élnünk kell ezzel a kozmikus lehetőséggel. Mégpedig, a szeretet gyakorlásával. Ami a lelkeinket teszi naggyá egymás előtt.
Ha csak ennyit tud valaki a hitről, akkor már képes az Isteni akarat szerint élni boldog életet. Nem szükséges neki, valamilyen „elfajult” vallási felekezethez tartoznia. Hiszen, már vagy négyezer féle hivatalosan is bejegyzett vallási forma képviseli, ezt az egy Istent. De az Isteni szándékokat követő ember, Istent, önmagában testesíti meg. Másképpen fogalmazva, önmagát teszi Isten templomává azzal, hogy mindig a lelki szeretet irányítja a szellemi szintű gondolatait és a testi szintű cselekedeteit. Tisztán a lelki vágyait követve. Így tulajdonképpen Istennek vagyis, az abszolút Szeretetnek él. Tudatos lelki életet.
Matécz Zoltán
2024.09.15.
