Szavak.
Amikor egy jó könyvet olvasunk, akkor az olvasott szöveg fogalmai által kialakított eszmei mondanivaló, mint mentális képi forma vagy jelenet jelenik meg az elménkben. Így az elménkben, mint reális elképzelés jelenik meg az író által közvetített szellemi szintű mondanivaló. Amíg folyamatosan elképzeljük azt, amiről az író beszél a könyvében, addig hasonló lelki érzések ébrednek bennünk is, mint amilyen lelki érzések az írót motiválták, a leírt szöveg szellemi szintű megfogalmazása és lejegyzése közben. De hasonló a helyzet akkor is, amikor verbális módon, egyszerűen beszélgetünk csupán.
A lelki érzéseinket szellemi szinten átgondolva, a szavak segítségével fejezzük ki magunkat értelmes módon. Mégpedig úgy, hogy a kimondott szavaink közvetítésével, olyan általános érvényű fogalmakat használunk, amelyekkel az elménkben formált konkrét elképzeléseinket mondjuk el, egy adott témával kapcsolatban. Ezek azután, mint az általunk megfogalmazott konkrét gondolatsorok, vélemények, eszmék, ideák kerülnek a hallgatóságunk elméjének a tudatosságába. Amelyekről már, ők maguk is reális elképzeléseket formálhatnak az elméikben.
Ami azt jelenti, hogy az általuk hallott szavaink, mint meghallgatott gondolatsorok, az általános fogalmaink által megfogalmazott konkrét véleményünknek, ideánknak vagy eszménknek megfelelő mentális képet alakítják ki az elméjükben. Ilyen módon, a szellemi képességeink által meghatározott lelki érzéseink, a reális elképzeléseinket alkotva, együtt terjednek a szavaink által a hallgatóságunk felé. Ahol a hallottak megértése során, teljesen hasonló elképzelések alakulnak ki az elméjükben. Hasonló lelki érzéseket generálva számukra is. Mert, csak így képesek intelligens módon megérteni a tőlünk hallottakat.
Ilyen módon vagyunk képesek együtt érezni azzal, akit éppen hallgatunk. Vagy akinek a könyvét éppen olvassuk. Ami azt jelenti, hogy a lelki jellegű együtt érzésünk, a szellemi szintű megértésünk által jöhet csak létre. Ami arra utal, hogy az elménk, folyamatosan átalakítja a szövegben olvasott vagy hallott digitális jellegű szellemi információk fogalmi értékeit, olyan analóg mentális képi formákká, amelyek által a lelkünk is megértheti az olvasott vagy hallott szöveget.
Ami azt jelenti, hogy a humán emberi intelligencia nem csupán attól függ, hogy olvasunk vagy hallunk egy digitális szöveget és szellemi szinten felfogva megértjük azt, hanem azt is feltételezi egyben, hogy az arra tudatossá vált elménkben, analóg mentális képi forma is kialakult a szövegről. Mégpedig azért, hogy a szellemi szinten felfogott digitális szöveget, az analóg értékelésre képes lelkünk is tisztán lássa. Mert az információt, a szellemiségünk digitális módon kezeli, míg a lelkünk, csak analóg jelleggel képes értelmezni azt.
Ezért az elménk, minden olvasott vagy hallott szöveg digitális jellegű szellemi szintű informatív értékét, átalakítja a lelkünk számára, analóg mentális képi formákká. Az analóg jellegű és lelki eredetű intuitív mentális képi formáink informatív értékeit pedig, digitális módon kezeli, a szellemiségünk számára. Így az elménk intelligenciája, éppen abban nyilvánul meg, hogy a lelkünk és a szellemiségünk között, milyen gyorsan és pontosan képes az információk átalakítására, átformálására, átkonvertálására. Mert intelligens módon tökéletesen megérteni, csak azt tudjuk igazán, aminek az informatív értékét, a szellemiségünk és a lelkünk is felfogta.
Ezért van az, hogy nagyon sok esetben, olvassuk vagy halljuk ugyan azt, a digitális dolgot vagy eseményt, amit szellemi szinten fel tudunk fogni, de nem értjük meg igazán. Mert az elménk, még nem képes arról, reális analóg mentális képi megjelenési formát készíteni a lelkünk számára. Vagy éppen látunk egy analóg vizuális jellegű, illuzórikus dolgot vagy eseményt, amiről az elménk nem képes digitális jellegű információkat szolgáltatni a szellemiségünk számára. Így az intelligensnek mondható megértés késik vagy teljesen el is marad. Mert az elménkben, a szellemi szintű digitális információ és lelki szintű analóg információs igény egyidejűsége, még nem alakult ki.
Hasonló jelenséget tapasztalunk akkor is, amikor egy szöveget többször hallunk vagy olvasunk. Mert ahányszor szellemi szinten értékeljük, annyiszor biztosít számunkra még mindig valamilyen új információs értéket. Mert, bár szellemi szinten, mindig ugyanazt halljuk vagy olvassuk digitális módon, de a reális elképzelés szintjén, mégis mindig új analóg információs értéket fedez fel benne a lelkünk. Ezért szoktunk például, egy jó könyvet vagy fontos iratot, többször is elolvasni.
De a kimondott szavaink által használt általános fogalmaink, önmagukban is információs értékeket hordoznak. Így például, a szék szó digitális jellegű fogalmi jelentésének a megértése során, egy szék analóg mentális képe jelenik meg az elménkben. Mert a kimondott szavaink fogalmi szinten, informatív értékeket is képviselnek. Hiszen a szavaink leírása vagy kimondása érdekében, éppúgy használunk magánhangzókat, mint mássalhangzókat is.
Csakhogy, a magánhangzóink, a lélek hangzói. Hiszen a szellemi értékekkel nem rendelkező csecsemő is könnyedén ki tudja azokat ejteni. Gyakorlatilag azokkal kommunikál. Miközben a mássalhangzóink, a szellem jelei leírva és a szellem hangzói kimondva. Bár másodlagos hangzókká, csak azok a lelki hangzók formálják őket, amelyekkel együtt lehet csak kiejteni őket. Ha pedig, ezeket az általános fogalmakat, egymás után mondjuk ki, akkor egy konkrét elképzelést fejezünk ki általuk. Egy komplett gondolatsorban kódolt, elképzelhető elvet vagy eszmét. Amelyben már a szavaink által használt fogalmaink, mentális jellegű mozgási lehetőséget kapnak.
Így a magánhangzóknak, lelki eredetű dinamikus ereje van a használatuk során. Mert, csak azokat lehet erősíteni vagy gyengíteni. Illetve lassan mondani vagy hosszan kitartani. Ez a képességük, a beszédünk során is képes megnyilvánulni, hiszen a hallható mondanivalónk fontosságát, mindig az általunk használt magánhangzóink hangsúlyozásával fejezzük ki. Szavalás esetén, ez még jobban kidomborodik. De igazán, éneklés során hallani igazán. Mert hosszan kitartani, csak a lélek hangzóit lehet.
Ezzel szemben a mássalhangzóinknak, csak szellemi szintű informatív értékeik vannak. Így például, egy magánhangzók nélkül leírt szöveget, bárki meg tud érteni szellemi szinten is, aki már képes olvasni. A szükséges magánhangzókat, saját maga is oda tudja képzelni. Legfeljebb, a magánhangzók hangsúlyos igényét nem tudja pontosan meghatározni. De ettől maga a szöveg, még érthető lesz számára.
A verbális kommunikáció képessége tehát, éppen arra biztosít lehetőséget számunkra, hogy a kimondott szavaink által, a lelki eredetű magánhangzóink segítségével, ki tudjuk fejezni a szellemi szintű mássalhangzóink informatív értékeit, az általunk használt szavakban meghatározott, általános jellegű fogalmaink segítségével. Így az általános érvényű fogalmaink már, konkrét elképzeléseket fejeznek ki, egymás után leírva vagy kimondva. Az éppen aktuális mondanivalónk alapján. Ezért a verbális módon kifejezett elképzelésünk, már valamilyen eszmei értéket képvisel.
Vagyis, amíg a magányosan kimondott szavaink informatív értékei valamilyen általános fogalmakat határozhatnak csak meg, addig az általunk használt szavak teljes szövegkészlete már, valamilyen konkrét elképzelés komplett eszmei értékére utal. Mert, valamilyen reális elképzelést tolmácsol. Olyan konkrét elképzelhető eseményre utalva, ami az általános fogalmaink között valósulhat csak meg. Amelyeket a szavaink segítségével fejezünk ki.
Mivel a leírt vagy kimondott szavaink, az analóg jellegű reális elképzelésünkben meghatározott hiteinket fejezik ki digitális módon, ezért azoknak, spirituális képességeik is vannak. Hiszen a magánhangzókat használva, lelki erőhatásokat is közvetítenek. Ilyen módon, a mássalhangzók által képviselt digitális információk analóg formáinak a kialakítására törekednek. Ami azt jelenti, hogy az általunk használt szavaink, a megtapasztalható anyagi valóság formálására, kialakítására vagy módosítására alkalmasak. Hiszen a szavaink által közvetített eszmei mondanivalónk, az analóg jellegű reális elképzelésünkben kódolt hitünket fejezi ki digitális módon.
Így az objektív anyagi valóság megtapasztalható eseményeit, nem csupán a reális elképzeléseinkkel tudjuk formálni, hanem az elképzeléseinket kifejezni képes szavainkkal is. Mert a verbális módon kifejezett szavainkkal, az elménkben elképzelt hiteinket tolmácsoljuk. Ha tehát, az értelmes módon kifejezett hiteink a megvalósulásuk felé fognak törekedni az anyagi valóságunkban, akkor a hiteinket kifejezni képes szavaink is teremtői képességekkel rendelkeznek. Amit nem csupán, egy-egy általunk használt általános szó valósít meg, hanem a teljes szókészletünk, ami az általunk elképzelt konkrét mondanivalónkat képviseli. Mert az már, egy konkrét módon elképzelhető eszmei mondanivalót fejez ki.
Úgy is mondhatnám, hogy a tudatos teremtés, kétféle módon valósulhat meg az életünkben. Az első eset az, amikor a lelki vágyainkról alkotott analóg elképzeléseinket, mi magunk hajtjuk végre a tudatos cselekedeteink által. Mert az elképzeléseinkbe ágyazódott lelki érzéseink, bennünket motiválnak a végrehajtást illetően. Így a cselekvésünk szándéka, megegyezik a hitünk által formált mentális tervünkkel. Ezért, mindig a hitünket képviseli.
A második eset az, amikor a lelki vágyainkról alkotott analóg elképzeléseinket, kivetítjük az elménből, a mágneses valóságba. Ahol azok, mint EEG agyi mágneses hullámok jelennek meg. Abba a mágneses valóságba, amelyikben az elektromos anyagi minőségek működnek induktív hatásra. A kozmológiai állandók precízen behangolt képességei alapján. Majd a mi gyengécske agyi mágneses hullámaink, megkeresik a hullámhosszúságuknak megfelelő, de jóval nagyobb energiájú kozmikus szintű mágneses hullámokat és azokat, az általunk meghatározott elképzeléseink megvalósítása érdekében fogják vezérelni. Így épül fel a tudatos teremtés folyamata.
Ahogy a reális elképzeléseink, agyi mágneses hullámokat gerjesztve, a tudatos teremtés mágneses folyamatát képesek elindítani analóg jelleggel, úgy a leírt vagy kimondott szavaink is, mint verbális módon kifejezett konkrét elképzelések, az ő digitális eszmei mondanivalójuknak megfelelő informatív értékeket képviselnek. Ezért tanította Jézus azt, hogy „Kérj, és megadatik”. Mert a verbális módon kifejezett kéréseinkben, már olyan analóg elképzelések fogalmazódnak meg, amelyek a hiteinket, digitális módon képesek kifejezésre juttatni. Mert Isten, éppúgy megérti az analóg képi információinkat, mint a digitális jelleggel kifejezett szöveges mondanivalóinkat is. Hiszen Isten, nem csupán SZENT-SZELEM, hanem SZENT-LÉLEK is egyben. Akár leírva, akár kimondva fejezzük is ki számára, a hitünket képviselő reális elképzeléseinket. Ezért egy hatásos ima, mindig valamelyik lelki vágyunk reális elképzelését mondja el Isten számára élő szavakkal.
Így, a tudatosan leírt vagy kimondott digitális szavaink, éppúgy a tudatos teremtés részei lehetnek, mint az analóg jellegű elképzeléseink. Ezért, egyáltalán nem mindegy az, hogy mit írunk le vagy mit mondunk ki élő szóval. Ezért, csak olyan dolgokról vagy eseményekről érdemes szót ejteni, aminek a megvalósulása örömöt okozhat számunkra. Így, teljesen mindegy az, hogy viccből vagy teljesen komolyan gondolva fejezzük is ki magunkat, a kimondott szavaink is a megvalósulás felé fognak törekedni, ha az elménkben elképzelt hitünket fejezik ki.
Ezért, egy digitális módon megfogalmazott hatásos ima, a közben formált reális elképzeléseid szerint fog analóg mentális képi formát alkotni a lelki vágyaidról. Amit az ÁMEN szóval hitelesíthetsz. Az ÁMEN szó azt jelenti, hogy LEGYEN. Így az ezoterikus értelme az, hogy vele, a mágneses alapú így spirituális jellegű tudatos teremtés hatáskörébe rendeled az elképzelésedet. Tulajdonképpen projektálod, mint agyi mágneses hullámot kivetíted az elmédből, a mágneses valóságba. De hasonló a helyzet a leírt vagy kimondott szavainkkal is.
Az ÁMEN kifejezés tehát, azt jelenti, hogy LEGYEN. De ki az, aki egy vágyott dolog vagy esemény anyagi szintű megvalósulásáról dönthet? Az kizárólag, csak Isten lehet. Mivel azonban, a lélek által Isten élteti az embert, így jogot formált számunkra, a tudatos teremtésben való szándékos részvételünkre. Mert a léleknek köszönhetően, minden ember, egy relatív Istenségnek minősül.
A digitális módon leírt vagy kimondott szavaink, a reális elképzeléseinket fejezik ki. Ennél fogva az ÁMEN kifejezéssel, éppúgy aktiválhatók, mint a képzeletbeli analóg hiteink. Így az ezoterikus jellegű ÁMEN kifejezéssel, éppen ugyanolyan módon hozzájárulunk tudatosan a megvalósulásukhoz. De nagyon sok esetben, nincs is szükség az ÁMEN kifejezésre. Mert a nélkül is átjuthat a teremtésre szánt információ a mágneses valóságba, az értelmes módon kifejezésre juttatott hiteinket képviselve. Ha a szöveggel kimondott szavaink, a lelki vágyainkról szóló reálisan elképzelt gondolatainkat tolmácsolják. Azaz, a hiteinket.
Mert a hit azt jelenti, hogy az elménkben már valóságosnak látjuk azt a vágyott dolgot vagy eseményt, ami az anyagi valóságukban még nem is létezik. Azaz, objektív értelemben véve még nem is látható. De, amit szubjektív módon az elménkben már látunk a saját tervünkként, az olyan reális elképzelés, ami analóg mentális képi formát öltött számunkra. Így az ilyen módon szubjektivizált reális elképzeléseink, olyan mentális terveink, amelyek az objektív valóságban is kialakulhatnak. Azaz, az általunk megtervezett anyagi formát felvéve, objektív alakot ölthetnek. Méghozzá induktív hatásra. Mert az elektromos anyagi létezés minden részeseményét, mágneses alapú induktív folyamatok tartják rezgési szinten működésben. Még az értelmes ember biológiai szintű anyagi mivoltát is.
Ezért, ha beteg vagy, mindig képzelj el magadnak egészséges testi állapotot. Ha szegény vagy, mindig képzelj el magadnak bőséges anyagi állapotot. Ha magányos vagy, mindig képzelj el magadnak kedves barátokat vagy hozzád illő élettársat. Mert a reális képzelet lehetőségével, olyan mentális terveket készíthetsz, amelyekkel az elmédben formált tervszerű hitedet fejezed ki értelmes módon. A megvalósulás felé törekvő hiteidet. Bármivel szemben. Mivel a képzeletedet, nem korlátozhatja semmi és senki. Csak Te magad. Így a valós életed, mindig a saját mentális korlátjaid között zajlik, a sorsszerű megtapasztalási lehetőségeid szintjén.
Matécz Zoltán
2024.10.20.
