Formavilágunk.
Ez az anyagi világ, amiben létezünk, csupán egy formavilág. Amelyben az elektromos tulajdonságú anyagi minőségek, mint atomos felépítésű dolgok vagy események, valamilyen mágneses hullám induktív hatására vesznek fel konkrét alakzatú strukturális formákat. Vagyis, az anyagi dolgok és események struktúrái, nem ok nélkül alakulnak ki. Olyan ez, mint egy induktív tükör. Ahol a mágneses hullámok hullámhossz szerinti informatív értékeit, a frekvenciájuk energiaértéke valósítja meg, az elektromos anyagi valóságunkban. Így a kozmikus szintű mágneses hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy egy atomos szerkezetű elektromos anyagi minőség, milyen strukturális formációt vehet fel. Míg a mágneses frekvencia energiaértéke, kialakítja és fenntartja azt a strukturális alakzatot.
Az egyenes irányú és longitudinális felépítésű kozmikus szintű mágneses hullámoknak ugyanis, két alapvető összetevője van. A hullámhossz és a frekvencia. A hullámhossznak informatív értéke van. Mert az határozza meg a frekvencia hatási irányát és induktív célját. Míg a frekvencia által, az energia terjed. Egymás után felsorakozott, diszkrét erőimpulzus sorozatok formáját alkotva. Az Univerzum egységnyi kiterjedésű oszthatatlan alaptömegeiből. Ami a hullámhossz szerint meghatározott egyenes irányban épül fel. Így minden mágneses hullám éppen úgy működik, mint Newton soros ingája. Ilyen kozmikus szintű mágneses hullámok alakultak ki az anyag nélküli űrben. Amelyben a kozmikus szintű mágneses hullámokat, az Univerzum oszthatatlan alaptömegei építik fel. Mágneses erőtérré alakítva ez által, az Univerzum teljes mágneses alaphalmazát.
Mivel a csillagok, bolygók és azok holdjai, mint elektromos anyagi minőségek, ebből és ebben a mágneses alaphalmazban alakultak ki, így például, a mi Földi bioszféránk is éppúgy elektromos tulajdonságú anyagi minőség, mint ahogyan a mágneses tér tölti ki azok atomos szerkezeteit is. Így lett számunkra minden anyagi jelenség „elektromágneses” tulajdonságú. Ami nyilván azt jelenti, hogy olyan elektromos anyagi dolgokról és jelenségekről van szó, amit mágneses hatások tartanak folyamatosan, általunk viszonyítható módon létező, eseményszintű strukturális állapotban.
Ezeket az anyagi létezéseket, a kozmikus szintű mágneses hullámok által terjedő kozmológiai állandók tartják folyamatosan viszonyítható strukturális állapotban. Már, vagy harminc féle kozmológiai állandót ismer a folyton fejlődő tudomány. Így alakult ki a bioszféránkban a természet. Amelyben az ösztönös élőlények mellett, a tudatos ember is létezhet. Mint szellemi szinten értelmes, öntudatos élőlény. Mert a bioszféránkban, minden élőlény, lelki szinten működtetett ösztönlény. De az értelmes ember velük szemben, szellemi képességekkel is rendelkezik. A lélek tehát, mint az élőlényekre irányuló sajátságos kozmológiai állandó, az életünk mágneses energiáját biztosítja számunkra.
Az elménkben, mindig a lelkünk a tudatos. Mert a szellemiségünk, a memóriánk emlékeiből álló mentális adatbázisának a raktárkezelője. Így az elménkben viszonyított különböző konkrét részállapotok aktuális pillanatértékeit, a memóriánk tárolja el lineáris sorrendben. Így a most viszonyított állapot pillanatértéke, a következő viszonyítási pillanatban, már csak emlék lehet a memóriánkban. Mert az elménk, nem képes tárolni az általa viszonyított részállapotok pillanatértékeit. Ezért, minden viszonyított részállapot pillanatértékét, azonnal tovább küldi a memóriánkba tárolás céljából. Mert addig, nem képes új részállapotot viszonyítani. Olyan ez, mint a filmvetítés. Ahol a különböző filmkockák konkrét részállapotait az elménk tudatosítja magában, de teljes filmként szemlélhető általános eseményként, csak a memóriánkban honos szellemiségünk értékelheti azokat.
Viszont, az elménknek van egy absztraháló, azaz elvonatkoztató képessége is. Amelynek a segítségével, képes elvonatkoztatni a viszonyításunk konkrét jelen pillanata és a szellemiségünk általános időérzete között, amíg a memóriánkból letöltött emlékeinket szemléli. Így az elménk lelkisége, éppúgy alkalmas a konkrét pillanatnyi viszonyításra, mint a memóriánk szellemisége által értelmezett általános, eseményszintű részfolyamatok szemlélésére.
De a memóriánkban az emlékeink, digitális módon vannak tárolva. Míg az elménkben uralkodó lelkünk, analóg módon értelmezi az információkat. Ezért kell a szellemi szintű digitális információink segítségével, valós elképzeléseket formálni az elménkben a hiteinkről. Azokról a hiteinkről, amelyekkel a lelki vágyainkat fejezhetjük ki értelmes módon a lelkünk számára. Így az elménk absztraháló lehetősége, azonnal képes átalakítani a digitális információkat analóg képi formát kialakító információkká. Valamint fordítva, a lelki eredetű analóg képi formák informatív értékeit, digitális információkká alakítja a szellemiségünk számára. Hogy a memóriánkban tárolni tudjuk azokat, mint emlékeket.
Így az elménk analóg jelleggel leképezi a lelkünk számára, az érzékszerveink által viszonyított anyagi szintű formavilágot, amit valóságként fogad el. Így képes a tudatos cselekedeteinket, az éppen észlelhető anyagi szintű formavilág részeseményeihez igazítani. Csakhogy a szellemiségünknek, van egy reális képzeletalkotási képessége is. Ami arra utal, hogy olyan vágyott dolgot vagy eseményt képzelünk el magunknak, ami még teljesen hiányzik a valós formavilágunkból. Így a hiteink, mint mentális terveink, olyan reális elképzelések az elménkbe vetítve, amilyenre a megtapasztalható formavilágunkat szeretnénk alakítani. Vagyis, amilyennek a lelki vágyaink szerint szeretnénk megtapasztalni a valós formavilágot.
Ezek a hiteinket képviselő reális elképzeléseink, mint EEG-agyi mágneses hullámok jelennek meg, abban a mágneses alapú szubjektív valóságban, amelyben az anyagi létezés eleve megvalósulhatott és fennáll. Módosítva, induktív módon befolyásolva, az anyagi eseményeket fenntartó kozmikus szintű mágneses hullámok alaprezgéseit. Ilyen módon, az általunk vágyott elektromos anyagi valóság induktív kialakítására késztetve azokat.
Ha tehát, elfogadjuk valósnak azt a tényt, hogy a lélek által Isten éltet bennünket és tudatos az elménkben, akkor azt is nyugodtan elfogadhatjuk, hogy a szellemiségünk által formált hiteinket, az elménkben tudatos Isteni minőségű lelkünk fogja a megvalósulás érdekében hasznosítani számunkra. A teremtő. Ezért teremtett bennünket, hogy bennünk tovább folytathassa a teremtés aktusát. Minden értelmes ember számára, teljesen személyre szabott módon. Mert a Genezis óta Isten, a mi személyes hiteink teremtője lett. Ezért éltet bennünket. De ahhoz, hogy az Isten által végrehajtott teremtés folyamatai hasznosak is legyenek számunkra, arra van szükségünk, hogy megértsük a teremtőnkhöz fűződő állandó mentális viszonyunkat. Mivel pedig, minden értelmes emberben Isten a teremtő továbbra is, ezért ezt úgy is kifejezhetjük, hogy lélekben teljesen egyek vagyunk.
Az elménkben tudatos lélek tehát, mint Isten, az érzékszerveink felől érkező információk valóságértékeihez igazítja a tudatos cselekedeteinket. Valamint, a memóriánk szellemisége felől érkező valós elképzeléseink hiteihez alakítja azokat. Így vagyunk képesek az anyagi valóságot, nem csupán megtapasztalni az érzékszervi információink alapján, hanem a saját érdekeink szerint formálni, alakítani, a valóságos elképzeléseken alapuló hiteink szerint is. Így a szellemi szinten formált hiteink is alkalmasak arra, hogy a lelkünk által tudatos elménken keresztül, szándékos cselekedeteket hajtsunk végre, az anyagi világot képviselő természetben. Vagyis, úgy alakítsuk a természetet, ahogy az nekünk a legideálisabb. A hitünk által formált elképzeléseink szerint.
Mivel a reális képzeletalkotás lehetőségének nincsenek mentális korlátjai, ezért abszolút lehetőségeket kínál az számunkra. Ezért a képzelet, a legideálisabb lehetőség arra, hogy az elménkben tudatos lelkünkkel, mint a mi Isteni minőségünkkel, mentális kapcsolatot valósítsunk meg. Az emberinek minősülő relatív szellemi szintünkről kezdeményezve. A memóriánk felől. Ezen alapszik a szabad akarat kérdése. Vagyis azon, hogy szellemi szinten bármit elképzelhetünk szabadon valóságosnak és így, tájékoztathatjuk az elménben tudatos lelkünket. Ami az Isteni minőségünk bennünk. Így Isten az értelmes módon kifejezésre juttatott hiteink által, teremtési impulzusokhoz jut. Vagyis, olyan teremtési jellegű információkhoz, amelyek alapján úgy alakíthatja a személyes formavilágunkat, amelyben az elé tárt hiteink, a vágyaink szerint valósulhatnak meg. Így a formavilágunkban megtapasztalható sorsunk, valóban a fejünkben dől el.
Matécz Zoltán
2025.08.26.
