Teremtés.
A teremtés, akkor valósul meg az életemben, amikor megteremtem magamnak azt a valóságot, amelyben szeretnék végre élni. Azt pedig, a vágyaim sugallják. Így a vágyaim nem mások, mint a bennem élő Isteni mivoltom tudatos akaratai. Amikor azt imádkozom, hogy”Legyen meg a Te akaratod.”, akkor éppen azt jelentem ki, hogy „Történjen minden, a lelkem által bennem élő Isteni mivoltom vágyai szerint.”.
Az ige cselekvést, történést, és létezést jelentő szó. Erre utal Isten igéje is. Cselekvésre, történésre, és létezésre hívja fel a figyelmünket. Gyakorlatilag arra a tényre, hogy anyagi megnyilvánulásokként, akaratlanul is részesei vagyunk az anyagokra jellemző rezgéseknek, de a vágyaink akkor valósulnak meg, ha tudatosan veszünk részt, ezekben az eseményszintű anyagi rezgésekben. Abban az esetben ugyanis, mi magunk alakíthatjuk ki tudatosan azokat az anyagi minőségeket, amelyeket az Univerzum mágneses alapú szubjektív alaphalmaza, induktív módon formál. Mégpedig olyan módon, hogy az átalakuláshoz szükséges mágneses információkat, mi magunk diktáljuk az Univerzum alaphalmaza felé.
Fizikából tudjuk azt, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Mindig új, és újabb megjelenési formát ölt. De ezt valójában, nem maga az energia teszi, hanem az energia hatása alatt, a befolyása alatt álló tehetetlen tömeg, vagy tömeghalmaz, amit közegnek nevezünk. A mágneses energia, induktív módon közvetíti ezt az energiát az elektromos tulajdonságú anyagi halmazok felé, amelyeknek e miatt, az elektromos állapotuk változik meg. Ahogy megváltozik egy anyagi halmaz elektromos állapota, a szerint változtatja meg azt a formát, amivel addig képviselte magát az objektívnek megismert valóságban.
A változás mértéke mindig attól függ, hogy a mágneses hullám, amely a változást előidézi, milyen informatív értéket képvisel. A longitudinális alapú mágneses hullámnak ugyanis, két összetevője van. A hullámhossz és a frekvencia. A hullámhossz határozza meg azt, hogy a longitudinális hullámban terjedő aktív impulzussorozatok, milyen gyakran követhetik egymást. A frekvencia pedig, azt határozza meg, hogy egy impulzussorozat, hány aktív impulzusból állhat. Ezeket, az impulzussorozatokat értelmezhetjük úgy, mint kvantumokat. Ezért a kvantum, frekvenciafüggő tényező.
Amikor a mágneses hullám kvantuma, azaz egységnyi impulzussorozata, induktív kölcsönhatásba lép az anyagi halmaz elektronjaival, akkor munkát végez az anyagi halmaz elektronjain. Ez által, megváltoztatja azok mozgásállapotát. Vagyis, átalakítja a hatásával szemben teljesen tehetetlen anyagi halmaz tömegét és közegét olyan módon, hogy azok elektronjaira gyakorol hatást. Amikor az elektronmozgás módosul, akkor megváltozik az anyagi halmaz állapota. Ez az anyagi változás, tökéletesen arányos a mágneses alapú munkavégzéssel. Így a mágneses hullám informatív értéke szerint vesz fel az anyagi halmaz, új adatokkal jellemezhető formai állapotot.
Az anyagi halmazok stabilitásáért, a mágneses állóhullámok a felelősek. A mágneses állóhullámokban ugyanis, az energia állandó. Mi pedig, a szabad akaratunkkal, olyan mágneses információkkal látjuk el az Univerzum szubjektív alaphalmazának a haladó hullámait, amelyek képesek arra, hogy az anyagi halmazok stabilitását meghatározó mágneses állóhullámok energiaértékeit, éppen a szükségünk szerint módosítsák. Így tudatos teremtés valósul meg.
Valójában, a teremtés mindig tudatos. Mert vagy az ember relatív elméje kezdeményezi azt, vagy pedig, Isten abszolút Elméje. Amit az Univerzum mágneses alaphalmaza képvisel. Mert ebben az alaphalmazban zajlik eseményszinten minden anyagi létezés. Teret, a szubjektív alaphalmaz képvisel, az anyagi megnyilvánulások számára. Így a szubjektív alaphalmaz, minden anyagi változásról tud, és minden anyagi tényezőre képes hatást gyakorolni. Vagyis, az idealizmus mindenható és a mindentudó Isteni státuszát tölti be.
Mivel azonban, az anyagi létezés minden megnyilvánulása, úgy működik a szubjektív alaphalmazban, mint a szivacs, ezért az anyagok atomijainak a belsejét is, éppen ez az alaphalmaz tölti ki. Ettől van az anyagoknak térfogatuk. Ez azt jelenti, hogy bennünk is, mint anyagi halmazokként, megtalálható az Isteni minőség. Az pedig, a mi lelkünk által képviselteti magát bennünk. Ezért a lelki érzéseink, az Isteni mivoltunk akaratát fejezik ki bennünk. Továbbá, minden lelki érzésünk, olyan erőimpulzusunk, ami az életenergiánkból származik, vagyis a lelkünkből.
Legyen világosság. Mondta Isten, a teremtés kezdete idején. Éppen erre van szükségünk nekünk is. Legyen bennünk lelki világosság. Amikor a lelkünkben világosság van, és az elménk arra fordítja a figyelmét, az eltünteti bennünk azt a szellemi sötétséget, amelyben most élünk. Mert amelyik elmében, a lelki világosság fénye uralkodik, ott a szellemi sötétség, és az őt kísérő bizonytalan árnyékok, teljesen eltűnnek. Ez az elménk megvilágosodásának a pillanata. Azért pillanata, mert képes kiragadni bennünket a szellemi időérzetünk rabságából, és a lelki jelenlét örök állapotában tart bennünket. Abban a lelki jelenlétben, amelyben a mágneses hullámok terjednek. Aki ezt átéli, egységben érezheti magát Istennel, a minden agyagi halmaz változásról tudó, és minden anyagi halmazra ható képességgel. Az Univerzum szubjektív alaphalmazával.
A tudatos teremtés gyakorlása által, tudatos teremtővé válhatunk, amennyiben az elménk, képes a megvilágosodásra. Vagyis arra, hogy a relatív időérzetünkben folyton kalandozó szellemiségünk gondolatai helyett, az abszolút lelki jelenlétünkre figyeljen. Mert a teremtésre képes lelki erőimpulzusaink, amelyeket az érzelmeink képviselnek, csak a jelenben aktivizálhatók. A múltba, vagy a jövőbe vetített érzések, mind egy szálig célt tévesztenek, hatástalanok. Egyedüli hatásuk, az a szellemi kudarc, hogy a lelki vágyunk megint nem valósult meg. Holott a jelenre koncentrálva, megtapasztalható tudatos teremtéssé válhatna bármelyik vágyunk.
A lelki jelenlét tudatos, hiszen az érzelmi szintű lelki erőimpulzusainkat, mágneses hullámként, információs érték is képviseli. Az pedig, mindig a vágyunk mentális képzeletbeli kifejeződése. Ezért a tudatos teremtés alapja, a reális képzelet. Amikor képzeletet alkotunk az elménkben, akkor a szellemi gondolatink által juttatjuk értelmes módon kifejezésre a lelki érzelmeinket. Ez által, mentális formát biztosítunk a vágyunknak. Minél reálisabb, azaz valósághoz hűbb az elképzelésünk, annál több pozitív lelki érzés szabadul fel, és épül bele ebbe a képzeletbe. Így a szellemi gondolataink által, a vágy formája, és a vágy teljesülése iránt érzett öröm érzései, együtt tudatosodnak az elménkben. Az agyunk pedig, az elménk tudati állapotai alapján végzi a rezgéseit. Így a megalkotott képzeletünk szerint kezd el elektromos módon rezegni, és alakít ki ott mágneses rezgéseket, a szubjektív alaphalmaz számára.
Így az Isteni abszolút Memóriát képviselő szubjektív alaphalmazban, kialakul a vágyunk szerinti mágneses hullám. Vagyis, Isten tudatában megjelenik a vágyunk. Isten pedig, megteremti azt számunkra. Hiszen ez a dolga. Mert Ő a Teremtő. Jelen esetben, a vágyaink teremtője. A Genezist képviselő abszolút teremtés óta, relatív teremtést hajt végre, általunk. Mert a lelkünk által, Isteni minőség lakik bennünk. Aki az Univerzumban, egy és oszthatatlan. Bennünk azonban, kénytelen elkülönülni, amíg az elménkkel, az önös érdekű egoista szellemi gondolatainkra fordítjuk csak a figyelmet. Az egységgel való azonosulás lelki érzése nélkül azonban, mindig egoista szellemi emberek maradunk. Akik az elméjükkel, sötétségben élnek. Hiszen a relatív szellemi értelmünk, nem képes teljesen megvilágítani az elménket. Arra csak, az abszolút lelki értelmünk képes, a megvilágosodás pillanatától. Amikor az egységgel való tökéletes azonosulás lelki élménye, tudatosodik végre az elménkben.
A relatív emberi teremtés egyetlen célja valójában az, hogy az Istennel való tökéletes azonosulás képességét felébressze bennünk. Mert mi emberek, azért lettünk teremtve, hogy Isten éljen rajtunk keresztül. Isten azonban, nem képes relatív lenni bennünk sem. Ezért, nekünk kell mentálisan megváltozni. Ezt szolgálja a spirituális evolúciónk. Az a tény, hogy az emberi értelem bontakozásának arányában, egyre több lehetőséget biztosít az elménk, a lelkünk érzelmei számára. Mert a spiritusz, azaz a hatóképes lelki erő, csak a lélek elmében való aktivitása által juthat érvényre. Ezért az elménkkel, sokkal többet kell a lelkünk érzelmeire fókuszálnunk a figyelmet. Hogy az agyi rezgéseink aktivitása, a lelkünk érzelmeitől függjön. Mert a lelki érzelmeink, a bennünk élő Isteni mivoltunk akaratát fejezik ki, azaz a teremtésre váró vágyainkat. Így a teremtés kezdeményezése, csak rajtunk múlik.
Mivel minden emberben Isten él, a lelke által, ezért tudatosan nem kívánhatunk olyan dolgot Istentől, ami másoknak ártalmára lehet. Mert akkor, azt kérnénk Istentől, hogy önmagát ostorozza másokban, általunk. Sajnos, az egoista szellemi akaratunk elképzelései által, mégis olyan teremtésekre késztetjük Istent, ami nem szerencsés mások számára. Így sok esetben, szenvedést teremtünk egymásnak. De tudnunk kell azt, hogy minden hatás, ellenhatásokat vált ki. Ez azt jelenti, hogy a kellemetlen teremtés ellenhatását, nekünk kell elszenvednünk, akik azt Istennél eleve indítványoztuk.
Ez a tény, személyes felelősséggel ruház fel bennünket, és arra késztet, hogy kizárólag szeretettel fogjunk hozzá a relatív teremtéshez. Nem egyszerű, önös érdekeket képviselő, egoista relatív emberi szeretettel, hanem abszolút Isteni szeretettel. Olyan szeretettel, amelyik nem válogat, nem önös érdekeket szolgál, nincsen feltételekhez rendelve. Bármelyik ember felé egyformán irányulhat, aki éppen szükséget szenved. Éppen azért, hogy az Isten, emberek által kialakult biológiai egységében, sehol ne legyen hiány. Hogy a lelki vágyak, ne kínozzanak bennünket, hanem éltessenek. Mert amíg vágyak élnek az emberek lelkében, addig maga Isten kiált felénk. A lelkünk által bennünk élő Isteni mivoltunk.
Ez, a teremtésről szóló írásom, egy olyan kvantumelméletet képvisel, amely az abszolút Elme egységét, az egyéni ember relatív elméjében képes tudatosítani. Természetesen, mindenféle matematikai képlet bonyodalma nélkül. Egyszerűen, az induktivitásra alapozva. Arra a tudományos tényszerűségre, hogy az elektromos erőterek és a mágneses erőterek, ugyanabban a szubjektív alaphalmazban alakulnak ki, így egymás természetes ellenhatásait képviselik. Így a mágneses alaphalmazban terjedő, információval felruházott intelligens energia, folyamatosan befolyásolja a benne megnyilvánult anyagi halmazok észlelhető állapotait. Így az energia, mindig új, és újabb megjelenési formát ölt, a hatásával szemben teljesen tehetetlen anyagi halmazok manipulálásával. Ez a manipuláció a teremtés, amely a mi relatív elménk segítségével is kezdeményezhető. Akkor azonban, az már, a mi tudatos teremtésünk lesz. Ami természetesen, nem nélkülözi az Isteni közreműködést. Mert mi magunk is, tudatos Isteni minőségek vagyunk. A lelkünk által, teremtő Isteni mivoltunk van.
Matécz Zoltán
2013.04.07.
matecz.zoltan@gmail.com
