Természetes médium.
A médium, egy olyan látnok, aki az extraszenzorikus tisztánlátásával, hallásával, vagy egyéb érzékével, vagyis a lelki érzékeken alapuló érzékelési képességével, más dimenzióból képes információkat közvetíteni. Általános értelemben véve a médium, képes elhalt élőlények intelligens lelkével kommunikálni. Konkrét formában pedig, minden értelmes ember, egy sajátságos médium, mert a lelke által, képes az Univerzum mágneses alaphalmazának az információs adatbázisában olvasni, vagy más néven, tisztán látni, hallani, vagy egyéb módon érzékelni. Olyankor, egy számunkra másik dimenzióból mentünk át, hasznos információkat.
Már elég régen megtanultuk azt a szlogent, hogy „Az igazság, odaát van.”. De mit is jelent számunkra az „odaát”? Tulajdonképpen arról van szó, hogy a mi világunk, egy anyagi szintű elektromos valóságra épül. Ezért az „odaát”, csak a valóságnak egy olyan része lehet, amelyik nem elektromos jellegű. Ennél fogva, csak mágneses dolog lehet. Mint az Univerzum mágneses alaphalmaza.
Ha most, elképzeljük azt, hogy minden létező dolgot elméletben szétszedünk, a már tovább oszthatatlan alaptömegek szintjéig, akkor egy olyan teljes halmaz közegét kapjuk, amelyiknek már nem létezik elektromos vonatkozása. Mert az elektromosságot képviselő elektronok is, összetett részecskék. Így ez az alaphalmaz, olyan alaptömegek teljes közegeit tartalmazza, amelyeknek csak mágneses tulajdonsága lehet. Jobban mondva, nem az anyagi világunkban megnyilvánuló vonzásra és a taszításra gondolok, mint az általunk megismert mágneses tulajdonságokra, hanem történetesen arra, hogy mágneses hullámok kialakítására, fenntartására, és közvetítésére képes alapközegről van szó.
Az Univerzum alaphalmaza szubjektív, mert olyan alapközeget alkot, amelyik csak belső tulajdonságokkal rendelkezik. Hiszen rajta kívül nincsen semmi, mivel minden létezést magában foglal. Így a teljes közege, olyan oszthatatlan alaptömegekből épül fel, amelyek tökéletesen egyenrangúak. Mivel azonban, sem konkrét alátámasztásuk, sem pedig, határozott felfüggesztésük nincsen, ezért állandóan csak rezegnek. Így egymást félretolni vagy félrelökni, önerőből képtelenek. Ezért egy állandó rezgésben lévő mátrix rendszert alkotnak, amelyben a mágneses hullámok, azonnal képesek kialakulni.
Ebben a mágneses alapú mátrix rendszerben, a közeget alkotó alaptömegek, egymásnak adják át rendezetlenül a rezgési erőhatásaikat. Minden kialakuló mágneses hullám, szervezett rezgésnek minősül az alapközegben, ahol az energiát képviselő részerőhatások, egy meghatározott irányba terjedhetnek. Méghozzá lineáris módon, egyenes irányba. Így a mágneses hullámokban, az információ stabilnak mondható, és úralja az egész alapközeget, míg az energia, az oszthatatlan alaptömegek részerőinek, az egyirányú terjedését teszi lehetővé. Ezért a mágneses hullámban energiaként, csak a hatás terjed, mégpedig az információ által meghatározott módon. Így a hullámhossznak köszönhetően, informatív értékkel bír minden mágneses hullám, míg a frekvencia révén, energia közvetítésére alkalmas.
Az információ tehát, kialakítja és felépíti a hullámot, valamint meghatározza annak célját, míg az energia, valamennyi időt igénybe véve, terjed benne. Ezért a mágneses információnak, nem kell terjednie a mágneses hullámban, mert ő alakítja ki a hullámot, a hullámhossz révén. Ezért nincsen azt időnek alárendelve. Az energia pedig, olyan részerők periodikus egyirányú terjedése a mágneses hullámokban, amely a longitudinális jelleg miatt, diszkrét adagokban, egymást követő impulzussorozatokban terjed. Az impulzussorozatok egymás utániságát, a hullámhossz, vagyis a mágneses információ határozza meg. Ezeket az impulzussorozatokat nevezi ma a tudomány, kvantumoknak. A kvantumok tehát, nem önálló részecskék, ahogy a tudomány próbálja értelmezni őket, hanem az oszthatatlan részecskék által közvetített mágneses impulzussorozatok.
A mágneses hullámokban terjedő impulzussorozatok olyan részerőket képviselnek, amelyek egy irányba terjednek, és az egymás utániságuk mennyiségét, a mágneses frekvencia határozza meg. Hogy az impulzussorozatok, milyen ütemben következzenek egymás után, azt pedig, az információs értéket képviselő mágneses hullámhossz dönti el. Így minden mágneses hullám, információt képvisel, amely meghatározza azt, hogy a hullámban terjedő energia, milyen mértékű állapotváltozást idézzen elő. Az Univerzum szubjektív alaphalmaza tehát, intelligens, mert a benne kialakuló mágneses céltudatos mágneses hullámok, egytől-egyig informatív értékek alapján jönnek létre.
Ezért a szubjektív alaphalmaz, egyfajta abszolút Memóriaként fogható fel, mert a benne kialakuló mágneses hullámoknak, információs értékeik vannak. Ez tehát, egy olyan alapközeg, amely az információ tárolására, kezelésére, és a közvetítésére is alkalmas. Vagyis, abszolút Elmeként értelmezhető. Ezért beszél a kvantumpszichológia, intelligens Univerzumról. Hiszen a mágneses információk által, a mágneses hullámokban terjedő energiák intelligens módon, azaz céltudatos formában kerülnek felhasználásra. Ennél fogva, a kvantumpszichológia, amikor intelligens Univerzumról tárgyal, akkor az idealizmus intelligens Istenét határozza meg, tudományos jelleggel. Ilyen módon, az idealizmus ideálja, és a materializmus ideálja, nagy lépést tett egymás felé az emberi kultúrában. Ez persze, nem is olyan nagy csoda, hiszen ugyanarról az intelligens Istenségről van szó.
Amikor a mágneses információ, energiát közvetít, egy céltudatos állapotváltozás igényével, akkor olyan szubjektív munkavégzés történik, amely induktív módon, létrehozza és fenntartja, az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóságot. Mert az anyagi valóság, olyan összetett részecskékből szerveződött egybe, amelyek az oszthatatlan alaptömegekből alakultak ki. Így a viszonyítható anyagi szerkezetek olyanok, mint a szivacsok, a szubjektív alaphalmaz közege számára. Mert a mágneses alaphalmaz közege, nem csak körülöleli az összetett anyagi halmazok alkotóelemeit, amit az atomok képviselnek, hanem teljesen kitöltik azok atomos szerkezeteit is. Mivel pedig, az elektromos térerők, ugyanabban az alaphalmazban alakulnak ki, mint amelyikben a mágneses térerők, ezért a közöttük fennálló ellentétes érdekeltségű erőviszonyt, az indukció jelensége képviseli.
Az indukció tehát, közvetlen kapcsolatot tart fenn, a mágneses és az elektromos térerőkben maghatározott érdekviszonyok között. Ez a kapcsolat pedig, mindig a térerőkben aktív hatáskiegyenlítődésekről szól. Történetesen arról, hogy a mágneses hatások lineáris módon, azaz egyenes irányban terjednek, míg az elektromos hatások, az elektronok keringő mozgásait követve, mindig centrális irányultságúak. Az induktivitás tehát, ezt a hatáskülönbözőséget képes két irányban modulálni, vagyis átalakítani. Így valójában, a kétirányúság miatt, demodulátorként vesz részt, a folytonos hatásközvetítésekben.
Ezért az abszolút létezés, eleve kétféle valóságra épül. A mágneses alapú szubjektív valóságra, és az elektromos tulajdonságú, objektív anyagi valóságra. Mivel mi, az objektív anyagi valóságból szemléljük a létezést, ezért számunkra a mágneses valóság, egy egészen más világnak minősül. Annak ellenére, hogy az elektromos anyagi valóság, a mágneses valóságban létezhet csak. Ezért, az abszolút és tévedhetetlen igazság, számunkra odaát van, a mágneses alapú valóságban. Ahol Isten az Úr. Vagyis, az intelligensként értelmezett Univerzum.
A médium tehát, egy olyan közvetítő személy, aki a mágneses valóságból képes információkat közvetíteni, az elektromos anyagi valóság felé. Ez nem kiváltság, hanem minden ember képes erre, valamilyen formában. Mégpedig a hitünk által. A hit ugyanis, éppen azt jelenti, hogy nem vagyunk biztosak egy dologban, de erősen reméljük azt, hogy az abszolút létezés mágneses birodalmából, ahol a tévedhetetlen igazságok információs értékei vannak, igény szerint „meríthetünk” magunknak reális megoldásokat. A megoldás, ott van a másik valóságban, csak az elménkkel fogékonynak kell lenni arra, hogy igény szerint felfogjuk azok értelmét. Vagyis, minden esetben, médiummá kell válnunk.
Olyankor nem az elhalt lelkek szellemeivel beszélgetünk, hanem a hitünkben meghatározott elvárásaink alapján, fogadunk el információkat, az Univerzum mágneses alaphalmazától. Tulajdonképpen, az agyunkat ráhangoljuk, a kérdéses mágneses információ hullámhosszára, és ilyen formában, mint egy adó-vevő viszonyban, tökéletesen alkalmassá tesszük magunkat, a mentális szintű mágneses igazság befogadására.
A kétféle valóság, egyáltalán nem idegen egymástól. Mert ugyanannak az abszolút létezésnek a megnyilvánulásai. Csak az induktivitásnak köszönhetően, egymás tökéletes visszatükröződései. Igazából olyan formában, hogy az elektromos tulajdonságokat képviselő objektív anyagi valóság, a szubjektív mágneses valóság visszatükröződése. Az intelligenciánknak köszönhetően, akkor válunk teljesen torzításmentes abszolút értékű visszatükröződésekké, ha már megtanuljuk végre azt, hogy a relatív emberi elménkkel, milyen módon tudjuk használni, a mágneses alaphalmaz abszolút Memóriájának az információs adatbázisát. Vagyis, az akasa krónikát, amely minden anyagi szintű állapotváltozásról, mágneses információval rendelkezik. Éppen a folyamatos induktív hatásnak köszönhetően.
Így az akasa krónika tévedhetetlen, abszolút igazságokat tartalmaz. Ezzel szemben, a mi relatív valóságunkat képviselő elektromos anyagi világunk, éppen a mi viszonylagos elméink miatt, tele van tévedésekkel és féligazságokkal. Ezért, a teljes igazság megismerése érdekében, az abszolút igazságok információs birodalmára kell hangolni az elménket. Vagyis, az Univerzum mágneses alaphalmaza által fenntartott abszolút Elmére.
Attól, hogy mi az anyagi világ valóságában létezünk, még nem különültünk el a mágneses valóságtól sem. Ezt igazolja minden induktív jelenség. Így közvetlen kényszerkapcsolatban állunk, a létezés másik aspektusával is, a mágneses vonatkozással. Csak szellemi szinten képzeljük azt, hogy különbözünk tőle. Mert eddig, nem álltak rendelkezésünkre olyan tudományos igazságok, amelyek ezt a tényt megfelelően alátámasztották volna. Most azonban, ebből az írásomból nyilvánvalóvá válik az, hogy csak egyféle létezés van, amit mi „rendesen” félreértettünk. De a lehetőségünk meg van arra nézve, hogy megértsük, és tisztán lássuk a helyzetünket. Mert a relatív anyagi valóság, csak elvi szintű megkülönböztetést jelent. Az induktivitás rámutat arra, hogy a valóság objektív és szubjektív egy időben, így biztosítja az abszolút létezést.
Az intelligenciával rendelkező értelmes ember tehát, Isten megnyilvánulása. Tökéletlen megnyilvánulása mindaddig, amíg nem képes, Isteni szinten élni az ember. Mert a lélek által, Isteni minőség éltet bennünket. Ezért, bárki médium lehet. Aki az Isteni memóriába tekintve, bármilyen hasznos információ birtokába kerülhet. Mégpedig, a hite szerint.
Minden értelmes emberben az intelligencia sajátságos, relatív módon nyilvánul meg. Így más és más ismereteket tükrözhetünk az anyagi világunk felé. Az érdeklődési körünknek megfelelő hitünk alapján. Az emberben megnyilvánult relatív Istennek, egyáltalán nem kellemetlen dolog, az Univerzum intelligenciáját képviselő abszolút Istenséghez fordulnia, hasznos információkért. Mivel tőle, mindig azt kapjuk, amiben hiszünk, és amit a hitünk által kérünk. Én mindig ezt teszem. Isteni segítséggel, az ember olyan, mint egy médium, aki közvetlen haszonélvezője az Isteni üzeneteknek. A relatív intelligenciánkkal, éppen annyit tükrözünk vissza az abszolút Isteni intelligenciából, amennyi a sajátságos hitünket képviseli. Semmi többet. Ezért minden értelmes ember, Isten egy természetes médiuma.
Matécz Zoltán
2014.03.23.
matecz.zoltan@gmail.com
