Mennyiség és minőség.
A tudomány azt állítja, hogy az energia egy és oszthatatlan. Teremteni és elpusztítani lehetetlen. Mert mindig új formát öltve jelenik meg. Így a formát biztosítani képes tömeget, az energiával azonosítja. Nos szerintem, ez így, nem igaz.
Az én véleményem szerint, a fizikai értelemben vehető munkavégzés, tökéletesen értelmetlen dolog lenne akkor, ha az energia és a tömeg, azonos minőség lehetne. A munkavégzés során ugyanis az energia, éppen a hatásával szemben tökéletesen tehetetlen tömegértékeket formálja, alakítja olyan módon, hogy azok, mindig új struktúrájú megjelenési formákat öltsenek. Ennél fogva, az energia, csak az objektív tömegek közvetítése által képes megmutatni számunkra, a saját szubjektív létezését. Mert az energiával, közvetlen módon nem is találkozunk. Csak a hatásait tudjuk elemezni, a tömegekre kifejtett hatásait.
A tömeg, kvantitatív kiterjedéssel rendelkező tényező. Még a lehető legkisebb formájában is. Így a közeg, amely a közel azonos méretű és adottságú tömegek egységes halmaza, a külső megnyilvánulását tekintve, éppúgy tömegértékkel bír, az összetett elektromos anyagi világunkban, mint az őt alkotó résztömegek. Így az összetett anyagi testek halmazai, tömeg és közeg állapotértékekkel képviselik a tehetetlen tulajdonságot. A tömegük, a rájuk ható erők közvetlen kölcsönhatásaival szemben mutatnak objektív, felületi szintű tehetetlen tulajdonságot, míg a résztömegeik által felépített közegük, a reájuk ható energiahatásokkal szemben produkál szubjektív, térfogati szintű tehetetlen tulajdonságot.
Így az anyagi testek, mint az Univerzum összetett strukturális szerkezettel rendelkező szekunder részhalmazai, tömeg és közeg tulajdonságokkal képviselik a minőségi létezésüket biztosító kvalitatív hatásokkal szemben tanúsítható ellenállásukat. Így a tömeges és közeges szintű tehetetlenség, matematikai szinten, tökéletesen egymásba számolható. Vagyis, minden energiahatás, erőhatásként is kifejezhető.
Ha most elméletben, szétszedünk minden létező összetett anyagi formát, egészen a tovább már oszthatatlan alaptömegek szintjéig, akkor egy olyan alaphalmazt kapunk, amelynek már, nem lehet semmiféle elektromos tulajdonsága. Amelynek minden alkotóeleme, egy oszthatatlan alaptömeg, és csak külső, objektív tulajdonsággal rendelkezik. Így minden oszthatatlan alaptömeg, teljesen egyenrangú. Mivel tovább már oszthatatlan alaptömegek ezek, ezért nem létezik nekik belső, azaz szubjektív tulajdonságuk. Tehát, csak objektív tulajdonságú alaptömegek lehetnek.
Ezeknek az oszthatatlan alaptömegeknek, sem felfüggesztésük, sem pedig, alátámasztásuk nincsen. Ezért örök mozgásra vannak ítélve a halmazukban. Így egymáson megnyugodni képtelenek. Ezért állandóan csak rezegnek. Így biztosítanak maguknak stabil helyzeti pozíciót. Hiszen a rezgő tömeg mozgási helyzete, számottevően nem változik. Éppen a súlypontba való visszatérés képessége miatt.
Az oszthatatlan alaptömegek tehát, csak rezegnek. Egymást félretolni, vagy félrelökni önerőből képtelenek. Így egy folyton rezgő, egységes mátrix rendszert alkotnak. Amelyben az egyedi tömegrezgések, szervezett együttrezgéssé alakulhatnak. Ezek a mágneses hullámok. Így a mágneses hullámokban, az egyedi rezgésekből származó részerő impulzusok, már egy irányba terjednek longitudinális módon, és ez által, mágneses hullámok alakulnak ki. Amelyekben a mágneses frekvencia által, az erőimpulzus sorozatok terjednek, mint folytonossá vált diszkrét energiaadagok. Vagyis, „kvantumok”.
A mágneses hullámban tehát, nem a „kvantumok” száguldoznak, hanem csak az általuk közvetített erőimpulzus sorozatok terjednek egy irányba. A hullámot kialakító oszthatatlan résztömegek, csak egy irányba rezegnek továbbra is. Sűrűsödéseket és ritkulásokat hozva létre egy képzeletbeli vonal mentén, és így az egyensúlyi helyzetük, a hullámzást megvalósító együttes rezgésük során sem változik.
A mágneses alaphalmaz azonban, egy olyan egységes alapú primer alapközeg, amelyben minden oszthatatlan alaptömeg belül van. Ezért ennek az alapközegnek, nem létezik külső tulajdonsága. Nincs is értelme, mert amúgy sincsen senki, aki azt kívülről értékelhetné. Ezért a mágneses alaphalmaz teljes közegének, csak szubjektív, azaz belső tulajdonsága létezik. Amelyben az oszthatatlan alaptömegek, mint csupán külső objektív tehetetlen tulajdonságokkal jellemezhető alapelemek, állandóan rezegnek. Ezért a szubjektivitás egy halmazon belül, gyakorlatilag belső objektivitást jelent.
Így ugyanannak az oszthatatlan mennyiségnek, a kétféle halmaz szintű mozgásállapota, egymás ellen dolgozik. Mint oszthatatlan alaptömegek, állandó mozgásra kényszerültek a halmazukon belül. Mint az oszthatatlanok által felépült egységes alapközeg pedig, állandó nyugalomra van kényszerülve, ugyanazt a halmazt képviselve. Ennek a kétféle ellentétes mozgásállapotnak a potenciális kényszerállapota az energia. Ami a szervezett együtt rezgésekben, mint mágneses hullámokban jut érvényre.
Amikor az oszthatatlan alaptömegek strukturális egységbe szerveződnek, akkor születik meg az összetett szerkezetű elektromos anyagi minőség. Amely továbbra is kényszerű kapcsolatban marad a szubjektív alaphalmazzal. Ez a kényszerkapcsolat az induktivitás. Amely arra utal, hogy a kvalitások, azaz a mágneses erőtér és az elektromos erőtér is, ugyanabban az alaphalmazban alakul ki és fejt ki hatást egymásra. Ebben az állandó viszonyban azonban, a mágneses alaphalmaz dominál továbbra is. Hiszen az tölti ki az anyagi struktúrák atomi szerkezeteinek a belső térfogatát is.
Ha tehát, a teret és ez által a kiterjedést, az oszthatatlan alaptömegek biztosítják, akkor az energiát, az oszthatatlan alaptömegek egymáshoz fűződő impulzív erőviszonya. Ennél fogva, a kvantitatív kiterjedésekből, soha sem lehet kvalitatív energia. Vagyis, a mennyiség, nem alakulhat át minőséggé. Különben a minőség, nem tudna megjelenni, strukturális formát ölteni a hatásával szemben tehetetlen mennyiségek által. Hiszen a mennyiségeket alkotó tömegek, tehetetlen tulajdonságot fejeznek ki. Míg az energia, éppen az a hatás, ami képes felülírni ezt a tehetetlen állapotot, és mozgásállapot béli változásokat eredményez, a tömeghalmaz viszonylatában.
Az energia munkavégző képessége által ugyanis, éppen az a minőségi változás történik meg, amelyik a mennyiségek tudatos átalakításával jár. Ezt jelenti a szervezett munkavégzés. Ezért a mágneses hullámokban, amelyek a mágneses alaphalmazban alakulnak ki, tárolódnak el, és közlődnek a kialakult elektromos anyagi struktúrák felé, nem csupán az energia terjed, hanem az információ is, mint mágneses hullámhossz. Ezért beszél a tudomány ma már, intelligens Univerzumról.
Így képes az energia és a tömeg is, mindig megmaradó tulajdonságokat produkálni. Ha egymásba tudnának módosulni, ahogyan azt a fizika tudománya sugallja, akkor a megmaradási tulajdonságukat, még fel sem fedezték volna. Viszont, az energia megmaradási tulajdonsága, már rég óta bizonyított tény.
A hibát én abban látom, hogy a tudomány energiaként értékeli azokat az apró tömegértékeket, amelyek nagy erővel szétsugárzódnak a mágneses alaphalmazba, az anyagi struktúrák szétesése, annihilációja esetén. Úgy értékelik, hogy az anyagi minőség, energiává alakult. Pedig, csak energikus, nagy erővel rendelkező részecskék száguldanak sugárzásként, bele a mágneses alaphalmazba. Ezért az energiát, a tömegértékekre kifejtett hatásai nélkül, nem tudjuk mérni.
Valójában az történik, hogy az erős fizikai hatásra, az összetett anyagi struktúra energikusan, vagyis nagy erővel széthullik, és a résztömegei, a mágneses alaphalmazba száguldanak. Ott a közegellenállásnak köszönhetően lassan megszelídülnek. Miközben a gyors haladásuk részerő értékeit, átadják az alaphalmaznak. Majd felveszik az alaphalmazban, a szubjektív rezgési ritmusuk erőértékeit, hogy közeghonos állapotba kerüljenek. Ezek után már, mint a szubjektív alaphalmaz résztömegei, visszanyerték azt a mozgásállapotukat, amelyből ki lettek ragadva, amikor egységes összetett anyagi minőséget alkottak, a mágneses hullámok hatására.
Így az anyagi minőségek állandóan felépülnek és lebomlanak a mágneses alaphalmazban. Ahogy a felépülésük során, a szubjektív energiaértékük, objektív erőértékké alakul, amint összetett anyagi testet alkotnak, úgy veszítik el az objektív erőértékeiket, amikor annihilálódva, mint a széteső anyagi test résztömegei, szétsugárzódnak a szubjektív alaphalmaz mágneses közegébe.
Ennél fogva, miközben az elektromos tulajdonságú anyag, periodikus módon felépül és szétterjed a mágneses térben, maga az energia nem vész el. Éppolyan formában, a tömeg is megmaradó tényező marad. Így az egymásra hatásuk eredményezi az észlelhető változások tényszerűségét. Amit mi fizikai munkának értékelünk.
Így a tömeg, a mennyiséget képviseli az észlelhető anyagi eseményekben, míg az energia, a mennyiségek által kialakított minőségért felelős. Vagyis, azokért a strukturális anyagi szerkezetekért, amit mi észlelhetünk a viszonyításaik során.
Ez a különbözőség, már a mágneses hullámokban is fellelhető. A mágneses hullámoknak ugyanis, két alapvető összetevője létezik. A mágneses hullámhossz, és a mágneses frekvencia. Az én véleményem szerint, a hullámhossznak informatív értéke van, míg a frekvencia, az energiát közvetíti. Így a hullámhossz informatív értéke határozza meg a minőséget, míg a frekvencia, mint irányított energiahatás, a szükséges változásokat idézi elő.
Amikor tehát, a mágneses hullámok, induktív hatást gyakorolnak az elektromos anyagi halmazokra, akkor a mágneses tér és az elektronok elektromos terei feszülnek egymásnak. Így a mágneses tér, az elektromos terekre hatva induktív módon, megváltoztatja a hozzájuk tartozó elektronok mozgásállapotait. Amint az összetett anyagi halmazban megváltozik az elektronok mozgásállapota, megváltozik azok halmazszintű megjelenési állapota is. Mégpedig a szubjektív munkavégzés arányában. Amit a mágneses alaphalmaz induktív hatása kényszerít, az összetett elektromos anyagi halmazra.
Ha azonban, a minőséget képviselő energiahatások mennyiségi tömegértékekké alakulhatnának, akkor nem lehetne őket külön értelmezni. Főleg olyan módon, hogy az egymáshoz fűződő viszonyuk érthető legyen. Így a minőség határozza meg, a mennyiségek megjelenési formáit. Vagyis, azt az anyagi minőséget, amit a résztömegek felvesznek, a szubjektív munkavégzés hatására. Ezért a minőséget képviselő kvalitatív hatás, olyan informatív értéket jelent, amelyik képes arra, hogy az energiaértéke által, elvégezze a tömegek mennyiségén a szükséges induktív átalakításokat ahhoz, hogy azok, a megfelelő minőségű anyagi struktúrát vegyék fel.
Amikor az anyagi struktúra felveszi az induktív módon közvetített rezgési információt, akkor a halmaza olyan adatokat fog produkálni számunkra, hogy a viszonyítás során, következtetni tudjunk a változást előidéző kvalitás informatív és energia értékére egyaránt. Ezért, az összetett elektromos anyagi megnyilvánulások minden fajtája, rezgésnek minősül. Olyan másodlagos szekunder részrezgésnek, amely végső soron, mindig az elsődleges szubjektív alaphalmaz primer alaprezgéseire vezethető vissza.
Az én véleményem szerint, még, a számunkra bolygószintű anyagi megnyilvánulások is, csupán rezegnek. Akármilyen nagy sebességű száguldásnak észleljük is a másodrezgéseiket. Ezért látjuk őket, mindig ugyanolyan pozícióban az égbolton. Mert a mágneses alapú szubjektív alaphalmazban, csupán szervezett együttes rezgést valósítanak meg azok. Így az egyensúlyi helyzetük, számottevően nem változik. Ennél fogva, az általunk észlelhető kozmikus rezgések különböző megjelenési formái, különböző minőségi szinteket képviselnek. Amelyet az információ által irányított energia késztet, a kvalitatív hatásával szemben tehetetlen, kvantitatív kiterjedést biztosító tömegekre.
Ezért a kvalitás, mindig minőséget határoz meg, mégpedig a kvantitatív kiterjedések szükségszerű megjelenési formáit. Ezért az energiát kvantálni, kiterjedésként értelmezni, ostobaság. Hiszen, csak a kiterjedésekre gyakorolt kvalitatív hatását tudjuk észlelni. Amely már informatív értékkel is párosul. Mégpedig a mágneses hullámban, amelyek induktív módon befolyásolják, az elektromos anyagi minőségek eseményszerű megnyilvánulásait. Ezért a mennyiségből, soha sem lehet minőség, és fordítva sem valószínű a dolog.
Matécz Zoltán
2014.08.19.
matecz.zoltan@gmail.com
