Tömeg-gyarapodás.
Albert Einstein óta tudjuk, hogy a fénysebesség felé gyorsítva az anyagi testeteket, tömeggyarapodás észlelhető rajtuk. Ami teljesen arányos, a gyorsítás által végzett munka révén befektetett energia mértékével. Ez az állítás, a tömeg és az energia ekvivalenciájára vezethető vissza. Ezért a tudósok, a két tényezőt, olykor egyként értelmezik. Illetve nyíltan egymásba számolható tényezőknek veszik.
Ez azonban, csak látszólagos, azaz relatív tömeggyarapodásnak minősül. Mert a gyorsítás általi munka energiaértéke, nem alakul át tömeggé. Hiszen az, a gyorsítás folyamatát végzi el. Igaz, hogy közben térfogat-növekedés észlelhető, ami a test belső közegének a tágulására utal. Mert megnő a test közegének a térfogatigénye. Ugyanaz történik, mint bármelyik fázisátalakulás előtt, amikor a testközeg kitágul, a halmazállapot béli átalakulást megelőzően.
Ha a tágulás olyan mértékű, hogy azt a test már nem bírja követni, akkor a belső közege megolvad, és mint folyadék, felveszi a tárolóedény alakját. Amikor azonban kihűl, újra ugyanolyan térfogatú anyagi test lesz belőle, mint amekkora volt a hőhatás előtt. Legfeljebb az alakja változik meg. A tömegértéke mindvégig ugyanaz maradt. Mert a testek közeg és tömegállapotai, egymással teljesen azonos matematikai mennyiségek.
A test anyagi halmaza.
Tömeg = m = ρ * V = k = Közeg
Az anyagi testek halmazát tehát, kétféle tehetetlenségi viszony tükrözi. A teljes külső tömegállapotuk, és a közegét alkotó belső résztömegek állapotai. A ró sűrűség ugyanis, egységnyi módon fejezi ki az anyagi halmazokat. Amikor ezt az egységnyi sűrűséget, a szorzás által kiterjesztjük a test teljes térfogatára, akkor kapjuk meg a test teljes tömegértékét. Az azonban, ugyanaz a matematikai számérték, mint a test belső közegértéke. Hiszen, ahogy a test tömegértékét kifejezésre juttatja, úgy a testen belüli teljes sűrűséget is meghatározza egyben. Az pedig, a test közegét jelenti. Azokat az apróbb résztömegeket, amelyek a szerkezetben stabilizálódott sűrűsége biztosítja a test teljes térfogatát.
Ezért, ha tömeg-gyarapodásról beszélünk, akkor a test közegének is gyarapodnia kellene. Mégpedig, éppen ugyanolyan arányban. Mivel a tömeg és a közeg tehetetlenségi állapotok, ugyanannak az anyagmennyiségnek a halmazszintű kifejeződései. Így a test halmazának szempontjából tekintve, teljesen mindegy az, hogy a tehetetlen mivoltát, az objektívnek minősülő tömegértéke alapján fejezzük ki, vagy a szubjektívnek minősülő közegértéke szerint.
A tömeg és közeg szintű tehetetlen tulajdonságok értelmezése azért fontos, mert az tömeg, a test objektív, azaz külső tulajdonsága a testeknek, míg a közeg szubjektív vagyis, belső tulajdonsága azoknak. Így a tömegének köszönhetően vesz részt az anyagi halmaz, a reá ható közvetlen felületi kölcsönhatásokkal szemben. Míg a közegével, a test anyagi halmazára ható szubjektív, térfogati jellegű kölcsönhatásokkal szemben mutat tehetetlen tulajdonságokat. Éppen a résztömegeit alkotó sűrűsége miatt.
Tömegvonzást feltételezve tehát, vonzásnövekedésnek kellene jelentkezni, a feltételezett tömeggyarapodás esetén. Ráadásul, a feltételezett tömegvonzásnak, a közegvonzásban is meg kellene mutatkoznia természetesen. Mivel a testek közegeit, a sűrűségüket biztosító apróbb tömegértékek biztosítják. Így az anyagi testek halmazainak, elidegeníthetetlen tulajdonsága az is, hogy a tömegértékükkel teljesen azonos matematikai számértékű közegek.
Amit tehát, Albert Einstein felfedezett, az legfeljebb térfogat-gyarapodás lehet. Mert a feltételezett tömeggyarapodáshoz, többlettömegre van szükség. Ami többletközegként is felfogható. A térfogatváltozás pedig, a kölcsönhatások szükségszerű velejárója. Mert a testközeg térfogatigénye, megváltozhat a kölcsönhatás mértéke alapján. De az továbbra sem jelenti azt, hogy a tömege gyarapodott.
A tömeg és az energia nem módosul egymásba. Mert az energia és a közeg viszonylatában, nem állít ilyen viszonyt a tudomány. Annak ellenére, hogy a testközeg, a testtömeg belső kifejeződése. Ezért tömeggyarapodás, csak többlettömeg hozzáadásával oldható meg.
Matécz Zoltán
2015.02.22.
matecz.zoltan@gmail.com
