Gonosz világ.
Nagyon sokszor hallani savanyú vagy megkeseredett pesszimista emberektől azt, hogy egy „gonosz” világban élünk. Ha az ilyen embert hagyod beszélni és türelmesen meghallgatod, képes a te valóságról alkotott képedet is besötétíteni. Mert olyan tényekkel, adatokkal, és véleményekkel traktál, amelyek valóban gonosznak láttatják veled is a világot.
Szerintem pedig, a világunk szép, és tele van szeretettel. Mert bárhová is tekintsek a környezetemben, mindenhol a szeretet megnyilvánulását fedezem fel. Így például, a szerelemben, a jól működő házasságokban, és még sok egyéb társas kapcsolatban, vagy esetleg, az állatok és a növények gondozásában. De a művészetekben, vagy a művészi szintre emelt szakmák és foglalkozások gyakorlásában is. Esetleg a sport és a természet szeretetében is megnyilvánul. Még hosszan sorolhatnám.
Anyagi és társadalmi események özönében élünk. Vannak olyan események is, amelyeket tévedésből vagy rosszindulatból követünk el. Ezeket nevezhetjük, számunkra rossz dolgoknak. Amelyik eseményeket pedig, szándékosan jóakaratból követünk el, azok számunkra, a mi jó cselekedeteinknek minősülnek. De gondoljunk csak bele, hogy hányszor fordult már elő a saját életünkben is az, hogy jót akartunk cselekedni, de mégis rosszul sült el a dolog. A jó szándékunkkal ellentétes módon. Vagy éppen fordítva, kimondottan rosszat akartak nekünk tenni, és mégis pozitív módon értékelt eredménye lett a dolognak. Így mégis hálásak lehettünk annak, aki ártani akart nekünk.
Így a dolgok és események, önmagukban véve, se nem károsak, se nem hasznosak. Csak az értelmes módon történő megítélésük következtében válnak számunkra jó vagy rossz minősítésűekké.
Ha most gondolatban, visszamegyünk a keresztény tanok alapjaihoz, akkor Isten, mint az Univerzum öntudata, komoly mentális konfliktusba keveredett önmagával. Mivel az abszolút Elméjében, éppúgy jelen voltak a teremtésre képes jó, és a pusztításra alkalmas rossz gondolatai. Így az elméjében megosztottá, relatívvá vált. Ahhoz, hogy teljesen abszolút tudjon maradni, a rosszindulatú, pusztító jellegű Sátáni gondolatait, mint bukott angyalait a mélybe, vagyis az anyagi világba száműzte. Isten szabadon döntött így a teremtés érdekében. Ezért lehet a jóság és a szeretet szimbóluma számunkra.
Majd ide, a Földre teremtette az értelmes embert, akit a saját intelligens életenergiája által éltet ma is. Így az ember itt, a pusztítás angyalainak a létezési szintjén él, és így megvan a lehetősége arra, hogy Istenhez hasonló módon, tudatosan a jót, a teremtés lehetőségét válassza, szabadon.
Mert az értelmes ember, a szellemisége segítségével, képes megérteni a kauzális ok-okozati világban azt, hogy számára mi minősül jónak, és mi nyer rossz minősítést. Felismerheti azt, hogy a jó és szeretettel teljes dolgok és események, mindig a tudatos teremtés aktusát szolgálják. Míg a rossznak ítélt dolgok és események, a pusztítás eszközei csupán.
Ezért az elménkbe kerülő szellemi gondolataink segítségével, hol pozitív lelki érzéseket aktivizálunk a teremtés érdekében, hol pedig, negatív lelki érzésekkel szolgáljuk, a pusztítást és rombolást képviselő Sátáni hatalmat. Így a negatív lelki érzéseinkkel, éppen mi magunk biztosítunk mentális életerőt Sátánnak, a rombolónak, a pusztítónak. Mert erőt Istentől nem kaphat. Azért rekesztette ki őt Isten, a mágneses alapú Elméjéből. Ide az elektromos minőségű anyagi világba. A pusztításhoz szükséges mentális erőt, csak tőlünk, spirituális módon fejletlen, értelmes emberektől nyerhet.
Ezt alapjában véve, kétféle módon képes megtenni. A mi hátsó gondolataink vagy mások sugalmazásai révén eltérít bennünket, a vágyaink által kijelölt helyes úttól. Hogy a tudatos teremtésre irányuló céljaink, ne valósulhassanak meg. Vagy pedig, előidézi számunkra azt, hogy valami ellen, mentális harcot vívjunk. Mert ami ellen harcolunk, ahhoz mentális módon erőket biztosítunk. Indulatosnak mondható mentális életerőket. Amelyek nem mások, mint a lelkünk negatívvá vált érzései.
Amelyek a mellett, hogy bennünket tesznek tönkre, még éltetik is azt, amire irányulnak. Mert romboló hatású életerőkként, csak bennünk érvényesülnek. Amire irányulnak, azokon pedig, mint energia jut érvényre. Amit a címzett, arra használ, amire csak akarja. Tőlünk teljesen függetlenül. Ezért mondta Teréz Anya azt, hogy bármiért harcol, ami jó dolog, de semmiféle rossz ellen nem fog tenni semmit. Mert tudta azt, hogy az ellenerők is erők, amelyek a gonoszt éltetik.
Ezért, ha harcolnod kell, szeretettel harcolj a békéért. Sohase a békétlenség ellen küzdj. Mert amíg a békéért harcolsz, addig minden tettedet a szeretet irányítja. Amíg a békétlenség ellen küzdesz, addig a negatív indulatok motiválnak. Negatív életerőket aktivizálva az elmédben.
A veszekedés mindig úgy kezdődik, hogy a rossz szót, mindig egy másik rossz szó követi. A verekedés pedig úgy, hogy az elcsattant pofont visszaadják. De ezekben az akcióinkban, nem a szeretet játssza a fő szerepet. Ha pedig, ezek az alapvető ellentmondások fokozódnak, akkor azok ellenségeskedésekhez, harcokhoz, és háborúkhoz vezethetnek. De azok már, főképpen politikai konfliktusok eredményei. Ami minden esetben, valamilyen gazdasági érdekeket takar. A szépen hangzó politikai elvek mögé rejtve. Így csupán, a politikai elveket megvalósítani képes nép kollektív akaratának a manipulálását szolgálja. Ezért egy országot, vagy a világot tönkretenni, csak politikai úton lehetséges.
Az életünk energiáját, a lelkünket, Isten biztosítja számunkra. Mert az energia, egy és oszthatatlan az Univerzumban. Erre utal, az energia megmaradási tétele. Így a lélek, a bennünk elkülönült intelligens Isteni energiát képviseli. Ez a lelki intelligencia nem más, mint a szeretet. Ezért az elménkben, mindig mi magunk döntjük el azt, hogy a lelkünkből származtatható életerő impulzusainkat, mint lelki érzéseinket, éppen mire használjuk.
Erre az egy Istenre szakosodott sokféle vallás célja az, hogy sajátságos módon ugyan, de rávezessen minket értelmes embereket arra, hogy a lélek által, Isten él bennünk. Az elménkbe táplált szellemi gondolataink segítségével pedig, lelki érzéseket, azaz személyes eredetű mentális életerő impulzusokat irányíthatunk tudatosan, a valóságunk formálása, alakítása érdekében. Erről szólnak az ezoterikus tanok is. Hogy a spirituális fejlődésünk érdekében, csak kellemes szellemi gondolatokkal irányítsuk a pozitív lelki érzéseinket. Mert a kellemes szellemi gondolatok minőségéhez, csak pozitív lelki érzéseket képes csatolni az elménk.
Így a bennünk lévő spiritusszal, azaz a lelkünk erőivel, éppen nekünk kell hasznosan gazdálkodni. Mert azokat, a saját javunkra fordíthatjuk, de sajnos, önmagunk ellen is. A világ pedig, olyan számunkra, amilyen spirituális szintű lelki erőkkel irányítjuk.
Isten azonban, úgy teremtette meg a világunkat bölcsen, hogy mindenki, csak a hite szerint tapasztalhatja meg a valóságot. Így aztán, léteznek boldog emberek a legnyomorúságosabbnak értékelhető életkörülmények között is, és ezzel éppen ellentétben, a mérhetetlen gazdagságban is fellelhető, a szeretet hiányából adódó nyomorult élethelyzet. Mert az elménkben folyton kialakuló hitünk Isten előtt, a legideálisabb mérce.
A mi spirituális fejletlenségünk képezi számunkra, azt a szellemi szintű sötétséget, amely miatt szenvedünk. Mert a szellemi gondolataink, nincsenek szinkronban a szeretetünket kifejezni képes pozitív lelki érzéseinkkel. Ez a személyes mentális aránytorzulásunk formálja, a megtapasztalható sorsunkat. Amely alapján, tapasztalatot szerezhetünk, a számunkra jó és rossz dolgokról és eseményekről.
Ezért, tanulj meg hinni a számodra jó dolgokban és eseményekben. Úgy a világ, amit megtapasztalhatsz, sokkal szebb és jobb lesz számodra. Higgy a szeretet teremtő erejében. Higgy a bőségben, az egészségben, a sikerben, és a szerencsében. Higgy minden olyan dologban és eseményben, amit szeretnél megtapasztalni az életedben. Ahol a hited, éppen azt jelenti, hogy a vágyaidat kifejezni képes szellemi gondolataidhoz az elméd, pozitív lelki érzéseket biztosít, a megvalósulás érdekében.
Ennél fogva, aki a szellemi gondolataival, gonosznak tartja a világot, annak az értelmes elméje, negatív irányba polarizálja, a hozzá csatolható lelki érzéseit is. Mert a kellemetlen szellemi gondolatokhoz, csak negatív minőségű lelki érzések társulhatnak. Ezért, olyan alacsony rezgési szinttel viszonyul a valósághoz, hogy abból, csak a kellemetlen dolgokra és eseményekre fog tudni rezonálni. Vagyis, főképpen azokra lesz érzékeny. Azokról fogja a legtöbb híradást kapni, és azokat is fogja megtapasztalni.
Relatív, úgynevezett duális valóság, az elektromos tulajdonságú anyagi világunk, amelyben éppen olyan jogosultsága van a jónak, mint a rossznak. Mert ezek a duális ellentétpárok, csak egymáshoz képest nyerhetnek értelmet. Ami azt jelenti, hogy értelmetlen dolog a jóról beszélni, a rossz ismerete nélkül. Valamint, nem nyerhet semmiféle dolog vagy esemény számunkra rossz minősítést, a jó ismerete nélkül. Ez pedig, a szabad választás lehetőségét kínálja számunkra. Teljes felelősséggel.
Matécz Zoltán
2015.12.04.
matecz.zoltan@gmail.com
