Szentség.
Az információ, exponenciális módon szaporodik. Ezt állítja róla a tudomány. Így okként, minden egyes alapinformációnak, több okozatot képviselő másodinformációs értéke alakul ki, a mentális gyakorlatunkban.
Amennyiben ez a tudományos észrevétel igaz, abban az esetben, ha fordított logikával közelítjük meg a témakört, akkor a sok szekundernek nevezhető másodinformáció valójában, egyetlen egy összetett primer alapinformációra vezethető vissza. Vagyis, az információ tudományosan exponenciális szaporodása, csupán azt jelenti, hogy az Univerzum abszolút értéket képviselő alapinformációja, relatív részletekben jelenik meg az anyagi valóságunkban.
Amennyiben pedig, az információ, valamilyen mentális formációt, képzeletbeli alakzatot meghatározni képes szellemi termék számunkra, abban az esetben, az Univerzum primer alapinformációját, amelyből minden egyéb másodlagos szekunderinformáció származtatható, a teljes, a tiszta, a Szent szellem biztosítja. Amely teljes, azaz hamis információktól mentes ismeretekkel rendelkezik. Így számára a tévedés, teljes mértékben kizárt. Csak egy ilyen tökéletes adatbázisra alapozható, a kozmikus teremtés folyamata.
Ezzel párhuzamosan, a tudomány azt is állítja, hogy az energia, megmaradó tényező. Ami azt jelenti, hogy sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem lehetséges. Így az energia, nem vész el, csak átalakul, és a hatásával szemben tökéletesen tehetetlen tömegek aktivizálásával, mindig új, és megint újabb megnyilvánulási formát ölt az anyagi világban. Így minden elektromos tulajdonságú anyagi megnyilvánulás eseményszintű létezését, valamilyen mértékű belső energiatartalommal lehet jellemezni. Ilyen módon az embert például, olyan bennünk elkülönült energiatartalom élteti, amit léleknek nevezünk.
De ez a sokféle elektromos anyagi megnyilvánulás, csupán másodlagos szekunder energiatartalomként jut érvényre a világmindenségben. Mert a nagy, és így teljesnek értékelhető energia, amelyik minden anyagi megnyilvánulás forrása, amelyből minden lélek táplálkozik, az nem más, mint az Univerzum tiszta mágneses energiája vagyis, a Szentlélek.
A Szentlélek attól olyan tiszta, hogy minden esetben kizárólag, a teremtést szolgálja az Univerzumban. Ellentétben velünk, akik az elméinkben határozhatjuk meg a relatív szellemi gondolataink segítségével azt, hogy az életenergiánkból származtatható lelki érzéseinket, milyen polaritással akarjuk használni. Így a szeretettel teljes kellemes szellemi gondolatainkkal, mindig pozitív lelki érzéseket aktivizál az elménk, amelyek éppen szinkronban vannak az Univerzum teremtő energiájának a hatásaival.
Ezzel szemben, a kellemetlen szellemi gondolatainkhoz, csak negatív lelki érzéseket képes csatolni az elménk. Amelyek romboló hatásai abban nyilvánulnak meg, hogy a szeretet hiányában, mentális ellenhatásokként juttatják érvényre az Univerzumban, az életenergiánkból származtatható lelki érzéseinket. Mint mentális életerő impulzusainkat. Így a lelkünket, mint az életünk energiáját, szellemi szinten relatív viszonyban tartva, akaratlanul is elkülönítjük az Univerzum abszolút energiájától. Azaz, a Szentlélektől.
Ahogy az értelmes ember tudatosságát, az elméjében felmerült szellemi gondolatainak, és a hozzájuk csatlakozó lelki érzéseinek az eredője határozza meg, azaz a mentális módon formált hitei, úgy az Univerzum tudatosságát is, a Szentszellem és a Szentlélek együttes eredője biztosítja. Mivel ez az abszolút Tudatosság, mentes relatív viszonyokon alapuló tévedésektől ezért, a bizonytalannak minősíthatő hit helyett, a tökéletes bizonyosság jellemzi. Ezt a kozmikus szintű tudatosságot nevezi az idealista filozófia Istennek. Míg a tudomány kvantumpszichológia tana, a kozmikus intelligenciáról beszél az által, hogy számára az Univerzum intelligens.
Isten tehát, nem más, mint az Univerzum abszolút értékű tudatossága, amely teljes, és ilyen módon tökéletes intelligenciával rendelkezve, induktív módon tudatosan szabályozza mindazt az összetett elektromos anyagi megnyilvánulást, amit önmaga mágneses valóságából alkotott meg.
Az Univerzum abszolút értékű információs adatbázisának az öntudata, éppen a tévedhetetlensége miatt, bizonyosság értékű mindent tudásnak minősül. Mi pedig, a relatív képességű elméinkkel, amikor felismerjük az általa létrehozott elektromos anyagi szintű jelenségeket, azokat mentális módon értelmezve, relatív tudásra tehetünk szert. Amely e miatt, mindig magában hordozza a tévedés lehetőségét. Ennél fogva nekünk, mindig hinnünk kell, az általunk megszerzett tudás igazságértékében. Történetesen abban, hogy a természeti jelenségek által közölt kozmikus információkat helyesen értelmeztük, vagy nem.
A mágneses hullámoknak, két alapvető összetevője van. A hullámhossz, és a frekvencia. Az Univerzum abszolút Elméjét, a mágneses alaphalmaz képezi. Mert abban épül fel, abban tárolódik, és abban közlődik minden mágneses hullám. Az Univerzum abszolút Intelligenciájának a két alapvető tulajdonsága, a Szentlélek és a Szentszellem, ennek a két mágneses összetevőnek a használatával közvetíti, az elektromos anyagi teremtésre irányuló intelligens akaratát.
Így a Szentszellem, a mágneses hullámok hullámhosszaiban határozza meg, azt a tiszta informatív értéket, amely a teremtésre irányul. A mágneses hullámok frekvenciáiban pedig, a Szentlélek aktív cselekvőképessége terjed, mint energia. Ezért, a mágneses hullámokban, a hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy az energiát közvetítő frekvencia, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az elektromos anyagi részhalmazokban. Így a mágneses hullámok, induktív módon létrehozzák, és általunk viszonyítható módon létezési állapotban tartják, az összes objektumként meghatározható elektromos anyagi megnyilvánulást.
Mivel az Univerzum abszolút Intelligenciájának, relatív módon intelligens megnyilvánulásai vagyunk, akiket a lélek által, Isteni minőségű energia éltet, ezért az elménk tudatossága, az abszolút szinthez illeszthető. Mégpedig, a tudatos meditáció képességével. Amelynek keretében, a mentális korlátozottságainkat képviselő szellemi aktivitásunkat szándékosan elcsitítjuk.
Így a szellemi passzivitásunk hatására az elménk, a lelki aktivitásunkra lesz fogékony. A lelkünk pedig, ha már nem kell a szellemi aktivitásunkra reagálnia, akkor más információs adatbázist keresve, a számára egyáltalán nem idegen, mágneses hullámok hullámhosszait képviselő informatív értékeket „szemléli”. A hatodiknak nevezett érzékünk segítségével.
Ezekben a kozmikus eredetű mágneses hullámokban, amelyek állandóan körülvesznek, és induktív módon befolyásolnak bennünket, látszólag véletlenszerűen jelennek meg, a lelkünk számára felfogható információk. Illetve, ha előre meghatározzuk azt, hogy a tudatos meditációnk alatt, milyen Isteni eredetű információra szeretnénk, mentális módon fogékonyak lenni, akkor a kérdéses hitünknek megfelelően kapunk az Univerzumtól, számukra szükséges információkkal ellátott felvilágosítást.
Az intelligens módon formált hiteink pedig, éppen azt tükrözik számunkra egyéni, de az Univerzum abszolút Intelligenciája számára sokrétű módon, hogy az általa teremtett és működésben tartott objektív elektromos anyagi valóság, amelyben élünk, mennyire felel meg nekünk. Úgy is mondhatnám, hogy a mi személyes hiteink, mentális visszacsatolást hajtanak végre az Univerzumban. Amelyben a kozmikus információk és energia által létrejött elektromos anyagi részesemények, tudatos visszaigazolást nyernek általunk, Isten tudatossága számára.
Isten ugyanis, mint az Univerzum abszolút Intelligenciát képviselő tudatossága, teljes és tévedhetetlen adatbázissal rendelkezik az elektromos anyagi világunk eseményeiről. Ezt a totális adatbázist, az állandó induktív viszony tartja fenn számára. Erre azért van szükség, mert az Isteni eredetű információk is, csak a gyakorlati módon megtapasztalható elektromos anyagi valóságunkban edződhetnek tudássá. Amelyek az elménkben formált hiteinkbe ágyazódva, újra az Isteni hatáskörbe jutnak, egyfajta mentális visszaigazolásokként általunk.
Mert a reális elképzeléseinkhez csatolt pozitív lelki érzéseinket kivetítve az elménkből, tudatos módon is társteremtői lehetünk Istennek. Az elménkből kivetített hiteink ugyanis, olyan EEG alapú mágneses agyi hullámaink, amelyek tökéletesen illeszkednek, az Univerzum mágneses adatbázisába. Ott csatlakozni, csak az azonos hullámhosszúságú, de jóval nagyobb energiájú kozmikus mágneses hullámokkal képesek. Így azokat vezérelve, tudatosan módosíthatjuk azokat az elektromos anyagi eseményeket, amelyek nem a vágyaink és elvárásaink szerint alakultak. Ez a tudatos teremtés lényege.
Ezért a tudatos teremtés képességével és aktív gyakorlásával, önmagunk Isteni mivoltát igazolhatjuk. Azt a csodálatos mentális képességünket, amellyel egységben élhetünk a teremtő Istennel. Így a Szentség lehetősége bennünk van. Csak a felfokozott relatív szellemi aktivitásunk, elnyomja annak, szinte minden lehetőségét az elménkben. Mert itt, az elektromos anyagi világ valóságában, elsősorban emberek vagyunk. Akiknek a lelki érzéseit, a szellemi gondolatai irányítják.
Így a mi személyes, és kollektív felelősségünk is az, hogy a szellemi gondolataink segítségével, milyen polaritású lelki érzéseknek biztosítunk, valóságot formálni képes lehetőséget az életünkben. Ezért az életeseményekben megtapasztalható sorsunk, a szellemi gondolatainkhoz társuló lelki érzéseink függvénye. De a jó sors kialakításához, kizárólag kellemes szellemi gondolatok által aktivizált, pozitív lelki érzésekre van szükségünk. Amelyek a szeretetet képesek szolgálni, minden esetben. Ha ettől nem térünk el, Szentségben élhetünk. Azaz, tiszta szeretetben. Amely minden szeretettel ellentétes szellemi gondolattól és lelki érzéstől mentes.
A szentség tehát, számunkra azt jelenti, hogy a szellemiségünket meg kell tisztítanunk minden szeretet ellenes kellemetlen gondolattól, hogy a fennmaradó kellemes gondolatainkkal már, csak pozitív lelki érzéseknek biztosítsunk, sorsformáló teremtési lehetőséget az elménkben. Ennél fogva, nem a lelkünket, hanem a szellemiségünket kell szeretetben művelnünk, tisztítanunk.
Éppen azért, hogy a szellemi gondolataink hullámhossz szerinti informatív értékeire támaszkodó tudatosságunk, szinkronba kerüljön, Isten kozmikus eredetű szeretetrezgéseivel. Mert ember és Isten mentalitása, csak a szeretet rezgéseiben különbözik. Így a szellemi gondolatainkat kell tudatosan megtisztítanunk ahhoz, hogy a lelkünk tiszta és Szent maradjon.
A szentség tehát, nem társadalmi szintű kiváltság. Így senkit sem lehet szentté avatni. Mert ez a szentség, kizárólag akkor jelentkezik, ha az ember elméjének a tudatossága, szeretetben éppen olyan szinten rezeg, mint az Univerzum abszolút Intelligenciáját képviselő Isten Elméje. Mert abban az esetben, nem csupán szellemben és lélekben, hanem tudatosságban is, azonos minőséget képviselnek egymással.
Kezdetben az is megfelelő dolog, ha ügyelünk arra, hogy a kellemetlen szellemi gondolatainkkal, ne piszkoljuk, ne mocskoljuk be tovább a lelkünket. Mert a szeretet nélküli, kellemetlen szellemi gondolataink szennyezték be azt, eddig is.
Félreértés ne essék, szentségessé, azaz Istenné válni, egyáltalán nem kiváltság az értelmes ember számára. Hanem elemi szükségszerűség. Mert mentális módon változni, csak itt vagyunk képesek, a földi életünk tapasztalatainak a függvényében. Ezen a létezési síkon. A halál után, amikor az elpusztíthatatlan, és így hallhatatlan lelkünk, magával viszi a szellemi tapasztalataink által kialakult mentalitásunkat, amely a mindenkori tudatosságunk alapja, akkor már nem vagyunk képesek szellemben változni. A mágneses alapú túlvilág, erre nem biztosít lehetőséget nekünk.
Így bolyongó lelkek maradunk, akik a re-inkarnáció lehetőségére várva, visszakerülhetünk a Földre. Egy új emberi életformába. Teljesen lenullázott szellemi adatbázissal. Így a mentalitásunkat meghatározni képes tudatosságunkat, nekünk kell újra kialakítani. Így újra lehetőséget kapunk a tiszta, az abszolút szeretet rezgésén alapuló kozmikus tudatossághoz fejlődni, szellemi szinten. Hogy azután, Istennel azonos minőségű tudatossággal hagyjuk el újra, ezt a földi „árnyékvilágot”. Mert Isten, csak azt a tudatos lelket képes befogadni, aki a szeretetrezgésében, a teremtővel azonos módon tiszta, azaz Szent.
Matécz Zoltán
2017.01.14.
