Ősrobbanás.
Ősrobbanást feltételezve, a semmi energiája, egy nagyon apró pontba sűrűsödött össze. Majd felrobbant ez az aprócska energiapont. Ez az ősrobbanás hozta létre a teret és az időt. Amelyben az anyagi események megszülettek. A másodperc tört része alatt.
Többféle módon értelmezhetjük a világunkat. Ezt nevezzük világnézetnek. De ez a világnézetünk, szinte minden ember elméjében, egészen másképpen értelmezett dolog. Alapjában véve, idealista és materialista világképről beszélhetünk. Ennél fogva, a világunk valósága, vagy önmagát hozta létre a semmiből, ahogyan azt az ősrobbanás elmélete diktálja, vagy pedig, megteremtette valaki. Így az egyik állítás, bizonyosan hamis.
Ha tehát, a feltételezett ősrobbanás előtt, nem volt tér és idő, akkor miben sűrűsödött össze ez a sok energia? Eleve, miért kellett sűrűsödnie a semmiben? Mert, amíg egy pontban tartózkodott, addig is térfogata volt. Mégpedig, egy atomnál kisebb pontnyi térfogata. Hogyan lehetett egy pontnyi térfogata, ha a tér, csak az ősrobbanás után alakult ki? Továbbá, milyen hatás terelte egybe azt a sok energiát?
Ha a tér hiányában, az energia önmagát zsugorította egy közös halmazú pontba, akkor a felrobbanásának az oka is ő maga volt? Mert a robbanáshoz is energia szükséges. Mivel robbanással járó változás, csak energia befektetésével járó munka eredménye lehet. Honnan lett az, a többlet energia, amely felrobbantotta a teljes mennyiségű energiapontot? Milyen energia robbantotta fel abban a semmiben, ami az energiapont körül maradt? Továbbá, mikor robbantotta fel az „energia” az energiát a semmiben, semmikor? Mert az idő is, csak az ősrobbanás után alakult ki.
Sehol és semmikor. Szerintem, ez a tökéletes meghatározása az ősrobbanásnak. Mert, ha sehol és semmikor történt, akkor ugye, meg sem történt. Egy tudományos szintű képzeletbeli eseményről van szó. Amelyről valójában, szó sem lehet. Mert ebben valóban legfeljebb, csak hinni lehet. Mivel a tudománynak, nincsen még a mai napig sem, konkrét meghatározása, sem a térről, sem pedig, az időről. Akkor pedig. honnan tudják azt, hogy az ősrobbanás után alakultak ki azok?
Ráadásul, Einstein energia megmaradási tételét, még senki sem cáfolta. Amely szerint, energia nem vész el, csak átalakul. Mert mindig új, és megint újabb megjelenési formát ölt, a hatásával szemben teljesen tehetetlen tömegek aktivizálásával. Így a kvantitatív kiterjedéseket biztosító tömeg, és a közöttük fennálló erőviszonyok, mint energia, állandó kvalitatív tényezőként vannak jelen az Univerzumban. Kvalitásként az energia, csak az általa aktivizált tömeghalmazok minőségeit határozza meg. Energia és tömeg, megmaradó tényezők, ezért egymásba nem módosulhatnak azok. Mert az esetleges átalakulás, már cáfolná az energia megmaradási törvényét.
Einstein, E = m * c2 képlete szerint, a testek belső energiamennyisége, azzal az erőhatással egyenlő, ami a fénysebesség négyzetére gyorsítja a kiválasztott tömegértéket. Következésképpen, nem a tömeggel egyenlő az energia, hanem azzal az „erőhatással végzett munkaértékkel”, ami elméletileg, a fénysebesség négyzetére lenne képes gyorsítani az adott testet. Vagyis, az energia hatása, az erő hatásával van azonosítva Einstein képletében. Nem a test tömegével.
Szerintem, az Univerzum terét, az oszthatatlan alaptömegek egységes halmaza alkotja. Az oszthatatlan alaptömegek elektromos tulajdonságokkal nem rendelkezhetnek. Mert az elektromos megosztás képességének a hiányában, elektrosztatikus töltést felvenni képtelenek. Ezért, egy mágneses alapközeget alkotnak. Amely, egy állandóan rezgésben lévő, mátrix szerkezetű alapközeg. Mivel az oszthatatlan alaptömegeknek, sem alátámasztása, sem pedig, felfüggesztése nincsen, ezért egy folyton rezgő mátrix közeget alkotnak. Amely rezgésben, a szervezetlen rezgésinformációikat és rezgési erőértékeiket, egymásnak adják, ide-oda. Teljesen véletlenszerűen.
Szervezett módon együttrezegve pedig, mágneses hullámokat alakítanak ki. Amelyeknek, két elemi összetevője van. A mágneses hullámhossz, és a mágneses frekvencia. A hullámhossz biztosítja szerintem, a mágneses információt. Míg a mágneses frekvencia által, éppen az energia terjed. A hullámhossz által meghatározott, diszkrétnek mondható erőimpulzus adagok formájában. Így a mágneses erőimpulzus sorozatok folytonossága, maga az energia. Ezért, ezek a diszkétnek mondható erőimpulzus sorozatok közvetítik egy irányba, a mágneses alaphalmaz oszthatatlan alaptömegei között fennálló rezgési részerőket.
Az oszthatatlan alaptömegek szervezetlen alaprezgései, csak erőátadást végeznek, informatív értékek nélkül. Ezért a jelenben történnek. Így időt, nem is határozhatnak meg. A mágneses hullámokban kialakult együttrezgésük azonban, lehetőséget biztosít a rezgési részerők egy irányba történő eseményszintű terjedésének. Így ez a viszonyítható esemény már, az idő és az információ alapját határozza meg az Univerzumban. Az Univerzumra nézve, szubjektív módon.
Ezért, ahol a mágneses hullámok egymásra hatása következtében, az energiahatások konfrontálódnak, azaz ütköznek egymással, ott összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok keletkeznek. Mégpedig, az oszthatatlan alaptömegekből. Mint az Univerzum „atomjai”. Ezek a kozmikus atomok, nem mások, mint azok az égitestek, amit a csillagászok szemlélnek az égen.
Majd ezek bomlástermékei, azok az anyagi atomok, amit a Mengyelejev táblázat tartalmaz. Egészen a hidrogénig bomolva. A mi bolygónkon, az anyagelbomlásnak három fokozata van. A fizikai, amit a radioaktív bomlás eredményez az ólomig. Az ólomtól a hidrogénig, kémiai az elbomlási folyamat. Amit az anyagok vegyülési hajlama eredményez. A hidrogén elbontását pedig, a bioszféra élőlényei végzik el. Mert a sejtekben, a szénhidrát alapú anyagcsere folyamatokból, a hidrogént égetjük el. Mégpedig, tiszta vízzé. Amely ideális oldószerként, egyből elvégzi a sejtek takarítását is.
Persze, az Univerzum keletkezésének okát tekintve, ez is, csak egy mese. Egyelőre. Mert, amíg a tudomány nem fogadja el, addig csupán egy érdekes eszmefuttatás lehet az egész. De talán, elég jó vitaalap. Viszont az ősrobbanás abszurd meséjéhez képest azért, egy sokkal komolyabb elképzelés. Nem azért, mert én találtam ki. De valójában mégis, azért ám. Mese nincs.
Így az ősrobbanás elmélete, gyakorlatilag önmagát cáfolja meg. Mert sem időben, sem pedig, térben nem fejezhető ki a feltételezett eseménye. Ráadásul, olyan ősrobbanás eseményéről van szó, amelyhez nem is kellett energia. Mert az összes, egy pontba volt sűrűsödve. De nézzük most, ennek az energiának a sűrűsödési lehetőségét.
Kvalitásként az erő, objektív munkavégző képesség. Mert a tömegek közvetlen érintkezésen alapuló kölcsönhatása által közlődik. Önálló kiterjedése nincsen. Így, csak a hatása alapján lehet következtetni a létezésére. Az energia pedig, szubjektív munkavégző képesség. Számunkra, közvetett módon fejti ki a hatását. Mégpedig, az azonos tömegek által felépített közegek hullámainak a közvetítése által. A hullámok frekvenciáiban terjedő erőimpulzus sorozatoknak a folytonosságával. Így kvalitásként magának az energiának, szintén nem lehet kiterjedése.
Csupán a hullámot felépítő közeg résztömegei között, szervezett módon egy irányba terjedő erőhatások diszkrét sorozatairól van szó az energia esetében. Amelynek a diszkrét jellegét, éppen a mágneses hullámhossz határozza mag. Aki másképpen értelmezi az energiát, egyszerűen nem ért hozzá. Mert a tudományban, a mai napig nincsen konkrét módon meghatározva az energia mibenléte.
Na, már most, ha ilyen szépen meghatároztuk azt, hogy az energia nem más, mint a hullámokban terjedő erőhatások impulzussorozatainak a folytonossága, ami ennél fogva, szintén kiterjedés nélküli kvalitás, akkor az energia sűrűsödési lehetőségéről sem beszélhetünk. Mert, amelyik tényezőnek nincsen kvantitatív kiterjedése, az sűrűséggel sem jellemezhető. Nem létezik tehát, az Univerzumban olyan hatás, ami az energiát összesűríthetné. Egyetlen pontba sem.
Robbanáskor pedig, nem az energia robban fel, hanem a felrobbanó anyagi halmaz energikus közege fog hullámjelenségeket produkálni. Amely hullámokban, a detonáció erőhalmaza fog energiaként terjedni.
Ezért kell például, egy régi épület felrobbantása esetén, a környező épületek ablakait nyitva tartani. Mert a robbantás ereje során, a levegő közegében kialakuló detonációs hullámok, a zárt ablakok üvegtábláit annyira megfeszíthetik, hogy esetleg azok is berobbanhatnak. A nyitott ablakok üveglapjai, nem konfrontálódnak annyira a detonációs hullámokkal. Ráadásul, a kereteikkel együtt, egyfajta szabadrezgéssel tudják le, a detonációs hullámok energiahatásait.
Ahogyan a levegő közegében terjednek a robbantás hullámai, olyan módon terjednek, minden egyéb anyagi közegben is. A ritkább szerkezetű közegekben, nagyobb hullámhosszal alakulnak ki, míg a sűrűbb közegekben, kisebb hullámhossz kialakításával terjedhet csak az energia. De a legsűrűbb anyagi halmazok atomjai által felépült rács vagy kristályrács struktúrák is, csupán nagyon erősen szivacsos szerkezetűnek minősülnek, a mágneses alaphalmaz oszthatatlan alaptömegei számára. Amelyek nem csupán körülölelik az anyagi halmazokat, de a belső rács és atomi szerkezeteiket, teljesen ki is töltik.
Mert még az elektronok is, amelyeket alig lehet látni, a nagy felbontású fénymikroszkópokkal, azok is gigantikus méretűek, a mágneses alaphalmaz oszthatatlan alaptömegeihez képest. Amelyből, és amelyben kialakult, az összetett szerkezetű elektromos anyagi világunk objektív valósága.
Az oszthatatlan alaptömegek által alkotott mágneses alaphalmaz, mindig is létezett. Így belőle született meg az elektromos anyagi világ, és ha az objektív létezésük induktív feltételei megszűnnek, akkor ugyanebbe a mágneses alapközegbe bomlanak majd le. Mert újra kötetlen alaptömegekké válnak. Beleolvadva, szétsugárzódva, annihilálódva a mágneses alaphalmazba.
Csak egyféle igazság létezik. Így bárki szabadon eldöntheti azt, hogy melyikben hisz. A semmire alapozott tudományos mesében, vagy a teremtésben. Amelyben a mágneses alaphalmaz abszolút Elméjének az öntudata, megteremtette az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóságot. Ezt a teremtésre képes kozmikus öntudatot nevezhetjük, Istennek.
A „Uni-verzum” szó latin jelentése, „egy ige”. Amely úgy is értelmezhető, hogy a szubjektív mágneses valóságban kijelentett „ige”, megvalósul induktív módon, az objektív anyagi világ elektromos részeként. Az ige, cselekvést, történést, és létezést jelentő szó. Vagyis, olyan anyagi szintű elektromos cselekvések és történések eseményszerűségeit valósítja meg, amelyek a mágneses alapú létezésben nyilvánultak meg.
Majd itt jön a képbe a Biblia. Mint Isten kinyilatkoztatott igéje. Amelyben határozottan le van jegyezve, hogy először volt az ige. Az ige Istennél volt, és maga, Isten volt az ige. Így az anyagi szintű Univerzum már, az egységes ige megtestesülése. Benne az értelmes emberrel együtt. Az ember azonban, a többi lélek által éltetett élőlénnyel szemben, szellemiséggel is rendelkezik. Így az ok-okozati viszonyokat képes megérteni. Vagyis, felismerheti az Istenben való létezését.
Az idealista mese tehát, elfogadható valóság. Ha tudományos szinten is, megfelelő módon van értelmezve. Az Istenhez csatolt vallásos cicomák nélkül. Amelyek az Istenben hívő embereket is megosztják. Hiszen ugyanarra az egy Istenségre, több ezer vallásformát találtak már ki. De ez a sokszínűség, nem képes csorbítani Isten jelentőségét. Csupán az emberiség, Istenről való sokrétű elképzeléseit fejezi ki. Amelyben, nem Isten a változó.
A tudomány ma már, nyíltan intelligens Univerzumról beszél. Mégpedig, a kvantumpszichológia című elméletében. Így végső soron, Isten elvi lehetőségét, Ők sem tudják kikerülni. Én pedig, sok sikert kívánok nekik, ehhez a feladathoz. Mert akkor, a teremtés elmélete, végleg győzhet az ősrobbanás abszurd meséjéhez képest.
Matécz Zoltán
2017.07.22.
