Két úr szolgája.
A mindennapi életünkben, többféle elvárásnak kell eleget tennünk. Ezek többnyire, saját magunk által vállalt elvárások. De akadnak olyanok is, amit nem szabad akaratunkból vállaltunk. Így relatív értelemben véve, akár több urat is szolgálhatunk egy időben, a mindennapi megélhetésünk érdekében.
Abszolút értelemben véve azonban, csak egy urat részesíthetünk előnyben. Vagy Istent, vagy azt, akit Isten a Föld urává tett az által, hogy kirekesztette a mennyeknek országából. Vagyis, a Sátánt. Isten ellenfelét a teremtésben. Sátán ugyanis, éppúgy Isten teremtménye, mint bármi más. Ezért, nem egyenrangú Istennel, a teremtővel. Hanem, csupán teremtett entitás. Akinek itt a Földön, csak annyi szerep jut, hogy mentális módon, szabadon eltéríthet bennünket a teremtés folyamatától.
Ezért az eszközei is, mentális eredetűek. Kísértésekkel befolyásolja a döntéseinket. A hátsó gondolataink által befolyásol bennünket, vagy a mások által sugalmazott tanácsok révén. Amelyeknek egyetlen célja az, hogy ne vegyünk részt, az Isteni teremtés folyamatában. Illetve, ha már részt veszünk abban, akkor negatív lelki érzésekkel tegyük azt. Mert a negatív lelki érzéseink, ellentétes módon fejtik ki a hatásukat, mint a pozitívként értékelhető Isteni teremtés erői.
Isten ugyanis, a lélek által éltet bennünket. Ennél fogva, pozitív lelki érzések mentális erőimpulzusait biztosítja számunkra, a tudatos teremtés végrehajtásához. De ezeket a pozitív lelki érzéseinket, csak a kellemes szellemi gondolatainkhoz képes társítani az elménk. A kellemetlen szellemi gondolatainkhoz, csak negatív lelki érzéseket képes az elménk csatolni. Ezek tulajdonképpen, ugyanazok a lelki érzések, csak az elménk, a szellemi gondolataink minőségei alapján, polaritást vált rajtuk. Így a pozitív polaritású teremtő lelki érzéseink, negatív polaritást kapnak, a kísértéseknek engedelmeskedő kellemetlen szellemi gondolataink hatására.
Vagyis, az Isteni eredetű pozitív teremtő erőimpulzusaink, negatív formában jelennek meg az életünk eseményeinek a valóságában. Destruktív módon rombolva mindazt, amit a konstruktív életerőt képviselő pozitív lelki érzéseinkkel felépítettünk magunknak. Ilyen módon, a hatás-ellenhatás elve, a mentális módon irányítható lelki érzéseink erőimpulzusaira is érvényes.
Az ilyen módon irányítható lelki érzéseink mentális erőhatásaival tehát egyszerre, csak egy urat szolgálhatunk. Attól függően, hogy pozitív vagy negatív polaritást biztosítunk számunkra, a szellemi gondolataink által, az elménkben. Mert a lelki érzésünket képviselő mentális erőimpulzusunk, csak egyféle polaritást vehet fel. Pozitív jellegűt, vagy negatívat. Építő jellegűt, vagy rombolót. Ezért, nekünk kell szellemi szinten meghatározni azt, hogy melyik urat szolgáljuk a lelki érzéseinkkel.
Amikor ugyanis, a kellemes szellemi gondolataink hatására, pozitív lelki érzéseinknek biztosítunk valóságot formálni képes lehetőséget, akkor Istent teremtő folyamatait szolgáljuk. Abban az esetben azonban, amikor kellemetlen szellemi gondolatok irányítják a lelki érzéseinket, akkor negatív értéket vesznek fel azok, és olyankor, mindig Isten ellenfelének, a Sátánnak szolgálunk. Mert a kozmikusnak mondható konstruktív teremtés ellen, destruktív módon használjuk, a valóságunkat alakítani képes életerőinket.
Ha Istenben hívő ember vagy ugyan, de a lelki érzéseidet rapszodikus módon, hol pozitív, hol pedig, negatív módon használod, teljes önellentmondásban élsz, a sorsod teremtését illetően. Ha nagyon mélyen vallásos vagy, de negatív lelki érzéseknek adsz lehetőséget arra, hogy a sorsodat formálják, Isten ellen élsz. Még akkor is, ha esetleg pap vagy, Isten szolgája. Mert a szeretet Istenét, nem szolgálhatod indulatosan. Negatív lelki érzésekkel.
Lehetsz azonban, vallásoktól és az Isteni alapelvektől teljesen független ember szellemben, ha mindig a pozitív lelki érzéseiddel alakítod a megtapasztalható sorsodat, akkor a kozmikus teremtéssel vagy szinkronban. Vagyis, Isten teremtési tervét szolgálod. Akaratlan módon is. Mert Istennek, nem az a fontos igazán, hogy benne higgy, hanem az, hogy legyen hited. Amelyben a lelki érzéseid aktívak. Mert, ha ez által, csupán önmagadban hiszel, éppúgy Istenben hiszel. Mert Ő éltet téged is, a lélek által. Akár tudsz róla, akár nem.
Az Istentudatos ember, csupán abban különbözik, hogy ő, tudatosan felvállalja önmaga Isteni mivoltát. Így a vele járó tudatos teremtés képességét is. Mert az értelmes ember számára, a tudatos teremtés aktív gyakorlása bizonyítja a legékesebb módon azt, hogy általa Isten él anyagi szintű életet. A teremtő.
Mert a szeretet Istenét, csak szeretettel teljes, kellemes szellemi gondolatokkal irányított pozitív lelki érzésekkel szolgálhatod. Amelyek mindig örömöt okoznak számodra. Ezért az elmédből, ki kell űznöd minden kellemetlen szellemi gondolatot. Mint ahogyan azt Isten is megtette, amikor az angyalok harca lezajlott. Mert minden angyal, Isten egy-egy specifikus szellemi gondolata. Amit mágneses hullámokban kódolt. Ilyen módon képes minden angyal, egy-egy meghatározott feladatot ellátni.
Amelyik angyalok pedig, negatív értékűek lévén, nem szolgálták az Isteni eredetű szeretetteremtés érdekeit, azokat kiűzte az ő mágneses valóságából, ide a Földre. Ezért, nekünk kell felismernünk, az általuk indítványozott kísértéseket. Akár hátsó szellemi gondolatok azok, akár mások hátsó gondolatai által közölt sugalmazások. Mert a céljuk az, hogy ne vegyünk részt a teremtésben. Mivel, aki a teremtésben aktív, könnyen felismerheti önmaga Isteni mivoltát.
Ma az emberiség kilencvenkilenc százaléka, Isten ellen szolgálja a gonoszt. Mert a depresszív indulatoknak engedelmeskedve, állandó feszültségben, méltatlankodásban, felháborodásban, neheztelésben, dühös állapotban, haragban, és gyűlöletben élnek. Amelyek, kellemetlen szellemi gondolatok által kifejezésre juttatva, csak negatív lelki érzéseket aktivizálhatnak az elménkben. Vagyis, éppen a pozitív lelki érzéseinket polarizálják ellenünk.
Ezért az emberiség nagy része, két urat szolgálva, sanyarú sorsra ítéli önmagát. Mert mentális életerőket ütköztet az elméjében. Amelynek a sorsformáló hatása sem lehet komoly érték. Így az emberi szenvedést biztosítja csupán.
Mert a lélek, az életünk energiája. Így a belőle származó lelki érzéseink, egy-egy teremtésre képes életerő impulzusunk. Vagyis, a megtapasztalható valóságunkat fogják alakítani. Gyakorlatilag, a sorsunkat. Ha tehát, nem tetszik az a sors, amit önmagad számára teremtettél eddig, változtass a szellemi hozzáállásodon. Csak kellemes szellemi gondolatokkal töltsd fel az elmédet. Hogy az általuk aktivizálható lelki érzéseid, pozitívak maradjanak. Ahogy azt Isten biztosítja számodra. Hogy konstruktív módon vehess részt, a kozmikus teremtés folyamatában.
Az ezoterikus tanításokat hallgatók sűrűn hallják azt, hogy „minden értelmes ember, egy spirituális lény”. De azt, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban, nem igazán szokták elemezni. Pedig, a mi ősi magyar nyelvünk, határozottan utal rá.
A „van benne spiritusz” kifejezésünk, éppen arra utal, hogy akire mondják, az lelkileg jelen van az életeseményekben. Mert, mindig tudja azt, hogy mikor és mit kell tennie. Így az életerőit hasznosan, konstruktív módon használja. Vagyis, a lelkéből származtatható életerő impulzusokat, amit az érzései képviselnek, pozitív módon hasznosítja. Ennél fogva, akkor vagyunk igazán spirituálisak, amikor az életenergiánkból származó lelki érzéseinket, pozitív módon használjuk. A valóságunk tudatos átalakítására.
Ha pedig, már eldöntöttük azt, hogy Istent szolgáljuk, az emberi lélek egyedüli birtokosát, akkor az is egyértelmű már számunkra, hogy a spirituális szintet képviselő pozitív lelki érzéseinket, a tudatos teremtés szolgálatába állítsuk. Mindig az éppen megtapasztalt szükségek alapján. Ami azt jelenti, hogy a valóságot, mindig egyre szebbre képzeljük. A helyett, hogy negatív módon kritizálnánk.
Ilyen módon, mindig a lelket szolgáljuk. Az anyagi világ valóságában megnyilvánult Istent. Az emberi szükségletek folyamatos kielégítésével. Így szeretettel teljes ünnepet varázsolhatunk minden hétköznapból, amit megélhetünk. Mert ünnep van addig, amíg az emberek szeretetben járnak. Mert Isten jelenléte van a cselekedeteinkben. Mert Istennek, Istenként szolgálni, csak pozitív lelki érzésekkel lehet. Akkor vagy úr az elmédben, ha a teremtő erőhatások urát szolgálod, a kellemes szellemi gondolataid által irányított pozitív lelki érzéseiddel.
Mert, először volt az ige. Az ige Istennél volt. Isten, maga volt az ige. Ezt állítja a Biblia. De, ha az ige, cselekvést, történést, és létezést jelentő szó, akkor a teremtésről szóló konstruktív eseményekben, a teremtőt kell tisztelnünk. Aki nem csupán maga a teremtő, hanem maga a teremtés is, és a teremtett megnyilvánulásban is ő lakik, a lélek által.
Ezért, nekünk kell tisztán tartanunk az elménket. Ez a szellemi szintű mentális tisztogatás, egy megigazulási folyamat. Éppen olyan, mint amikor egy szülő, a családtagjai által használt tárgyakat rendbe rakja, helyre teszi, vagy megigazítja. Éppen azért, hogy a közös otthonukban rendet tartson. Mert a megszokott rendben, sokkal kellemesebb az élet. Az egész családi közösség számára.
Az értelmes embernek tehát, az elméjében kell ilyen rendet tartania. Hogy kellemetlen szellemi gondolatok, ne uralják az elménket. A problémák ismeretében, mielőbb megoldás-centrikus gondolkodásmódra kell váltanunk. Mert a megoldásokhoz, már csak pozitív lelki érzések társulhatnak az elménkben.
Amíg két úr szolgája vagy, addig az olyan számodra, mintha két pad között, a pad alatt lenne a helyed. De amikor mégis leülsz, akkor a számodra szebb, jobb, és biztonságosabb padot fogod választani. Hát, ilyen elemi választás előtt áll ma az emberiség is. El kell döntenünk végre azt, hogy a lelki érzéseinkkel Isten szolgáljuk pozitív módon, vagy a negatív lelki érzéseinknek engedelmeskedve, Isten ellen szolgálunk.
De, ha az Isten, bennünk él a lélek által akkor, csak Isten ellen használhatjuk negatív módon, a tőle származó lelki érzéseinket. Vagyis, csak a hátrányunkra, destruktív módon használhatjuk azokat. Erősen romboló jelleggel. Ahogy eddig tettük, amíg két urat szolgáltunk.
Matécz Zoltán
2017.12.23.
