Kozmikus zaj.
Az Univerzum belsejéből, olyan rejtelmes hangok érkeznek a Földünkhöz, amelyek semmiképpen sem lehetnek földi eredetűek. A világűrből érkeznek hozzánk. Annak ellenére, hogy a csillagközi tér, egy anyag nélküli, igen erős vákuumnak felel meg. Pedig a hang, csak anyagi közegben képes kialakulni és terjedni. Ezért, erre a jelenségre sincsen még elfogadott tudományos magyarázat.
Az én véleményem szerint, az abszolút létezés, eleve kétféle valóságból áll. Az objektívnek megismert összetett szerkezetű elektromos anyagi valóságból, és az oszthatatlan alaptömegekből felépült szubjektív valóságból, amit az Univerzum mágneses alaphalmaza alkot. Amelyből és amelyben, az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság megnyilvánulhatott.
Az anyag minden megnyilvánulása, rezgésnek minősül. Ezt állítja a fizika tudománya. Mert az atomok teljes térfogatának, csak az egy tízezred részét képezik, egy adott atom objektívként értelmezhető alkotóelemei. A protonok, a neutronok, és az elektronok. Szerintem az atomok összes többi terét, a mágneses alaphalmaz tölti ki. Éppen olyan formában, mint ahogyan körülöleli az atomokat. Így az atommagok forgómozgása, és az elektronok keringőmozgása, egyformán rezgésnek minősül. Amely, a mágneses alaphalmaz közegében valósult meg.
Ennél fogva, számunkra együtt mutatkoznak meg ezek az alapvető elektromos és mágneses tulajdonságok. Mint elektromágneses jellemzőségek. De az induktivitás jelensége, határozottan arra utal, hogy a mágneses és az elektromos jellemzők, mégis teljesen különálló tényezők. Csak a mágneses tér és az elektromos tér alkotóelemei, állandó kényszerkapcsolatban vannak. Mert, mindkét erőtér jellegű tulajdonság, ugyanabban a mágneses alaphalmazban alakult ki.
De, amíg a mágneses tér lineáris, azaz egyenes vonalvezetésű, addig az elektromos terek centrálisak. Valamilyen forgó vagy keringő mozgást végeznek. Mert mindig követik azt az objektív atomi részecskét, amelyik forgó vagy keringő jellegű rezgőmozgást végez a mágneses alaphalmazban.
Mert a protonok, a neutronok, és az elektronok körül, elektromos tereket alkotnak az oszthatatlan alaptömegek. Így a forgómozgást végző protonok és neutronok, nem képesek egymás forgó elektromos tereit legyőzni, így egy közös halmazt alkotva képezik az atomok magját. A fürge elektronok pedig, keringőmozgást végeznek az atommagjaik körül. Az ő centrális módon forgó elektromos tereikkel együtt. Így nem képesek az atommagba zuhanni. Mert az elektromos erőtereik, egymás ellen dolgoznak.
Amíg az atommag együttes elektromos erőteret képezve forog, addig az elektronok keringő elektromos erőterei, távol tartják az elektronokat az atommagtól. Miközben, az atommagot egy közös halmazba kényszerítik. Ilyen módon, az atomok elektromos erőterei, kilencezer kilencszázkilencvenkilenc tízezred részét képezik, a teljes atomtérfogatnak. Amely erőterek, az Univerzum mágneses alaphalmazát képező, oszthatatlan alaptömegekből épülnek fel.
Ezért az induktivitás jelensége, éppen arra utal, hogy az azonos alaptömegekből álló, de különböző mozgású erőtereket képező halmazrészek között, dinamikus mozgáskiegyenlítő folyamat zajlik. Éppen az Univerzum abszolút mozgási egyensúlyának a kialakítása érdekében. De az, már nem jöhet létre ezért, csak relatív egyensúlyos állapotot tarthatnak fenn, ezek az ellentétes mozgású erőterek. Azt pedig, az a harmónia valósította meg, az objektív anyagi világunkban, amit az égre tekintve tapasztalhatunk, amíg a csillagos eget szemléljük. Mint, az örök mozgás, és az örök állandóság kozmikus kompromisszumát.
A hang, csak anyagi közegben képes kialakulni és terjedni. A laboratóriumokban előállított vákuumban, nem képes a hanghatás sem kialakulni, sem pedig közlődni. A csillagközi tér vákuuma pedig, sokszorta erősebb, mint a laboratóriumainkban előállítható legerősebb vákuumok bármelyike. Így a hang kialakulásáról és terjedéséről ott, szó sem lehet.
A csillagközi teret, a mágneses alaphalmaz tölti ki. Amelyben a mágneses hullámok alakulnak ki. Különböző hullámhosszúságon terjedő frekvenciáikkal. Így a hullámhosszúság határozza meg, a mágneses hullámok informatív értékeit. Míg a frekvenciáik által, a folytonos mágneses erőimpulzus sorozatok terjednek, mint energia. Egy-egy ilyen különálló erőimpulzus sorozatot hív a tudomány ma kvantumnak. Az energia kvantuma ezért, frekvenciafüggő tényező.
Így a kvantum, nem önálló részecske, mint ahogyan a tudomány azt képzeli, hanem az oszthatatlan alaptömegek közegében kialakult mágneses hullámok frekvenciájának, egyetlen egy különálló erőimpulzus sorozata. A mágneses hullámok frekvenciái által pedig, ezek az erőimpulzus sorozatok terjednek, a hullámhossz által meghatározott kozmikus feltételek alapján.
Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a mágneses hullámokban, mindig a hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy a frekvencia által szállított energia, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazokon.
Az a közeg, amelyben információ alakulhat ki, tárolódhat el, és közlődhet, elmének minősül. Így az Univerzum mágneses alaphalmaza tehát, a mágneses hullámok hullámhosszaiban kódolt informatív értékei miatt, az abszolút Elmének minősül. Ennek az abszolút Elmének természetesen, intelligens öntudata is van. Amelyből a mágneses módon közölhető információk erednek. Így az Univerzum abszolút Elméjének az Intelligenciája, a mágneses hullámokban van kódolva, a hullámhosszuk informatív értékei által. Majd induktív módon közlődnek azok, az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság felé.
Az objektív valóságot képező, összetett elektromos anyagi részhalmazok pedig, mindig megfelelő módon reagálnak, ezekre a mágneses alapú rezonanciákra. Vagyis, a centrális mozgású anyagi másodrezgéseket, az elsődleges jellegű mágneses hullámok idézik elő. Másképpen fogalmazva, a dominánsnak mondható, primer alapú szubjektív mágneses rezgések, másodlagos szekunder rezgéseket idéznek elő és tartanak fenn, az objektívnak megismert elektromos anyagi valóságban.
Ez röviden azt jelenti, hogy az Univerzum végtelen Intelligenciája, mágneses hullámokkal közli az akaratát, azok hullámhossz szerinti informatív értékei alapján. Így a mágneses hullámhossz informatív értékei szerint alakulnak ki, a különböző minőségű anyagi megnyilvánulások. Míg a mágneses frekvenciák energiaértékei révén, az anyagi megnyilvánulások erőssége jut érvényre.
Így a mágneses hullámok, bizonyos hullámhosszokon, kizárólag hanghatást képesek előidézni, egy-egy anyagi részhalmazban. Ennek az anyagi minőségekben kialakuló hangnak az erősségét pedig, a mágneses frekvencia fogja meghatározni. Így a csillagközi szintű mágneses térben, nem kell a hangnak terjednie ahhoz, hogy az Univerzum elektromos anyagi terében, valahol hallható legyen.
Bőven elég az, hogy hanghatásnak megfelelő meghatározott hullámhosszon és frekvencián, mágneses hullámként terjedjen. Mert elektromos anyagi halmazzal kölcsönhatásba lépve, mindenképpen hanghatás fog kialakulni. Amely hanghatásban, az Univerzum abszolút Intelligenciájának az üzenete, relatív módon jelenik meg. Vagyis, általunk hallható és viszonyítható módon.
Más mágneses hullámhosszok, fényhatást eredményeznek az anyagi halmazokban. Megint más hullámhosszúságú mágneses hullámok, a tudomány „elektromágneses” spektrumának megfelelően, egyéb hatásokat eredményeznek. Így például, a hőhatás is, a Nap által generált mágneses hullámok révén közlődik induktív módon, a mi elektromos szerkezetű anyagi szintű légterünkkel. Ahol az optika szabályszerűségei szerint, a Földfelszínre vetíti a légkőr, a Nap hőjét.
A részecskék rezgést végeznek. A hullámokban pedig, ezeknek a részecskéknek a szervezett együttrezgése valósul meg. Így a mágneses hullámokban is. Ezért, minden fajta anyagi minőség, a mágneses hullámok hullámhosszaiban van kódolva. Ennél fogva, a mágneses hullám anyagi halmazzal induktív kölcsönhatásba kerülve, a hullámhosszában kódolt hatást fogja eredményezni. Mégpedig, a frekvenciájában meghatározott erősségben.
Akár hang, akár fény, akár hő legyen is az a hatás. Vagy bármely más, anyagi szintű megnyilvánulás. Így minden anyagi megnyilvánulást, mágneses hullámok tartanak állandó rezgésben. A többszörösen összetett anyagi megnyilvánulásokat pedig, többféle mágneses hullám is befolyásolja egy időben. Így a különböző életformákat például, mint az ember is, úgynevezett morfogenetikus mezőrendszer tartja megnyilvánult módon élő állapotban.
Ez egy többfokozatú vagy többlépcsős mágneses mezőrendszer, amely egyszerre képes hatást gyakorolni a teljes testünkre. Függetlenül attól, hogy azokat különböző szintű anyagi megnyilvánulások alkotják. Sejtek, baktériumok, szövetek, csontok, szervek, szervrendszerek együttese. Ezek mindegyike, más hullámhosszúságú mágneses hullámokra érzékeny. Ezeknek az induktív érzékenységeinknek az eredő harmóniája képviseli bennünk az életképességet.
A magyar nyelv „megnyilvánulás” szavának fogalmi jelentése arra utal, hogy az elektromos alapú objektív anyagi valóságban, olyan viszonyítható rezgési esemény történik, amelyiket mágneses hullám nyilvánította meg. Mégpedig, az állandóan fennálló induktív viszonynak köszönhetően. Mert, magától nem képes megnyilvánulni. Ez nyilvánvaló. Így a mágneses hullámok informatív értékei, induktív hatásra átalakulnak, anyagi szintű elektromos rezgésekké. Ami az Univerzum abszolút Intelligenciájának a relatív megjelenését biztosítja, az objektív anyagi valóságban.
Mert az intelligencia, megmaradó tényező az Univerzumban. Úgy is fogalmazhatnám, hogy a mágneses módon terjedő abszolút Intelligencia nem vész el, csak átalakul, és relatív intelligenciát tükrözve, viszonyítható elektromos anyagi rezgéseket idéz elő. Amelyeknek a viszonyítása és értelmezése során, az emberi tudomány kialakulhatott. Így a tudomány egyetlen reális célja az, hogy az objektív anyagi megnyilvánulások részleteiben rejlő intelligens működések megismerése által, az abszolút Intelligencia megismerésének a birtokába jusson.
Matécz Zoltán
2018.01.16.
