Ihlet.
A szótárak és lexikonok, különböző elvont magyarázatokat próbálnak adni az ihlet szó jelentésére, de konkrét meghatározással nem rendelkeznek. Ezért most itt, megpróbálom én magam konkretizálni valamilyen szinten, ennek a fogalomnak a jelentését.
A szinonimaszótárban, találtam néhány fogalmat az ihlet szó fogalmi jelentésének a helyettesítésére. Amelyeknek a segítségével e miatt, elvont módon ugyan, de körül lehet írni az ihlet szó fogalmi jelentését. Ilyen az inspiráció, az ösztönzés, a lelkesítés, a serkentés, a sugallat, vagy például, a motiváció. Bár ezekkel a szavakkal szokták magyarázni vagy helyettesíteni, de igazából, egyik sem fejezi ki határozottan az ihlet szavunk fogalmi értelmét.
Írók, költők, festők, szobrászok, és más egyéb alkotó művészek problémája szokott lenni főképpen az, hogy megvan ugyan a lelki vágyuk a cselekvésre, de egyfajta szellemi szintű mentális tehetetlenséget érzékelnek, amely meggátolja őket abban, hogy bármi szépet vagy hasznosat alkossanak. Így ebben a mentális tehetetlenségüknek a „mocsarában” vergődve, egyre mélyebb és mélyebb tompaság terheli az elméjüket. Amelynek hatására, a tökéletes szellemi frissességük ellenére, csak az átlagosnak mondható, hétköznapi emberek szintjén képesek használni az elméjüket.
Mert az ihlet az, amikor egy értelmes ember, bármilyen hétköznapi ember legyen is az, egy belső sugalmazás vezetésére, elkezd egy maradandó dolgot vagy művet alkotni, amelyben később mások is csak gyönyörködhetnek. De általában véve, hol van ez az értelmes belső sugalmazás, amire annyit kell várni olykor, ha éppen nincsen meg az elménkben? Valamint, miért kell rá annyit várakozni tehetetlenül? Hogyan működik az életünkben?
Az én véleményem szerint, tulajdonképpen arról van szó, hogy a mi relatív elméink, az Univerzum mágneses alapú abszolút Elméjében valósultak meg. Ezért, a kétféle elmeminőség között, folyamatos mentális viszony áll fenn.
A mi relatív elméinkben, viszonylagos a tudatosságunk által formálható igazság. Ezért, hinnünk kell azok igazságértékében. De a tévedés lehetősége, mindig beárnyékolja a szellemi szinten meghozott döntéseinket. Ami az esetleges alkotás tiszta fényét, erősen beárnyékolhatja. Míg az Univerzum abszolút Elméjében, tévedhetetlen bizonyosság az igazság.
Így az ihlet számunkra, az abszolút Elméből származó igazság valamilyen szintű megismerését jelenti. Amelynek a bizonyossága, soha nem csorbítja el, az alkotási vágy tiszta fényét. De hogyan működik? Hogyan vehetjük igénybe az abszolút Elme bizonyosságainak a mentális lehetőségeit? Ez itt a régóta feszegetett kérdés.
Tulajdonképpen arról van szó, hogyha akárkinek, valakinek, vagy bárkinek, van egy jó elképzelése, de nem tudja, hogy hogyan kellene azt megalkotni, akkor képzelje el azt, már tökéletesen kész, működő dolognak vagy eseménynek. Amíg a szellemi gondolatai segítségével elképzeli azt a mentális formát, amire vágyik, addig pozitív lelki érzésekkel tölti fel azt, éltető tartalommal. Így a pozitív lelki érzések segítségével élteti, működteti, realizálja a vágyott elképzelésének a mentális formáját.
Amikor már látja az ember az elméjében, a vágyott dolog vagy esemény működését megvalósulni, realizálódni, akkor kell azt mondani, hogy ÁMEN. Azaz LEGYEN. Ezzel az egyszerű meghatározással, kivetíti azt a relatív elméjéből, az Univerzum abszolút Elméjébe. Majd az abszolút Elméből érkezik meg a sugallat, amely rendíthetetlen lelki erőt és abszolút értékű szellemi tudást biztosít, az alkotás által történő megvalósuláshoz.
Így az értelmes ember elméje, egyfajta pozitív élményekben gazdag tudati állapotba kerül. Tulajdonképpen, teljesen átszellemül az adott témával kapcsolatban. Ez a megvilágosodás pillanata. Amikor az ember relatív elméje, belelát az abszolút Elme végtelen igazságába, és ott látja tökéletesen működni a vágya eseményét vagy tárgyát. Így a vágyról szóló igazság biztos tudatában, olyan pozitív lelki erők indukálódnak az elméjében, amelyek segítségével, megalkothatja végre azt a művet, amiről azelőtt csak ábrándozott.
Nézzük meg pontosan azt, hogy miről is van szó. Ha az Univerzum abszolút Elméjében, a kozmikus tudatosságot Istennek nevezzük, akkor joggal hívja a magyar nyelv az ihletet „Isteni sugalmazásnak”. Amelyben, tulajdonképpen arról van szó, hogy Isten tökéletesen egyetért azzal a reális elképzeléssel, amit a relatív elménkből kivetítettünk felé, az ÁMEN kifejezéssel.
Ezért, számunkra külsőnek minősülő sugalmazásként ihletett, azaz egyfajta szellemi szintű önkívületi állapotba hozza az elménket ahhoz, hogy az alkotáshoz szükséges pozitív lelki erőinket felfokozza. Így a saját szellemi gondolataink, nem befolyásolják az alkotásunk örömét. Mert közvetlenül az abszolút, vagy más néven, a Szentszellem irányít bennünket. Tökéletesen felülírva, a mi személyes szellemiségünk relatív feltételeit.
Így a tudatos teremtést Isten gyakorlatilag, általunk hajtja végre. A mi személyes vágyaink alapján. Ilyen módon, tudatos teremtés hajthat végre bárki, akit az alkotás öröme éltet. Mert az ihletett elmeállapotában teljesen átszellemült irányítással végezheti el a feladatát. Az ilyen módon létrejött alkotás, mindig felfokozott pozitív lelki érzésekkel jár. Vagyis, tökéletesen boldoggá teszi az alkotót.
Az ihlet tehát, Istennel való közvetlen együttműködést jelent, a teremtésben. Ezért olyan Isteni dolog minden olyan mű, amely az ember ihletett állapotban történő alkotása során készült.
Én például, ha felmerül bennem egy kétely, elképzelést formálok a valóságáról. Majd kivetítem az Univerzumba, és kérek rá Isteni szintű megoldást. Ezután elkezdek az adott témáról írni, először alapvető dolgokat, majd ahogy belelendülök az írásba, a kozmikus válaszra hangolt elmémmel, folyamatosan érzékelem az univerzális üzenetek vezetését. Mintha csak diktálná nekem azt, amit le kell jegyeznem. Csak győzzem írni. Nálam, így készül, a „Futótűz” című weboldal szinte minden részírása.
Ha pedig, nincsen semmiféle ötletem az írásra, mert egyfajta kiüresedett szellemi állapot mentális tehetetlenségét élem meg éppen, akkor sem csüggedek. Mert egyszerűen, kérek magamnak olyan témát az Univerzumtól, amelyik tökéletesen beleillik a weboldalam eszmei mondanivalói közé. Így az Univerzum Isteni válaszaira hangolódva, hamarosan jönnek is a különböző lejegyzésre méltó gondolatok.
Ezt a mentális módszert, bárkinek merem ajánlani, akinek vágyai vannak, és reális elképzelést tud formálni az elméjében, annak a valóságáról. Mert igazából, minden ima így működik. Amikor imádkozol, Istennel beszélgetsz. Elmondod neki, a vágyaid valóságról alkotott elképzeléseidet. De sokkal hatásosabban működik a dolog akkor, ha el is képzeled számára azt. Mert a képzeletedbe már, a pozitív lelki érzéseidet is beleépíted. Míg a szóbeli ima, nem mindig alkalmas arra, hogy a pozitív lelki érzéseinket megragadja. Pedig Isten, a lelkünk érzései alapján formálja számunkra a valóságunkat.
Mert az elméink, úgy működnek az Univerzum abszolút Elméjében, mint egy mentális adó-vevő készülék. Amelyik adó állapotban bármikor működtethető, de a vevő állapota, csak akkor tartható fenn, ha pozitív lelki érzésekkel élünk. Amit a szeretetben rejlő bizalom, a megértés, a megbocsátás, a megbecsülés, és a reményekkel teljes hála éltet.
Ezek nélkül, a pozitív lelki érzések nélkül, nem veheti fel a mentális kapcsolatot senki sem a teremtővel. Mert teremteni, alkotni, csak pozitív érzésekkel lehet. Szinkronban, az Univerzum anyagi valóságot formálni képes mágneses energiájának az áramlásával. Mivel az ihletett alkotással, mindig adunk valamit a világnak. Az Isteni lélek által éltetett, értelmes emberi kultúrát gyarapítjuk. Ezért az ihletett elmeállapotú emberben nincsen semmiféle öncél. Csupán tudatos teremtésben megvalósuló alkotás gyönyörét éli meg.
Ihlet nélkül, csak a kívánt szellemi formát ragadhatjuk meg az elménkben a nélkül, hogy annak vágyott lelki működését megismernénk. Vagyis, értelem nélkül, céltalanul ábrándozgatunk. Játszadozunk a mentális formákkal.
A szeretet nélkül aktív ember számára, nem jön az ihlet. Mert negatív lelki érzésekkel, nem vehetjük fel a mentális kapcsolatot, az Univerzum abszolút értékű öntudatával. Vagyis, Istennel. Mert az Istentől kapott lelki érzéseinket, nem használhatjuk büntetlenül, a teremtés ellenében. Ezért az ihlet, csak olyan ember elméjét találhatja meg, aki a pozitív lelki érzéseivel, tökéletesen alkalmas a teremtésre.
Teljesen mindegy az, hogy valaki művész, tudós, vagy egyszerű átlagember. Mert Isteni eredetű lélek által éltetve, bárki jogosult az Univerzumban arra, hogy a vágyai megvalósítása érdekében, Isteni segítséget vegyen igénybe. Csak érdekek nélküli, szeretettel teljes kellemes szellemi gondolatokkal irányított, pozitív lelki érzésekre van szüksége. Amelyeket mindig, a remény és a hála mentális tudati állapotai vezérelnek.
Ennél fogva bárki, aki szeretne valami hasznosat csinálni, de nem tudja azt, hogy mit és hoigyan, de nem csügged a pozitív hozzáállásában, elérheti az ihletett mentális elmeállapotot. A nők például, nagyon sokszor nem tudják azt, hogy mit is főzzenek a családjuknak. De a családjuk szeretetének a bűvöletében, olyan ételt szeretnének főzni, ami biztosan örömöt okozna, minden családtagjuknak. Így minden ismert ételt, sorra kipipálnak az elméjükből. Mert a családtagok valamelyikének lehet, hogy nem okozna gasztronómiai örömöt.
Olyankor a szellemi szinten kiüresedő elméjük, alkalmassá válik arra, hogy a továbbra is pozitív lelki érzéseik hatására, felvegye a mentális kapcsolatot az Univerzum abszolút Elméjével. Vagyis, megjön az gasztronómiai témájú ihlet. Amelynek hatására, olyan ételt készít, ami mindenkinek kellemes élményt fog nyújtani. Ezért főzés közben, szinte nem is gondolkodik, csak olyan megszokott motorikus tevékenységeket végez, amit az elméjén kívülről irányít Isten.
Amikor a család örömmel elfogyasztja az ételt, meghatározzák azt, hogy „Anya, ez Isteni volt”. Majd megkérdezik anyát, hogy hogyan jutott eszébe éppen ezt készíteni. Anya pedig, azt mondja, hogy „egyszerűen csak bekattant az agyamba”. Pedig, ez a „bekattanás”, ez volt a főzéssel kapcsolatos ihletett mentális elmeállapota. Amelyben, Istennel együtt teremtették meg az étel valóságát. Mint egy olyan gasztronómiai művet, amely minden fogyasztónak örömére szolgált.
Hasonló formában, mindig megjön az ihlet, amikor szeretettel akarunk csinálni valamit. Kivétel nélkül. Csak mi úgy értelmezzük egyszerűen, hogy egyszer csak „bekattant” az elménkbe a dolog. Hát, ez a „bekattanás”, maga az ihlet. Ami nem csak a híres emberek jogosultsága. Hanem minden értelmes emberé. Aki, ha tudja azt, hogy hogyan működik az életében, bármikor használhatja is.
Sőt, mi több, éppen az a jó, ha állandóan használja ezt a mentális lehetőséget. Mert az állandó használat során, folyamatosan pozitív lelki érzéseken alapuló örömélményekben lehet része. A folytonossá vált örömélmény pedig, maga a megtapasztalt boldogság.
Ezért, ha ihletett állapotba akarsz kerülni, ne nagy dolgokat akarj csinálni, mert a méret nem számít. Ne szuper dolgokat akarj csinálni, mert a minőség sem számít. Hanem szeretettel akarj szolgálni, mert a pozitív lelki érzéseid azok, amelyek igazán számítanak a teremtés alkotó folyamataiban. Ennél fogva, mindig szeretettel fordulj minden felé, amit meg szeretnél tenni. Akkor az ihlet is hamar megtalál. Ez a boldogulásod, a sikered, a szerencséd záloga. Mindegy az, hogy minek nevezed. Mert, az Isteni vezetés által jön létre.
Ezért az ihlet fogalmi jelentése egyszerűen az, hogy „Isteni vezetés”. Amelyben az ember relatív elméje, már nem a saját szellemi gondolatait követi, hanem közvetlenül Isten Szentszellemét. Amely a tudatos teremtés felfokozott pozitív lelki érzéseit biztosítja, a vágyott esemény vagy dolog megalkotása közben.
Az ember, Isteni eredetű lélek által éltetett, értelmes szellemi lény. De, amíg a pozitív lelki érzéseinkkel vállalunk részt, az anyagi szintű létezésünket biztosító teremtésben, addig Isten Szentszelleme, ihletett állapotba hozza az elménket. Az Univerzum abszolút kozmikus Tudatossága, így szolgálja bennünk, a teremtés tiszta folyamatait.
A tudós emberek azt állítják, hogy az energia egy és oszthatatlan. Mert sem teremteni, sem pedig, elpusztítani nem lehetséges. Erről szól az energia megmaradási tétele. Így mindig új, és megint újabb alakot ölt, az összetett szerkezetű elektromos anyagi minőségek aktivizálásával. De az életünk energiája nem más, mint a lelkünk. Ezért, a lélek által, ugyanaz az energia éltet bennünket, mint amelyik a teljes anyagi szintű világmindenséget működteti.
Lelki szempontból véve tehát, egyek vagyunk egymással és Istennel. Úgy is fogalmazhatom, hogy minden ember, Isten egy sajátságos, azaz relatív megnyilvánulása. Ennél fogva, ha Istennel és egymással egyek vagyunk energetikai szempontból véve, akkor már, csak szellemben kell egyesülnünk ahhoz, hogy tökéletesen megértsük egymást. De ameddig, a relatív emberi szellemiségünk irányítja az elménkben a lelki érzéseinket, addig az érdekviszonyaink változékonysága miatt, folyamatosan váltakozik a teremtésre szánt lelki érzéseink polaritása.
De a negatív lelki érzéseinkkel, csak a kozmikus szintű teremtés ellen tudunk munkálkodni. Vagyis, a negatív lelki érzéseink romboló hatása, csak rajtunk juthat érvényre. Pszichoszomatikus eredetű betegségeket alakítva ki, az anyagi szintű testünkben. Vagy az egyéb életkörülményeinket rombolja le, kellemetlen problémákat okozva ez által. Így a felismert problémáink arra alkalmasak, hogy a közben kialakuló vágy által, olyan megoldásokra törekedjünk, amelyek már pozitív lelki érzések aktivizálását teszik számunkra lehetővé.
Így a vágy, már egyfajta ihletett, mentális tudati állapotként, a lelkünk által bennünk élő Isteni minőségünk akaratát fejezi ki. Amikor tehát, azt imádkozzuk, hogy „Legyen meg a Te akaratod,” akkor végül is, azt mondjuk ki, hogy történjen minden az Isteni minőségű lelkünk vágyai szerint. Vagyis, a lelki vágyainkat, a tudatos teremtés hatáskörébe rendeljük. Azok persze, rendre meg is valósulnának, ha állandóan a szeretet mentális tudati állapotában tudnánk maradni.
De a mindennapi cselekedeteinkben rejlő személyes érdekek, olykor szembehelyeznek bennünket mások személyes érdekeivel. Márpedig, nem használhatunk teremtésre alkalmas lelki erőket, mások által éltetett Isteni minőségekkel szemben. Mert az, az Univerzum teljességében, már önellentmondásnak minősül. Vagyis, mentális erőhatások ütközésének.
Így a fizikai kölcsönhatások ismeretében, ahol erőhatások ütköznek, ott mindig az erősebb hatás érvényesül. Vagyis, a mi esetünkben, mindig az Isteni akarat győz, a kozmikus szintű teremtő energia. Mert a mi negatív lelki érzéseink, ennek a kozmikus szintű teremtő energiának az ellenhatásai. Ezért, a negatív lelki érzéseinkkel, mindig alulmaradunk a teremtésben.
Szentszellemként az ihlet, folyamatosan jelen van a teljes Univerzumban. Csak arra vár, hogy pozitív lelki érzésekkel teljes elképzelések megvalósulásában nyújtson kozmikus segítséget számunkra, mint Isteni sugallat. A Szentszellem tehát, tökéletesen képes áthatni minden relatív emberi elmét, amit a szeretet pozitív lelki érzései irányítanak.
Az ihlet által Isten, egyre több hasznos ötletet hoz számunkra akkor, ha örömünket leljük a tevékenységeinkben, a munkánkban. Mert a feltételek nélküli lelkesedés, az ihlet mentális csapdája.
Röviden tehát, az ihlet, Isten Szentszellemének az aktív jelenléte az elménkben.
Az Isten által megihletett tudatos elmeállapotban sem láthatja be az emberi lélek a teljes igazságot, csupán annak azt a csekély részletét, amelyre éppen nyitottak vagyunk. Amit a vágyainkban meghatároztunk, és szeretettel teljes törekvéseinket képviseli éppen. Amelyik kozmikus rezgés hullámhosszára hangoltuk az elménket.
Így a teljes igazságot megismerni vágyó emberi kultúrához, bárki képes hozzáadni valamennyit, amit a vágyai alapján megalkotott az elméje ihletett tudatállapotában.
A kozmikus öntudatot képviselő Szentszellem tehát, a mágneses alaphalmazban kialakult összes mágneses hullámhossz informatív értékére tudatos egy időben. A tudatossága jelenében. Mi pedig, ebből a végtelenül sok mágneses információból, mindig csak arra lehetünk tudatosak, amelyik a szeretettel dédelgetett vágyainkat, képes kifejezni számunkra.
Mert a relatív elméinket, csak arra az egy kozmikus információra tudjuk ráhangolni. Éppen olyan módon, mint ahogyan az éterben terjed a sok rádióadó műsora, de mi csak azt hallgathatjuk, amelyikre a készülékünket ráhangoltuk. Ha mindet egyszerre hallanánk, akkor az élvezhetetlen lenne, a szelektív képességekkel rendelkező relatív elméink számára.
Az ihlet által diktált Isteni irányítás alatt az ember, másra nem is képes figyelmet fordítani. Mert a relatív szellemi kapacitását, az Isteni jelenlét, tökéletesen lefoglalja, áthatja, kiegéazíti. Ezért az ihlet, nem egy egyszerű külső megérzés, hanem egy konkrét módon meghatározott Isteni sugallat. Ami az ember valódi tudatosságát biztosítja.
Mert az ember valójában, nem más, mint Isteni eredetű lélek által éltetett, relatív szellemiség. Amelynek a relatív szellemisége mindaddig fennáll, amíg az, nem a pozitív lelki érzések érdekeit fejezi ki. Így a kellemetlen gondolatoktól letisztult relatív emberi szellem, könnyedén átadja a helyét az elménkben, az Isten szellemének. Amelyik, mindig az abszolút Igazságot hordozza. Mert Istenek vagyunk mi magunk is. De Isten, csak olyan emberrel azonosul szellemben, akinek az elméjét, pozitív lelki érzések uralják. Ez az ihlet. Isten szellemisége által megszállt, tudatos emberi elmeállapot.
Matécz Zoltán
2018.04.22.
