Mentális feltételek.
Isteni eredetű tényezőként, a lélek abszolút intelligenciával rendelkezik. De mégis, a relatív intelligenciával rendelkező szellemiségünknek van alárendelve. Ettől vagyunk emberek. Mert, mindig az informatív értéket képviselő szellemi gondolataink minősége határozza mag azt, hogy a lelki érzéseink mentális erőhatásait, milyen polaritással használhatjuk. Így a kellemes szellemi gondolatainkhoz, pozitív lelki érzéseket csatol az elménk. Míg a kellemetlenekhez, kizárólag negatívat.
Így a tanult, azaz relatív intelligenciával rendelkező szellemiségünk, mindig viszonylagos feltételeket határoz meg, a kimondható szavainkat és megtehető cselekedeteinket illetően. Ezért, mindig a szellemi gondolataink aktuális feltételei szerint beszélünk és cselekszünk. Nagyon sok esetben, a lelki intelligenciánk feltétel nélküli szándékai ellenében. Ilyenkor tudatosodik az elménkben, a lelkiismeret furdalás kellemetlen érzése. De, hogyan lehet a kellemes szellemi gondolataink feltételrendszerét úgy használni, hogy az, mindig szinkronban legyen a pozitív lelki érzéseinkkel?
Hát, erre való a reális képzelet. A jövőnkre utaló lelki vágy ismeretében, a szellemi szintű tanult feltételeink alapján, elképzeljük a vágyunk reális módon megvalósult állapotát a jelenben. Amikor a lelki vágyunkat, megvalósultnak látjuk az elménkben, akkor pozitív érzések szabadulnak fel a lelkünkből. Mert a szellemi szinten formált reális elképzelésünket, a lelkünk szemléli az elménkben. Ha ezt a lelkünkből felszabaduló örömöt érezzük, akkor kell kimondani azt, hogy ÁMEN. Azaz LEGYEN. Azzal vetítjük ki az Univerzum mágneses terébe az elképzelt vágyainkat. Mint sajátságos módon formált agyi mágneses hullámainkat.
Amelyeknek a szellemi szintű informatív értékei határozzák meg azokat a relatív feltételeinket, amelyek alapján meg szeretnénk tapasztalni az előre elképzelt elkövetkezendő eseményeket. Így az ilyen módon kivetített relatív feltételeink, elénk „mennek” az időben, és beállítják számunkra azokat a kozmikus szinten irányított eseményeket, amelyek várhatóan be fognak következni. Azért, hogy azok megtapasztalása által, éppen olyan örömöket éljünk meg, mint amilyeneket az elképzeléseink örömélményében előre meghatároztunk magunknak.
Egy aktuális példával élve, itt vannak az érettségi vizsgák időszakai. Ahol a diákok túlnyomó többsége, becsületesen tanult és tisztességesen felkészült a végső megmérettetésekre. Csakhogy, a vizsga során felfokozódott vizsgadrukk, mint egyfajta megfelelési kényszer fóbiája, olyan erősen leblokkolhatja az ember elméjét, hogy még a vizsga végső kimenetele is kétségessé válhat a diákok előtt.
Ennél fogva, egy szellemi szinten felkészült diák, a vizsga előtti nap estéjén, már nem erőlteti tanulással az elméjét. Hanem inkább, elképzeli a másnapi vizsgája sikeres kimenetelét valóságosnak. Majd pozitív lelki érzéseket biztosít az elméjében, az ilyen módon realizált jelen elképzeléséhez. Akkor az ÁMEN kifejezéssel kivetítve azt az elméjéből, maga elé küldi az időben, a képzeletében realizált ideális szellemi feltételeket.
Egyébként, ezt a módszert, egy kevésbé felkészült diák is nyugodtan megteheti. Mert, nagyon valószínű az, hogy nála is működni fog. Mert a vizsgájával kapcsolatos események alakulását ilyen módon, az Isteni gondviselés hatáskörébe rendeli.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy a lélek által, minden értelmes embert, Isteni eredetű energia éltet. Így a kozmikus szintű energia, csak arra vár az Univerzumban, hogy szellemi szinten előre meghatározzuk számára azokat a szellemi szintű feltételeinket, amelyek szerint, meg szeretnénk tapasztalni a várható eseményeket. Így a teremtő, a képzeletünkben meghatározott szellemi feltételeink alapján rendezheti számunkra, a képzeletünkben előre megtervezett és előre vetített megtapasztalható életeseményeinket.
Ez a dolog, bármilyen előre várható eseménnyel kapcsolatban így működik. Ez a tudatos teremtés lényege. Csupán arra van szükségünk, hogy a kellemes szellemi gondolatainkat, a képzelet segítségével, hozzuk szinkronba a teremtésre érdemes pozitív lelki érzéseinkkel. Valójában, ez az igazi ima. Értelmes módon felkészülni a jelenben, a jövőben elkövetkezendő időszakok várható részeseményeire.
A szellemi szinten irányítható tanult mentális feltételeink tehát, nem csak arra valók, hogy bárkivel vitába szállva, kiharcoljuk magunknak a vélt igazunkat. Hanem főképpen arra valók, hogy mint a jó tervezők, előre meghatározzuk velük, az időben elkövetkezendő életeseményeink várható minőségeit. Akik rendszeres módon elképzelik az életük előre várható eseményeit, időben bármilyen távol legyenek is azok, sokkal kevesebb csalódást fognak elszenvedni.
Mert a csalódásaink lényege éppen az, hogy tervszerűtlen módon, felkészületlenül érnek bennünket az események. Úgymond találomra. Vagyis, véletlenszerűen. Ami épp úgy lehet jó is számunkra és rossz is. Mások aktuális kénye kedve szerint.
A mi ősi magyar nyelvünk régi mondása alapján, „A gazda szeme, hizlalja a jószágot.”. Ez persze, nem jelenti azt, hogy elég csak dagadtra nézegetni azt a szerencsétlen jószágot, hanem éppen arra utal, hogy a jó gazda, már a jószága apró korában, nagynak és egészséges vágósúlyú állatnak látja a még kicsi jószágát. Vagy a magból kikelő növénye palántáját, aratásra éretten, teljesen tökéletesnek látja. Vagyis, reális módon elképzeli, a kívánt végső állapotot.
Ilyen módon, a szellemi gondolataival meghatározott szeretetfeltételeket, időben előre vetíti azért, hogy a jószág vagy növény gondozása során, éppen a vágyott állapotot érje el. De ez csupán, a mezőgazdaságra vetített egyszerű példa, amely az életünk minden egyéb foglalkozására nézve teljesen igaz. Vagy az életünk bármilyen előre várható részeseményére. Így a siker záloga, az elvárható végeredménybe vetett rendíthetetlen hit.
Amelyik ember előre fél, vagy bizonytalan a várható eseményeket illetően, a kellemetlen szellemi gondolatai miatt, negatív lelki érzéseket küld maga elé. Így a várható esemény, amely mindenképpen bekövetkezik, nem hozza meg számára azt a sikerélményt, amely a tudatos tervezéssel élőknek megjár. Ezért, sok csalódás és kudarc lesz a megtapasztalásuk eredménye.
Alapvetően tehát, higgy abban, hogy Isteni eredetű lélek éltet. Higgy abban, hogy a teremtői képesség benned van. Higgy abban, hogy a jövőben várható eseményeid kimenetelét, te magad tudod meghatározni szellemi szinten, a reális képzeleted segítségével. Mert, csak amiben hiszel, azt tudod valóságos módon elképzelni a jelenben. Amiben nem hiszel, az elképzelhetetlen marad számodra. De úgy, a szellemi szinten meghatározható mentális feltételeidet, erősen korlátozott módon, csak a vélt igazad vitában kiharcolt megerősítésére használhatod.
Pedig, a jelen arra való, hogy értelmes módon emlékezz a múltad megtanult tapasztalataira, és előre megtervezd a jövőd várható életeseményeit. Az agyunk kapacitása, ilyen módon fokozható.
Jelenleg, az értelmes emberek többsége, az agykapacitásának csak körülbelül a tíz százalékát használja ki. Vagyis, az agytevékenységeinknek, csak a tíz százalékára vagyunk alkalmasak. Így az agykapacitás fokozásával, az szellemi szintű intelligenciánk növekedik. Mert a memóriánkban történő szellemi aktivitásunkkal, a mentális agytevékenységeinket aktivizáljuk, a jelzett tíz százalék fölé. Így a fantázia segítségével formált képzelet, akkor is szellemi aktivitással jár, ha közben nem tanulunk éppen.
Így az „agykapacitás” fogalma, nem csupán azt jelenti, hogy mennyi tanult ismeretet vagyunk képesek a memóriánkban eltárolni. Hanem éppen arra utal, hogy ezeket az évek során megszerzett ismereteinket, milyen aktívan használva tudjuk tapasztalati szintű tudássá edzeni az életünk során. Éppen olyan módon, ahogy a mérnökök előre megtervezik képzeletben, a még egyáltalán nem is létező objektumokat. A pillanatnyi tudásuk legjavát beleadva az elképzeléseikbe. Vagyis, mentális módon realizálva azokat.
Ilyen módon, az agykapacitás, folyamatosan fokozható. Hiszen bármilyen előre várható esemény valóságát képzeli el valaki magának, mindig az információs ismeretei legjavát fogja felhasználni ahhoz, hogy a legreálisabb elképzelést alkossa meg róla. Vagyis, éppen attól lesz reális a képzelete, hogy a naprakész ismeretei alapján formálja az elképzeléseit az elméjében.
Ráadásul, ha szokásunkká válik ez a mentális lehetőség, és állandóan reális elképzeléseket formálunk az elménkben, akkor mindig kondicionáljuk az agyunkat. Vagyis, az agykapacitásunk természetes módon fokozódik. Mert a megszerzett és a memóriánkban tárolt ismereteinket, minden lehetséges témakörben aktívan használjuk, a szellemiségünk segítségével. További logikus összefüggésekkel gyarapítva közben a memóriánkat.
Így a memóriánkban tárolt ismereteink, mentális feltételeinek a szellemi szintű kiaknázása, vagyis a gondolkodás és a képzeletalkotás folyamatai, nem csupán aktivizálják, hanem frissen is tartják az agykapacitásunk lehetőségeit. Ahogy ezek a mentális szellemi feltételeink, felhasználhatóak a jelen beszélgetéseiben és vitáiban, úgy ki is vetíthetőek az elménkből, a reális elképzeléseinkbe ágyazódva.
Mert az elménkben, a szellemi gondolataink informatív értékei, és a hozzá csatlakozó lelki érzéseink mentális erőértékei, egy-egy sajátságos agyi mágneses hullámokká alakulnak. Ezért a hiteink, amelyek lelki érzésekkel támogatott szellemi gondolatokat jelentenek, az elképzeléseinkbe ágyazva, nem pusztán a memóriánkba kerülnek, hanem kivetíthetjük azokat az Univerzum mágneses terébe is. Ahol a hullámhosszuk szerint, megkeresik a náluk sokkal nagyobb frekvenciájú, de azonos hullámhosszúságú kozmikus mágneses hullámokat, és a kívánt anyagi valóság eseményének a kialakítására késztetik azokat.
Így az Isteni eredetű lélek bennünk, közvetett módon hajtja végre a tudatos teremtés eseményét. De ez nem kényszer számunkra hanem, csak egy mentális lehetőség annak, aki megérti ezt a mentális folyamatot, és képes élni vele. Ezt próbálják megfogalmazni az ezoterikus és spirituális tanok. Valamint, ezen alapszik, szinte minden vallási forma.
Matécz Zoltán
2018.06.10.
