Transzcendens és immanens.
Ez a két ellentétes értelmű fogalom, sok fejtörést okozott már a filozófusok és a vallásos szakemberek számára.
A transzcendens, a létezés olyan feltételezett, de lehetséges valóságára utal, amelynek a megismeréséhez, az értelmes embernek, át kell lépnie a szellemi szintű tudatosságának a relatív korlátait. Ezért, egy érzék feletti, egy természetfeletti, az anyagi világtól teljesen eltérő abszolút valóságra utal. Így vallásos értelemben véve a transzcendens fogalmával, a meg nem nyilvánult létezésre, azaz Istenre szoktak utalni. Ezért Istennek, egy másfajta világban való létezése, túlmutat az ember hétköznapi tudatosságának a keretein.
Ezzel szemben az immanens, a létezés olyan relatív része, amely mindig önmaga határain belül marad. Önmagára tudatos. Ami ezt az önmagában lévő tudatosságot képes átlépni, az már a transzcendens fogalmához tartozik. Ezzel foglalkozik az ontológia tudománya. Mint a létezés tana. Vagy más néven, a metafizika. Ezt állítja a filozófia és a vallástudomány. Így az értelemmel bíró embert, immanensként értelmezik, míg Istent transzcendensként.
Az én véleményem szerint azonban ahhoz, hogy a transzcendens és az immanens intelligenciák, ezt a szellemi viszonyt felismerhessék, önálló tudatossággal kell rendelkezniük. Vagyis, ezek alapján, kell lennie a létezésben egy transzcendens tudatosságnak, és sok-sok önálló egyéni immanens tudatosságnak. Vagyis Isten, abszolút tudatossággal rendelkezik, míg az emberek, önálló relatív tudatossággal.
Szerintem, az abszolút létezés, eleve kétféle valóságra épül. Van egy egységesnek értékelhető mágneses valóság, és van az elektromos anyagi valóság. Ez a kétféle valóság, együtt mutatkozik meg számunkra, mert az összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság részhalmazai, az oszthatatlan alaptömegek teljes közege által biztosított mágneses valóság terében nyilvánultak meg. Abban léteznek. Vagyis, az elektromos tulajdonságú objektív anyagi valóság, a mágneses adottságú szubjektív valóságban alakult ki, és abban is létezik.
De amíg, ezt az alapvetően két ellentétes tulajdonságú valóságot egységesen, „elektromágnesesként” értelmezzük, addig nem vonható semmiféle párhuzam a kétféle valóság között. Pedig, az indukció jelensége, éppen arra utal, hogy a mágneses és az elektromos adottságok, csupán fizikai kényszerkapcsolatban állnak egymással. Mert az indukció jelensége, éppúgy közvetíti az elektromos hatásokat a mágneses tér felé, mint fordítva, a mágneses tér felől, az anyagok elektromos terei felé.
De ez azt is jelenti egyben, hogy amíg ezt a két alapvető tényezőt, nem osztjuk fel két különböző tényezőre elméletben, addig az immanens és a transzcendens fogalmakra, nem lesz értelmes módon elfogadható magyarázatunk. Ráadásul, az egységesen használt elektromágneses jelző miatt, eleve korlátot szabunk a további megismerés számára. Mert a létezés valóságát, tudományosan is egységesként értelmezzük.
Már megszokott dolog az, hogy az információt, mágneses adatrögzítőn tudjuk tárolni. Ilyenek például, a mágnesszalagok, a CD-k, és a DVD-k. De ma már, nagyon sokféle elektronikus módon működő mágneses adatrögzítő eszközt is ismerünk. Ezek olyan anyagokból készülnek, amelyek az alapvető elektromos alaptulajdonságuk mellett, a mágneses információ adatait is képesek stabilizálni. Amit valamilyen elektronikus tulajdonságú memóriával, kezelni is lehet.
De ha, az elektromos tulajdonságú anyagi minőségek között, létezik olyan, amelyik mágneses szintű adatrögzítésre alkalmas, akkor a mágneses tér, mint az Univerzum mágneses alaphalmaza, Ő maga a mágneses adatok forrása, tárolója, és közvetítője. Azaz, egyfajta abszolút Elme és Memória egyben. Így a mágneses alapú szubjektív valóság, az energia és az információ birodalma. Egy egészen másfajta valóság, mint a mi objektívnek ismert elektromos anyagi valóságunk.
Így a mágneses alaphalmaz, a kozmikus szintű mágneses hullámok alaprezgései által közvetítik az információt és az energiát, az elektromos anyagi részhalmazok felé. Mégpedig, a mágneses hullámokban kódolva. Ezért az anyagi létezés minden lehetséges megnyilvánulása, elektromos tulajdonságú másodrezgésnek minősül.
Szerintem az információt, a mágneses hullámok hullámhosszai képviselik. Míg az energia, a mágneses hullámok frekvenciái által terjed. Ezért, mindig a mágneses hullámhossz informatív értéke határozza meg azt, hogy a mágneses frekvencia energiaértéke, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az összetett szerkezetű és elektromos tulajdonságú anyagi részhalmazokon. Amelyek az objektívnek megismert anyagi valóságot alkotják. Mint rezgési szintű relatív részeseményeket.
Így az anyagok minden lehetséges formája, eleve mágneses adatrögzítőként érvényesül. Mert az elektromos alapú sajátrezgéseiket, a mágneses alaphalmaztól nyert kozmikus rezgések tartják fenn. Viszont, a mágneses adatrögzítőként használt anyagok kristályszerkezete olyan, hogy amíg a kozmikus szintű mágneses hullámoknak engedelmeskedve léteznek, közben még a mágneses információrögzítés feladatára is alkalmasak.
Az Univerzum mágneses tere tehát, a mellett, hogy mozgási és létezési teret biztosít az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok számára, még az abszolút Memória szerepét is betölti. Amelynek sajátságos öntudata van. Amit Istennek hív az idealista filozófia. A filozófia tudománya pedig, transzcendensként értelmez. De, már a kvantumpszichológia tana is, nyíltan intelligens Univerzumról beszél.
Isten tehát, mint a rajtunk kívül álló mágneses alapú tudatossága az Univerzumnak, abszolút Intelligenciával rendelkezik. Mert a két irányba működő indukció miatt, Ő maga, a minden elektromos anyagi minőségre ható képesség, és a minden elektromos anyagi változásról tudó kozmikus öntudat. Ez a transzcendensnek értékelhető kozmikus öntudat pedig, minden értelmes emberben meghatározható, az őt éltető lélek által. Mert a lélek, olyan mágneses adottságunk energiaértéke, amit a kozmikus szintű öntudat biztosít az elektromos anyagi minőségünk számára.
Így Isten, önmaga abszolút Elméjére vetítve immanens. Azaz, önmagában való. Míg a mi relatív elméink számára transzcendens. Vagyis, a mi elméinken kívül való addig, amíg nem hiszünk abban, hogy Ő maga éltet bennünket, a lélek által.
Az elménk úgy működik, hogy a szellemi gondolataink informatív értékeivel, irányítani tudjuk a lelki érzéseink mentális erőhatásait. Teljesen egyedi, azaz immanens módon. De a szellemi aktivitásunk hiányában, az elménk meditatív állapotba kerül. Vagyis, az elménken kívüli, transzcendens értékű információkra lesz fogékony. Éppen azért, hogy a lelki érzéseink irányítottsága, megvalósuljon a szellemi passzivitásunk ellenére is. Ezt jelenti a tudatosságunk.
Így az elménk, a mágneses tér kozmikus szintű adatbázisára lesz fogékony. Ez a meditáció élménye. Vagy például, az álom élménye is. Ilyen értelemben véve, a mi saját relatív elménk, a számára megszokott immanens tudati állapotából, a transzcendens ismeretekre lesz fogékony. A lélek zavartalan aktivitása miatt.
Amikor tehát, azt állítom, hogy minden értelmes embert Isten éltet a lélek által, akkor ezzel azt is kifejezésre juttatom egyben, hogy a szellemi szintű információigényünk terén, éppúgy immanensek vagyunk, mint ahogyan megvan bennünk a transzcendens felé fordulás ehetősége. Az Isteni eredetű információkra való fogékonyság. Ami csupán attól függ, hogy a józan paraszti eszünkre hagyatkozva, a saját relatív szellemiségünk irányítja a lelki érzéseinket, vagy a kozmikusnak értékelhető Szentszellem.
Istenre tehát, a transzcendencia és az immanencia egymásban létezése a jellemző. Ami az Isten által éltetett értelmes emberben is meglévő adottság. Így az általános értelemben vett szellemi tudatosságunk során, immanensek vagyunk. Míg meditatív elmeállapotban, a szellemi gondolataink passzivitása alkalmával, transzcendensek mi magunk is.
A transzcendensnek értékelt Isten, immanens módon nyilvánult meg az értelmes emberekben azért, hogy ez által, tapasztalatot tudjon szerezni, önmaga létezéséről. Vagyis az abszolútum, a mi relatív ismereteinkkel igazolja vissza tudásként, a saját ismereteit. Mert a mágneses szintű információkban rejlő kozmikus ismeretek, csak az elektromos anyagi valóság eseményei között válhatnak megtapasztalt módon visszaigazolt tudássá. Ezt a visszaigazolható információs igényt szolgálja az indukció jelensége. Mint az információt, oda vissza jelleggel de-moduláló hatás. Ezért Isten, csak számunkra transzcendens jellegű. Önmagában, immanens jellegű Ő maga is.
A mi relatív elméink, az abszolút Elmében nyilvánultak meg. Ami azt jelenti, hogy Isten mindenre állandóan fogékony értelmében, mi csupán lokális, azaz relatív szerepet vállalhatunk. Mert a mi relatív elméink, alkalmatlanok a világmindenség egyidejű belátására. Bár meditatív elmeállapotban, beleláthatunk a kozmikus szintű mágneses öntudat információs adatbázisába. Így, tudomást szerezhetünk önmagunk Isteni eredetéről. Ez szükséges ahhoz, hogy szabad akaratból válasszuk az Istenhez vezető mentális utat. Mert a teremtésre alkalmas Isteni szeretet, nem kötelez bennünket semmire.
Most, a XXI. században, az értelmes emberek még annyira éretlenek szellemben, hogy a sokféle önös egoista érdekeik miatt, teljesen elnyomják egymás lelki aktivitásának a lehetőségét. Mégpedig az által, hogy túl sok fejtöréssel járó szellemi aktivitásra kényszerítjük egymást. Olyan kellemetlen szellemi gondolatokkal foglalkoztatva az elméinket amelyek, csak negatív polaritással képesek aktivizálni, a teremtésre alkalmas lelki érzéseinket. Ilyen módon, sok-sok pszichoszomatikus eredetűnek mondható betegséget okozva önmagunknak.
Mert, amíg a transzcendensre fogékony a meditatív állapotban lévő elménk, addig a belőle származó végtelen szeretet, képes ellazítani, megnyugtatni, felfrissíteni, és meggyógyítani bennünket. Mert ennek az abszolút szeretetnek a tudatosságában, nem alakulnak ki betegségek sem. Sőt, mi több, minden betegség képes felszívódni a meditatív elmeállapot tudatosságában. Mert az Istenre tudatos meditatív, azaz transzcendens elméjű értelmes ember Istent, a tökéletességet képviseli itt az anyagi valóságban.
Így a hosszú, egészséges, és boldog élet titka, meditatív elmeállapotban megfejthető. Mert az egészség bennünk transzcendens jellegű. Míg a betegségeink, immanens hatásokra alakulnak ki. De bármelyik értelmes emberi elme hozzáférhet a transzcendenshez. Nincsen kivétel. Mert Isten teremtői akarata éppen az, hogy általunk tapasztalja meg az anyagi valóságban kialakult rezgési szintű részeseményeket. Amelyeket éppen, Ő maga diktál a mágneses valóságból. Így az ember, anyagi formában megnyilvánult Istennek minősül. Az értelmes elméjével pedig, képes felfogni ezt az egyszerű alapigazságot. Isten veled.
Matécz Zoltán
2019.01.29.
