Biokvantum elmélet.
Ahogy a kvantumelmélet, az anyag alatti, nanoszkopikus méretű részecskék és erőterek fizikájáról szól, úgy ez az elmélet is, egy olyan általános emberi jelenséggel foglalkozik, amelyik nem magyarázható meg, az anyagi világ objektív eseményszerűségeivel. Hanem, az anyag alatti halmazok jelenségeként értelmezhető csak. Így ez az írás, az elménkben formált hit teremtőképes erejét tárgyalja.
Mert a hit, az értelmes ember természetes sajátossága. Hiszen az emberi elme, csak az érzékszervein keresztül jut közvetett információhoz, az objektív valóságról. Mivel, soha nincsen azzal közvetlen kapcsolatban. Ezért, hinnie kell, az érzékei által nyújtott információk valóságértékében. Vagyis, feltételeznie kell azt, hogy helyes a következtetése. Bizonyosság hiányában, ez a remény alapja.
Ahhoz, hogy ennek az írásnak a mondanivalóját megértsük, az abszolút létezést kell elméletben felosztanunk. Az objektívnak értékelt, összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság részhalmazaira, és a vele ellentétes tulajdonságú, oszthatatlan alaptömegek teljes közegéből álló szubjektív, mágneses alaphalmazra. Amit az induktivitás jelensége köt össze. Állandó jelleggel, egy folyamatos közös létezést biztosítva számunkra. Így a teljes létezés, mágneses és elektromos valóságon alapszik.
A mágneses alaphalmaz, oszthatatlan alaptömegekből álló egységes közeg. Az oszthatatlan alaptömegek, az elektromos megosztás képességével nem rendelkeznek, ezért, csak mágneses tulajdonságokat képesek produkálni. Így a közegük oszthatatlan alaptömegei, teljesen egyenrangú alaprészecskék. Ezért, sem félretolni, sem félrelökni egymást, nem képesek önerőből. Egy egységes, mátrix alapú zárt rendszert alkotnak. Felfüggesztés és alátámasztás hiányában pedig, állandóan csak rezegnek. Mert az abszolút nyugalmi helyzetüket folyamatosan keresik. Az együtt-rezgésük során pedig, kozmikus szintű mágneses hullámokat alakítanak ki.
Az egyenes irányú longitudinális mágneses hullámoknak pedig, két alapvető összetevője van. A hullámhossz és a frekvencia. Míg a hullámhossz, alapvetően, különbséget tesz a mágneses hullámok között, addig informatív értéket képvisel. A frekvencia által pedig, az energia terjed. Egymás után fénysebességgel terjedő, erőimpulzus sorozatok formájában. Így nem az oszthatatlan alaptömegek száguldoznak, csak a rezgésük által közvetíthető energia hatása terjed a hullámzásuk rezgésében. Amely erőimpulzusok ennél fogva, az energia nemlineáris, egyenletes adagjainak tekinthetők, és e miatt kvantálhatóak. Így a kvantum fogalmát, egy ilyen elég jól viszonyítható erőimpulzus adag valósítja meg, a mágneses hullám frekvenciájának alkotó részeként. Így a kvantum, mindig frekvenciafüggő tényező.
Ebből a mágneses alaphalmazból, és ebben a mágneses alaphalmazban alakultak ki, az összetett szerkezetű elektromos anyagi megnyilvánulások. Továbbá, állandóan abban is működnek, rezgési szinten. Így a mágneses alaphalmaz, mozgási, létezési teret biztosít ez által, az anyagi minőségek megnyilvánulásai számára.
Ennél fogva, az anyagi minőségek atomi szerkezeteit, éppen az a mágneses alaphalmaz tölti ki belül, mint amelyik körülöleli azokat kívülről. Ezért a mágneses és az elektromos jelenségek, együtt mutatkoznak meg számunkra. De az állandóan fennálló indukció jelensége, mégis egyértelműen arra utal, hogy valójában, a kétféle halmaztípus folyamatos kölcsönhatásáról kell beszélnünk.
Az állandó induktív viszony abból adódik, hogy az elektronok körül kialakult apró elektromos erőterek, ugyanabból a mágneses alapközegből épültek fel, mint amelyik a mágneses tulajdonságokat közvetíti. Így a mágneses és az elektromos tér alapvető különbsége az, hogy a kétféle erőtér, ellentétes fizikai mozgásformát valósít meg.
A mágneses erőtér lineáris felépítésű, egyenes irányú rezgéseken alapszik. Amelyben a hullámot kialakító oszthatatlan alaptömegek, nem haladnak, hanem rezegnek csupán. Míg az elektromos erőtér, az elektronok forgó és keringő mozgásformáit követve, centrálisan áramló jelleget ölt. Így a kétféle erőtér, akaratlanul is egymás ellen dolgozik. Mert a sajátságos fizikai mozgásformáikat, egymásra próbálják erőltetni. De ebben az induktív kiegyenlítő folyamatban, mindig a mágneses tér marad a domináns. Ezért az objektív anyagi világ rezgési szintű eseményei, nyugalomra vannak kényszerítve benne. Relatív nyugalomra, amit a harmónia valósít meg.
Így alapvetően, kétféle szabályszerűségről beszélhetünk. Az elektromosról, ami az objektív anyagi jelenségeket produkálja számunkra, és a mágneses szabályszerűségekről, ami a szubjektív mágneses jelenségeket biztosítja. Bár az induktivitás jelensége összeköti a kétféle erőtér jelenségeit, de attól még, nem magyarázhatók egymás törvényszerűségeivel, a másik erőtér eseményei. Jó példa erre, a fény sebessége. Mert a fénysebesség, az energia terjedési sebességét tükrözi csupán. Ami a mágneses frekvencia által közvetített energia hatássebességét biztosítja. Olyan állandó szubjektív sebességértéket, amit az anyagi körülmények között mért objektív sebességértékekhez viszonyítottak csupán.
Az induktivitás során tehát, a kétféle erőtér feszül egymásnak. Az elektronok centrális módon áramló elektromos erőterei, és a csupán rezgőmozgást végző mágneses erőtér. Ilyen módon, az erőterek fizikájának az alapja, lényegében már, magyarázatot is nyert. Az induktív viszony értelmezésével. De, hogyan jön ide a hit? A hit tulajdonképpen, abból az értelmezésből fakad, hogy az embernek, bár elektromos anyagi minőségű teste van, de az agya, mégis jól mérhető EEG agyi mágneses hullámok kialakítására képes. Mégpedig olyan módon, hogy a tudatos elméjében, olyan szellemi gondolatokat dédelget, amelyekhez lelki érzéseket csatol.
Ilyen módon, a lelki érzésekkel társított szellemi gondolataink, a mi EEG agyi mágneses hullámaink által már, a hiteinket képviseli. Mert a szellemi gondolat önmagában véve, csak informatív értéket képvisel. Ezért tudunk velük, mentális formációkon alapuló reális elképzeléseket kialakítani a tudatos elménkben. Ilyen módon, a már megismert valóság ideáinak a képi formáit tudjuk, korlátlan módon variálgatni. Amíg elméleti szintű elképzeléseket formálunk, az arra tudatos elménkben. Ezeknek az elképzelt szellemi gondolatainknak azonban, semmiféle objektív vonatkozása sincs. Csak sajátságos szubjektív tényezők, tervek azok.
Viszont, az elménkben tudatosodó szellemi gondolataink, lelki érzések kiváltására alkalmasak. Ezek az érzéseink a lelkünkből, az életünk energiájából származtathatóak. Ezért, mentális módon irányítható erőhatások azok. Erőhatásokként pedig, mindig elvégzik azt a feladatot, amire a vektoriális jellegű szellemi gondolataink irányítják őket. Ezért, mindig a szellemi gondolataink minősége határozza meg azt, hogy az általa aktivizált lelki erőhatásaink, milyen módon alakítsák a megtapasztalható sorsunk alakulását.
Mert a sorsunk változtatására alkalmas lelki érzéseink alacsony frekvencián, negatív minősítést nyernek. Míg magasabb frekvencián már, pozitív értéket vehetnek fel. Attól függően, hogy a tudatos elménket, milyen minőségű szellemi gondolatok uralják. Így a kellemetlen szellemi gondolataink, alacsony frekvencián, negatív polaritással aktivizálják a lelki érzéseinket. Számunkra destruktív módon azaz, éppen romboló jelleget öltve. Amelyek ellenünk fognak hatást gyakorolni. Míg a kellemes szellemi gondolataink már alkalmasak arra, hogy magasabb frekvenciákon, pozitív polaritást nyerve hozzák működésbe, a sorsunk formálására, alakítására, teremtésére alkalmas lelki érzéseinket. Számunkra konstruktív azaz, építő jellegű módon, a saját érdekünkben munkálkodva.
Amikor tehát, hitet formál az értelmes ember a tudatos elméjében, akkor az már, EEG agyi mágneses hullámot alkot a fejében. Mágneses hullámként pedig, már a mágneses alaphalmaz szubjektív törvényszerűségei uralják. Nem az anyagi szintű objektív elektromos törvényszerűségek, amelyek eleve létrehozták. Így a hit, mint agyi mágneses hullám, már nem tartozik az objektív elektromos anyagi törvényszerűségek hatálya alá. Hanem, éppen a szubjektív, mágneses törvényszerűségek határozzák meg, az általa induktív módon formálható objektív anyagi eseményszerűségeket.
Vagyis, a hiteink már, mint a mi sajátságos mágneses hullámaink, nem korlátozódnak az objektivitás mozgásformáit meghatározó tér és idő hatálya alá. Ami azt jelenti, hogy a hiteink, a térben és időben zajló események elé is mehetnek. Tervszerű jelleggel, előre induktív módon befolyásolva, a folyamatosan zajló és megtapasztalható objektív anyagi események alakulását. Így a mágneses tér számunkra, az a természetes kvantumtér, amelyben a jelenben formált hiteink, előre meghatározott szellemi szintű feltételeink szerint, a hozzájuk kapcsolt lelki érzéseink alapján fogja, a megtapasztalható valóságunkat alakítani.
Sajnos, visszafelé nem működik a dolog. Mert a már megtörtént eseményeken változtatni nem tudunk. De a megtapasztalás során észlelt problémáink elvi megoldásait, a hitünkbe ágyazva, előre vetíthetjük. Ilyen módon tudatosan, mentális befolyást gyakorolva, az elkövetkezendő objektív anyagi események történéseire. Ilyen módon a hiteink, mindig a megvalósulásuk felé fognak törekedni. Mert induktív hatást képesek gyakorolni, az objektív módon alakuló anyagi események elektromos történéseire. Térben és időben előre meghatározva a vágyunk szerint megtervezett objektív események alakulását.
A hit, olyan szellemi gondolat, amelynek segítségével, teremtésre alkalmas lelki érzéseket lehet aktivizálni. Amiben nem hisz az ember, az eleve elképzelhetetlen számára. Mert az elméjében, nem tudatosodhat olyan ideális elképzelés, amiről a memóriájában fogalma sincsen. Vagyis, nem képes olyan ideákat mentális módon rendezgetni az elméjében, amelyikkel kifejezhetné az elképzelése esetleges tárgyát vagy eseményét. Mert ezek a fogalmak, még hiányoznak a megismerés által biztosított emlékei közül a memóriájából.
Amilyen dologról vagy eseményről, van már a megismerés által biztosított tapasztalatunk a memóriánkban, arról már fogalmunk is van ott. Így azokról már ideáink, mentális képi formáink is lehetnek az elménkben. Arról már, tudunk ideális elképzelést formálni a tudatos elménkben. Illetve, az elvonatkoztatás lehetőségével, azoknak a meglévő fogalmainknak a segítségével tudjuk, a tervszerűen megváltoztatni kívánt valóságunkat, ideális módon elképzelni magunknak előre.
Így az ismeretszerzés és a megismerés célja az, hogy minél több idea azaz, képi forma rögzüljön a valóságról, a tudatos elménkben. Hogy a memóriánkban, egyre több fogalom informatív értéke halmozódjon fel. Mert, csak az ilyen módon, mentálisan tárolt fogalmaink alkalmasak arra, hogy az elképzelés szintjén, ideális terveket szőjünk általuk előre, a megtapasztalni vágyott valóságunkat illetően.
Ezért, amiben nem hiszünk, arról eleve nincsen megfelelő mennyiségű fogalmunk a memóriánkban, így elképzelni sem tudjuk azt. Mert nem tudunk a memóriánkban tárolt fogalmaink nélkül, ideális képi formát alkotni az elménkben. Ezt a logikát kifordítva, csak abban hihetünk igazán, amit el is tudunk képzelni magunknak, teljesen valóságos módon. Vagyis, a már megtapasztalt valóságunkhoz illeszthető módon. Mert a memóriánkban, már vannak olyan fogalmaink, amelyekkel a tudatos elménkben, ideák képi formáját lehet kialakítani. Vagyis, olyan valóság tervszerű kialakítását képzelhetjük el magunknak, amelyek megtapasztalása már, teljesen ideális lehet számunkra.
Ilyen módon, az objektív anyagi események reánk irányuló problémáit megtapasztalva, mielőbb a számunkra helyes megoldásokra szorítkozva képzelhetünk el ideális jövőképet. Amely a tudatosan formált hitünkként, tökéletesen alkalmas arra, hogy a megtapasztalható jövőnket, a tudatosan elképzelt vágyaink szerint alakítsa. Ilyen formában, a mágneses alapú szubjektív kvantumtér harmóniáját, az elektromos anyagi megnyilvánulások objektív eseményszerűségeibe vetítve, induktív módon.
Ez a biológiai szintű kvantumelmélet tehát, éppen arról szól, hogy a szubjektív hiteink agyi mágneses hullámokként, tökéletesen alkalmasak arra, hogy az objektív módon megtapasztalható eseményszerűségek folytonosságában előre menjenek, és a vágyaink szerint alakítsák azok alakulását. Amit napi szinten használhatunk. Ennek szellemében, a már megtapasztalt valóság további alakulása, már a vágyaink szerint is formálható. Ha a tudatos módon formált hitünkkel, olyan mentális előfeltételeket határozunk meg, amelyek a vágyainkat fejezik ki ideális módon. Így a hitünkbe integrált lelki érzéseink, megvalósítják számunkra a vágyott változást.
Erről szól a Biblia is. Amikor azt állítja, hogy a hit nem más, mint a remélt dolgok és események valósága, és az objektív módon még nem látható dolgokról és eseményekről való szilárd meggyőződés. Így a remélt dolgok és események, a vágyaink reális elképzelésében alakulnak ki. Szemben azzal a valósággal, amit már megtapasztaltunk. Így a megtapasztalt valóság problémáiknak az elvi megoldásait, az elképzeléseinkben határozzuk meg, Mint olyan előre feltételezett lehetőséget, ami ideális lenne számunkra.
Ezért a hitünkben meghatározott előfeltételezéseink, mint objektív módon megtapasztalható lehetőségek fognak jelentkezni az életünk során. Megoldva számunkra, a megtapasztalt problémáinkat. Ilyen módon már, a megoldást is megtapasztalhatjuk. Ami a problémáinkat okozó bosszúságainkkal szemben, már örömöket idézhetnek elő bennünk. Ezért, ez a biológiai szintű kvantumlehetőség, azért adatott meg számukra, hogy minél több örömben lehessen részünk. Ha már, tudatosan tudunk élni, a hit lehetőségével. Vagyis, a tudatos teremtés mentális gyakorlatát, már tervszerűen alkalmazzuk.
Kérdés az, hogy miért adatott meg számunkra ez a mentális lehetőség? Ami kvantumpszichológiai módon képes javítani a megtapasztalható sorsunkon. A reális módon elfogadható magyarázatot pedig, maga a lélek adja. Mert a lélek nem más, mint az anyagi és szellemi minőségünket működtető kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciájában közölt energia. Amire az elménk szellemi gondolatoktól való elcsendesítésekor, tudatosak lehetünk. Ez a meditatív elmeállapot.
Amikor tehát, meditatív elmeállapotba kerül az elménk, akkor a lelkünkre lesz fogékony. A kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciájára. De azt a frekvenciát, egy sajátságos hullámhossz közvetíti, amelyiknek informatív értéke van. Reánk vonatkozó informatív értéke. Ilyen módon, az abban fellelhető kozmikus szintű információra válik tudatossá az elménk.
A mágneses alaphalmaz, amelyben a mágneses hullámok hullámhosszaiban információ alakulhat ki, tárolódhat el, és közlődhet induktív módon az elektromos anyagi világ elektronjai felé, az Univerzum abszolút értékű Elméjét és Memóriáját valósítja meg. Amelyben tévedhetetlen módon, minden információ megtalálható, ami az anyagi minőségekre jellemző lehet. Mivel a lelkünket közvetítő mágneses hullámunk hullámhossza, az abszolút Elmében és Memóriában van, ezért azon keresztül, bármilyen kozmikus szintű információt letölthetünk azaz, tudatosíthatunk az elménkben. Igény szerint.
Ennek a mágneses alaphalmaz által biztosított abszolút Elmének és Memóriának sajátságos, szintén abszolút értékű Öntudata is van. Ez a kozmikus szintű Öntudatot nevezik Istennek, vagy Forrásnak. Amely a mágneses hullámok révén közvetíti, induktív módon a saját akaratát, az arra érzékeny elektromos anyagi valóság felé. Amely kozmikus mágneses hullámokban, a hullámhossz képviseli Isten tudatos döntéseinek az informatív értékeit, míg a frekvencia révén, Isten tevékeny akarata közlődik, az energia által.
Így az embert, Isteni minőségű lélek élteti. Az ember, anyagi szintű testét, és mentális szintű szellemiségét. Mint relatív, folyton változó adottságainkat. Maga a lélek asztrális, ami jelen esetben, mágneses vonatkozást jelent. A szellem mentális. Ami azt jelenti, hogy a szellemi gondolataink, az elektromos anyagi feltételekkel működő agyunk, mágneses hullámhosszaiban kódolt információi. Amelyek alkalmasak arra, hogy a memóriánkban tárolt megismert fogalmainkból, a valóságról alkotható ideák képi formáit alakítsa ki a tudatos elménkben.
Vagyis, az elménkben érzékelt tapasztalatok a valóságról, ideákat alakítanak ki. A valóságról alkotható képi formákat. Amit becsukott szemmel láthat a lelkünk. Ezeknek az ideáinknak, a mentális módon kezelhető biológia szintű digitális formái lesznek azok a fogalmaink, amit a memóriánk képes tárolni. Így az emlékezés során, a memóriánkból előhívott fogalmaink segítségével, olyan ideális elképzeléseket formálhatunk a tudatos elménkben, amelyek alkalmas módon fejezik ki a vágyainkat. A valóság megváltoztatására irányuló személyes lelki igényeinket
Így az elménk feladata kétirányú. Az egyik az, hogy az objektív valóság ideáinak a képi formáiról, információs adatokat képezzen a memóriánk számára. A másik az, hogy fordított esetben, a memóriánkban digitális módon tárolt információk előhívása révén, újra felidézze számukra, a valóság ideáinak a képi formáit. Amely képi formák, korlátlan módon formálhatók és alakíthatók, a vágyainkban meghatározott lelki törekvéseinket biztosítva. Mégpedig, mindig a hitünk szerint. Biológiai módon befolyásolva ez által, az elektromos anyagi működésünket fenntartó, mágneses alapú kvantumtér induktív eseményeit. A tervszerű módon irányított, megtapasztalható változás érdekében.
Matécz Zoltán
2020.11.10.
