Formavilág.
Tulajdonképpen, az objektív anyagi valóságot szokták a formák világának nevezni. Amelynek minden lehetséges alkotóeleme, olyan anyagi minőség, ami elektromos tulajdonságú. Mivel olyan atomokból épül fel, amelyeknek elektronok képezik a külső héjszerkezetét. Ezért, minden anyagi halmaz, ami a formavilágot alkotja elektrosztatikus, és ennél fogva elektromos tulajdonságú.
Ezért a formák világával szemben, kell lennie egy olyan valóságnak is, ami szubjektív, és ezért, formák nélküli. De az, nem lehet elektromos tulajdonságú tényező. Hanem csupán, mágneses adottságokkal rendelkezhet. Ezért a forma nélküli szubjektív valóságot, a mágneses alaphalmaz biztosítja. Így az abszolút létezés, eleve kétféle valóságra bontható elvileg. A forma nélküli, mágneses alapú szubjektív valóságra, és a formákat biztosítani képes objektív elektromos anyagi valóságra.
A létezés kétféle valósága között, folyamatos fizikai kapcsolatot, az indukció jelensége biztosít. Így az indukció jelensége egyértelműen utal arra, hogy a mágneses és az elektromos valóság, két teljesen különböző tényező, amelyek folyamatos kényszer-kapcsolatban állnak egymással. Mert a sajátságos erőtereiket, ugyanannak a mágneses alaphalmaznak az oszthatatlan alaptömegei alakítják ki, építik fel.
Míg a mágneses alaphalmaz, lineáris erőteret biztosít, a benne kialakult longitudinális mágneses hullámok által, addig az anyagi részhalmazok körül, centrális irányú elektromos erőtér alakult ki, a mágneses alaphalmaz alkotóelemeiből. Mert az elektromos erőtér alkotóelemei, az elektronok mozgásformái szerint közvetítik, a bennük terjedni képes erőhatásaikat. Ezért a mágneses erőtér és az elektromos erőterek, mindenképpen egymás ellen dolgoznak. Mert egymás ellentétes fizikai hatását próbálják kiegyenlíteni.
A mágneses alaphalmazt tehát, az Univerzum oszthatatlan alaptömegeinek a teljes közege építi fel. Amelyben a mágneses hullámok által, a hullámhossz által meghatározott egyenes informatív értékek mentén, a frekvencia révén közvetíthető energia terjed, a fény sebességével. Periodikus módon, szaggatott, egymás után ismétlődő, erőimpulzus adagok formájában. Így a mágneses hullámokban, nem az oszthatatlan részecskék száguldoznak hanem, csak az energia hatása terjed. A hullámhossz informatív értéke által meghatározott irányba.
Így a mágneses hullámok hullámhosszainak az informatív értéke azt jelenti, hogy a mágneses hullámhosszba, bele van kódolva az, a kozmikus szintű formáció, amit a hullámban terjedő energia hatása képes kialakítani, az arra induktív módon érzékeny elektromos anyagi részhalmazokban. Ezért az elektromos anyagi részhalmazok, kénytelenek felvenni azt a formációt, amit a mágneses hullámok kényszerítenek reájuk.
Ezért, mindig a mágneses hullámok hullámhosszainak az informatív értékei határozzák meg azt, hogy a frekvenciájuk által közölhető energiájuk, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az elektromos anyagi részhalmazokon azért, hogy azok felvegyék és megtartsák azt a formációt, amit a mágneses hullámok informatív értékkel rendelkező hullámhossza diktál.
Ezért, a forma nélküli mágneses alaphalmaz, az információk valóságát képviseli. Mint a létezés szubjektív valóságát. Amelyben az energia, mint szubjektív munkavégző képesség, mindig a fény sebességével terjed. Ezért a fénysebesség, szubjektív hatássebességnek minősül. Az energia pedig, induktív hatást gyakorol, az objektív anyagi részhalmazok elektromos erőtereire.
Mivel az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok, a mágneses alaphalmazból alakultak ki, nyilvánultak meg, és abban is működnek induktív hatásra, ezért a kétféle valóság, együtt képviseli az abszolút létezést, egymástól elválaszthatatlan módon. Ezért, a mágneses tér biztosít mozgási, létezési teret, az összetett szerkezetű elektromos anyagi minőségek számára.
Az anyagi szintű atomokat pedig, ugyanaz a mágneses alaphalmaz tölti ki belülről, mint amelyik körülöleli őket kívülről. Ezért, az anyagi szintű objektív valóság számára, az elektromos és a mágneses alaptulajdonságok, elválaszthatatlannak látszanak egymástól. Ezért Maxwell óta egységesen, „elektromágnesesnek” értékelik azt. De az indukció jelensége, mégis egyértelműen utal arra, hogy a kétféle jelenséget, különböző valóságok létezése produkálja.
Mivel az értelmes ember, a Föld természetes anyagi szintű bioszferikus környezetében él, ezért számukra az elektromos és a mágneses adottságok, mindig együtt mutatkoznak meg. Kilépve azonban, a Föld elektromos tulajdonságú természetes bioszférájából, a bolygó és csillagközi térben már, csak a mágneses teret tapasztalhatjuk meg. Amely szubjektív erőtérként, meghatározza az elektromos anyagi létezések előfeltételeit.
Ezért, a forma nélküli mágneses valóságban, csak az információ létezik, a mágneses hullámok hullámhosszaiban kódolva. A kétféle valóság folyamatos kényszer-kapcsolatát biztosító indukció jelensége pedig, átalakítja, átkonvertálja, oda vissza irányba de-modulálja az információkat, és az ellentétes hullámokban terjedő hatásokat.
Ez azt jelenti, hogy a mágneses hullámok informatív értékei, az energia hatására, a rezgésüknek megfelelő mintázatú formákat alakítanak ki, az anyagi valóságban. Az anyagi valóság pedig, ahogy szubjektív hatásra felveszi az információt, a mágneses hullámok szubjektív rezgéseinek megfelelő objektív rezgéseket alakít ki. Az elektromos erőterére ható mágneses hatásoknak megfelelően.
A lineáris tulajdonságú mágneses erőtér és a centrális adottságú elektromos erőtér, úgy hat egymásra az indukció miatt, mint ahogyan a gépjárművek robbanómotorjai működnek. A lineáris stílusban mozgó dugattyúk egyenes irányú mozgásformái, a főtengelyen centrális irányú forgómozgást alakítanak ki. Vagyis, a mágneses hullámok egyenes hatásközvetítési lehetősége, az érintett anyagi részhalmaz elektromos erőterére fejti ki az energikus hatását.
Ilyen módon, az elektromos erőtérben kialakult centrális hatássebességet befolyásolja. Amely megváltozott, centrális módon forgó hatássebesség, az elektronok mozgásformáit szabályozza. Meghatározva közben azt a formát, amit az anyagi halmaznak fel kell vennie.
Ezért, a szubjektív valóság, a formák nélküli valóságot tartja fenn. Egy egészen más világot. Az információ és az energia mágneses valóságát. Amelyben a lehetséges lineáris hatásközvetítési mód, mindig egyenes irányú, és a fény sebességével terjed. Így a mágneses valóságban az információt, a mágneses hullámhossz valósítja meg. Amely mentén az energia terjedhet, a mágneses frekvencia periodikus rezgési feltételei szerint. De ezeket a frekvenciális rezgési feltételeket is, a mágneses hullámhossz határozza meg. Ezért a mágneses frekvencia hatásterjedési lehetősége nem más, mint a szubjektív alaphalmaz eseménye. Ami a mágneses hullámban valósul meg.
Az objektív valóság részhalmazai pedig, olyan elektromos anyagi események, amelyek a mágneses hatásokra változhatnak csupán. Mert fizikai értelemben véve, minden anyagi létezés eseménynek minősül. A benne aktív elektromos változások eseményszerűségeinek köszönhetően. Vagyis, az anyagi részhalmazokban zajló elektronok nyüzsgései, centrális mozgásformái, eseményszintre hozzák a nyugalomban lévő tárgyakat is. Ezért az anyagi testek, az ő nyugalmuk ellenére is, meghatározott formával rendelkező elektromos részesemények.
Ezért, a forma-nélküli mágneses valóságban, a hullámhossz informatív értékei mentén kialakult szervezett frekvenciális együtt-rezgés képviseli a szubjektív eseményszerűséget, addig az objektív valóság formavilágának az összetett szerkezetű alkotóelemei, már önmagukban is események. Olyan statikus részesemények, amelyek esetleges dinamikus egymásra hatása folytán, Newton törvényszerűségei lépnek életbe. Amelyben, a közvetlen egymásra hatás erőhatásainak a jelentősége lesz a mérvadó.
Vagyis, az anyagi testek mozgatásával és egymásra gyakorolt közvetlen hatásával, csak erőhatás értelmezhető. Akármilyen irányultságú legyen is az a mozgásforma. Ez azért lényeges, mert a fizika ma még azt tanítja, hogy egy anyagi test energiaállapota attól függ, hogy milyen magasan helyezkedik el. Vagyis, egy potenciális energiaérték, az emelés során fokozható, ha a test magasabb helyre kerül. De az, sajnos nem fedi a valóságot.
Mert az emelés által, közvetlen felületi érintkezésen alapuló objektív munkát végezhetünk csak, amely nyilván fizikai szintű erőhatással járt. Így azt az erőt, amivel az anyagi testet felemeltük, nem nevezhetjük önkényesen energiának. Mert az erő, objektív munkavégző képesség. Így a felemeléssel, nyilván objektív munkát végeztünk a test vonatkozásában.
Ezzel szemben az energia, mindig szubjektív munkavégző képesség. Vagyis, közvetett módon hat a testekre. Az ő elektromos erőtereit befolyásolva. Mert, ahogy az energia, induktív módon megváltoztatja az anyagi test elektromos erőterének a hatásközvetítési feltételeit, az alapján módosulnak a hozzá tartozó elektronok aktív mozgásformái is. Megváltoztatva ez által, az anyagi test szubjektív létezésének a feltételeit. Ezért az energia, szubjektív munkavégző képesség.
Mivel az erő, objektív munkavégző képességet jelent, és az energia pedig, szubjektív munkavégző képességként értelmezhető, ezért közös feltételként, a munka határozható meg. Vagyis, a munka az a fizikai szempontból jól meghatározható mennyiség, ami az erőt és az energiát is képes kifejezésre juttatni számunkra.
Erő = F*s = W = E/t = I*s/t = F*t*s/t = F*s = Energia
Objektív hatás Szubjektív hatás
Ilyen értelemben véve, az objektív munkavégzésnek értelmezhető erő, és a szubjektív munkavégzésre alkalmas energia, az elvégzett munka reálértékéből, maradéktalanul egymásba számolható mennyiségek. De az nem jelenti azt, hogy egyként is lehet értelmezni őket. Mert, amíg az erő, közvetlen felületi érintkezésen alapuló hatás, addig az energia, térfogati jellegű szubjektív hatás. Az elektromos és a mágneses hatások induktív eredőjeként jut érvényre. Mint szubjektív munkavégző képesség.
Ezért a forma nélküli szubjektív valóság, a mágneses hullámokban kódolt módon, olyan információkat és energiaértékeket határoznak meg, amelyek induktív módon kialakítják a formák világában, az anyagi létezések elektromos megnyilvánulásait. Így a formavilágban felismert objektív törvényszerűségek, informálnak bennünket, a formák működésének a szabályszerűségeiről. Ezek a megszerzett információk sem képviselnek formákat, csupán mentális módon kezelhető szubjektív értéket biztosítanak számunkra.
Így a formák objektív valóságában, az értelmes embernek jutott az a feladat, hogy szellemi szinten informálódjon, az anyagi események létezési jogosultságáról. Mégpedig mindenki, a saját szubjektív lehetőségei szerint. Ezért, csak annyit fedezhetünk fel az objektív valóságból, amennyit szubjektív módon képesek vagyunk felfogni, megérteni. A valóságunknak, ezt a már megértett fokozatát nevezhetjük, a mi mindenkori tudatosságunknak. Amely tudatosságunknak, van egy sajátságos szemlélete. Egy olyan megismert szubjektív szemlélete, amely alapján, képesek vagyunk megérteni, az ezek után megtapasztalható dolgok és események, reánk nézve hasznosítható mivoltát.
Ezért egy hiányszemlélettel élő értelmes ember, csak ritkán tapasztalhatja meg a bőséget. Amit a hiányszemléletének köszönhetően, hamar el is veszít. Mert a hiányszemlélete alapján, nem lehet tartós bőségben része. Ennek pedig az, az alapvető oka, hogy mindig a tudatosságunkban gyökerező szubjektív szemléletünk alapján tapasztalhatjuk csak meg a valóságot.
Mert a tudatosságunk szemlélete, egy olyan szubjektív tényező az elménkben, amit a mi sajátságos EEG agyi mágneses hullámaink képviselnek. Ez a hiteink eredője. Mágneses agyi hullámként pedig, nem korlátozódik az objektív valóságunk elektromos anyagi törvényszerűségeinek a hatálya alá. Hanem a fény sebességével terjed, a mágneses alaphalmazban. Ahol képes befolyásolni azokat az induktív előfeltételeket, amelyek a megtapasztalható sorsunkat fogják eseményszinten produkálni.
Ilyen értelemben véve, a hit olyan agyi mágneses hullám, ami az objektív anyagi valóság felől, képes hatást gyakorolni, a szubjektív valóság induktív eseményszerűségeire. Befolyásolva ez által, a megtapasztalható dolgok és események tapasztalati lehetőségeit. Ettől válik az ember, objektív-szubjektummá. Vagyis, a saját objektív valóságát befolyásolni képes szubjektív tényezővé. Aki nem hiszi, járjon utána, tapasztalati szinten. Nem bonyolult.
Egyszerűen azt kell tenned, hogy lefekvés után, mielőtt elaludnál, képzelj el egy dolgot vagy eseményt valóságosnak, amit a vágyaid szerint szeretnél megtapasztalni. Ha elképzelted a dolgot, akkor kezdd el használni, szintén képzeletben. Érezd a képzeletbeli működését. Ha egy eseményt képzeltél el, akkor képzeld magad az eseménybe, mint részvevőt. Érezd a képzeletbeli esemény reád ható örömérzéseit.
Ha ilyen felfokozott örömérzésekkel alszol el, akkor már kifejezésre juttatott hitté alakítottad a vágyad tárgyát vagy eseményét. Olyan EEG agyi mágneses hullámmá, amelyik a szubjektív törvényszerűségek értelmében, éppen a megtapasztalható anyagi eseményeid induktív feltételeit valósítják meg számodra. Ezért az anyagi dolgok vagy események, szubjektív rendben fognak számodra lehetőségekként jelentkezni, az objektív anyagi valóság folyamatos eseményszerűségeiben. A formák világában. Néhány próbát, nyilván megér.
Aki napi szinten elképzeli a vágyait, és a képzelet segítségével kifejezésre juttatott hitet formál belőle, maga irányítja a sorsát. Mert kifejezésre juttatni egy vágy rezgési szintű érzését, azt jelenti, hogy a szellemi gondolatok informatív értékeinek a segítségével, képzeletben meghatározni annak a lehetséges anyagi formáját. Az agyunk pedig, elfogadja valóságosnak az elménkben kialakított képzeletbeli formát. Mert számára, teljesen mindegy az, hogy az elménkben kialakult formát, az érzékszerveink alapján képeztük, vagy csupán a reális képzelet segítségével. Mindenképpen valóságosnak fogja értékelni.
Így a reális képzelet segítségével, pótolni lehet azokat a hiányosságokat, amit a vágyaink szerint, nem tapasztalhattunk meg eddig a valóságból. Mert a reális képzelet, egy olyan terv, amit a jelenben határozunk ugyan meg, de a megtapasztalási lehetősége, a jövőben fog csupán megvalósulni. Ezért, minden terv, olyan reális elképzelés, ami a jelenben határozza mag azt a programot, aminek a megtapasztalására irányul. Ez nem új dolog. Mert, bármilyen változás történt is eddig a világunk objektív valóságában, azt először valaki kigondolta és megtervezte előtte. Mégpedig, a hite szerint.
A képzelet által kifejezésre juttatott hitünk tehát, az a szubjektív adottságunk, amelynek segítségével, folyamatos viszonyban állhatunk a szubjektív valósággal is. Annak ellenére, hogy az anyagi mivoltunk, az objektív valóság részét képezi. Így a formavilág objektív valóságából, hatást tudunk gyakorolni a forma nélküli szubjektív valóságra. Arra a szubjektív valóságra, amelyik az indukció jelenségével, éppen az anyagi valóság objektív eseményszerűségeit tartja fenn számunkra.
Ezért, a vágyainkról alkotott hiteink agyi mágneses hullámai, függetlenek az elektromos anyagi eseményeink folytonosságától. Gyakorlatilag, a fény sebességével terjedve, megelőzik az eseményszerűségeinket, és azok induktív feltételeit határozzák meg. Ilyen módon egy reális elképzelés, mint egy jó terv realizálódik számunkra, az anyagi valóság objektív eseményszerűségeiben. Amire, minden értelmes ember képes. Kivétel nélkül.
Ezért a hit, egészen új értelmet nyerhet a köztudatban. Mert a hit, csak akkor hatásos az életünkben, ha a képzeletünk segítségével, reális megvalósulási tervet készítünk a vágyainkról. Akkor reális egy terv, ha minden részlete tökéletesen illeszkedik, a már megtapasztalt valóságunkba. Vagyis, az elképzelés nem várja el azt, hogy a múlt megváltozzon miatta. Mert a múlt eseményei, már csak az emlékeinkben vannak rögzítve. Vagyis, megváltoztathatatlanok azok.
Ezért a jelenből, csak a jövőnkre tudunk hatást gyakorolni, a hitünkkel formált terveink alapján. A megtapasztalt múltunk tapasztalatai alapján. Ezért, az aktív élettel, minél több tapasztalat áll a rendelkezésünkre a múltunkból, annál több mentális lehetőségünk van arra, hogy a jövőnk elképzeléseit itt és most, a jelenben, eltervezzük magunknak előre.
Ennél fogva, ha az ilyen formában kialakított terveinket, a hiteinket képviselve előrevetítjük magunknak, mint saját agyi mágneses hullámokat, akkor megtanulhatunk a csodák világában élni. Ahol minden vágyunk teljesülhet. De a tervezés mentális munkáját, nem spórolhatjuk meg egyetlen este sem. Ezért, minden este, képzelj el magadnak, legalább egy olyan dolgot vagy eseményt, amit a vágyaid szerint szeretnél megtapasztalni. Addig tartsd fenn a képzeletedet, amíg örülni nem tudsz neki, már előre. Majd az ÁMEN kifejezéssel, egyszerűen rendeld a tudatos teremtés hatáskörébe. Azután már, békésen aludhatsz is.
Éppen az a baj a mai világgal, hogy az emberek, a nap folyamán megtapasztalt problémájukkal alszanak el. Vagy egy olyan tévéműsor emlékével, ami felborzolta a lelki világukat. Ezért elalvás előtt, csak valamilyen eltorzult képet látnak a valóságról. Majd, ezt a képet vetítik maguk elé, az elalvás során. Nincsenek reális terveket készíteni érdemes hiteik. Így a másnap eseményeinek a megtapasztalása, nem mindig okoz örömöt számukra. Napról-napra élnek, teljesen véletlenszerűen.
Éppen ezt kell tudatosan megváltoztatni. Tervezd meg az életedet. Minden este képzeld el a vágyaidat. Képzeletben, vegyél részt benne, hogy már előre érezd a valóságát. Realizáld azt, amit szeretnél megtapasztalni. Azért, hogy a reális valóságod része lehessen. Ilyen módon, a valóságod mentális feltételeit, te magad határozhatod meg. A kifejezésre juttatott hiteiddel.
Matécz Zoltán
2021.01.10.
