Vonzás vagy teremtés.
Nem egységesek az ezoterikus tanítások ezen a téren. Egyesek, a vonzás törvényéről beszélnek, míg mások, a tudatos teremtésről. De a kezdő ezoterikus útkeresők számára, egyik sem minősül azonnal járható útnak. Mert, nem értik a lényegét. Nem azért, mert nem működnek azok, hanem azért, mert mindkét esetben, valamilyen speciális mentális munkát kell elvégezni ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen az életükben. A nélkül, hatástalan mindkét formula. De azokat előbb, meg kell érteni.
Minden ember, egy spirituális lény. Ezt tanítja minden ezoterikus elmélet. Ennél fogva, az ezoterikus tanítások szellemi szintű célja az, hogy a lelki indíttatású spirituális képességeink, fejlődjenek a mindennapi életvitelünk során. Mert az átlagemberek úgy élnek ma még, hogy a teremtésre méltó lelki érzéseiket, hol pozitív, hol pedig, negatív polaritással hozzák működésbe. Ennél fogva, a lelki érzéseinkben kódolt mentális erőhatásaink, hol magas frekvencián, pozitív jelleggel aktívak a nap során, hol pedig, alacsony frekvencián, negatív polaritást nyerve jutnak érvényre. Erőhatásokként pedig, nyilván kioltják egymás hatását. Akármilyen szellemi szintű célokra irányultak is azok.
A gondolataink informatív értékeivel, a szellemiségünk kommunikál velünk. Míg az érzéseinkkel, a lelkünk szól hozzánk. De a szellemi gondolataink és a lelki érzelmeink, az elménkben tudatosodnak számunkra. Mert az elménknek, éppen az a feladata, hogy a szellemi gondolatainkat és a lelki érzéseinket, egy közös mentális egységgé, hitté alakítsa. Ami, EEG agyi mágneses hullámként jelenik meg a valóságban.
A hiteink tehát, az elménkben tudatosodnak, és a memóriánkban tárolhatók el. Mint tapasztalati tényeken alapuló emlékek. Abban a memóriánkban, ahol a szellemiségünk a mentális raktárkezelőnk. Jó raktárosként pedig, folyamatosan a raktárkészletét szemléli. Állandóan leltároz benne. Mert abszolút értékű logikai adatbázisra törekszik. Ezért, amint talál egy logikai hibát, hiányosságot, vagy ellentmondást, máris az elmébe küldi, tudatosodás céljából. Több ezer ilyen szellemi gondolatunk ébred napi szinten.
Estére azonban, mégsem emlékszünk mindegyikre. Mert, amelyik szellemi gondolatunkhoz, nem csatolt lelki érzéseket az elménk, az nem volt fontos számunkra, és hamar feledésbe is merült. Akár, néhány másodperc alatt is megtörténhet a felejtés. Viszont, amelyik szellemi gondolatunk, lelki érzéseket képes aktivizálni az elménkben, az fontos számunkra, és ott hitté alakulva, a memóriánkba kerülhet. Amit bármikor előhívhatunk a memóriánkból, az elménkben újra tudatosodó szellemi gondolatként.
Amikor egy emléket újra felidézünk a tudatos elménkben, akkor nem csupán a bele kódolt szellemi szintű információ jelenik meg számunkra, hanem a hozzá csatolt lelki érzés is. Ilyen módon a múltról szóló emlékeink, folyamatosan befolyásolják, a jelen pillanatában hozható felelős döntéseinket. Éppen azért, mert az emlék felidézése során, nem csupán a számunkra szükséges szellemi szintű információkhoz jutunk hozzá, hanem a hozzá csatolt lelki érzéseinkhez is. Ilyen módon, a múlt emlékeiben tárolt lelki érzéseink, mint mentális erőhatások, azonnal rátelepednek a jelenben hozható döntéseinkre. Többnyire, azonnal meghatározva, a felelős döntéseink minőségének az irányát.
Ezért, egyáltalán nem jó számunkra az, ha negatív hiteket tárolunk az elménkben. Vagyis, olyan hitek emlékeit, amelyekhez negatív lelki érzéseket társított a tudatos elménk valamikor. Mert a jelenben hozható felelős döntéseinket általában, negatív irányban befolyásolhatják. Mereven, konzervatív módon ragaszkodva, a régi negatív ítéletünk eltorzult minőségéhez. Ahhoz tehát, hogy a sorsunk eseményeit pozitív ítéletek határozzák meg, minden negatív emléktől érdemes szabadulnunk.
A negatív emlékeinkben kódolt hiteink, kétféleképpen oldhatók fel. Az egyik lehetőség, a megbocsátás képessége. Megbocsátás esetén ugyanis, tudatosan feleslegessé tesszük az adott emlékben tárolt negatív lelki érzés jogosultságát. Így a negatív lelki érzés nélkül, teljesen hatástalanná válik az emlék. Ahhoz azonban, hogy végleg megszűnjön a negatív lelki érzés, pozitívra kell azt cserélni. Vagyis, tudatosan meg kell áldanunk azt, aki miatt negatív lelki érzést tároltunk az emlékünkben. Isten áldásával, megtisztíthatjuk a kellemetlen emlékünket.
A másik módszer, a nevetés. Amikor felismerjük azt a nyilvánvaló tényt, hogy a kellemetlen emlékben tárolt negatív lelki érzésünk, csak nekünk képes ártani, mert mi magunk érezzük azt csupán. Ezért, önmagunkra nézve, felismerjük a negatív lelki érzésünk ironikus mivoltát, és a saját mentális tévedésünket mulatjuk ki a nevetéssel. Ebben az esetben, a régi negatív emlékünk kellemetlen informatív értékét tesszük feleslegessé. Ezért, a hozzá csatolt negatív lelki érzés egyszerűen felszabadul, céltalanná, hatástalanná válik. Ebben az esetben sem tilos azonban, Isten áldásával megerősíteni ezt a mentális döntésünket.
Könnyen fordulhatunk Isteni segítségért, mert a lélek által, minden embert Isten élteti. Ezért, amikor Isten áldását küldöd valaki felé, akkor gyakorlatilag, abban erősíted meg a hitedet, hogy szeretetben maradsz akkor is, ha eddig haragudtál, de már megbocsátottál. Ezért a megbocsátás, mindig a te saját érdeked. Mert amikor megbocsátasz, akkor kizárólag, a saját lelki érzéseidet befolyásolod. Pozitív irányba tereled azt, ami eddig negatív módon ártott neked.
A lelked által benned élő Isteni minőséged érzéseket, mentális módon irányítható lelki erőhatásokat biztosít számodra azért, hogy a valóságodat, a vágyaid szerint alakítsd. De, csak a pozitív lelki érzéseid vannak szinkronban, az Isteni teremtés természetes folyamataival. Így a pozitív lelki érzéseiddel, konstruktív módon építgetheted a valóságodat szeretetben. Ami az Isteni teremtés kozmikus rendjével, mindig egyensúlyban van. Így a te szeretettel kijelentett áldásaid, mindig az Isteni eredetű végtelen szeretetet szolgálják.
Ezzel szemben, az alacsony rezgésszámú negatív lelki érzéseid, a kellemetlen szellemi gondolataidra aktivizálódnak az elmédben. Destruktív módon, folyamatosan leépítve mindazt, amit szeretettel felépítettél magadnak. Így az egészségedet éppúgy tönkreteszi, mint az egyéb életkörülményeidet. Mert az Isteni eredetű teremtéssel ellentétes módon aktivizálod a lelki érzéseidet. Negatív polaritással. Az építő jellegű teremtés helyett, a rombolást szolgálva.
A legtöbb betegség, pszichoszomatikus eredetű. Ami röviden azt jelenti, hogy a pszichénket képviselő elménket rosszul használtuk, mert a benne tudatosodó kellemetlen szellemi gondolatok hatására, negatív módon aktivizáltuk a lelki érzéseinket. Ezért, a negatív lelki érzések hatására szomatikus, azaz testi elváltozások történtek a szervezetünkben. Egy neheztelés haragjából kialakult gyűlölet például, akár egy fél év alatt is képes, szinte teljesen leépíteni, egy amúgy teljesen egészséges embert.
Ezért bátran kijelenthető az, hogy a neheztelés, a harag, és a gyűlölet, nem egészséges lelki érzések. Ahol a harag gyűlik, ott a gyűlölet megöl. Mert a gyűlölet, az alacsony rezgés tartományánál fogva, csak a rombolást szolgálhatja. Az Isteni eredetű teremtéssel szemben. Ezért életellenes dolog. Mivel pedig, az Isteni eredetű teremtéssel ellentétes, ezért szokták Sátáni eredetűnek tartani a vallások. Ami, éppúgy a mi tudatos elménkben alakul ki, mint a szeretet pozitív lelki érzései. De a mi felelősségünk az, hogy hagyjuk-e őket kialakulni az elménkben.
Az életünkben kialakuló valóságunk tehát, az elménkben aktivizált lelki érzéseinktől függ. Így a pozitív lelki érzésekkel kivetített valóságkép, pozitív életvitelt eredményez számunkra. Míg a negatív lelki érzéseink által formált valóságképünk anyagi szintű visszatükröződése is, ártalmas lesz számunkra. Így a mentális módon meghozott felelős döntéseink által generált anyagi eseményekben is, mi magunk leszünk a felelősek. Kivétel nélkül.
Na, már most, innen válik érdekessé az, hogy valamiféle misztikusnak mondható vonzás által tapasztaljuk-e meg a valóságot, vagy a tudatos teremtésnek köszönhetően. Én magam, a vonzás törvényével szemben, a tudatos teremtés lehetőségét favorizálom. Mert a vonzás törvénye, azt sugallja számomra, hogy a megtapasztalható valóság, már régóta létezik valahol, nekem csak be kell vonzanom azt az életembe. Egy tőlem független hatalom megteremtette számomra, és én azt megszerezhetem, ha eleget teszek a vonzás törvényét biztosító mentális szabályoknak. Amelyek ilyen módon, kissé idegenek maradnak számomra.
Ezzel szemben, a tudatos teremtés lehetősége, éppen azt sugallja számomra, hogy az abszolútként értelmezhető teremtő Isten, relatív társteremtője lehetek a saját életemben. Így a sorszerű életeseményeim valóságát, abban a folyamatban tapasztalhatom meg a vágyaim szerint, amit Isten, a Genezis időszakában elindított. Vagyis, az Isteni teremtés folyamatosságába, tudatosan is beleteremthetem, a saját vágyaim szerint elképzelhető akaratomat. Ilyen módon, tudatosan befolyásolva, az Isteni teremtés reám nézve aktuális történéseit.
Ezért, nem Isten helyett teremtek magamnak valóságot, hanem az Isteni teremtésben határozom meg azt, hogy mit és hogyan szeretnék éppen megtapasztalni. Ahhoz azonban, hogy ezt megérthessük, az elektromágneses valóságképünket kell külön elektromosra és mágnesesre képzelnünk. Amit az indukció jelensége tart számunkra, egységesnek vélhető elektromágneses valósággá. Mert az indukció jelensége, egyértelműen utal arra, hogy a létezés, kétféle valóságra épül. A mágneses alapú szubjektív valóságra, és a belőle és benne kialakult elektromos anyagi valóság objektív részhalmazaira. Amit az ember, anyagi minősége is képvisel.
Így az embert, három logikailag elkülöníthető adottság jellemzi. Test, lélek, és szellem. A test, relatív elektromos anyagi minőség. Objektív tényező. A lélek, olyan kozmikus szintű mágneses minőség az életünkben, ami elektromos „lelki” érzéseket generál a testünkben. Vagyis, induktív tényező. Ami az elménkben tudatosodik. A szellemiségünk pedig, olyan mentális adottságunk, amelyiknek alapvetően elektromos anyagi képességei vannak az agyunkban. Mint szubjektív mentális tényezőnknek. Így az elménk már, agyi mágneses hullámokat képes készíteni, az elménkben tudatosodó hiteinkből. Amely hiteinknek, éppen a szellemi gondolataink és a lelki érzéseink a természetes elektromos összetevői.
Ezek az agyi mágneses hullámaink pedig, alkalmasak arra, hogy elrugaszkodjanak az anyagi szintű elektromos rezgéseinktől. Mégpedig, a fény sebességével. Mert az anyagi minőségek elektromos rezgéseit, éppen a mágneses hullámok okozzák, induktív módon. Így a mágneses hullámok, alkalmasak arra, hogy az anyagi szintű elektromos események elé menjenek, és induktív módon befolyásolják azok eseményszerű folyamatait. Ilyen módon, az elménkben formált mentális előfeltételeink, lehetőségek formáját öltve fognak jelentkezni számunkra, az anyagi események folytonosságában. Éppen a vágyunk által formált tudatos elképzeléseink alapján.
Ilyen módon, a tudatos teremtés mentális lehetősége, éppen az ezoterikus szintű Istentudatunkat, és az Istennel való spirituális szintű önazonosságunkat erősíti. A tudatos teremtés lehetőségével pedig, ezt az ezoterikus ismeretet tudatosítja az elménkben. Azt a spirituális képességünket fokozva, amelyikben már, csak pozitív lelki érzésekkel szolgáljuk az Isteni eredetű tudatos teremtés folyamatát.
Ezért, a vonzás törvénye is biztosít számunkra némi Istenismeretet, de a tudatos teremtés szándékos gyakorlásával, határozottan tudatosodunk is ezekben az ezoterikus ismereteinkben. Ahogy Isten, emberré vált a teremtés folyamatában, úgy a tudatos teremtés, lehetőséget biztosít számunkra ahhoz, hogy általunk az ember, újra Istenné legyen. Ez minden értelmes emberi élet célja. Akármilyen társadalmi közegben éljünk is. Mert ezt a célt, bárhol élve elérhetjük.
Matécz Zoltán
2021.01.10.
