Kétfázisú vírusfertőzés.
A régebbi influenzavírusok is, a légtérben terjedtek és apró termetű mikrokristályként, a légútjainkat támadta meg. Először az orr nyálkahártyájára került, éppen úgy, mint a szagokat és illatokat közvetíteni képes illatkristályok. Viszont ott megtelepedve, erős nyákképző hatása volt. Nedvesnek értékelhető vírustámadásnak minősült. Így a gyakori orrfújás kényszerével, aránylag könnyedén kitisztult a szervezetből. Csak ritkán jutott el addig, hogy a tüdő nyálkahártyájára is rákerüljön. Így, sokkal kevesebb embernél okozott tüdőgyulladásos tüneteket.
Ez a mai koronavírus azonban, olyan száraz influenzavírus, ami az orr nyálkahártyájára kerülve, nem jár komolyabb nyákképző hatással. Így az orr nyálkahártyáján szabadon kristályosodva, megsokszorozódik a mennyisége. Úgy nyolc-tíz nap „lappangási” idő múlva, amíg az orr nyálkahártyáján sokszorozódik, a mennyisége olyan mértéket ölt, hogy a folyamatos légzés kényszere miatt, már a tüdő nyálkahártyájára is lekerül. Az alsóbb légutakat is megfertőzve.
Gyakorlatilag, ez a vírusfertőzés első fázisa. Amikor a nyálkahártyáinkon kristályosodva, olyan keményebb szilárdságú lepedéket képez, ami szinte teljesen elzárja a tüdőt az oxigén felvételének a lehetőségétől. Mert a tüdő bolyhait „elglettelve”, korlátozza majd teljesen megakadályozza az oxigén felvételét és a szénmonoxid leadási lehetőségét. Így nagyon sok beteg, a vírusfertőzésnek ebbe az első fázisába már belehal. Mert egyszerűen megfullad. Amin a lélegeztető berendezés sem képes segíteni. Mert a gépi lélegeztetés folyamata, nem korlátozza a tüdő nyálkahártyáján megkezdődött kristályosodási folyamatokat.
A vírusfertőzés második fázisát az jelenti, hogy a nyálkahártyáinkon kristályosodás útján sokszorozódó kristályos lepedék, a gyulladás által okozott láz miatt megolvad, és a sejtjeink kapillárisain keresztül a sejtjeinkbe jut. Ott pedig, a sejtjeink kristályszerkezetét fogja befolyásolni. Mégpedig, a DNS-ben kódolt sejtszaporodási folyamatot szabályzó sejtkristályosodási folyamatainkat. Így az influenzavírus elleni védőoltások, amelyeket a fertőzés lehetősége ellen adnak, a véráramba kerülve, csak a sejtes alapú vírusfertőzés lehetőségét képesek befolyásolni. Vagyis, a vírusfertőzés második szakaszára lehet aktív csupán.
Ezért, a vírusfertőzések első légúti fázisa, a beoltott egyénekre is éppolyan veszélyes, mint az oltatlanokra. Az persze igaz lehet, hogy a második fázis, a sejtes alapú fertőzés ellen esetleg, némi védelmet nyújthat. De addig, nagyon sok beteg el sem jut. Akár oltva van, akár oltatlan. Így ennek az írásnak, alapvetően az a célja, hogy az első légúti fázis ellen nyújtson védelmet a megfertőződött emberek számára. Mert a légtérben terjedő víruskristályok ellen, nagyon kevés védelmet képes csak nyújtani a védőmaszk. Mert amelyeik védőmaszkban érezni lehet a szagokat és illatokat, az a víruskristályt is könnyedén átengedi.
Alapvetően, három lehetőség kínálkozik az nyálkahártyáinkon tenyésző víruskristályok ellen. Az első lehetőség az, amikor forró kamillateás inhalálást végzünk, naponta legalább két alkalommal. A kamillatea forró gőze, felolvasztja a nyálkahártyákon tenyésző lepedék kristályos szerkezetét, és folyékony állagúvá alakítja azt. Így a közben kialakuló köhögés kényszerének köszönhetően, felszakadozik a nyálkahártyáinkról, és kiürülhet a szervezetből. Ebben segít még, az orrfújás kényszere is.
Második lehetőség az erős élelmiszerek fogyasztása. Mert, amikor erős ételeket eszünk, a taknyunk nyálunk azonnal összefolyik. Vele együtt, a vírus kristályos szerkezetű lepedéke is folyékony állagúvá válik. Így könnyen kitisztul az orrüregből. A közben aktivizálódó köhögés és tüsszentés ingere pedig, rásegít erre az öntisztító folyamatra. Ezt is naponta legalább két alkalommal érdemes végezni.
Harmadik lehetőség pedig, a tüsszentőpor használata, naponta szintén, legalább két alkalommal. Ami lehet, porrá resztelt szappan is. Vagy egyéb lúgos kémhatású mosópor. Ebből egy csipetnyit beszippantva, megtapad a légutunk nyálkahártyáin, és a lúgos kémhatásának köszönhetően, feloldja a víruslepedék savas kémhatású kristályszerkezetét. Így a közben kialakuló tüsszentés ingerei miatt, könnyen kitisztul a megfertőződött szervezetből.
Ahogy a lúgos kémhatású szappan, könnyedén közömbösíti kézmosás alkalmával a kezünkre tapadt vírusok kristályszerkezetét, úgy a légúti módon megbetegedett emberek számára, érdemes lúgos port szórni a szobájuk légterébe, hogy azt szükségszerűen beszippantva, minél több köhögésre és tüsszentésre késztessük őket. Jól működik, a paprika vagy a bors légtérbe szórása is. Az a fő, hogy a vírus ott távozzon a szervezetből, ahol bejutott. Az orr és a száj nyílásain. Mert a légzési rendszerünknek, egyéb kijárata nincsen.
A második, sejtes fázis ellen pedig, azt ajánlom, hogy minden nap igyunk meg egy pohár vizet éhgyomorra, amibe egy fél citrom levét, és egy csapott kávéskanálnyi szódabikarbónát kevertünk el. Mert ez a napi koktél, segít beállítani a gyomortartalom szükséges pH egyensúlyát. Enyhén savasra hangolja azt. Gyakorlatilag, ezt teszi a hasnyálmirigyünk is, amikor biológiai szintű folyékony szódabikarbónát termel számunkra, ugyanebből az okból.
A dolog lényege az, hogy a sejtjeinkbe szivárgó víruskristályok, csak akkor képesek oltókristályként funkcionálni a sejtjeink biológiai szintű kristályos szerkezetében, ha azok túltelítettek. Vagyis, ha túlságosan savas kémhatásúak. Ha csak enyhén savas kémhatásúak a sejtjeink, akkor a vírus benne hatástalan marad. Ezek a szódabikarbónás italok, a vírusfertőzések ellen adott oltások kellemetlen mellékhatásait is kitisztíthatják a szervezetünkből.
Ha a sejtjeink csak enyhén savas kémhatásúak, akkor a beléjük hatoló víruskristályok nem képesek oltókristályként befolyásolni a sejt saját kristályosodási folyamatait. Így könnyen kitisztulnak a sejtjeinkből, mint sejtidegen anyagok. Majd a véráram segítségével, a tejes szervezetből is kikerülnek.
Ezért, a vírusfertőzésekkel terhelt járványos időszakokban, érdemes olyan táplálkozási szokásokat alkalmazni, amelyek sokkal diétásabbak és lehetőség szerint, mellőzni kell a savas kémhatású üdítőitalokat is. Érdemes kerülni még, a dohányzást és az alkoholfogyasztást is, mert azok is savasító kémhatású szokásaink. Mert a beteg vagy idős embereknek a hasnyálmirigye, már jóval kevesebb biológiai szintű szódabikarbónát termel. De, ha napi szinten fogyasztunk éhgyomorra szódabikarbónás italt, akkor a normál anyagcsere folyamataink savasító hatását az is képes közömbösíteni. Míg a betegeknek és idősebbeknek nyilván, a diéta mellet is javasolt a szódabikarbónás ital napi fogyasztása.
Ha valamilyen állat vagy növény lett vírusfertőzött, akkor számukra is hatásos szer lehet a szódabikarbóna fogyasztása. Az ételükbe és az italukba kevert módon, illetve az öntözővizükbe keverve. Mert a sejtes alapú vírusfertőzés megelőzését szorgalmazza. Az által, hogy a sejt pH értékét szabályozza ideális módon.
A koronavírusra adott védőoltás pedig, csak a vírusfertőzés második sejtes szakaszában lehet aktív. De csupán a koronavírus ellen készíti fel a szervezet sejtjeit. A sokféle mutáns vírusfertőzés ellen, szinte teljesen hatástalan. Viszont, a napi szinten bevitt szódabikarbónás fröccs, mindenféle vírusfertőzés ellen hatásos. Mert minden vírus ugyanilyen módon fertőzi meg a sejtjeinket. Így szerintem, nem csupán az influenza jellegű variánsok ellen használható, hanem mindennemű vírusfertőzés ellen. Beleértve az aids és az ebola vírusait is.
Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy a védőoltás rossz, hanem azt állítom, hogy a védőoltás, csak a vírusfertőzés második, sejtes szakaszában lehet hatékony. Egy adott vírusfajtára koncentrálva. Sajnos, olyan vakcina még nincsen, amelyik az összes mutáns variánsa ellen hatékony lehet. Így az oltás egyelőre, csak szükségmegoldás lehet. A vírusfertőzés első légúti fázisában pedig, teljesen hatástalan.
Az általam javasolt házi praktikákkal, meg lehet előzni a vírusfertőzéseket. Illetve, olyan gyenge hatásúvá lehet alakítani, hogy azt a megfertőzött ember, szinte észre sem veszi. Mert a vírusfertőzés, szinte tünetmentesen zajlik le a szervezetében. De az egészségügy által javasolt patikai szerek is elég jól alkalmazhatók. Olyan kenőcsök és inhalátorok használatával, amelyek a hurutos légúti lerakódások könnyebb felszakadozását idézik elő. Továbbá, az immunerősítő vitaminkészítmények fogyasztása is szerencsés lehet.
Ha azonban, mégis megfertőződik valaki, akkor csak annyit feküdjön, amennyit feltétlenül szükséges. Azt is úgy, hogy közben minél többet izzadjon. Amikor pedig felkel, az első fázisú nyákoldó technikákat alkalmazza. Hogy minél többet köhögjön és tüsszentsen. Jót tesz még, a friss levegőn való séta vagy futás. Mert a beteg légutat, komoly igénybevételnek teszi ki. Erős köhögésre és tüsszögésre készteti. Pusztán a fekvés, csak ártalmas lehet.
A kórházban is fekszenek a betegek. Fekvés közben, jóval nehezebben tudnak köhögni és tüsszögni. Így az állandó fekvés, csak a víruskristály lepedékes kristályosodásának kedvez. Amin a lélegeztetőgép sem segít. Mert a gépi lélegeztetés, életben tartja ugyan a teljesen legyengült szervezetet, de nem akadályozza meg, a tüdő nyálkahártyáján folyamatosan képződő kristályos lepedék kialakulását. Ezért, a legtöbb lélegeztetőgépre került ember meghal.
Egészen más lenne a helyzet, ha a gépi lélegeztetés során, lúgos kémhatású port is pumpálnának a tüdőbe. Mert az, feloldja a vírus kristályszerkezetét, és így lassítja a tüdő teljes elzáródását. A kényszerű köhögés pedig, esélyt ad arra, hogy a kristályos lepedék felszakadozzon és kiürüljön a tüdő nyálkahártyájáról. Ilyenkor a beteget, érdemes oldalfekvésbe helyezni, hogy ne a felszakadozó lepedékébe fulladjon bele.
Azoknál a betegeknél pedig, akik már teljesen magatehetetlenekké váltak, a lélegeztetőgép segítségével, egy endoszkóppal variálva, kétféle funkciót kellene ellátni. A belégzéssel lúgos kémhatású porral vagy permettel telíteni a tüdő nyálkahártyáját, míg az endoszkóp segítségével, egyszerűen kiszivattyúzni a nyálkahártyán feloldódó nyákszerkezetet. Ilyen módon, a tüdő bolyhos szerkezetű nyálkahártyája megtisztítható, és az oxigénfelvétellel és a széndioxid leadással járó légzés folyamata helyreállhat. Ellátva a sejteket, a számukra szükséges oxigénnel.
Mert, ha a vérben túl sok a savtartalom, és kevés a lúgtartalom, akkor az acidozis jelensége lép fel. Ami túlzottan elsavasítja a szervezet sejtjeit is. Ha azonban, a tüdő elégtelen működése miatt, nem kap elég oxigént a sejt, akkor éppúgy elsavasodnak a sejtek. Ami hipoxiás jellegű oxigénhiányos állapotra utal. Ez addig tart, amíg a folyamat el nem éri az anoxiás, azaz a teljesen oxigénmentes állapotot. De már az oxigénhiányosként értelmezett hipoxiás állapot is, erősen savasító kémhatású folyamat. Így az egyre nehezülő légzés, a sejtekben létrejött vírusfertőzésnek kedvez.
Természetesen, egyáltalán nem kívánok senkit sem megijeszteni. Mert az tény, hogy ezt a vírusfertőzést komolyan kell venni. Vagy a politikai érdekeltségek kezébe került egészségügy javaslataira érdemes hallgatni, vagy az általam javasolt, érdekektől teljesen mentes tanácsaimra. Ezért, minden kedves olvasómnak, jó egészséget kívánok. Valamint, minden embertársamnak. Akinek tetszett ez az írásom, kérem ossza meg másokkal is, hogy minél több ismerőséhez eljutva, egyre több ember számára legyen áldás. Köszönöm.
Matécz Zoltán
2021.11.25.
