Szeretethiány.
A boldogság, a szeretet áramlásának a jutalma az élőlények életében. Ilyen módon boldog az, aki adja a szeretetet és boldog az is, aki éppen kapja azt. Így a boldogság kulcsa, a szeretet lelki érzése. Mivel azonban, a lélek által minden embert Isten éltet, ezért a szeretet áramlásában, éppen Isten jut érvényre az emberek között.
A Biblia azt írja, hogy „Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.” Vagyis, a Szent írás, az igével azonosítja be Istent. Az ige azonban, cselekvést, történést és létezést jelentő szófaj. Ennél fogva, a cselekvésekben, és a történésekben kell keresnünk Isten létezését. Vagyis, nem máshol, mint az eseményszerűségekben és a változásokban. Mégpedig, mindig azokban a megtapasztalható változásokban, amelyek örömöt okoznak számunkra.
Mert Isten, az elektromosnak megismert objektív anyagi valóságot, önmaga mágneses valóságából teremtette meg. De nem különült el attól egy pillanatra sem. Ezért az objektív anyagi valóságot megismerni vágyó ember számára a létezés, elektromos és mágneses egy időben. Ezért nevezi ma a tudós ember, egyszerűen „elektromágnesesnek” azokat. De az indukció jelensége, mégis egyértelműen utal arra, hogy két ellentétes tulajdonságú erőtér feszül folyamatosan egymásnak. Mégpedig az elektromos erőtér és a mágneses erőtér.
Ha pedig, a légterünkben felfelé haladva, elhagyjuk a bioszféránk területét, akkor a bolygó és csillagközi szintű kozmikus térbe kerülünk, amelyben már nincsen elektromos anyagi tulajdonság. Az objektív anyagi valósággal szemben, ez egy egészen más világ. Kizárólag mágneses tér. Mert az objektív anyagi valóságra jellemző elektromos tulajdonságai nincsenek. Ezért ez a mágneses tér, a szubjektív valóság számunkra.
Ezt a mágneses teret, az Univerzum oszthatatlan alaptömegei építik fel. Amelyeknek nem lehetnek elektromos tulajdonságaik. Mivel, az elektrosztatikus megosztás képességével, csak összetett szerkezetű részecskék bírhatnak. Mágneses térként a szubjektív valóság, zárt rendszernek minősül. Amelyben az energia állandó. Mert az Univerzum teljes létezési terét képviseli. Azt a kozmikus szintű mágneses alaphalmazt, amiben az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok, mint az objektív valóság alkotóelemei megnyilvánulhattak induktív hatásra.
Mivel az anyagi valóság elektromos és mágneses egy időben, ezért az objektív valóság alkotóelemeit, éppúgy a mágneses alaphalmaz tölti ki belül, mint ahogyan körül öleli azokat kívül. Így az atomok belsejét, vagy az atomok által felépült rácsszerkezetek belső terét, egyaránt a mágneses alaphalmaz tölti ki. Így, ha az atomok alkotóelemeinek a térfogatát összeadjuk, akkor azok együttes összege a teljes atomtérfogatnak, csak az egy tízezred részét fogja kitenni. Ennél fogva, az oszthatatlan alaptömegek kiterjedése, körül-belül az elektronok egy tízezred részét teszik ki csupán. Vagyis, az oszthatatlan alaptömegek alapkiterjedése, olyan parányi, hogy az elektronmikroszkóppal is alig látható elektronoktól, legalább tízezerszer kisebb.
A mágneses alaphalmazt tehát, ezek az oszthatatlan alaptömegek töltik ki. Egy egységesnek mondható mátrix alapú közeget alkotva. Amelyben az oszthatatlan alaptömegek, az egyensúlyi helyzetüket folyamatosan keresve, állandóan csak rezegnek. Egymást félre tolni vagy félre lökni önerőből képtelenek. Így a kényszerű együttes rezgéseik miatt, longitudinális jellegű mágneses hullámok alakultak ki a közegükben. Amelynek a kopresszív hatása miatt, torlónyomást gyakorol minden elektromos anyagi részhalmazra, az induktív hatása révén. A dolog éppen úgy működik, mint Newton soros ingája.
Ezekben a kozmikus szintű mágneses hullámokban, a hullámhossznak informatív értéke van. Amely egyértelmű módon különbséget tesz, a mágneses hullámok között. Míg a frekvencia által, az energia terjed. Mégpedig, a hullámhossz szerint meghatározott, egymás után egyenesen felsorakozott erőimpulzus sorozatok formáját öltve. Így a kozmikus szintű mágneses hullámokban, az oszthatatlan alaptömegek rezgési szintű részerő hatásai terjednek, a hullámhossz által meghatározott irányba. A hullámhossz által meghatározott periodikus impulzussorozatok révén, a frekvencia olyan, mint egy „hatáspumpa”. Amely, az ilyen módon folyamatossá tett erőhatás sorozatokat, mint energiát, egy irányba közvetíti. Lineáris felépítésű, mágneses erőtérré alakítva ez által, a teljes mágneses alaphalmazt.
Az elektromos tulajdonságú anyagi részhalmazok elektronjai pedig, mint az atomok legkisebb objektív alkotóelemei, ugyanazokból az oszthatatlan alaptömegekből építik fel a saját elektrosztatikus erőtereiket, mint amelyik a mágneses teret alkotja. A hozzájuk közelebb álló oszthatatlan alaptömegekből. Amelyek ennél fogva, hűségesen követik az elektronjaik alakját és megszerzett keringő és forgó mozgásait. Centrális alakot öltve ez által, az elektrosztatikus erőtereik számára.
Ebből kifolyólag, a lineáris felépítésű mágneses erőtérben, a centrális felépítésű elektrosztatikus erőterek, mindenképpen egymás ellen fognak munkálkodni. Mert ugyanannak, az oszthatatlan alaptömegek által felépített alaphalmaznak az alkotóelemei. Így a bennük rejlő hatások, egymás ellenhatásait fogják képviselni. Vagyis, a mágneses erőtér mágneses hatása, mindig az elektronok elektrosztatikus erőtereinek az ellenhatásaként fog funkcionálni. Ebben rejlik minden induktív viszony. Az ellentétes erőterek egymásra gyakorolt hatásán.
Mivel az Univerzum alaphalmazában, kétféle erőteret alakítanak ki az oszthatatlan alaptömegek, ezért a folyamatos egymásra gyakorolt induktív hatásuk során, csak relatív egyensúly alakulhat ki. Amit az, az égi harmónia valósított meg, amit felfelé tekintve bárki felfedezhet már évmilliók óta, ha csillagfényes éjszakán az égboltra tekint. Gyönyörködve a csillagok, állandó jellegű stabilnak látszó együttes mozgásaiban. Amelyek, mint az Univerzum „atomjai”, az egymáshoz viszonyítottan stabil, induktív kötött állapotukban, mégis állandó harmonikus változásban, mozgásban vannak.
Az a mágneses alaphalmaz pedig, amelyikben a mágneses hullámhossznak köszönhetően, információ alakulhat ki, tárolódhat el, és közlődhet induktív hatásra az elektromos anyagi részhalmazok felé, elmének és memóriának minősül. Mégpedig, az Univerzum abszolút Elméjének és szintén abszolút értékű Memóriájának egy időben. Amelynek, szintén abszolút értékű Intelligenciája és Tudatossága van. Ezt a kozmikus szintű Tudatosságot nevezi az idealista filozófia Istennek.
Isten tehát, a kozmikus szintű mágneses hullámok frekvenciái által éltet bennünket. Vagyis, a lélek nem más, mint a reánk irányuló kozmikus szintű mágneses hullámunk frekvenciája. Amely a kompresszív torlónyomásának köszönhetően, 21gram súllyal terheli az átlagos emberi testet, amíg él. Ami a halál pillanatában felszabadul. Így a lélek, induktív módon tartja fenn a biológiai szintű működésünket. Vitális szintű életerőt kölcsönözve számunkra, a mágneses hullámunk energiájából. Így a lélek az a kozmikus szintű energia, ami induktív módon működteti az elektromos anyagi minőségünket.
A mi relatív emberi tudatosságunk, a fejünkben valósul meg. Mint az anyagi minőségünk elektromos szerkezetének az agyi mágneses vonzata. Így az elménk és a memóriánk, olyan mágneses adottságok a fejünkben, amelyek relatív módon ugyan, de alkalmassá tesznek minket arra, hogy az Univerzum abszolút Elméjében és Memóriájában, viszonylagos minőségű intelligenciával és tudatossággal rendelkezhessünk. Mert mi emberek főképpen, csak önmagunkra és a saját viszonyainkra tudjuk vetíteni az intelligenciánkat és a tudatosságunkat. Mert, mi magunk vagyunk az a viszonyítási alap, ami értelmes intelligenciát adhat, a relatív tudatosságunk számára. Erre utal az a mondás, hogy „mindenki magából indul ki”.
Ilyen módon, az objektív anyagi valóság, aminek az ember anyagi mivolta is része, az abszolút Elmében és Memóriában valósult meg. Így a mi személyes anyagi minőségünkben az elménk és memóriánk, relatív formát öltött. De azt tudomásul kell vennünk, hogy ugyanaz a kozmikus szintű energia éltet bennünket, Intelligens módon. Így lélekként, olyan egyedi tudatosságot alakít ki bennünk, amelyikhez mi magunk biztosítjuk, a szellemi szinten értelmezhető személyes tulajdonságokat. A saját élettapasztalataink alapján. Ilyen módon, amilyen tulajdonságot az életünk során, szellemi szinten a „VAGYOK” szóhoz rendelünk tudatosan, azzá válik bennünk a lélek.
Ezt jelenti az a Bibliai állítás, hogy „VAGYOK, AKI VAGYOK.”. Amely alapján, Isten azzá válik bennünk egyedi módon, amit a VAGYOK szóhoz rendelünk tudatosan. Így a lelkünk által biztosított mindenkori tudatosságunkat, az életünk végéig, bármikor megváltoztathatjuk szellemi szinten. Mert amíg élünk, relatív intelligens módon, lehetőségünk van a változásra. Így, bármilyen új tulajdonságot felvehetünk lelki szinten, ha az ellentétes értelmű régi tulajdonságról, szellemi szinten le tudunk mondani. Ezek az állandósult személyes tulajdonságaink határozzák meg azt, hogy a valóságot, milyen minőségben tapasztalhatjuk meg.
Ilyen módon az intelligens ember, olyan folyamatos mentális viszonyban él Istennel, amely az élete személyes eseményei során, állandóan visszatükrözi az Istenhez fűződő mentális viszonyát. Mert, ha Isten minden embert, a saját maga szubjektív valóságából teremtett és éltet a lélek által, akkor minden értelmes ember, egy relatív Istenségnek minősül. Aki az által válhat EMBERRÉ, ahogyan az Isteni eredetű szeretetet közvetíti mások felé, és fogadja mások felől.
Mert, ha minden embert Isten éltet a lélek által, akkor az emberek között fennálló társadalmi viszonyokban is, a szeretetnek kell megnyilvánulnia ahhoz, hogy boldogok lehessünk. Mert Isten, minden emberben boldog akar lenni. Erről szól a lelki szintű azonosságunk. Amit szellemi szinten átértékelünk. Másképpen fogalmazva, tulajdonképpen Paradicsomban élhetnénk, de pokollá tesszük egymás életét. Mert még mindig nem tanultuk meg egymást szeretni. Mert a szeretetet, nem egymás Isteni eredetű lelke, hanem egymás emberi minőségű szellemisége felé közvetítjük. Különböző egoista személyes érdekekből.
Pedig, a különböző szintű szellemi képességeink, nem azért vannak bennünk, hogy egymás ellen forduljunk miatta, hanem azért, hogy Isten általunk, különböző szinten tapasztalja meg a boldogságot. A szellemi értelem szintjén irányított szeretet áramlásának, a lelki szinten értékelhető érzelmi jutalmát. Aminek az alapja az, hogy ne ítélkezz mások felett. Mert, amit el tudsz fogadni, azt már nem kell megítélned. Egyszerűen fogadd el azt, hogy az emberek, szellemi szinten vezérelve, csak annyit nyújthatnak feléd, amennyit kapsz tőlük. Mert, szellemi szinten irányítva, csak éppen ennyi lelki képesség lehet aktív bennük.
Ez azt is jelenti egyben, hogy minél aktívabb szellemi életet él az ember, annál jobban elhomályosítja a saját lelki érzelmeit. Másképpen fogalmazva, minél jobban okoskodik valaki, annál kevésbé hagyja Istent önmaga életében munkálkodni. Mert a szellemi gondolataink minősége fogja mindig meghatározni azt, hogy a mások felé irányítható lelki érzéseink, milyen polaritást vehetnek fel. Így a kellemes szellemi gondolatainkhoz, pozitív lelki érzéseket csatol az elménk. Míg a kellemetlen szellemi gondolatainkhoz, mindig negatív lelki érzések társulhatnak csak. De azt tudnod kell, hogy addig nem lehetsz Úr az elmédben, amíg a kellemetlen szellemi gondolatok uralják az elmédet.
Mert pozitív polaritású szeretetérzéseket, csak kellemes szellemi gondolatok ébreszthetnek bennünk. Másképpen fogalmazva, csak a szeretet pozitív lelki érzéseivel képviselhetjük azt az Isteni minőséget, aki a lélek által éltet bennünket. Ezeket a pozitív lelki érzéseiket, nagyon valószínű módon, mások is pozitív, szeretettel teljes hozzáállásnak fogják minősíteni. Mert a lélek által bennük élő Isten, a szeretet felőlünk irányuló áramlásának fogja tekinteni. Mivel, a szeretet olyan, mint egy mentális kézfogás vagy ölelés a lelkeink között. Hiszen a szeretet, ilyen módon beburkolja, megvédi az embert. Így, aki szeretve van, az biztonságban érezheti magát.
Ezt a szeretetbe csomagolt biztonságérzetet, Isten biztosítja számunkra. Mégpedig az által, hogy Isteni eredetű lélekként éltetett emberekként, az Isten igéjében meghatározott módon, önmaga teremtményeire irányuló szeretet áramlik közöttünk. Ami, maga az Isten. Az örömöt és boldogságot okozni képes cselekvés és történés a létezésben. Ha ezt megérted és tudatosan alkalmazod, akkor EMBER vagy. Mert a nagybetűs EMBER már, Isten relatív anyagi megnyilvánulása.
Amikor egymásban, nem a lelki szinten megnyilvánult Istent, hanem a szellemi szintű emberi hibákat keressük, akkor a szeretet áramlásának a lehetőségét korlátozzuk. Ilyen módon vált Istentelenné a világunk akkor is, ha mindenkit Isten éltet közben. Mert a lelki szintű egységünk helyett, a szellemi szintű különbözőségünket fitogtatjuk. Egyre jobban eltávolodva attól az lelki minőségű egységtől, amit az emberiségnek kellene tulajdonképpen megvalósítania.
Mivel az értelmes ember társas lény, ezért a szeretethiány, a szeretetre való éhséget ébreszti fel bennünk. Ebben a szeretetre való éhségünkben, nagyon sokféle mentális eredetű betegség lapul meg. Amely mentális betegségek szomatikus azaz, testi betegségekké alakulhatnak. Mert minden betegségünk, pszichoszomatikus eredetű. Ami azt jelenti, hogy a pszichénket képviselő elménket rosszul használjuk, ezért az szomatikus, azaz testi elváltozásokat idéz elő bennünk. De, hogyan lehet a pszichénket rosszul használni?
Az elménket, akkor használjuk rosszul, ha benne kellemetlen szellemi gondolatokat tudatosítunk, és ennek hatására, teremtésre méltatlan negatív polaritást adunk a lelki érzéseknek. Mert a negatív lelki érzéseink, mindig a pozitív lelki érzéseinken alapuló szeretet áramlása ellen fognak munkálkodni. Ha akarjuk, ha nem. Ilyen módon, Isten megnyilvánulása ellen. Mert Isten, csak a szeretet áramlásában van jelen igazán az életeseményeinkben. Örömérzésekkel teljes boldogságot éreztetve velünk közben. Ami a szeretet Isteni eredetű jutalma.
Ha tehát, a szeretetre való éhséged depresszív pillanatában, szeretethiányt érzel, akkor nincs más dolgod, mint segíteni más élőlényeken. Önmagad sajnálata helyett. Öntözz virágokat vagy etess állatokat. Törődj velük. Bár a virágok, nem képesek olyan közvetlen módon kimutatni a hálájukat, mint az állatok. Azt a szeretetet, amit irántad éreznek a törődésed hatására. Így a legjobb az, ha emberekkel is foglalkozol. Segíts mindenkinek a képességeid szerint. Egy jó szóval, egy apró szívélyes cselekedettel, esetleg valamilyen anyagi módon. Köss minél több barátságot. Mert, aki már a barátod, az neked is jót akar. Mivel, szeretet áramlik közöttetek.
Így a szeretet, olyan induktív hatás az élőlények között, amelyben az energia, egy közös teremtési irányban terjed. A közösen meghatározott szellemi szintű cél irányába. Míg a szeretet hiányában szenvedő emberek, tulajdonképpen az úgynevezett „energiavámpírok”. Akik csak élősködni akarnak másokon és ezért, ellentétes értelmű szellemi célokat követve, elszívják mások szeretetéből fakadó életenergiáit. Egoista jellegű önös érdekekből, csak azért vannak veled, hogy a saját érdekeiket kiszolgáld. Ők azonban, nem segítenek rajtad. Így a közöttetek fennálló szeretet kizárólag, csak egy irányba terjedhet. Feléjük.
Ebben az egyirányú szeretetben, kimerül minden energiád. Szellemi szinten belefásulsz abba, hogy mindig csak adsz. Így a szellemi gondolataid, egyre kellemetlenebbekké válnak, és azok, megfordítják a hozzá csatolható lelki érzéseid polaritását. Így a közöttetek fennálló induktív viszony, ellentétes irányú lesz. Mert már, nem szolgálod az ő egoista jellegű szeretetérdekeit. Másképpen fogalmazva, Te sem leszel képes szeretettel fordulni az irányába. Ebben az ellentétes irányú induktív viszonyban, már nem áramlik a szeretet. Ez már távol áll Istentől. Aki maga a szeretet induktív hatása közöttünk.
Amikor az elmédben a szeretet hiánya tudatosodik, akkor gyakorlatilag, Isten hiányzik neked. Az a személyes szintű induktív hatás, amelyben a szeretet képes áramolni az emberek között. Az öröm lelki érzését hordozva közöttük. Ami a megtapasztalható boldogságunk forrása. Vagyis, Isten maga. Ezért a szeretet hiánya tükrözi számunkra a legideálisabb módon azt, hogy szellemi szinten, milyen távol vagyunk még Istentől. Mert a folyamatosan csapongó szellemi gondolatainkkal, mi magunk befolyásolhatjuk a szeretetre alapozható lelki érzéseink polaritását. Ahol a kellemetlen szellemi gondolataink, mindig teremtésre méltatlan negatív polaritást biztosítanak a lelki érzéseink számára. A szeretet pozitív lelki érzése helyett.
Ezért, csak akkor lehet valaki Úr az elméjében, ha már képes tudatosan figyelni arra, hogy a tudatos elméjében, csak kellemes szellemi gondolatok ébredjenek. Ha az esetleg felmerülő kellemetlen szellemi gondolatokhoz, már tudatosan nem társít lelki érzéseket. Mert ilyen módon, a lelki aktivitását, már nem befolyásolja a szellemi gondolatok minősége. Csak így vagyunk képesek szeretni mindent és mindenkit.
Mivel a mondás szerint, „minden rosszban van valami jó is”, ezért Te mindig fordítsd a figyelmedet, a rosszban fellelhető jó dolgokra. Mert, amíg a jót látod, addig a szellemi gondolataid kellemesek maradnak, és szeretet pozitív lelki érzéseiben tartanak Téged. Ezért, minden dolgot és eseményt, amit az életedben megtapasztalhatsz, az áldásod kísérje. Mert az áldásod azt igazolja, hogy az esetleges rosszban is felfedezted a jót. Ami a szeretet áramlásában tart Téged.
Ha pedig, valamilyen rossz dolog vagy esemény, problémát okoz számodra, és nem vagy képes fellelni benne a jót, akkor figyelj a közben jelentkező lelki érzéseidre. Mert a Téged éltető Isten, egy intelligens lelki vágyat küld számodra. Amely már, a problémád számodra tökéletes megoldásának a képzetét jeleníti meg az elmédben. Egy olyan mentális képet vetít feléd, amelyben újra boldog lehetnél. Így, a lelki vágy nem más, mint a Te életedre irányuló Isteni akarat.
Ha pedig, azt akarod, hogy legyen meg az életedben Isten akarata, akkor nincsen más dolgod, mint mielőbb elképzelni valóságosnak a szellemi gondolataid segítségével, a számodra jó megoldásra irányuló lelki vágyadat. Akkor ugyanis, az Isteni eredetű lelki vágy pozitív érzése és a szellemi gondolataid informatív értékei, egy közös akaratot fognak képviselni. Ezért, egy közösen meghatározott cél érdekében fognak munkálkodni. Mégpedig, a számodra jó megoldásra irányuló lelki vágyad megvalósulása érdekében.
Ezért ahhoz, hogy megtapasztalhasd a lelki vágyaidban tudatosodó Isteni akaratokat az életedben, mindig el kell képzelned azokat valóságosnak. Ezt a mentális munkát, nem spórolhatod meg. Mert csak azzal járulhatsz hozzá, az Isten eredetű teremtés folyamatához. Ezért mondják az ezoterikus tanítások azt, hogy a „Képzelet teremti a valóságot”. Mert a természetben, semmi sem valósult meg emberi alkotásként, amit előtte valaki, el nem képzelt volna valóságosnak. Így a képzeleteink, olyan mentális terveink, amelyekhez a lelki érzéseket adjuk. A vágyaink elképzelése során pedig, a pozitív lelki érzéseinket. Amelyek teremtésre méltó lelki érzések. Mert induktív módon, szinkronban vannak az Isteni teremtés állandóan zajló természetes folyamataival.
Sajnos, az emberi elme arra is alkalmas, hogy a kellemetlen szellemi gondolatai hatására, negatív lelki érzésekkel irányítsa, a tudatos teremtés mentális folyamatát. Így a szellemi szintű tudatlanságunknak köszönhetően, olyan valóság teremtésére késztetjük Istent, ami nem mindig okoz örömöt számunkra. Ami a megtapasztalható problémákat okozza nekünk. Amely problémákban, a szeretetre való hiányunk kristályosodik ki számunkra. Az a tény, hogy távol vagyunk az Isten jelenléttől. A szeretet áramlásától, amelyben Isten hasznosan munkálkodik az életünkben. Boldogságot előidézni képes örömök lelki érzéseit biztosítva számukra. Amelyben feloldódik a szeretet iránti hiányunk lelki érzése.
Amikor a jövő lehetséges dolgairól és eseményeiről gondolkodunk, akkor a terveinkben nagyon vigyázzunk arra, hogy ne arra gondoljunk soha, amit nem szeretnénk megtapasztalni. Mert az igen és a nem, relatív fogalompárok. A szellemi képességeinket szolgálják. A lélek azonban abszolút. Nem értelmezi a nemet. Ha tehát, szellemi szinten arra gondolunk, hogy mit nem szeretnénk, akkor is teremtési utasításként fogja értékelni a lelkünk által bennünket éltető Isten. Mert az elménk feladata az, hogy a vágyainkat fejezzük ki vele értelmes módon. De, amit nem szeretnénk, az nem is lehet a vágyunk tárgya. Ezért, mindig csak arra gondoljunk szellemi szinten, amit lelki szinten is szeretnénk megtapasztalni. Ez az értelmesen használt tudatos teremtés lényege. Ebben az értelmesen használt tudatos teremtésben gyökerezik a boldogságunk. Mert mindig szeretetben képes tartani bennünket. Távol a szeretet hiányától.
Matécz Zoltán
2022.06.01.
