Istenhit.
Mivel az ember elméje, sohasem találkozik közvetlen módon az objektív anyagi valósággal, ezért hinnie kell az erősen korlátozott képességű, öt érzékszerve által szerzett, mentális szintű információkban. Vagyis az elménk, az ötféle érzékszervünk által, közvetett módon szerez tudomást, az anyagi valóság dolgairól és eseményeiről. Ezért, bíznunk kell, hinnünk kell az ilyen módon szerzett információk helyességében. Pontosan így működik, az átlagemberek elméje és a tudományos szakemberek elméje is. Kivétel nélkül. Ennél fogva, az értelmes emberi mentalitás alapja, maga a hit. Ha tetszik ez valakinek, ha nem.
Ezek a folyamatos érzékelési képességeink, annyira természetesek számunkra, hogy nem is szoktuk a mentális eredményeiket hitként meghatározni. Így a közhiedelemben kifejezett hit fogalmi jelentése, ennél fogva nem más, mint a még nem látható dolgokról és eseményekről való teljes bizonyosság az elménkben. Vagyis, az öt érzékszervünkkel nem észlelhető dolgokról és eseményekről kialakult teljes bizonyosságunk vált, a mi mentális módon értelmezhető hitünkké. Tehát, olyan dolgok és események képzeletbeli valósága lesz a meggyőződésünk, amit még csak az elménkben láttunk. Mint a valóságunkba vetített mentális tervet. Amit a lelki vágyaink alapján szeretnénk megtapasztalni.
Ilyen módon a hit lehetősége, még is tovább fokozható az értelmes emberi elmében. Mert az ember elméje erősen korlátolt, relatív tudatossággal rendelkezik ugyan, de benne a képzelet lehetősége, mégis abszolút értékű. Hiszen, bármit el tudunk képzelni valóságosnak korlátlanul. Ez a korlátlan jellegű abszolút képesség, azért van meg a relatív elménkben, mert a lélek által, Isten élteti az embert. Ennél fogva, a relatív képességekkel rendelkező szellemi adottságainkkal párhuzamosan, abszolút értékű lelki készségekkel is rendelkezünk.
Így az elménk mentalitásának az alapja, éppen az, hogy a relatív szellemi képességeink segítségével fejezzük ki a lelki érzéseink abszolút értékű intelligens üzeneteit. Ezért a viselkedésünkben és a beszédünkben, az abszolút értékű lelki intelligenciánk, a szellemi szinten formált kifejeződésének köszönhetően, mindig relatív emberi értéket nyer. Vagyis, gyakorlatilag attól vagyunk emberek, hogy a lelki érzéseinket, szellemi szinten tudjuk értelmes módon kifejeződésre juttatni.
Nincs is ezzel semmi probléma, amíg kizárólag a lelki érzéseinket fejezzük ki értelmes módon, a szellemi gondolataink segítségével. A mentális probléma ott kezdődik, amikor a relatív szellemi aktivitásunk, már elnyomja az abszolút értékű lelki intelligenciánk természetes üzeneteit. Tulajdonképpen, amikor már csak „okoskodunk”. Amikor már, csak szajkózzuk a szellemi szinten megtanult viszonylagos ismereteinkből származtatható relatív meggyőződéseinket. Miközben már, a lelki érzéseink mentális üzeneteit, közben figyelembe sem vesszük.
Ilyenkor ugyanis, nem a hitünket fejezzük ki, hanem csupán azt, amit valamikor tanultunk, az adott dolog vagy esemény valóságáról. Akár tapasztalati szinten is. Ezek a szellemi szinten tanult relatív ismereteink azonban, vagy igazak, vagy nem. Ezért, nagyon sok esetben bizony, félrevezethetnek bennünket. Ezzel szemben a lelki érzéseink mentális üzenetei, ritkán vezetnek meg bennünket. Mert a minket éltető Isteni minőségünk abszolút értékű üzenetei azok. Ezért, aki a lelki érzéseit követi a szellemi gondolatai segítségével, a reá irányuló Isteni akarat alapján él. Erre született az értelmes ember.
Éppen ezen alapszik az a hit, amit nagy általánosságban véve, hitként fogadnak el az emberek. Amikor ugyanis, probléma elé állít bennünket az élet, akkor minden esetben jelentkezik az elménkben egy lelki vágy. Ami az adott problémánk már megoldott állapotára utal. Olyan állapotra, ami már boldoggá tehetne bennünket. Nos hát, ezeket a lelki vágyainkat kell minden esetben elképzelnünk az elménkben valóságosnak ahhoz, hogy az anyagi valóságunk megtapasztalható részét képezhessék. Éppen azért, hogy a lelki vágyunkban jelentkező Isteni akarat mentális módon irányítható ereje, és a szellemi gondolataink által kifejezett emberi akarat informatív értéke, közös nevezőre kerüljön az elménkben. Vagyis, nekünk kell szinkronba hoznunk szellemi szinten a személyes akaratunkat, a lelki vágyainkban jelentkező Isteni akarattal. Ez, a lelki vágy alapján reánk irányuló Isteni akarat, egyetlen megnyilvánulási lehetősége az életünkben.
Az Isteni eredetű lélek ugyanis, az életünk energiája. Így a belőle származtatható lelki érzéseink, olyan mentális erőhatások, amelyeket a szellemi gondolataink informatív értékeivel irányíthatunk, a megvalósulásuk érdekében. Ezt a nemes célt szolgálja az elménkben, a képzelet végtelen lehetősége. Így a lelki vágyaink abszolút intelligens üzeneteit, éppen azért kell a szellemi gondolataink relatív intelligenciájú informatív értékeivel elképzelnünk valóságosnak, hogy a kétféle intelligencia, mindig egy közös célra irányuljon. Amit az ilyen módon elképzelt hiteinkben közösíthetünk, integrálhatunk. Vagyis az elménkben, EEG agyi mágneses hullámmá alakíthatunk.
Ilyen módon, az elménkben tudatosodó lelki vágyainkat, a szellemi gondolataink informatív értékeivel tudjuk olyan valóságosnak elképzelni, hogy azok mentális képi vagy filmszerű formát öltsenek a tudatosságunkban. Mivel pedig, az elménkben már kristály tisztán láthatjuk ezeket a képzeletbeli mentális formákat, ezért konkrét bizonyosságunk lehet, azok valóságban is megnyilvánítható dolgairól és eseményeiről. Mentális szintű meggyőződéssel. Ez a tökéletes bizonyosság képviseli az elménkben azt a hitet, amit nagy általánosságban értenek a hit fogalma alatt. Így a hitünkben rejlő bizonyosság motivál bennünket hasznos cselekedetekre.
Így a hit alapja, a reális képzelet. Vagyis, nem hihetünk olyan dolgokban vagy eseményekben, amelyeket képtelenek vagyunk valóságosnak elképzelni. Mert nincsenek róluk olyan szellemi gondolataink, amelyek informatív értékeinek a segítségével, értelmes mentális képi formát alkothatnánk az elménkben. Az ilyen elképzelés nélküli lelki vágyaink, egyszerűen sóvárgássá silányulnak. Mert szellemi szinten meghatározott értelmes célok nélkül, céltalanná vált lelki erőhatásokká alakulnak. Amelyek, csak bennünket piszkálhatnak. Megakasztva az életünk folyamatos menetét.
Ezzel szemben, azok a hiteink, amelyeket a lelki vágyaink alapján képzelünk el a szellemi gondolataink informatív értékeivel, olyan mentális képi formát öltenek a tudatos elménkben, amelyekhez már a vágy lelki érzései is társulnak. Ilyen módon, egy közösen kezelhető mentális egységként, mint EEG agyi mágneses hullám jelenik meg, az elektromos tulajdonságú agyunkban. Amely agyi mágneses hullámnak a hullámhosszát, a szellemi szintű információ képviseli. Míg a frekvenciáját, a lelki érzéseink mentális erőhatásai biztosítják. Az ilyen módon formált hiteinket tehát, egyszerűen kivetítjük, projektáljuk az elménkből. Mégpedig, az ÁMEN kifejezéssel. Ami azt jelenti, hogy LEGYEN. Így, tudatosan is hozzájárulunk ahhoz, hogy az Isteni eredetű vágy alapján történjen a kívánt dolog vagy esemény.
Vagyis, az ÁMEN kifejezéssel, tudatosan is hozzájárulunk ahhoz, hogy a lelki vágyaink alapján formált valóságos elképzeléseink, a megtapasztalható valóságunk részeként is megjelenjenek az életünk folyamatában. Mert Isten, éppen erre teremtette, a relatív szellemi értelemmel bíró embert. Hogy a szellemi gondolataink segítségével Isten, a lelki vágyainkon keresztül reánk irányuló akarata szerint éljünk. Mert az ilyen Istentudatos életvitel, mindig boldogságot eredményez számunkra.
Kérdés az, hogy az a hit, ami alapjában véve is, az emberi értelem forrása bennünk, tovább is fokozható még? Hát persze. Ha ugyanis, este lefekvés után, de még közvetlenül az elalvás előtt, az esti imádat mormolgatva, nem pusztán egy előre megírt és megszokott imát motyogsz el szellemi szinten, különösebb lelki érzések nélkül, hanem elképzeled azokat a dolgokat és eseményeket, amelyeket a lelki vágyaid szerit szeretnél másnap megtapasztalni, akkor teremtésre méltó hiteket formálhatsz belőlük. Amelyek, céltudatos agyi mágneses hullámokként hagyják el a fejedet. Kifejezésre juttatott hitekként pedig, a megvalósulásuk felé fognak törekedni. Mert lelki erő van bennük. Mentális módon irányított munkavégző képesség.
Az összetett szerkezetű elektromos anyagi létezés minden lehetséges objektív megnyilvánulása esemény. Az atomok rezgéseire visszavezethető események azok. Amit az Univerzum kozmikus szintű mágneses hullámai tartanak, induktív módon rezgésben. Vagyis, a kozmikus szintű mágneses hullámok alaprezgései tartják fenn induktív módon, az anyagi megnyilvánulások másodlagos jellegű elektromos rezgéseit.
Ilyen értelemben véve, a mágneses alaprezgések képviselik a kiváltó okot a teljes Létezésben, míg az elektromos anyagi másodrezgések, a viszonyítható okozatok. Így az abszolút Létezés, eleve a kétféle valóság induktív viszonyán nyugszik. A mágneses valóság és az elektromos anyagi valóság folyamatos induktív viszonyán. Ahogy a láthatatlan mágneses valóság képviseli számunkra az „űrt”, a bolygó és csillagközi térben, éppúgy teljesen kitölti az atomok belső „üres” területeit is. Vagyis, a mágneses valóság, nem csupán körül öleli az anyagi valóság objektív alkotóelemeit, hanem teljesen ki is tölti azok belső szerkezeteit is.
Így tulajdonképpen, kétféle valóság létezik. Egyfelől, van a mágneses alapú szubjektív valóság, és a benne és belőle megnyilvánult, összetett szerkezetű elektromos anyagi valóság. De, az objektív valóság, objektív és szubjektív egy időben. Elektromos és mágneses adottságokkal is rendelkezik. Amelyek folyamatos induktív viszonyban állnak egymással. Ilyen módon, a szubjektívként értelmezhető, kozmikus szintű mágneses valóság képez létezési, mozgási teret, az összetett szerkezetű elektromos anyagi részhalmazok számára. Amit a csillagok és a bolygók képviselnek. Így a mi Földünk is.
Ebből kifolyólag, a mi viszonylagos elmeri elméink, mint az agyunk sajátságos relatív elektromos adottságai, az Univerzum mágneses valóságában nyilvánultak meg. Abban funkcionálnak, és abba vetítik projektív módon a hiteink elképzeléseit. Így a kis frekvenciájú hiteink, mint a kozmikus szintű mágneses térbe vetített agyi mágneses hullámaink, megkeresik ott a hullámhosszuknak megfelelő, de jóval nagyobb frekvenciájú kozmikus szintű mágneses hullámokat, és azokat, a vágyaink szerint kívánt valóság induktív kialakítására késztetik.
Másképpen fogalmazva, nem a hiteinkként megjelenő agyi mágneses hullámaink fogják megvalósítani számunkra, a vágyaink szerint kívánatos anyagi valóságot. Azok ugyanis, a kis frekvenciás, kicsi energiájuk miatt, erre képtelenek lennének. Viszont, tökéletesen alkalmasak arra, hogy a náluk jóval nagyobb energiájú kozmikus szintű mágneses hullámokat vezéreljék, és a számunkra kívánatos valóság induktív kialakítása érdekében befolyásolják azokat. Vagyis, az elménkből kivetítve, beállítják számunkra azokat az induktív paramétereket, amit a kozmikus szintű mágneses hullámoknak, meg kell valósítaniuk az elektromos anyagi valóságunkban. Mivel, a kozmikus szintű mágneses hullámok végzik amúgy is, az elektromos anyagi másodrezgéseket. Amit az objektív anyagi valóság képviselhet.
A kozmikus szintű mágneses hullámoknak, két összetevője van. A hullámhossz és a frekvencia. A hullámhossznak informatív értéke van. Mert egyértelmű különbséget képes tenni a mágneses hullámok között. Míg a frekvencia, energiaértékkel rendelkezik. Mert a frekvenciában, az egymás után felsorakozott erőimpulzus sorozatok rezegnek, miközben az energiát folyamatosan egy irányba közvetítik. Ezt a mágneses hullámok frekvenciáiban, erőimpulzus sorozatok folyamatosságának a kialakulási módját nevezzük energiának. Ami, a hullámhossz szerint meghatározott egyenes irányba terjed. Ennél fogva, mindig a hullámhossz informatív értékei határozzák meg a mágneses hullámokban azt, hogy a frekvenciájuk energiaértéke, milyen mértékű induktív munkát végezzen, az általuk érintett elektromos anyagi részhalmazokon.
Ezt a folyamatosan fennálló induktív munkát képesek befolyásolni mágneses szempontból véve, a mi személyes agyi mágneses hullámaink. Mint tudatosan kifejezésre juttatott hiteink. De, ha a mi maréknyi agyunkban, relatív szellemi képességek képesek tudatosan funkcionálni, és agyi mágneses hullámok formájában hiteket produkálni, akkor az Univerzum kozmikus szintű mágneses tere képviseli számunkra, az abszolút Elme és Memória lehetőségét. Mert az a mágneses alaphalmaz, amelyikben kozmikus szintű mágneses hullámok hullámhosszai által, információ alakulhat ki, tárolódhat el, és közlődhet induktív módon az elektromos anyagi részhalmazok felé, elmének és memóriának minősül egyben. Az Univerzum abszolút Elméjének és Memóriájának.
Ahogy a mi elménknek és memóriánknak relatív tudatossága van, ami szintén relatív intelligenciát hordoz, úgy az Univerzum abszolút Elméje és Memóriája is abszolút Tudatossággal rendelkezik. Abszolút Intelligenciát képviselve. Ezt a kozmikus szintű abszolút Intelligenciát nevezi az idealista filozófia Istennek. Aki abszolút Tudatosságként, minden általa megnyilvánított, összetett szerkezetű objektív anyagi létezésben benne van. Így az emberben is. A lélek által, éppúgy éltet bennünket, mint minden más egyéb élőlényt. Viszont, a relatív szellemi képességeinknek köszönhetően mi emberek, fel is foghatjuk ép ésszel, a teremtőnkhöz fűződő mentális viszonyunkat. Ami induktív módon valósult meg és áll fenn folyamatosan.
Az Istenhit tehát, nem fantazmagória csupán, hanem elemi szintű létszükséglet a relatív értelemmel bíró intelligens ember számára. Tulajdonképpen azt tükrözi, hogy milyen mentális viszonyban élünk Istennel, a kozmikus szintű Tudatosság Öntudatával. Ma a világunk, éppen azért nevezhető „rossznak”, mert nagyon Istentelenné vált. Az Istennel való relatív azonosság elve, nem honosodott meg az emberi tudatban. Így Istent, a vallásos emberek, egy rajtuk kívül álló transzcendens entitás felsőbbrendűségének tekintik. Holott a lélek által, éppen az Ő létezését élik ők maguk is.
Mert Isten a teremtő. A Genezis időszakában, mindent megteremtett ahhoz, hogy az ember létezésének az anyagi feltételei, bőségesen biztosítva legyenek. Isten azonban, azóta is teremtő. Ő a hitünk teremtője. Így a relatív tudatosságú emberek folyton változó hiteinek a teremtője. Mivel azonban, a lélek által éltet bennünket, ezért éppen rajtunk keresztül él és teremt számunkra valóságot. Mindenkinek az élettere és életkörülményei alapján. De szigorúan, csak a hiteink szerint.
Mert a képzelet által kifejezésre juttatott hiteinket, kizárólag szabad akaratból formálhatjuk az elméinkben. Ebbe ugyanis, nem szólhat bele senki sem. Ez a mi saját döntésünk. Így a hiteink, olyan egyedi terveink a jövőnkre nézve, amit kizárólag a saját elképzeléseink alapján alakíthatunk ki a tudatos elméinkben. Szerencsés embernek mondhatja magát az, aki a lelki vágyai alapján formálja a hiteit az elméjében. Az Isteni útmutatás szerint élve. Mert a boldogságunk forrása, a vágyaink által tudatosodó Isteni útmutatásokban rejlik.
Sokan formálunk elképzeléseket, az egyéb szellemi gondolataink alapján. Egyszerűen csak fantáziálgatunk. Amelyek természetesen, pozitív vagy negatív lelki érzéseket is generálhatnak az elméinkben. De ezeknek a relatív hiteinknek a végkifejlete olyan valóság lesz csupán, ami nem mindig okozhat számunkra örömöt. Komoly problémákat okozva ez által. Úgy nekünk, mint az életünk menetébe kapcsolódó többi embertársainknak. Ilyen módon, olykor pokollá téve egymás életét. Pedig, a mentális recept nem bonyolult. A reális elképzelés szintjére, mindig a lelki vágyainkat emeljük. Mert a vágyainkban jelentkező Isteni akarat, senkinek sem okoz bánatot. Bennünket pedig, kimondottan boldoggá tesz.
Ha valaki, csupán ennyit tud Isten és az ember mentális kapcsolatáról, már képes Istenhitben élni. Mert a Biblia is ezt próbálja számunkra elmagyarázni, az ő sajátságos szimbolikus nyelvezetével. Amit aztán a vallások képviselői, szinte mindig másképpen értelmezve magyaráznak. Ezért van erre az egy Istenre több, mint négyezer féle vallási felekezet bejegyezve a világon. Ennyiféle értelmezéssel. Ha tehát, az Istenhitet magyarázó papok, mint a vallásuk felavatott szakemberei, ennyiféleképpen értelmezik a hitet, akkor nem is olyan nagy csoda az, hogy az őket hallgató gyülekezet tagjai között az Istenhit, még szerte ágazóbb. Vagyis, mindenki sajátságos módon fogadja el az Istenről szóló tanításokat.
Ez az írás, nem pusztán Istent értelmezi, hanem Isten és az emberek folyamatosan fennálló mentális viszonyát magyarázza el. Tulajdonképpen azt, hogy az ember által, Isten testesült meg, és lokális jelleggel éltet bennünket. Miközben, a képzelet segítségével, megadta nekünk a szabad akaratból formálható hiteink alkotásának az egyéni lehetőségét. A tudatos teremtés képességét. Mert így, Isten a teremtő bennünk is. Mivel az értelemmel bíró ember gyakorlatilag, egy relatív Isten. Ha Istenhitben jár.
Matécz Zoltán
2022.07.01.
